Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

« Jobb szervezés, kis beruházás Az agrárágazat tartalékai A múlt évben határozatot hozott a Minisztertanács a gazdaságos anyagfelhaszná­lásról, a technológia korsze­rűsítéséről, s a Mezőgazda- sági es Élelmezésügyi Mi­nisztérium a közelmúltban végrehajtási akcióprogramot hagyott jóvá. Nem új fel­adat, hiszen az ágazathoz tartozó üzemek, az irányító és a tudományos intézetek közreműködésével eddig is sokat tettek a korszerű mód­szerek kidolgozásáért, elter­jesztéséért. Gondoljunk csak a szárítás nélküli terményta- rolásra es takarmányozasra, az egyszerű, olcsó építési módokra! Az akcióprogram célja ezeknek az eljárások­nak továbbfejlesztése, általá­nossá téteie. A lehetőségek sokrétűek. A program, amely hosszabb időszakra meghatározza az ágazat feladatait, szorosan összefügg termékeink ver­senyképességének javításával, az ésszerűen takarékos anyag- és energiafelhaszná­lással. Körültekintő elemzé­sek alapján megállapították, hogy szervezési intézkedések­kel és viszonylag kis beru­házásokkal az élelmiszergaz­daságban évenként legalább két, két és fél milliárd fo­rmt megtakarítás érhető ei^ Jogos a kérdés, hogy a termelésnek mely területein lelhetők föl ezek a tartalé­kok. Elsőként a termőföld ésszerűbb hasznosítását em­lítjük. Ennek a tervidőszak­nak a végéig például orszá­gosan mintegy tízezer hek­tárnyi — eddig kihasznaiat- lan — terület vonható mű­velésbe elhanyagolt ' utak, árokpartok, tanyanelyek, volt majorterüietez: ujtxni hasz­nosításával. Egyre több jó példa van megyénkben a ma- sodriöveiiyck termelésére, ki­vált a műit év hozott e té­ren kedvező változást. A szá­mítások szerint országosán a másodnövények vetesierüse- te százötven-kétszázezer hek­tárrá növelhető, így a szán­tóföldi tómegta&arrnányok helyén ekkora tec me len tér-' merne új exportra is aiicálmas vagy importot csókKenió arunövény. Az ágazat válto­zatlanul nagy tanaiéba a na gyoob termukepessegu no- vény rajták, a nagy Hozamo­kat produkáló anatfajok ter­melésbe állt msa. is cérnáit a szolgálata alapvető faiadat a ia j'taminosltő es nemesítő te­vékenységben. Megyénkben is, országosan is nagy veszteségek keletkez­nek a talajerő-utánpótlás és a növényvédelmi munkák so rán. Kétségtelen, hogy ezek mersékiésenez elengedhetet­len bizonyos beruházás. Pél­dául az even te föiha&znáit 11 milliárd forint értékű műtrá­gya tizenöt százaléka megy veszendőbe a tárolás során Megfelelőbb tárolási mód­szerekkel a veszteségek öt százalékra csökkenthetők. Hasonló a helyzet a takar­mánygazdálkodásban ; kor­szerű, szilárd burkolatú tá­rolóterek építésével a terv­időszak végére kétmillió ton­nára növelhető a nedvesen tartósított kukorica mennyi­sége, s ezzel csaknem har­madára mérsékelhető a táro­lási költség és húsz százalék­kal csökkenthető a tápanyag- veszteség. Folytatni lehetne a példák sorát a húsmarhatar­tásban és a növendékneve­lésben, a szélesebb körben alkalmazott legelőn tartással, a szállítások jobb szervezésé­vel, a termelés és a feldolgo­zás során keletkező mellék- termékek jobb hasznosításá­val. És lehetne sorolni még tovább. Vannak tartalékok, vannak lehetőségek! Feltárá­suk, hasznosításuk létfontos­ságú üzemi feladat. A minisztérium a közel­múltban az üzemek rendel- , kezesére bocsátotta a Minisz­tertanács határozatának vég­rehajtása érdekében kidolgo­zott akcióprogramot azzal a kéréssel, hogy a program rá­juk vonatkozó, náluk is hasz­nosítható részeit minél telje­sebben valósítsák meg. Élel­miszertermelésünk intenzív fejlesztése nem nélkülözheti a gazdaságos anyagfelhaszná­lást, a technológiai korszerű­sítést. Ezért — ahogy Ván- csa Jenő írta — a program végrehajtása az agrárágazat valamennyi dolgozójának személyes ugye. Vörös Márta Szakmunkások lettek Eszperantó békegyűlés a töröcskei erdőben (Folytatás az 1. oldalról) vándor szavakból e nyelvet — mondta Szabó Imre, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség Ifjúsági Bizottságának elnö­ke. A békegyűlésen Szilágyi pezsó, a megyei szervezet el­nöke adta át az eszperantis- táknak, a természetjáróknak a megújult forrást: „Aki iszik a tiszta forrás vizéből, gondoljon majd az építőkre, az eszperantómozgalomra”. A kút mellett a találkozó em­lékese vadgesztenyefát ültet­tek el. Az avató után jutal­makat, elismerő díjakat ad­tak át a mozgalmi munká­ban kiemelkedő tagoknak, akti visták nak. A magyar szövetség meg­hívására érkezett japán fiú­tól, Ken’-ichiro Watanukitól kérdeztük, hogy miért tanult meg eszperantóul. — A tokiói egyetemen ta­nulok, angol nyelvet és iro­dalmat A világon sokfelé van barátom: finnék, ango­lok, amerikaiak, és most már magyarok is. Azt tapasztal­tam, hogy ha anglul beszel­tem, nem éreztem egyenran­gúnak magam; ez vezetett az eszperantóhoz. Jól tudok an­golul, mégis az eszperantót választottam, mert ez semle­ges nyelv. Tavaly októberben kezdtem a nyelvvel való is­merkedést. A Magyar Eszperantó-szö­vetség — amely hatezer ta­got számlál — ifjúsági bi­zottságának titkára, Szilvást László a mostani találkozó Citrus helyett szamóca Felú/itási munkák a kaposvári kirendeltségen Ha majd elérkezik a rek- kenö forróságú nyár, a káni­kula, vajon lesz-e elég üdí­tő a szomjúság enyhítésé­re? Ennek jártunk utána a Nagykanizsai Sörgyár ka­posvári üdítőital-fejtő kiren­deltségen, A válaszokat Bo­nin Klárától, a kirendeltség vezetőjétől kaptuk. — Húszezer hektoliter üdí­tőt töltünk üvegekbe ez év­ben, tavaly főleg citrusfélét (narancsot, citromot, man­darint) és tonikot fejtettünk. Most változott a helyzet, mert. az ilyen üdítő italokhoz szükséges szirupot csak tő­kés importból lehet besze­rezni. Tehát nehezebb besze­rezni, ezért hazai gyümöl­csökből (szamóca, málna, meggy és szőlő) készítünk szénsavas üdítőt. A citrusfé­lék egyharmad résznyire szorultak vissza. A gyümölcs üdítő készí­tése nem kíván új vagy más technQlógiát. Kaposváron a Május 1. utcai kirendeltség udvarán csak bukdácsolva lehet közlekedni, mert felvo­nultak az építők, s leálltak a töltőgépek. — Március tizedikén töl­töttünk utoljára; nyolc éve nem volt üzemünkben na­gyobb arányú felújítás. Most rank került a sor, s úgy ter­veztük: egy hónapra leál- lunk. Minimális a csúszás az ütemtervhez képest, mert a karbantartás alatt kiderült: ki kell cserélni a padozatot. Ez már el is készült, savál­ló mettlachill burkolatot rak­tak le a kisiparosok. A me­szelés és festés során penész, gátló anyagot is felhordtak A kétmilliomodik Ionná széo A Mátraaljai Szénbányák Thoroez bányaüzemében szombaton délben felszínre hozták az idei kétmillomo- dik tonna szenet. Ez a tel­jesítmény pontosan meg­egyezik az 1983-ra előírt éves program időarányos ré­szével. A sikeres évkezdést fémjelzi, hogy ez pontosan és naprakészen annyi, mint amennyit a szomszédos Ga­garin hőerőmű kért. a mesterek, kicseréltek né­hány ajtótokot, s a falakat víztaszító festékkel vonták be. A nagykanizsai gyár tmk-brigádja pedig felújít­ja az összes gépet. Várhatóan április végén, május elején megkezdhetik a termelést. A felhalmozó­dott göngyöleg miután eltű­nik innen, az udvart is bur­kolják — aszfalttal terítik. Az egész karbantartás és felújítás körülbelül másfél millió forintba fog kerülni. Ennek kapcsán javulni fog­nak a munkakörülmények, szebbek lesznek az öltözők es fürdőhelyiségek, kedve­zően megváltoznak a higié­nés és munkavédelmi felté­telek. céljáról beszélt: — Mindenekelőtt köszönet Kaposvárnak, hogy megte­remtette e találkozó lehető­ségét. Célunk az, hogy az eszperantistáik élő nyelvi kö­zegben gyakorolhassák a nyelvet; hogy a mozgalom aktivistái kicserélhessék ta­pasztalataikat, valamint a kezdő eszperantisták számá­ra bemutassuk a mozgalom életét. Jó alkalom ez a kap­csolatteremtésre, a barátko- zásra. Ma délelőtt városismereti versennyel folytatódik a ta­lálkozó. Ezzel egy idő-ben a mozgalom vezetői tanácskoz­nak. Kijelölik a következő találkozó rendezőjét — vár­hatóan Kecskemét kapja meg a jogot — és meghatározzák a tennivalókat, ami még rá­juk vár a július 30-án kez­dődő budapesti nemzetközi eszperantó világkongresszus előtt R. L. A nagyberki Kapos völgye Termelőszövetkezet állatte­nyésztési ágazatában több mint százötven embert fog­lalkoztat. A modern szer- téstelepen és az új, ezerfé­rőhelyes szarvasmarhatele­pen a hét közepétől már szakmunkások dolgoznak. Most tették le ugyanis az ott dolgozók a szakmunkás- vizsgát. Opperman Herikné feleletére ötöst kapott. — A novemberben indí­tott tanfolyamra szívesen je­lentkeztem — mondja —; szakmai szempontból sokat jelentett nekem. Schmidt Ervinnének, a tsz személyzeti előadójá­nak minden vizsgázóhoz van egy-egy jó szava. A vizsga három részből állt: a szakmai, a politikai és a gyakorlati ismeretek számonkéréséből. A régi te­henészeti telepen a „beug­ró” a fej és bemutatása volt; Lévay Lőrinc mondja: SOMOGYI KRÓNIKÁJA Rövid munkahét után va­gyunk. Húsvét második nap­jával egybeesett hazánk fel- szabadulásának ünnepe, s így csak kedden álltunk munkába. A gyerekek élvez­ték a vakációt; hétfőn azon­ban már őket is várja az iskola. A diákok egy része kedvére tölthette a szünidőt, a nagyobbak — az érettsé­gi előtt állók — azonban többnyire felvételire készül­tek az egyetemeken és fő­iskolákon szervezett néhány- napos kurzuson. E héten rendezték meg a Táncsics-biennálét, amelynek házigazdái ezúttal a kaposváriak voltak; az ország valamennyi, Táncsics nevét viselő középfokú ok­tatási intézménye küldött­séggel képviseltette magát e háromnapos rendezvényen. Tanulmányi és sportverse­nyeken találkoztak a diákok. A kétévenkénti találkozó jól szolgálja azt a célt is, hogy a fiataok közvetlen tapasz­talatokat szerezzenek hazánk különböző városainak fejlő­déséről. Sok iskola is él ez­zel a lehetőséggel, s a név­adók emlékének ápolása ré­vén eleven kapcsolat szövő­dött több intézmény között. Nem vakációzott a Kapos­vári Városi Tanács végre­hajtó bizottsága: a héten tartott ülést a testület. Nagy visszhangot váltott ki az az új intézkedés, amely igyek­szik elősegíteni a városban a családiház-építést. Így ol­csóbban juthatnak építési telekhez, akik leadják laká­sukat, illetve tanácsi bérla­kásra tartanak igényt Már­is kijelölték a Herman Ottó utcai telkek vásárlóit, s még ebben az esztendőben lesz újabb kedvezményes telek- vásárlói kijelölés is. A topo- nári városrészben alakítanak ki új építési területet. A kedvezmény mértéke termé­szetesen változó. Azok, akik leadják lakásukat és csalá­di házat szeretnének építeni, 40—50 százalékkal olcsób­ban juthatnak telekhez, a tanácsi bérlakásra jogosul­tak 80 százalékos kedvez­ményt kapnak. A telekár 30 százalékát kell készpénzben egyszerre kifizetni, s négy­nyolc év alatt törleszthetik le majd az árat. A telkek el­osztásánál figyelembe vet­tek a családok szociális . helyzetét, külön is ügyeltek arra, hogy az új otthonba kerültő gyerekek az eddigi­nél jobb környezetbe jussanak. A száraz tél után csapa­dékos tavasz köszöntött ránk. A gabonák szépek, ám épp oly fontos, hogy időben a földbe jusson a többi ter­mény vetőmagja, a burgo­nya, a répa is. Fontos témát tűzött napi­rendjére a megyei tanács végrehajtó bizottsága a hé­ten. Az üzemegészségügy helyzetét megvitatva a fel­adatok sorában foglalkozott a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmével is. So­mogybán bevált az a szerve­zési mód, hogy a körzeti or­vosok látják el a mezőgazda- sági dolgozók egészségügyi vizsgálatait. A feladatok kö­zött szerepel, hogy a VI. öt­éves tervben még két főfog­lalkozású mezőgazdasági üzemorvosi szolgálatot szer­veznek megyénkben. A hé­ten egészségnevelési napo­kat rendeztek Kutason; e községben hagyománya van ennek az egészségnevelési programnak, s az egyik elő­adás a növényvédő szerek­nek emberre gyakorolt ha­tásával foglalkozott. Fontos feladat az is, hogy megőrizzük környezetünk tisztaságát. A Balaton vé- deiíne kiemelt program. A folyékony-műtrágyázás ta­pasztalatait összegezték a héten a balatonkiliti-siófoki termelőszövetkezetekben. A tapasztalatok kedvezőek. A Balatonon már a múlt hét végén is sokan foglala­toskodtak.. A villák lakói a tavaszi nagytakarításra készülnek vagy a lomtalaní­tási akcióra. Környezetkímé­lő munka ez is, hiszen a fölösleges holmiktól megsza­baduló villatulajdonosok ha eleget tesznek a fölhívás­nak, nem csúfítják használ­hatatlan holmikkal a partot, nem válik szennyező anyag­gá a szemét. A tanácsok szintén készül­nek a szezonra. Több helyen befejeződtek a csinosítás! munkák, s megújulva várja majd vendégeit a „magyar tenger”, Herányi Barna — Ez lesz a negyedik szakmám. Pék. darukezelő, vájár voltam, most1 állatte­nyésztő is lettem. A sok bo­lyongás után itt telepedtünk le a családdal, Nagyberki­ben. Nekem sok új ismere- , tét adott ez a tanfolyam. Az itt szerzett tudást az új te­lepen akarom majd haszno­sítani. A lengyeli szakmunkás­képző igazgatója szigorú vizsgáztató. A tanfolyam elvégzése és a vizsga után a résztve­vők. sertés, és szarvasmar­ha-tenyésztő szakmunkások lesznek. Ezzel a szorgalom­mal, tudással, amit tapasz­taltam, sikeresen elvégezhet­ték volna a mi hároméves szakmunkásképzőnket is .. A harminchárom vizsgázó között voltak rokonok, csa­ládtagok is. Apa és fia: if­jabb és idősb Réz János egy­mást segítve jutott el a tan­folyam befejezéséig. A fiú mondja: — Az általánosból kikerül­ve kedvet kaptam az állat- tenyésztői munkához, de nem volt elég szorgalmam, hogy megszerezzem a képe­sítést. Minél előbb keresni akartam, s most, hogy al­kalmam nyílt helyben szak­mát szerezni, nem akartam elszalasztani ezt a lehetősé­get. ti. J. SOMOGYI ; NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom