Somogyi Néplap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

r Nemzetközi vásárok Az olvasó már hozzászo­kott a vásárt megelőző saj- tolajekoztaiok tartalmához, ahhoz, hogy hány kiállító jelent meg, mennyi ehool a magyar es a külföldi, hány negyzetmeter területen mu­tálják be a termékeiket, me­lyek a legígéretesebb újdon­ságok és így tovább. A sza­mok, a statisztikai adatok azonban nem tajeko/.talnak nagyon sok fontos részletről. A legtöbbünk például alig tud valamit arról, hány vá­sárt tartanak evente a vilá­gon, mibe kerülnek, miért éri meg azokon reszt venni, mint anogy az is rejtve ma­rad, mi Budapest szerepe, rangja a vásárvárosok ko­zott? Az UFI (Union des Foires Internationales), vagyis a Nemzetközi Vásárok Világ­szövetsége már mintegy 80 vásárvárost tart nyilván. A kisebb országokban általá­ban egy város nevéhez kö­tődnek a rendezvények, amit az átlagember is is­mer: Lipcse, Poznan, Brno, Budapest, Plovdiv stb., míg a nagyobb népességű álla­mokban már több helység vetélkedik egymással. Az NSZK-ban például Hanno­ver, Düsseldorf, Majna- í’rankfúrt vagy Mönchen. Persze ott sem megy vérre a versengés, hiszen Hanno­ver a szerszámgépek kiállí­tására szakosodott, Frank­furt a könyvre, München a virágra inkább. A nyolcvan város vagy 8700—3000 vásárt és kiállí­tást szervez évente. Első hallásra elképesztően magas ez a szám. De ha arra gon­dolunk, hogy Budapest a tavaszi és az őszi BNV-n kívül_ vegyipari kiállítást rendez Hungaroplast néven, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépkiállítást Agromas- expo jeligével, s ezeket is nagyon sokan megnézik, ak­kor már másképp látjuk a háromezres mennyiseget. Az UFI pontozza, hogy mennyi a kérdéses vásáron a kiállítók, illetve az orszá­gok száma, mekkora terüle­tet használnak fel a ren­dezvény céljára stb. Esze­rint a szocialista országok közül Lipcse után Budapest következik. Minthogy a lip­csei vásár hatszáz éves múltra tekint vissza, a BNV pedig még Kossuth 1848-as kiállítását tekintve is csak 135 esztendősre, számunkra elismerést, rangot jelent ez a minősítés. A vásár tájékoztat, közve­tít és döntésre késztet. A három fogalom közül az el­ső (mármint a tájékoztat) nem igényel magyarázatot. A közvetítés sem különöseb­bet, hiszen értelemszerű: kapcsolatot teremt a vevő és az eladó között. Ami a dön­tésre késztet meghatározást illeti, itt érdemes kicsit el­időzni. Ez alatt ugyanis nemcsak azt értik, hogy aki a vásáron jár, annak el kell szánnia magát (megvegyem, ne vegyem?), hanem azt is, hogy az ilyen rendezvény7 orientálja az ipari vezetőket: mit gyártsunk a jövőben, s mit ne? Érthetően, hiszen valóságos hazai és nemzet­közi ipari kirakatot látnak maguk előtt. A szakértők szerint a vá­sár propagandahatása na­gyobb, mint a televízióé. Az emberek többsége ugyan's tér-szemléletű. Mindennél meggyőzőbb számukra a plasztikusan látható, tapint­ható valóság. Ismét nem vi­tás: az üzlet — az üzlet. Ara: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP ÖMOVGY MEGY ET BLZ OTT SÁG Á N A K LAPJA XXXIX. évfolyam, 116. szám 1983- május 18.. szerda Robert Mugabe ma érkezik hazánkba Lázár Györgynek a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására május 18-án, szerdán, hivatalos látogatásra hazámé­ba érkezik Robert Mugabe, Zimbabwe Köztársaság mi­niszterelnöke. (MTI) Sarlós István Moszkvában tárgyal Kedden Moszkvában meg­kezdődött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XIX. ülésszaka. A két kül­döttséget Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere, a bizottság társel­nökei vezetik. Aláírták az egyezményt Izrael kivonja csapatait Libanonból mit saját erőinek kivonásá­hoz. Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszter vi­szont figyelmeztetett, hogy országa mindaddig fenntartja libanoni katonai jelenlétét, amíg Izraelt nem fosztják meg a megállapodás kereté­ben kierőszakolt libanoni előnyöktől. A PFSZ Végrehajtó Bi­zottsága határozottan elítélte az izraeli—libanoni alkut. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn újabb szem- leutat tett a libanoni Be- kaa-völgyben állomásozó pa­lesztin egységeknél. Arafat tájékoztatta a palesztin ka­tonai vezetőket a térségben előállt helyzetről. A bejrúti vezetés hozzá­járult az amerikai részvé­tellel tető alá hozott izraeli —libanoni megállapodás szentesítéséhez. A libanoni Haldéban és az izraeli Kir- jat Smonában a tárgyaló- küldöttségek vezetői kedden ünnepélyesen aláírtak az egyezményt. Az egyezmény értelmében megszűnik a két ország kö­zötti hadiállapot, és Izrael kötelezi magat, hogy a .megállapodás eletbe lépését követő nyolc-tizenkét héten belül kivonja megszálló csa­patait Libanonból. Az izraeli kötelezettségvállalásnak el­lentmond azonban, hogy az Egyesült Államokhoz eljut­tatott memorandumban Iz­rael a Libanonban tartózko­dó szíriai csapatok és palesz­tin harcosok kivonásától tet­te függővé a megszállt li­banoni területek kiürítését. Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter szintén közölte a parlament képviselőivel, hogy az egyezmény nem az aláírást követően lép életbe, hanem akkor, amikor Szí­ria és a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet hozzájá­85 millió tojás évente. A kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat székesfehérvári üzemében évente 85 millió tojást dolgoznak fel. A hazai piacon kívül a Szovjetunióba. Svájcba és a közel-keleti országokba is exportálnak (MTI-fotó — Kerekes Tamás) Ma nyit a vásár Átadták a BNV díjait Az idén 11 terméket jutal­maztak az 1.&83. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 45 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A dijakat kedden a kő­bányai vasárközpontban Ke­lemen Lajos a fővárosi ta­nács elnökhelyettese adta át. Kelemen Lajos arról szólt, hogy a hazai vállalatok szá­mára a múlt esztendő nehe­zebbnek bizonyult, mint a megelőző évek. Elsősorban azok a vállalatok tudták megőrizni, növelni jövedel- mezócegüket, bővíteni ex­portjukat, amelyek igazodva a külpiaci igényekhez kor­szerűsítették termékszerke­zetüket, és jelentősen javí­tották gyártmányaik ver­senyképességét. Az ipar egyes ágaiban bíztató fejlődés, ta­pasztatható, mind több vál­lalati kezdeményezés szüle­tik a termékszerkezet . kor­szerűsítésére. Emellett a vál­lalatok nagy súlyt helyeznek a takarékosabb anyag- és energiafelhasználásra és az import helyettesítésére. A legsikeresebb vállalati kezde­ményezések eredményei azok a termékek, amelyek most elnyerték a BNV dijait. A Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén ismét vizs­gáznák a hazai vállalatok legnívósabb termékei. A szakemberek és a látogatók felmérhetik a belföldi termé­kek versenyképességét, meg­ismerhetik a nemzetközi es a hazai piac értékítéletét — mondotta a fővárosi tanács elnökhelyettese. Balatonszemesen tanácskozik a KGST élelmiszeripari állandó bizottsága Balatonszemesen megkez­dődött a KGST élelmiszer- ipari állandó bizottságának 40. ülése A tanácskozáson a KGST országok küldöttségei, valamint a KGST és Jugosz­lávia közötti egyezmény alapján a jugoszláv delegá­ció és megfigyelőként a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság képviselői vesz­nek részt. Az ülést Rumen Bojad- zstev, a Bolgár Nemzeti Ag­rár-ipari Szövetség Központi Tanácsa elnökének első he­lyettese, az ülés elnöke nyi­totta meg, majd Vancsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a kormány nevében üdvözölte az ülés­szak résztvevőit. Méltatta a KGST keretében végzett sok­oldalú tevékenység jelentősé­gét és hangsúlyozta: a jövő­ben is az olyan együttműkö­dési témákra kell összponto­sítani, amelyek eredményei kézzel foghatók, sorozatban gyártott gépekben, berende­zésekben és új technológiák­ban realizálódnak. Ezért is lényeges, hogy az ülésen számos ilyen témát vitatnak meg a küldöttségek. Váncsa Jenő végül rámutatott: az állandó bizottság munkája nyomán tovább mélyülhet a szakosodás és a kooperáció, s gyorsulhat a tudományos eredmények gyakorlati beve­zetése. ■ ■ v A bizottság ülésén megvi­tatják a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból adódó.; élelmiszeripari fel­adatokat. A bizottság meg­vizsgálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú távú együttműködési célprogram és a célprogram alapján megkötött, a hús- és kon­zervipari technológia és technika korszerűsítésére vo­natkozó egyezmények meg­valósításának menetét. A de­legációk vezetőd konzultációt tartanak az élenjáró műsza­ki-tudományos eredmények: és termelési tapasztalatok el­terjesztésének és vállalati bevezetésének módszereiről,' valamint az adott területen folytatott együttműködés fc>~ szelesítésének lehetőségeiről Az ülésen, egyebek között még az élelmiszerek tápérté- kének növeléséről, a csoma­golás korszerűsítéséről és új élelmiszerek gyártásáról is tanácskoznak. Hagyomány őrzés Somogybán Forintok és értékek Pött ömök. Évente hozzávetőleg tizenötmillió forint értékben készítenek üvegszál­lal erősített poliészter gyantából szendvics szerkezetű komplett elemeket a Magyar Hajó- és Darugyár Balatonfüredi gyáregységében. Ezek az elemek autóbusz-megállók, menet- jegyirodák, camp ingek kiszolgáló egységeihez alkalmazhatok (MTI-foto. Czika László) Terjedelmes anyag került tegnap délelőtt a megyei ta­nács művelődésügyi állandó bizottságának ülésére, ame­lyet ezúttal Barcson tartot­tak dr. Balassa Tibor me­gyei ta nácselnök -helyettes vezetésével. A téma közér­dekű : a hagyományőrzés helyzete Somogybán. Sotonyi Sándornak, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető­jének előterjesztésében első­sorban eredményekről hal­lottunk, arról, hogy a szá­zadfordulón meginduló. Gön­cre Ferenc nevével fémjel­zet* mu-aeumalapító munka eredményeként fejlődött a néprajzi gyűjtés. A megyei múzeumok igazgatósága ma több mint tizennyolcezer tár­gyat nyilvántart néprajzi gy űj temény ében. A pásztorfaragások, a szőt­tesek vagy a paraszt« hasz­nálati eszközök mar megér­demelnének egy önálló ál­landó kiállítást, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a megyei tanács műemlék épü­letében múzeumot hoznak létre. Túl sok panaszra mégsem lehet okunk. Múl­tunk népi emlékeinek méltó helyet biztosítottak Szennán, a szabadtéri gyűjteményben; (amely nemrég kapta meg az Európa-díjat), illetve az egyre szépülő Szántódpusiz- tán. Hagyományaink őrzése azonpan neca tehet puskás * múzeumok, levéltárak: fela­data; nagyon sokat tehetnek érte a különböző szakkörök, amatőr csoportok is. Lettner Sándor festőművész, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola tanára azt tette szóvá, bogy, sokszor gazdasági gondot je-, lent a különböző csoportok működése, az országos ver­senyeken, találkozókon való részvétek Vida Árpadné bu- zsáki pedagógus ugyancsak ehhez a témához kapcsoló­dott; mint mondta, sokszor egyeüe* fillér nine» arra, hogy az együtteseinknek, új cipőt, ruhát vegyenek. Ám nemcsak a forintok hiányoz reals. hanem a szakemberek is. A növekvő idegenforga­lom sokaknak sokat hoz a konyhára, s inkább „piacra’*, dolgoznak, mintsem eredeti motívumokhoz nyúlva mű­vészi munkákat készítsenek. Sótcrnyi Sándor válaszában vitatta, hogy lennének anya­gi gondok. Példaként azt említette, hogy az iskolások fele valamilyen szakkörben tevékenykedik; érdemes el­dönteni, hogy milyen és hány szakkörre van szükség, az ésszerűség, az érdemi munkát segítheti. Dr. Balas­sa Tibor zárszavában a szak­emberképzés fontosságáról beszélt A testület állásfoglalásával júliusiban megismerkedik a megyei tanács végrehajtó bt- aettsága ia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom