Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

A megmentett bölény állatot jelentett az első vi­lágháborúban, illetve annak következményei során csak­nem teljesen megsemmisült Csupán húsz bölény mene­kült meg, de később ezek is többnyire a vadorzók áldo­zatául esteik. Ugyanerre a sorsra jutott az eredetileg 800 állatból álló kaukázusi állo­mány is. Ügy látszott a faj sorsa végiképp megpecsételő­dött. Végül már alig 30 eu­rópai bölényt lehetett talál­ni az állat- és vadaskertek­ben. Az utolsó példányokat összeszedve mentették meg a teljes kipusztulástól. Ma is­mét több mint 200 él a bie- lowiezai őserdőben, de a Kárpátokban és a Szovjet­unióban is találhatók. Az erdei bölény a bialo- wiezai fauna előkelősége, ott háborítatlanul, az őserdő sű­rűjében él. Fűvel, fiatal haj­tásokkal táplálkozik. Télen az erdészek gondoskodnak a „nemzeti kincs”-ről, és szé­nát, zabot, takarmányrépát adnak neki. Valamennyi bö­lénynek gondosan vezetik a családfáját. Az állat eszmei értéke egymillió zloty, ami azt jelenti, hogyha orvvadász kilőne egyet, a börtönbünte­tésen kívül az értékét is meg kellene térítenie. Azonnali belépéssel fölvételre keresünk egy osztályvezető-helyettest építőipari előkalkulációs tevékenységet irányító önálló munkakör betöltésére, FELTÉTÉI.: szakirányú képzettség és gyakorlat; egy építész-előkészítőt, FELTÉTEL: felsőfokú végzettség és megfelelő gyakorlat. Jelentkezéseket írásban 222134 számra a Magyar Hirdető Somogy megyei központjába kérjük, Kossuth Lajos u. 15. alá. (222134) Rövid határidőre vállalunk festés, mázolási, tapétázási és melegburkolási munkálatokat. SÁÉV ZSELIC Épületfelújító Leányvállalata, Kaposvár, Béke u. 28. Pf.: 26 Telefon: 13-373 25 (222056) Mikroszkóp aranyból Egyes irodalmi források szerint a régi ara­bok már a 11. szazadban ismerték az üveg- gömtoszilánkok — a kezdetleges lencsék — nagyítóképességét. A mikroszkóp feltalálása a későbbi évszázadokra esett. Ez a tudomá­nyos kutatásokban igen fontos nagyító esz­köz párhuzamosan fejlődött a távcsővel. Ki találta fel a mikroszkópot? A hagyomány szerint két fiama nd latszer esz: Hans Lippershey és Zacharias Jansen munkásságá­nak köszönhető a mikroszkóp feltalálása a 17. században. A holland Leeuwenhoek 0832—1723) áza- lék állatkán végzett kutatásainál egyszerű mikroszkópot használt, amelyeket maga szerkesztett. Később folyamatosan tökélete­sítette berendezéseit, es Végül sikerült mik­roszkópjával elérnie a 270-szeres nagyítást. A mikroszkóp története bizonyos fokig egy­beesik a legfontosabb tudományos felfedezé­sek. valamint a technika fejdődesenek tör­ténetével. Az első eszközök egy cső két vé­gen elhelyezett két lencséből álltak, azután fejlesztették ki az állványokat, az optiká­kat, a megvilágítást és így alakultak ki fo­kozatosan a ma is használatos laboratóriumi mikroszkópok. A mikroszkóp történetének ér­dekes példányát látjuk a képen; a nagy fran­cia forradalom idején kivégzett Marie An­toinette mikroszkopiát, amelynek teste «• tubusai szinaranyból készültek. Veszélyben Pisa büszkesége Rigai kaszkadőrök Az erdők gyermekei Csak a természetet tekint­hetik megbízható szövetsé­gesnek. az emberi faj leg- aiacsonyabbjai. a közép-afri­kai erdőségeikben élő pigme­usok. Francia néprajzkutatók tapasztalatai szerint az átla­gosan 120—150 centiméter magas pigmeusok nemcsak az életmódjuk, hanem a környe­ző emberi világ barátságta- lansaga miatt sem hajlandók a társadalmi beilleszkedésre. Kamerunban, ahol a hoz­závetőleg 200 (XX) pigmeus zöme él, az állam sikertele­nül próbálkozik azzal, hogy ezeket a törzseket közelebb hozza a mai korhoz. A pig­meusok nem szívesen köze­lednek a környező népekhez, mert azok gyakran megaláz­zák őket termetük miatt. Os­toba vicceknek vannak kité­ve nagy, kerek fejük, arány­talanul rövid alsó testük miatt is. (Egyébként a pig­meus is gúnynévnek tekint­hető, mert a görög törpe szó­ból ered.) Törzseik, mint pél­dául a tvaszik és a banbu- tik, szívesebben húzódnak be az erdőkbe, amelyekkel va­lóságos testi-lelki közösséget teremtettek. Magukat az er­dő gyermekeinek tekintik. Jó Wehet őskori módon tartják fenn életüket, vadá­szattal, gyűjtögetéssel, azért nem utasítják el teljesen a külvilághoz fűződő kapcsola­tok előnyeit sem. A pigmeu­sokat nagyon gyakran be­csapják. Rendszerint a lehe­tő legócskább árut adják el nekik. Keserű a sorsa a pigmeu­soknak a házasság terén is. Más törzsbeliek: szívesen vesznek el pigmeus nőt, mert nagyon szorgalmasak. Ezeket a házasságokat gyakran fon­dorlatos módon kényszerítik kL Számos pigmeus közös­ségben már alig maradtak eladósorban lévő lányok. Rá­adásul a pigmeusok hagyo­mányai megnehezítik a tör­zsön belüli házasodási is. A közép-afrikai országok hatóságai szeretnének segí­teni a pigmeusokon, de ezt megnehezíti e népek vándor­ló életmódja. Próbálják meggyőzni őket a település­hez kötött életmód haszná­ról. de a pigmeusok, a tár­sadalom számkivetettjei in­kább a nekik barátságosabb világban, az erdőségekben folytatott vándorlást vá­lasztják. Ki lenne kíváncsi Pisára, ha a ferde torony egyszerre csak egyenessé válna? — kérdezik az olasz városka vezetői, akik ugyancsak elé­gedettek a tavalyi bevétel­lel: az 54 méter magas to­rony lépcsőit megmászni hajlandó turisták tavaly el­ső ízben vásároltak egymil­lió dollárnál nagyobb össze­gért belépőjegyeket. A kérdés azonban nem úgy vetődik fel, hogy ferde vagy függő­leges. Inkább arról van szó, siikerül-e megakadályozni a teljes pusztulást. Alig tíz méterig jutottak el Bonnanus építész tervei alapján^ (1174-ben) a székes­egyház harangtornyával, máris látszott, hogy nem tel­jesen merőleges. A munkát 90 évre meg is szakították, — féltek, hogy az építmény azonnal összedől — majd az eredetileg tervezett magassá­got féléié csökkentve 13Ö0- ben mégis elkészült a to­rony. Legmagasabb pontja ekkor 1,4 méterrel tért el a merőlegestől. Ma ugyanez az érték 4,4 méter, és a szak­emberek úgy vélik, ha nem sikerül valamit tenni, 100 éven belül Pisa büszkesége összedől. A helyzet abszurd. Ezúttal ugyanis a torony meg men té- senez a pénz nem hiányzik: egy évvel ezelőtt az olasz parlament 15 milliard lérát (több mint 10 millió aöl la rí) szavazott meg erre a célra. Az összeg felhasználásáról szakértői bizottság dönt, amelyet ugyancsak tavaly alakítottak a mentési akció­val kapcsoiatos javaslatok felülvizsgálatára. A bizott­ság azóta se ült össze — mondja keserűen Giuseppe Toniolo, a város műemlék- [elügyeuösegének igazgatója. Nem mintha könnyű lenne a döntés. A legutóbbi men­tési akció csaknem kataszt­rófát okozott: 1034-ben 900 tonna betonnal erősítették meg a torony alapzatát. Ez­zel sikerült elérni, hogy a korábbi évi (1,7 millimétere« dőlés hirtelen duplájára ug­rott. Tavaly a torony csúcsa újabb 1,19 milliméterrel ke­rült közelebb a földhöz. Bármely döntéshez nagyon megalapozott szakértői véle­ményre van szükség. Jó ta­nácsokban nincs hiány — a műemlékvédelmi felügyelőség nemcsak Olaszországból, ha­nem külföldről is rengeteg tevelet kap Toniolo ezt ke­vesli, konkrét és gyors in­tézkedést sürget. Az a száz év hamar elröpül, nem be­szedve arról, hogy a kataszt­rófa sokkal előbb is bekövet­kezhet. »•HÉTVÉGI Jelenleg a rigai kaszkadő­rök egy új, éles kérdéseket felvető film forgatásában vesznek reszt, melynek címe: Káprázat (Mirazs). A filmet James Headley Jase ameri­kai író Az egész világ egy zsebben című regénye alap­ján Aloiz Brencs rendező ké­szíti a rigai filmstúdióban. CAPN—KS) Lengyelország területének csaknem a negyedrészét er­dők borítják. Különösen je­lentősek azok a nagy erdő­ségek, amelyek közül több mindmáig megőrizte ősren- geteg voltát. Főképpen Északkelet-Le agy elországban találhatók ilyenek, legna­gyobb és legszebb köztük a blalowiezai erdő. Ennek az eredeti állapotában megőr­zött hatalmas őserdőnek egy része átnyúlik szovjet terü­letre is. Megőrizte az egykor Európát borító vegyes őser­dő kepét, és ma ez a bö­lény és a vad bi valy egyetlen európai lakhelye. Az ősva­don 47 négyzetkilométeres részén hozták tétre a Bialo- wiezai Nemzeti Parkot. Bölényből Lengyelország­ban él a legtöbb a világon. Ma mindössze két fajuk él: az európai és az amerikai bölény. Az amerikai nyílt, szityeppeszerű tájak lakója­ként füvekkel táplálkozik, és valamikor nagyon nagy számban élt a prérin, főleg És zaik - Ameri ka területén. Az európai bölénynek eredetileg két változata volt: a hegyi bölény, amely a Kaukázus magasan elterülő erdeiben tanyázott, valamint a síkföl- di bölény, amely Franciaor­szágtól a Balti-tengerig, ha­talmas területeken volt megtalálható. A lengyelországi bölényál­lomány 1914 elején még 737 A dűlőútor öreg teherautó robog. A teherautó platóján a reggeli hidegtől osszekupo- rodott emberek ülnek. Az autó egy gödör miatt meg­ugrik, .jobbra-balra cikázik, majd oszlopba ütközik. Rob­banás — és a lángoktól kö­rülvett teherautó tovább gu­rul a lejtón. A meredek kö­ves hegyoldalon száguld, ma­gavaj ragadva az embereket. A menekülés a tűzből egy elhagyatott kőbánya mélyén ér végét. íme egy epizód a rigai késizü'iö játékfilmből, amely filmstúdióban eppen most „A leghosszabb szalmaszá­lacska” (Szamaja dlinnaja szoiominka) nevet viseli. Eb­ben is, mint rendszerint, a képernyőről ismert színészek helyett a legbonyolultabb trükkösben a rigai kaszka­dőrök csoportja vesz részt. E csoport hét évvel ezelőtt mutatkozott be a Robi a Hood nyila (Sztrelü Robin Güda) című filmben, s az­óta az ország számtalan stú­diója hívta meg őket. Ma mar a rigai kaszkadőrök filmjeinek száma eléri a negyvenet. A kaszkadőrök között kü­lönböző foglalkozású embe­rek találhatók, más-más jel- leműek, különböző tempera- mentumúak, s nem egyfor­mák az élettapasztalat teréB *em. Janisz Broksz egy elektromos gépeket gyártó vállalat esztétikai irodájának vezetője, Junsz Krasztyinys a „Daugava” sportegyesület edzője, Edgar Vemer pedig a Rigai Kerületi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága titkárának helyettese. Ezeket az embe­reket a szokatlan szenvedély hozta össze, és persze a sport iránti hűség, hiszen an­nak idején mindannyian si­kereket értek el valamilyen sportágban. De közös bennük a film iránti szenvedély, a kalandvágy, és az, hogy ki­próbálhassák magukat a rendkívüli helyzetekben. Minden trükk pontosan előkészített. Emellett termé­szetesen elengedhetetlen az állandó testedzés: futás, az akrobatika elemeinek, a d zsúdofogasok gyakorlása, gyakorlatok korláton es bor­dásfalon. Az ed zésprogramhan szere­pelnek továbbá a különböző magasságokból vízibe végre­hajtott ugrások, lovaglás, vágtató lóiról és nagy sebes- seggel száguldó autóból való ugrások. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom