Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
Sít un ka erőgardáik odáa Teljes íoalalkozlatöttság, alacsony hatékonyság Napjaink igénye, hogy fokozzuk előrelátásunkat. A tervezésben és a gazdálkodásban is gyakoriak a váratlan fordulatok, az új jelenségek. A legtöbb területen a korábbinál kevésbé jellemző a régi törekvések továbbélése. Ezt bizonyítja az ipar és a mezőgazdaság termelési szerkezetének megújulása. A foglalkoztatás-politikában viszont — a dolgok tehetetlensége folytán — sajnos nagyon is valószínű a múltbeli tendenciák folytatódása. Mindannyian (sok esetben nem is tudatosan) ragaszkodunk a megszokotthoz. Ez érinti a megszokott munkahelyet, a megszokott közlekedést, a jövedelmet, munkatársi kapcsolatokat stb. Görcsös ragaszkodás Az új jelenségek fogadására, az igényekhez való alkalmazkodásra kevés még a késztető elem és nem alakult ki olyan intézmény- rendszer sem, amely ilyenkor az állampolgárok segítségére volna. Nálunk ma teljes a foglalkoztatás: az elhelyezkedni szándékozók munkalehetőséget találnak. A munkaképes korú férfiak csaknem 90 százaléka, a nőknek több mint 80, a nyugdíjasoknak alig 25 százaléka dolgozik. Ez kétségkívül a lehetséges maximum. Igazolja ezt az is, hogy az első ízben munkába! állóknak gyakorlatilag száz százaléka az iskolából kikerülő fiatal. A teljes foglalkoztatás nálunk — sajnos — viszonylag alacsony munka-termelékenységgel párosul. Ennek olyan csalhatatlan tanújelei vannak, mint például a nagy mértékű belső munkaerő-tartalék, a pályaválasztásban tapasztalható tévedések, a pályaelhagyások nagy száma, s az is, hogy sok ember dolgozik olyan munkakörben, beosztásban, ahol nem tudja kifejteni valós képességeit. A vállalatok a termelés stagnáló vagy csökkenő szakaszában is görcsösen ragaszkodnak a létszámhoz, s ez tovább rontja a hatékonyságot, a vállalat vagy a termék versenyképességét. Nálunk jelenleg a munkaerő-kereslet meghaladja a kínálatot, s jelentősek a szerkezeti eltérések. A kereslet és kínálat tökéletes egybeesésére soha nem lehet számítani, de a túlkereslet kedvezőtlen következményekkel jár: kialakult a munkaerőhiány pszichózisa. A munkahelyen csökkentek a munkáltatói követelmények, felerősödött kilépők esetén a lebeszélése szándékukról. a korábban kialakult vállalati munkaerő-gazdálkodási módszerek visszafejlődtek. Háttérbe szorultak az alkalfnassági vizsgálatok is. Divattá vált a béralku: a munkáltató és a dolgozó tárgyalásos kompromisszuma a felajánlható és elfogadható bérért. Egyes hiányfoglalkozásokban aránytalan kereseteket szült a piac, amely zavarja a tanulás és képzés ösztönzését. Néhány vállalatnál úgy gondolkodnak: az a legcélszerűbb, ha a legjobb munkások és mérnökök részvételével gazdasági mun. kaközösségeket alapítanak, hiszen úgymond így többet tudnak nekik fizetni. Ez a gyakorlat azonban nem tehető általánossá. Meg kell keresni a módját annak, hogy az emberek a vállalaton belül is megtalálják anyagi számításaikat. Ennek sok feltétele van: mindenekelőtt a nagy belső munkaerő-tartalékok feltárása, és mérséklése. Ehhez tovább kell fejleszteni az irányítási és az ösztönzési rendszert, s még mást is. ÖtcsoiKirtssilist! Működőképes állami szervezetekre van szükség ahhoz, hogy a vállalatok elhiggyék: a teljes foglalkoztatás nem az Ő feladatuk. Az érintett dolgozóknak is tapasztalniuk kell a gyakorlatban, hogy szükséges munkaerő-átcsoportosítás nem kérdőjelezi meg maguk és családjuk szociális biztonságát. Már több felső szintű dokumentumban szólt a szervezett munkaerőé tcso- portosítás szükségességéről, de erre lényegében csak vállalatokon belül került eddig sor, vállalatok között még nem nagyon. Nem azért, mert nem lett volna objektíve indokolt, hanem azért, mert az ehhez szükséges feltételek csak részben alakultak ki. A vállalatok munkaerőre és a munkabérre még nem eléggé költség-érzékenyek, a munkáltatók megtehetik, hogy ezt a tartalékot eltitkolják, s olyan időkre számítanak, amikor kedvezőbb növekedési pályára kerülnek. Ezt mondhatjuk el az átmenetileg feleslegessé váló munkaerő kölcsönadásáról is. Feltételezhető, hogy a munkaerő-kereslet mérséklődése esetén mérséklődik a spontán mozgás is. Dr. Rózsa József, •* Állami Bér- éa Mnnkaöjryl Hivatal főosztályvezető jé (Folytatjuk.) Jutom — a múlt Igái után egy meredek dombról a Bonnyapu&ztai völgybe szalad le az autóbusz. Egy széles kanyar következik ezután, majd egy magányos ház. A buszvezető csodálkozva fékez: tíz év óta senki sem nyomta meg itt a megállást jelző piros gombocskát. Mielőtt ieszáltnék, ennyit mond: Jutom. Jutom — egy ház. Nem egy makacs, rátarti „őslakó- nak” köszönhető, hogy megmaradt: új telepesek lakják. Négy kutya és egy titokzatoskodó fiatalasszony fogad, aki nem mutatkozik be. Azt mondja, a tulajdonos, a gazda fogadta be őket, aki sárbogárdi és vállalkozó. Az asszony férje is mellette dolgozik. Az udvaron két Volga áll Gyanítom, a harmadik kocsival mehettek el. Megemlítem: hogy jól megy a soruk. Az asszony egyre gyanakszik: volt nemrég ’tt egy grimbusz, biztosan amiatt kérdezősködöm, öt kutyát tartanak, vagyis csak ■égyet, mert egyet a hétvégén egy elrobogó teherautó kereke alá küldött a végzet Kérdezni akarom, hogy milyen utolsó jutóimnak lem ni? A gyereksírás belebbenti az asszonyt. Magamra maradok. Az egyfcoei település helyén simára tárcsázott, boronáit szántó. Az útszél’, gyökér és ághegyek jelzik: hatalmas küzdelem folyik a cserjékkel, akácossal benőtt, elhagyott puszta termőterületté alakításáért. A szorosáéi Koppány völgye Termelő- szövetkezet fiatal szakembere Mészáros József mondja: — A Dél-balatoni Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulással közösen végeztük a munkát A beadott pályázatra 37« ezer forintot kaptunk, s már ebben az évben kukoricát vetünk az itt nyert hét hektár szántóföldbe. Mészáros József is környékbeli születésű, somogy- acsai. Jól emlékszik még Ju- toan és a pusztulására. Önkéntes hozzájárulás az építéshez Háromcsillagos Hotel Aqua Üjabb gyógyszálló épül Hévízen magyar—osztrák hitelmegállapodás keretében. A 231 szobás háromcsillagos Hotel Aqua-nak saját gyógyközpontja, termálvizes fürdője, fi- ziko- és elektroterápiás részlege lesz Óvatosak a kereskedők Nem tudja a vevő, hogy mit jegyeznek elő Nem Snek eléggé a kereskedelmi vállalatok az előjegyzése« értékesítés lehetőségével — állapították meg a kereskedelmi felügyelőségek annak a vizsgálatnak a során, amely tíz megye bútor-, valamint vas-, műszaki és járműkereskedelmi vállalataira terjedt ki. Tapasztalataik szerint a bútorkereskedelemben — ahol az árucikkek nagy terjedelme miatt nem is lehetséges a teljes választék tárolása — az élet kényszeríti az üzleteket az előjegyzése« módszer alkalmazására, bevált és közkedvelt ez a forma. Hiányosságok azonban itt is vannak: a legtöbb helyen nem az előírásoknak megfelelően veszik fel az adatokat, s nem kielégítő a vevők tájékoztatása sem. A háztartási gépek, motor- kerékpárok, mopedek elő- jegyzéses értékesítése az utóbbi időben kevéssé fejlődött. A vállalatok nem ismerték fel e módszer alkalmazásának előnyeit a vevőkapcsolatok erősítésében, a vásárlási biztonság megteremtésében. A vizsgálat tapasztalatai alapján az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség felhívta a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek figyelmét a korszerű értékesítési forma kiszélesítésére. Alkalmazása főként azoknál a termékeknél célszerű, ahol folyamatos ugyan az áruutánpótlás, de a teljes méret- és színválaszték nem tárolható egy időben a bolt raktárában. A boltokból tartósan hiányzó cikkek közül csak azokra tanácsos előrendelést felvenni, amelyek belátható időn belül megérkeznek az üzletbe. Szükséges tehát, hogy a vállalatok meghatározott időszakonként felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák az előjegyzésre vásárolható cikkek listáját. Ahhoz, hogy jól működjék az előjegyzéses módszer, elengedhetetlen a vevők pontos, naprakész tájékoztatása. A kijelölt üzletekben jól látható helyen színvonalas tájékoztatók kihelyezésével kell informálni a vásárlókat a megrendeléses vásárlás lehetőségéről, a megrendelhető áruk köréről, a megrendelések legfontosabb feltételeiről. Emellett fontos feladat a bolti propaganda- munka színvonalának javítása is. Nagybajomban a nagyközségi tanács fÁ a Hazafias Népfront bizottságának együttműködési megállapoűasa tartalmazza azokat a tennivalókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a lakosság megértse a falu vezető testületéinek elképzeléseit, és segítsék a tervek végrehajtását. Az iskola elavult és kicsi. A falu különböző pontjain szükségtantermekben folyik a tanítás: a művelődési otthon, a könyvtár és egy raktárhelyiség is diákoktól hangos. Egy új iskola építéséhez támogatást kaptak. A nép- frontbizottság pedig azzal a kéréssel fordult a köség lakóihoz, hogy két napi átlagbérüket ajánlják fel az általános iskola építésére. A nagyközség 1100 dolgozója összesen 600 ezer forint készpénzt adott össze erre a célra és jelentős társadalmi munka felajánlások is születtek. Az iskola jövőre készül el. Az idén 30 millió forint értékű munkát végeznek az építők, de a terep- rendezéshez várják a lakosság anyagi segítségét és társadalmi munkáját. Tavaly előbbre lépteik a járdaépítésben is. Négy utcában készült el 1,5 kilométer hosszú járda. Az anyagot a tanács adta, a műkét a lakosság végezte el. A múlt év májusában hirdették meg a „Tegyünk többet lakóhelyünk rendjéért” elnevezésű akciót. A két testület aktívái sorra járták a nagyközség üzemeit, intézményeit, családokat, s kérték, hogy tegyenek többet a tisztaságért. Az eredményeket rendszeresen értékelik és nem marad el a legjobbak elismerése sem. A faluban 11 utca még földes. Ezt szilárd burkolattal éilátni csak a lakosság segítségével lehet. A tanácsnak erre nincs pénze. Társadalmi munkában kívánják elvégezni a munkát. A népfront és a tanács vezető testületed kíváncsiak a lakosság véleményére, ezért kérdőívek segítségével tudakolják meg a lakók véleményét a kisgazdaságok helyzetéről, a kereskedelmi ellátásról, a szolgáltatásokról. — A hetvenes évek elején egyik napról a másikra kitört az elköltözés! láz. A költözők pedig rögtön bontottak is. Az új lakások első téglái jutomi házakból készültek. Azóta itt mindent benőtt a gaz, és a vizenyős talajhoz jól alkalmazkodó cserjék. Talajjavítást, meliorációt kellett végeznünk. Nincs itt már más csak egykori Duca-ház és e temető. Pavlek Ferenc utolsó volt az elköltözők közül: Jutómból Kaposvárra pakolt. A Zöldért raktárosa akkoriban „a süllyedő hajó kapitánya” volt — Hatvanban alakult a közös; Ácsa, Gerézd, Jutom egy tsz lett. Ennek voltam 19&4-től tíz évig — a szorosadéival való egyesülésig — az elnöke. Ez mar a második tsz volt Én benne voltam az ötvenkettesben is. Máig is gondolkozom azon, miért pusztult el olyan gyorsan a puszta; még emlékszem azokra a lelkes jutalmakra, akik hatvankettőben az elbontott gerézdi malomból itt kultúr- házat építettek. Roptuk a táncot, vertük a kártyát, de közgyűlésre is ide gyűltek össze az emberek. Televíziónk volt és telefonunk. Aztán valaki elkezdte: „máshol jobb, ne maradjunk itt”. „Ne bizony” — kapott a szón a szomszéd. Később már szomszéd sem akadt. Itt születtem, apám is ide van temetve. Kínkeserves volt az egykori házat bontani. Az' volt a legborzasztóbb. Egy 13®7-ból származó Tolna megyei birtokievél, mint a Daró vár tartozékát említi Jutomot. Hamarosan hatszázéves település lenne. A legújabkori dokumentumnak a jutomi elárvult temető marad meg: Fodor István, Si- keniácc József, Tóth János, Csapó György, Horváth Mi- hályné nevét még ki tudom bogozni. Mojzer István sírkövén fénykép is van. A fej- fán a felesége Finta Mária neve is szerepel, de a halálozás éve nincs rajt. öt már nem ide temették: ebben a gazban nem is lehetett volna. Várom a buszt. Talán nem fitymálnak meg a sofőrök, pusztai létemre. Mondják jó bort mértek itt az egykori Bíró-korcsmában, ahol még talán a híres koppányvöigyi betyár Viasz Matyi is meg- ivott egy-egy iccével. De a bor nem fogta itt az embereket. Jutom pedig kevés volt hozzá. A szakszervezet értékeli a tapasztalatokat Túlórában gyártják a diétás élelmiszereket Bővül a diabetikus ételek választéka: a korszerű táplálkozás feltételeinek megteremtésére együttműködik az egészségügyi, valamint az élelmezésipari dolgozók szakszervezete. Közösen segítik elő a kalória-, a só- és a cukorszegény ételek nagyobb arányú gyártását, forgalmazását. Figyelemkeltő munkájuk és különféle akcióik is hozzájárulnak ahhoz, hogy a korábbi évekhez képest kedvezőbb a kép: egész sor hazai gyártmányú diétás étel közül választhatnak a vásárlók. A két szakszervezet felmérése szerint meglehetősen sokan szorulnak diétára : háromszázezer cukorbeteget tartanak számon, még többen szenvednek emésztőszervi- és érrendszei betegségben. s a helytelen táplálkozás miatt kórosan túlsúlyosak közül is jóné- hányan igénylik a diétás, illetve kalória- és zsírszegény, kímélő ételeket, élelmiszereket. Ám a választék sokáig meglehetősen szűkös volt, e termékek előállítása ugyanis általában költségesebb, s emiatt gyártásuk kevésbé kifizetődő. Ugyanakkor a kereskedelem sem kellőképpen érdekelt a viszonylag kis tételeket jelentő diétás termékek forgalmazásában, terjedésüket nehezítette az is, hogy — kellő ismertetők híján — az orvosok és • vásárlók gyakran nem is tudtak egy-egy újdonság megjelenéséről. E gondokon igyekeztek a szak- szervezetek segíteni. Az ÉDOSZ különböző fórumokon felhívta a gyártásban érdekelt konzerv-, hús- és édesipari üzemek vezetőit e termékkör bővítésének fontosságára. A kutatóintézeteknél szorgalmazta az új gyártmányok kifejlesztését. Az egészségügyi szakszervezet az orvosok, tíiétásnővérek, valamint a kereskedelmi szakemberek körében országszerte ismertető előadásokat, termékbemutatókat szerveztek a választék ismertetésére. Mindezek együttes eredményeként — és természetesen a termelés műszaki színvonalának emelésével — a diétás élelmiszerek gyártása elmozdult a holtpontról. A vállalatok egy része a kutatóhelyeken kidolgozott re- ceptúrák alapján, gyakran a gépsorok kapacitásának jobb kihasználásával, s nem ritkán túlórák árán is folyamatosan gyártják a gyakran kevésbé gazdaságos, de humánus megfontolásból mégis fontos termékeket. Jelenleg már mintegy ötvenféle termék szerepel a kínálatban. SOMOGYI NÉPLAP Bek« József
