Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Aranykoszorús drámaíró TOXroN sz. 57-80 f IZABtU-A TÉR A Földes család ©rácból került Magyar- országra. Az összetartó erőt az édesanya személye biztosította, akit később íróvá vált fiai _a legszebb és legműveltebb asszonynak” neveztek. A pesrti zsidó családban született asszony németé» nevelést kapott, de Kaposváron úgy megtanult magyarul, hogy ötletes, stílusos irodalmi levelei mintául szolgáltak a gyerekek tanulásakor. Földes Imre 1891. szeptember 15-én látta meg a napvilágot a Berzsenyi utca 26. szám alatti háziban.. A családi környezetből következően szinte törvény szerű, hogy irodalmi érdeklődése nagyon hamar előtűnt Fivére, Földes Artúr (ugyancsak jó nevű iroda knár) a húszas evekben így beszélt erről: — Ha az én boldogult apám ©rácból rom Kaposvárra megy, hanem valahol kint, Németországban keresi és találja meg a szerencséjét, hát akkor is valószínűleg csak író lett vckna két fiából... Imre kezdetben — öt—hatévesen — csak verseket irt; de rövidesen a dráma vonta magára a figyelmét. Nyolcévesen elkezdett Ttháliának udvarolni. A Berzsenyi utcai egyemeletes lakásukból kitekintve egy nagy faker eskedő cég telepére láttak. Az udvar közepém állott egy nagy fenyőfa sátor, amiben több száz lehántatlan faoszlop volt elhelyezve úgy, hogy végeik összeértek a magasban — Olyan, mmt egy színház! — fogai- nsawta meg magában a nyolcéves fiú az első gondolatot A második természetesen az volt, hogy ott játszani fognak. Kik? Az iskola társai. Nyolcadik sznletés'nap- jára meghívta az egész iskolát, mind a szaznyolcvankét gyereket * íenyősátor alatt tréfás, vidám jeleneteket adtak elő. Kitől kezdődően a drámai jambus titkait kezdte el kutatni. A gimnáziumi önképzőkör, majd a budapesti egyetem bölcsészkara véglegesítette elhatározását, hogy színműveket ír. Az egyetemista számára a századfordulón kitűnő inspirációt adott ehhez az Akadémia által meghirdetett pályázat. Még nem volt húszéves, amikor az Akadémia pályázatára beküldte A király arája című vígjátékát, s Kóczán-díjat nyert vele. Ettől a pillanattól a Kaposváron született bölcsészhallgató eljegyezte magát a színpaddal A kezdeti siker bátorította arra, hogy *n. 1991-es Kóczán-díj utáni három évben újra és újra kísérletet tegyen a hivatalos elismerés megszerzésére (o Dacot lelkek, A királyné, a Hadik útja romantikus verses történelmi játékok voltak). A drámaíró számára az igazi öröm a színpadi bemutató. Földes 1904-ben jutott el ehhez, amikor A ktrály aráját a Nemzeti Színház, a Ha- dik-huszároka t pedig a Vígszínház tűzte műsorára, Aat gondolhatnék, hogy innen egyenes volt az útja. Ha nyolc évtized távolából az adatokat, a premiereket vesszük számba, akkor igazolva látjuk a feltevést. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az éietténveket sem. Ezek szerint tanulmányai befejezése irtán hivatali munkát kellett vállalnia. Ebben is szerepet játszott a darabírás. 1904- ben ugyanis Hűvös Iván a Leszámítoló Banktól felkérte Földest A két Hyppolit című játék megírására. A banknak anyagi érdekeltsége volt a Városi Villamosvasútnál, s így javasolták Földest a vállalat főtitkári tisztére. A hivatali életbe hamar beletanult. Vezetői képességekkel rendelkező és közgazdasági kérdésekhez is értő főtitkár volt. Mindkettő ritka volt a századforduló utáni bohém .művészvilágban. Pontosnak kellett lennie, hogy a sokféle elfoglaltságnak eleget tehessen. Mindennap hétkor keit — igen szeretett úsmi és evezni —, megivott három- négy korty tejet, hogy dohányozhasson, amíg beért törzskávéházába reggelizni. Q is „kávéházi író” volt, mint legtöbb kor társa. Soha egyetlen sort sem jegyzett le otthon dolgozószobájában (ennek persze gyakorlati oka is volt: a szoba a kapubejárat fölött helyezkedett el, s szinte egyáltalán nem lehetett fűteni). A rendszereié pontosságot értékelték pályatársai, amikor rábízták a Színpadi Szerzők Egyesületének ügyvezető elnökségét, később pedig a Tantiémbehaj-ió Iroda vezetését és a Rádióval a kollektív szerződések megkötését A két Hyppolitot 1906-ben mutatta be a Népszínház. Ez a lírai romantikus zenés játék fordulópont volt pályáján. Földes Imre felismerte, hogy a romantika túlhaladott, s kortársaihoz hasonlóan ő is társadalmi kérdések iránt kezdett érdeklődni. A polgári radikalizmus elveinek megfelelően vállalta annak kimondását, hogy a monarchia katonai drill je embertelen. Erről szóló művét, A császár katonait a Magyar Színház tűzte műsorára. A premieren (19>0i8 februárjában) ott volt többek között Jászai Mari is. A darab mondandójától és a művészek játékától annyira el volt ragadtatva, hogy másnap egy-egy csokrot küldött minden szereplőnek, valamint babérkoszorút a szerzőnek és a rendezőnek. A Magyar Színház tagjai válaszait egy tizenhét kis babérkoszorúból ösz- szefemt hatalmas koszorút adtak Jászai Martnak. A művésznő erre a következő levelet juttatta ed A császár katonáinak szereplőihez: „Művészet if- «isiika«j«ií*a»as: jú harcosai Ti! § Művelődésünk kedves katonái! (...) mi nem nemzeti- színű frázisokkal szolgáljuk törekvő, haladó kis hazánkat, hanem azzal, hogy kultúrájához teljes erőnkkel hoezá járulunk. Ezért a belőletek kisugárzó hazaszeretetért, mely művészeteteket megacélozza, fogadjátok tőlem arany babérkoszorúm maradványát, melyet az »E leictrá-x-ért adott nekem a főváros közönsége és melynek felét a meg nem jutalmazott költőnek : Csiky Gergelynek törtem le. Eme felén, kérlek, osztozzatok meg olyanformán, hogy mindeni- ' tek, akik »A császár katonái «-ban játszott, törjön le belőle egy-egy levelet, ha mi még megmaradt, azt, kérlek, adjátok át nevemben a darab írójának, Földes Imrének, aki valóban egész arany koszorút érdemel, egész szív vérével írott hőskölteményéért Kérlek, mondjátok meg neki, hogy Petőfi csodás mondása, „Ha senki sem védné is a Hazát...” jutott eszembe drága, megszentelt munkája hallatára r Jászai Mari Elektra -koszorú jóból Földesnek végül is a két részt összefogó elem jutott, amelyik a tragikai és a komikai maszkot ábrázolta. Ezt a relikviát — mint nagyon kedves elismerést — élete végéig őrizte az iró (halála után ajándékozta a család a Színházitörténeti Intézetnek). A levélre és az ajándékra reagálva Földes A császár katonáinak egyik dedikált könyvpéldányát küldte el Jászai Marinak. -Ennek átvétele után a művésznő levelet írt a szerzőnek. Ebben sorsszerűséget lát a dráma bemutatásában, s úgy véli, hogy „olyan igaz, egész mű az ön műve, hogy egy szebb jövő kezdetét merem reményiem belőle, nemcsak irodalmunk, de nemzetünkre nézve. Az ön hangján kell beszélni a jövő művelt magyarjának aki jogait és kötelességeit egyformán fogja ismerni.” E sorok ismeretében nyilván nem hat túlzásnak az a tény, hogy volt olyan történelemtanár 1908 tavaszán Budapesten, aki az egész tanévben ébren tartotta diákjai érdeklődését a Földes-mű iránt, mert annyira fontosnak érezite a mondanivalóját Földest kora társadalmi valóságából nem csupán a katonai drill foglalkoztatta. Napi tapasztalatai voltak a hivatalnok életről. Ezt összegezte a Hivatalnok urakban. Barna Gábor magántisztviselő egyéni tragédiáján keresztül bemutatta a kor hivatalnok - rétegének az életét » ezzel együtt felvillantotta a munkások öntudatosodó harcát. A fémárugyár tisztségviselőinek és munkásainak sorsában az volt a közös, hogy egyaránt fenyegette őket az elbocsátás veszélye, ha eladósodtak. A munkások sztrájkkal válaszolnak, Barna pedig — mivel úgy látja, mást nem tehet — sikkasztással. S vállalja a társadalomból való szémkivete tőséget félresiklott élete ] evező*- lésére. Mindez magyarázza, hogy miért válhatott sikerdarabbá a Hivatalnok urak. A siker kezdetét Jászai Maii levele jelentette: „Egész szívemből kívánok szerencsét szép, .kedve« új darabjához, mélyen tiszteit Földes Úc! Köszönöm, hogy ajkaimat nyújtott az első előadáson megismernem. Nagyon jó érzés. volt látni, hogy következetes nemes Múzsájához,, és megint, nemcsak egy kedves darabot írt, hanem nagyszerű jócselekedetet vitt véghez, mert nagy tehetségével a gyámoltalanokat oltalmazza. A legméltóbb cél egy nemes lélek munkálkod ása számára f” A Hivatalnok uraka t 1909- től nagyon sokszor adták elő vidéki társulatok is, ha lehetett, Rá lkai Márton vendégszereplésével (Roth bácsi), mert színházmentő sikerdarabnak számított. Figyelmet érdemlő tény, hogy A császár katonáit a polgári demokratikus forradalom győzelme után 1918. november 1-én tűzte ismét műsorra a Magyar Színház. 1919 tavaszán pedig a filmgyártás alkotásai között „az osztályharcot Földes Imre »Hivatalnok urak« című drámája képviseli”. Krausz Mihály zeneszerzővel közösen írt kétfelvonásos operát, Marika címmel, ezt az Operaház 1919. május 22-én mutatta be. A Tanácsköztársaság leverése utáni években, amikor kitették a villamosvasúttól, Földesnek anyagi nehézségei támadtak, s ezért fordult érdeklődése az operetthez. Az ezüstsirály, majd az Olivia hercegnő (mindkettőnek a zenéjét Buttykay Ákos szerezte) hozott számára anyagi nyugalmat. Lexikonok és kézikönyvek Földesnek tulajdonítják a Bál a Savoy-ban szövegkönyvét is. Ez tévedés! Az viszont valÓ6 adat, hogy 1922. december 23-án az Olivia hercegnővé1 nyitották meg a Fővárosi Operettazínházat Nagy figyelmet keltő darabja volt a két világháború között a Tüzek az éjszakában, A mű azokról a magyar színhazakról beszélt, amelyek nem hazai területen működtek. Nem mondja meg, hogy hol játszódik a cselekmény, a drámából nem is lehet következtetni arra, hogy melyik országra gondol, mert nem az volt a célja, hogy egyetlen utódállamot rajzoljon meg: minden magyar színház életét, küzdelmét akarta megmutatni a pesti nézőknek. Nem véletlen, hogy a Brassói Lapok 1928. november 26-án terjedelmes kritikát közölt erről: ,,A darabban magyar színészcsapat verekszik a létért, a nyelvért, próbál és készül áz előadásra: kiderül, hogy megjött a hivatalos nyelvű társaság és estére azok tartanak előadást a színházban a tábornok tiszteletére. A magyarok elmehetnek. ha akarnak a vendéglőbe játszani. Ez még nem több az igazságnál : igen, ezt mi tudjuk, hogy ennél rosszabbul la van, mert nincs mindenütt vendéglő, ahol a magyar színészek párhuzamos előadásokat tarthatnának .. Gazdag és termékeny életében Földes harmincöt három- e* liatvan egyfel vonó.sós darabot írt. Pályájának zenitjén sem hagyta el a hivatali íróasztalát. Hangyaszorgalommal dolgozott, s szinte minden évben útjára indított egy-egv müvet. A fel- szabadulás után, már túl hatvanadik életévén, még részt vállalt az irodalmi, művészeti élet szervezéséből. A szerzők egyesületeben kapott funkciót, mert abban volt gyakorlata. Heltai Jenő mellett ügyvezető elnökként védte pályatársai jogait A császár katonái és a Hivatalnok urak felújításai ismét meghozták számára a sikert. Nem véletlen, hogy épp ez a két mű. Kiforrott eszközökkel és éle« valoságlatassal megírt két darab a korszak legjobb színpadi munkái közé tartozik. Színpad ismerete és «Merkesztökészsége okán Földes Imre neve ott szerepelt századunk első két évtizedében az öt legjobb drámaíró között. Jászai Mari levelei és a többi idézett dokumentum bizonyíték arra nézve,- hogy Földest méltán emlegették Molnár Ferenc, Bródy Sándor és Lengyel Menyhért mellett.. Kaposvárhoz mindig hú maradt. Bizonyítják ezt negyven évesen mondott szavai: — Ha visszagondolok a Kaposváron eltöltött fiatalságomra, önkénytelenüi összehasonlítom a küzdelmes mával és úgy találom, hogy jobb volt évekkel ezelőtt a hideg télen Kaposvár utcáin bolyongani, mint l’cston a következő prenwerre készülni. Laczko András
