Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
ÜNNEPE lat«ü $exfaaa> í s-H-í Vörös Ferfenc rajza Iby András Tavaszköszöntő hágjam lebben lenge szétlő, tavasz ring a réteken. Mint fehér füst, fosztó felhó széli a szélben énekem. Fényhálóban nap virágzik, és sugárzik völgy, halom, a zöld fii-vön felszikrázik milliónyi fényatom. Páraingét már ledobta — ifjú lány — a Balaton, fehér tajték inge fodra a táncoló habokon. Jöjj tavasz! Fond át a lelkem! Hadd szippantsam illatod! Rólad keli most énekelnem, rád nyitok hát ablakot. Surranj fürgén a szobámba, hód még téli bú tanyáz, adjál édes ízt a számba, versemet most fűtse láz! Legyem, mint a fecske szárnya, könnyen villanó a rím, fusson tőle gondok árnya, bár a szélben szert-száílva elenyésznek soraim. Kerék Imre Bényei József Tiszta időben Jó így tiszta tavasziban futni a friss füveken. Hajnali harmat reszket, könnyez a szemüvegem. Mbújt mögé a bánat, kétség és ijedelem: szólok lendülő szélnek, üljön meg tenyeremen. Ráfújok. Űtezéli fű rejti a szárnya alá. őrzi a hold az időt, árnyékot takarva rá. Lakatlan csillag csöndjét Beprogramozott-inosolyú angyal, úristen darazsa kering fejed fölött, kísér naponta, füledbe duruzsol, bekapcsolja az örök-egyhangú nagylemezt: hogy miért a széllel szemben, minek a kereszt, ha megvásárolható az út a Golgotára, ha a Kozmikus Komfort józan-sizelíd polgárává avathat, ha tiéd lehet végül is a ki preparált vágyak gyönyörű lepkegyűjteménye, Jákob létráján a következő fok, s hiteget, ígér négy keréken guruló kéj lakot, madonnaarcú kurvát szeretkezési célra, haza helyett lakatlan csillag csöndjét, cserébe csak a hitedet, csak a hajlott gerinc egyszólamú furulyajátékát akarja, cSák zabolát makrancos akaratodra, s hogy érdesebb szavaid kavicsát vesd ki a nyelved alól, fordított Demoszthenész, felejtsd el az emberi beszédet, vissza, vissza a tagolatlan makogásig. Adoc Manóié Gabriel: Poézis II. Szabó Iván szobra Veress Miklós Madárhalál Vergődött még a tenyeremben, félig lehunyva kis szemét meg-megrándult — hogy \ tehetetlen — a karmaiban még a lét élet és halál közti görcsben aztán hirtelen elcsitult oly váratlan s annyira bölcsem mint aki érti mi a múlt és az a semmi is miért vaa: fuldoklás után nyugalom és hogy miért csak belül sírtam annak okát én sem tudom csapén azt hogy a tenyerembe» éppen a halált ringatom és azért csak hogy egyszer engem ringasson így a fájdalom Dúsa Lajos Április Szatmárcsekén Egy szál ingben hogy béküljek a széllel, Kölcsey úr? Itt a folyó: a mi Káma-Tiszánk, s adatott még egy révcsónak esélye a sorshoz. Itt bukdácsolok én is a partig e méla folyom, s látom: az orral földbe ragadt kámai csónak-fejfák rámfeketednek. S mégis, drága Ferenc! — Lám, nem süket isten, áldja a csöpp országot, s még a magyart is. Kár, hogy elaggott már az öreg, mire sorra kerültünk; oly feledékeny! Elmélázta áz áldást már ötödünknél, s mint aki jól végezte a dolgát; úgy napozik. Hej, pedig április ez még! Ülnek az új ravaszok bölcsen a szélárnyékban. Bennem meg didereghet a Himnusz s így csak békétlen szavaim melegítenek, Kölcsey úr. Bayer Béla Arcunk egére Ügy indult bennem a vers, mint a bányasoron lopózó hajnal. Mosdatlanul, fényre szomjasan. Míg némaságom szavakba öltözött, ellobbantak a pisla gesztenyék. Akárha csitri lánykamell, a meddőn barka duzzadoz, mialatt új-napot karon gőz arcunk egére a reggel. Polner Zoltán Ünnep előtt Felszakadt örömű táj. Asszonyaid kezén fénytörést játszik a szappan pikkelyes habja: zölden gőzölögnek a szárítkozó fák a napban s a faluk széles teknőiben tisztára mossák az apró házakat s kiteregetnek az országút rézszín drótjára a csillagok alatt. VASARELY KÖSZÖNTÉSE Vásárhelyi Győző, akit a világ Vasarely néven ismer, 75 esztendővel ezelőtt született Pécsett, 1903. április Síén. Budapesten végezte tanulmányait Bortnyik Sándornál 1928 és 29 között; innen érkezett Párizsba, s ott kezdetben grafikával és illusztrációk készítésével foglalkozott. A tudományt hívta segítségül a piktúra megújításában; a XX. század mérnök-festője, aki a tudatosságot és az intuíciót egyaránt elsődlegesnek tartja. Vasarely életművének jelentősége abban áll, hogy helyesen mérte föl a képzőművészet új feladatát az opart és a kinetikus művészet általánossá tételében. Ez az általánosítás, a mű hiánytalan kiterjesztése többé nem illúzió, hanem az általa megálmodott „színes város” alapja. Ez a méretbeli növekedés megszünteti elgondolásában a táblakép egyeduralmát, a festészetet a környezetkultúrába integrálja, s ezzel lehetőségeit is bővíti. Ebben az újításban lelte meg szerepét, művészete így lett világműhely a 60-as években. Elemzéssel kezdte pályafutását, olyan számbavétellel, mely minden izmus tanulságait feldolgozta azzal az igénnyel, hogy továbblépjen a fölösleges ismétlések és zsákutcák helyett. Ez igazolja teremtően bátor szellemiségét, vállalkozó kedvét, tehetségét. Mindez azonban nemcsak a képességből fakad, hanem mérlegelésének Radnóti görög fordítói A házaspár Radnóti első görög fordítója; 1966-ban mutatta be az általa szerkesztett Költők Újságjában. Rita Bumi 1907-ben született A harmincas évek elején tűnt fel verseivel és műfordításaival. Ni kosz Pappasz Nikosz Pappasz 1906-ban született Részt vett az ellenállás és a polgárháború küzdelmeiben. Nemzedéke legjobbjai közé sorolja a kritika. Közös műfordítás-gyűjteményük 1962-ben jelent meg; Rita Bumi új, bővített kiadásában (Üj Világköltészeti Antológia í—Ví. köt., 1977) jelentős magyar rész található; a többi között Csokonai-, Aranyén Radnóti-verseket olvashatunk a fordításukban. Egy barbár naplója Önarcképvázlat (részlet) Elnyűtt ruhák száradnak a hold sütésben; hézagtalan éj zuhant a szántóföldjeinkre, mintha nagy szárny. Mesékbe öltöztél tetőtől talpig, ezért nem érinthet meg semmi téged, ezért nem vacogsz a hitleri éjszakában. Mit se kérdezve járod csak az ifjúságot, néhány haszontalan papírpénzzel zsebedben, s félrebeszélsz — valami holnapi reményről, elnehezült lábad álmokba süppedez. De láttad őt, az én szerelmem, a hirtelen rácsapódó zseblampafényben, láttad őt az utolsó busz kerekei alatt s megbizonyosodtál® üldöznek engem. Tudod, e véráztatta vászonért, kinek megállj-t! kiált az őrszem, puskáját rászögezve, koldulnának még a kényes úrinők is. fizetnének a tökmagot rágcsáló, közönyös férfiak, magukra vennék a gyerekek ünneplő ruhának, vasárnaponta. Én neked adom, ismeretien bajtárs, oltsd fel csupasz testedre, édesanyád mosta-vasalta ingként, s el ne feledd, mikor találkozunk — egy órával a középkor előtt, az illegális éjfél hajnalán... Mért is nem igyekeztél visszatérni? Valaki elfoglalta a helyed, míg te a világ végén kódorogtál ábrándjaid nyomában. Most aztán hava ülsz? 2. A paloták, amiket építek, éjfél után, sötétben, a kastélyok a folyópartokon, erdők mélyén a kunyhók, füstként el oszlanak a virradatban. És én megint csak itt állok — elcsigázott építész, hajléktalan. 3. Szegény anyám, míg élt, olyan kis helyen elfért, a sarokban. Egyszer csak megszökött a nagy ablakon át s beöltözött levél-ruhába. A pusztában akadtunk rá — Istennel dödörgött, ráérősen ült egy dombon s mint aki biztos benne: egyetlen szava sem vesz el a pusztaságban. Páni Árpád fordítása« t Zebda (1983) (gyapjú, szövött) helyes prognózisából, az európai képzőművészet időszerű feladatából, melyet elsőként érzékelt. Mérnöki, ipar- művészeti, építészeti festészet az övé, a rajz és a szinte természettudományos tudatosság. Vasarely műveinek az alaptörvénye. Képterveit egész team kivitelezi elsajátítható technológiával Vasarely e kollektivizmussal megszüntette a festészet ösz- tönösségre épült legendáját, bár technicizmusa nélkülözi a várossá növekedő színtér megálmodását. Kollázsaival zebra tanulmányaival nagyon tudatosan készült a nyitásra a 30-as évek végén. Megjárta útját, s a laboratóriumi pontosság nem mond ellent friss képzelőereje szüntelen megújulásának, sőt igényli ezt a matematikai szabato6ságú tervezést. Születésének 75. évfordulóján örömmel gondolunk arra, hogy miközben Vásárhelyi Győző— Vasarely neve fogalom lett, s művészete hat az egész Világon, egész tábor folytatja, építi (Nádler István, Baska József, Schöffer Miklós, Nemcsics Antal és aranyi más külföldi és magyar művész) azt a „szín- országot”, melyet ő álmodott meg elsőként a világon a világnak. Vasarely hazájának adományozott műveinek sokaságából múzeumot alapított Pécsen és Budapesten. L.M.
