Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
Hatékonyság, érdekeltség Ój módszerek a mezőgazdasági vállalatok belső irányításában Az idén már száz mezőgazdasági üzemben, vállalatnál folynak kísérletek a külső irányítás színvonalához igazodó belső mechanizmus korszerűsítésére. Az egyéni és a csoportérdekeket is figyelemmel kisérő próbálkozások jelentőségéről, tapasztalatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Burján Ambrus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánja. A kísérletek előzményeiről kifejtette: jól érzékelhet/), hogy míg a vállalatok irányításában az új elemek érvényesítésével jelentősen előrehaladtak, addig belső működési mechanizmusukban a régi, direkt irányításban kialakult eljárások és módszerek tovább élnek. Ez a tervezéstől a belső elszámolási rendszerig sok ellentmondást hordozA vállalat szervezésével és belső működésévei kapcsolatos elméleti, módszertani kutatások több eredményt hoztak, ám a mezőgazdaságba* bebizonyosodott, hogy a vállalatok vezetőinek és dolgozódnak hatékony közreműködése nélkül ezeket nem lebet sikeresen alkalmazni. Hiszea a vállalatok természeti és gazdasági adottságai, személyi feltételei olyan nagymértékben differenciálódtak, hogy a tudomány által kialakított elveket és módszereket helyben a csak nagyon alapos gazdálkodói - vá iia lati közreműködéssel lebet alkalmazni. Nem alakíthatók ki olyan általános elvek, módszerek, receptek sem, amelyeket minden vállalatnál egységesen lehetne alkalmazni és olyan eljárások sem, amelyekkel valamilyen külső szervezet — vagy személyek — a vállalat belső mechanizmusának fejlesztéséhez optimális megoldásokat készit- betnének. fltíottságok és feltételek — A gazdasági feltételek szigorodása nyomán a vállalatok, épp a belső működésükben rejlő tartalékok feltárásra, olyan belső működési mechanizmus kialakítására törekszenek, amely a dolgozók és vezetők alkotó közreműködését, kezdeményezését feltételezve fölgyorsítva tárja fel a belső vállalati tartalékokat. Széles körű kísérletek színhelyei a mező- gazdasági vállalatok, a belső érdekeltség érvényesítésére számos új eljárást kialakítottak. A tudomány feladata — az elmélet és módszertan továbbfejlesztése mellett — az, hogy a kísérleteket értékelje, általánosítsa, és a széles gyakorlat Sízámára hozzáférhetővé tegye. A próbálkozások részben az érdekeltség hatékonyabb érvényesítését szolgálják azzal, hogy a személyi es a csoportérdeket jobban összehangolják. Korábban hat kiemelt gazdaságban kísérleteztek, ettől az évtől kezdve mintegy száz gazdaságban folynak a próbálkozások. Figyelemre méltó vonása ezeknek az eljárásoknak, hogy a vállalati szinten képződött jövedelem termelésében az egyes közössegeket, termelőegységeket és személyeket közvetlenül érdekeltté teszik. Közvetlen értékesítés Az eljárások eredményességét jelzi, hogy bevezetésük óta javult a hatékonyság, kedvezőbb a vállalati eredmény. Jók a tapasztalatok abból a szempontból is, hogy a dolgozók — az eredményben való érdekeltség miatt is — törekszenek az ésszerű takarékosságra, * termelés mennyiségi es minőségi növelésére. De érdekük az is, hogy piacképes terméket adjanak, s hogy a terméket értékesítsék. A gyakorlat számtalan formát kínál, a termék jellegétől függően. — Az egyetem hosszabb ideje a hatékonyabb vállalati működést szolgáló szervezési-működési kutatásokra fordítja a figyelmet. A legjobb üzemi tapasztalatokat igyekszünk közkinccsé tenni, hozzájárulva ezzel is a mezőgazdasági vállalatok irányítási rendszerének továbbfejlesztéséhez. Az egyetemen a nappali, s különösen a szaksnémökképzéoben, az üzemi szakembereknek közvetlenül is átadják ezeket a tapasztalatokat A szakmér- nökképeés egyik módszertani sajátossága az is, hogy a hallgatók sajat gazdasági viszonyai közé egy-egy esettanulmány keretében sajátos helyi módszert formálnak ki; ezzel az üzemi alkalmazást is szélesítjük. A tudomány különböző fórumait használva a kutatási eredményeket terjesztjük, s közvetlenül kapcsolódik ez a tevékenységünk a MÉM érdekelt főosztályához is. A vállalati irányítási rendszer fejlesztését szolgáló helyi tevekenysegekhez kétféle módon kapcsolódunk: egyfelől széles körű szaktanácsadói tevékenységet végzünk, másfelől egye» vállalatok vezetőivel együttműködve a vállalat irányításának korszerűsítési munkáiban közvetlenül és tevékenyen részt veszünk. Bővítik a böhönyei fonodát Harmadszor is elnyerték az aranykoszorút — Orsóüzemünk 100,6, fonvacémázó-részl egünk pedig 100,4 százalékra teljesítette időarányos tervét — mondta Tamás László, a böhönyei cérnázóüzem vezetője. — Joggal bízhatunk abban, hogy 17 millió forint értékű éves tervünket teljesítjük. öt szocialista brigádunknak köszönhető, hogy az influenzajárvány ellenére is teljesítettük a tervet Valamennyi brigádunk — most 'már harmadik alkalommal — elnyerte az aranykoszorút A brigádok Böhönye gazdagításáért végzett társadalmi tevékenységükkel is kiérdemelték az elismerést A kommunista műszakok béréből vásároltak magnót a segesdi szociális otthonnak, vettek ajándékot a községben élő idős embereknek. A KISZ-fiatalok az így keresett pénzből az új ifjúsági klub fölszerelését gazdagították. Olajipari újítások A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat újítói és feltalálói csütörtökön Báza- kerettyén értékelték a gazdasági hatékonyság növelését segítő vállalati újítási tevékenységet, mint elhangzott; az elmúlt évben összesen száz újítást nyújtottak be, amelyek együttesen tízmillió forint hasznot ígérnek. A fonoda Vörösfcereszt- alapszervezetének több mint száz tagja van; kezdeményezésükre márciusban tartottak már egy kommunista műszakot, és hamarosan újabbat szerveznek. A pénzt — mintegy húszezer forintot — a böhönyei óvoda fejlesztésére szánták. A fiatalok is terveznek kommunista műszakot áprilisban; nyáron ebből észak-magyarországi kirándulásra mennek. Űj üzemcsarnok épül Bö- hönyén. Ebben a hónapban már a betonozást is elkészítik, s ha időben megkapják Dunaújvárosból az előregyártott vasszerkezeti elemeket, akkor augusztus elejére elkészül az új üzem. Ott helyezik majd el a Kaposvárról 1 ékező húsz gyű- rűsfomót. Ez a beruházás harminckét asszony és leány foglalkoztatását teszi lehetővé. Nyolc-tízmillió forinttal növekedik majd a termelőszövetkezeti fonoda termelése. A gyűrűsfonó üzem ben kezdetben két műszak lesz, de tervezik — a gepek jobb kihasználása végett — a háromműszak bevezetését is. Fejlődő szakcsoportok A nagyatádi áfész nagy gondöt fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok tér-, melésének ösztönzésére. Ezt a munkát a korábbi évekhez viszonyítva most nehezebb körülmények között kell végeznie, egyre több szerv foglalkozik a kisgazdaságok termékeinek fölvásárlásával, forgalmazásával. Az áfész épp ezért elsősorban a különböző szakcsoportokban kívánja — azok segítségével — fokozni a termelést, s ezáltal növelni a felvásárolható termékek mennyiségét. Az egyik leggazdaságosabb ágazat a kisállattenyésztés. Jelenleg a három méhész-, kilenc nyúltenyésztő, egy-egy tenyésztojás-termelő, illetve gaiambtenyésztő szakcsoportban majdnem ezer tagot tömörít. A hat zöldség-gyümölcstermesztő szakcsoportban háromszázan dolgoznak. A szakcsoportok összes értékesítése 19'82-ben 16 millió forint volt, ebből 12 milliót az állattenyésztők forgalmaztak. A szövetkezet jelentős támogatást — kölcsön, törzsállomány, vetőmag, palánta, táp stb. — nyújt a szakcsoportjainak. Ezenkívül szakmai tanácsadással, ismeretterjesztő előadások tartásával es filmek vetítésével hozzájárul a tagok szakmai ismereteinek a bővítéséhez. Munkájukhoz jelentős segítséget ad a Hazafias Népfront városi bizottsága, a TIT és a művelődési központ kertbarátköre is. Kisvállalkozások az építőiparban Kedvező tapasztalatok Kaposváron Az építőipar gépesítésével az utóbbi években egyre inkább háttérbe szorult az aránylag kevés technikát, de annál nagyobb szaktudást igénylő belső szerelés. Pedig ennek az építkezések befejezésénél, a műszaki átadáskor csaknem mindig elsődleges a szerepe. Jellegénél fogva ide sorolható a karbantartó és felújító építőipari tevékenység is, s a megváltozott pénzügyi és beruházási lehetőségek most ezeket tolták előtérbe. Hogyan tették nyereségessé e korábban veszteséges vagy csak kevés nyereséget Kiválóak Siófokon A karosszérialakatos szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét Siófokon rendezték meg. A kétnapos verseny házigazdája az 523- as ipari szakmunkásképző volt; a versenyen összesen 33-an vettek részt. A gyakorlati feladatokat szerda*, a DRW tanműhelyében oldották meg. Az írásbeli dolgozatokat tegnap délelőtt készítették el. A verseny első hat helyezettjének jutalma a szakmunkásbizonyítvány. Közülük az első: Maslanyik Géza nyíregyházi, a második Halasi Csaba békéscsabai, a harmadik pedig Molnár Sándor zalaegerszegi szakmunkástanuló. A szervezők az ország más vidékeiről érkezett diákoknak, szakoktatóknak bemutatták a Balaton-parti várost és környékét. Nagy érdeklődést keltett a víz- és csatornamű-kezelési szakmunkás- képzés céljait szolgáló korszerű tanműhely, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál. Elkísérték a fiatalokat Szan- tódpusztára, képzőmű veszeti kiállítást rendeztek tiszteletükre Daday Kálmán és Szabó György munkáiból. Tizenhárom szakmunkásképzőből Versengés az elsőségért Két napig Csurgó adott otthont az ország tizenhárom szakmunkásképző intézetéből érkező 26 fiatalnak, s az őket kísérő tanároknak, szakoktatóknak'. A házigazda — az 526. sz. Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet — első alkalommal rendezte meg a szakma kiváló tanulója országos verseny döntőjét mezőgazdasági gépszerelő és karbantartó szakmában. — Arra törekedtünk, hogy kifogástalan körülményeket biztosítsunk az írásbeli és a gyakorlati versenyeknek — tájékoztatott Tóth Tihamér, az intézet igazgatója. Töprengő, elmélyült fiatalok ülnek a sorszámmal ellátott asztalok mellett: az írásbeli tételeket dolgozzák ki. A korábbinál sokkal nehezebb volt ez a feladat. Katona László, az öttagú zsűri elnöke, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezető-helyettese mondta: — A mostani harmadévesek e versenyen először adnak számot arról, hogyan sajátították el az újonnan bevezetett elméleti és gyakorlati tantárgyakat. Szakrajzokat kell készíteniük, számításokat végezniük, különböző teszt-kérdésekre válaszolniuk. Azért is jelentős ez a verseny, mert itt választjuk ki azokat a fiatalokat, akik hazánkat képviselik a május végén Zircen sorra kerülő nemzetközi gépszerelőversenyen. A Csurgó környéki termelőszövetkezetek gépeket, alkatrészeket adtak kölcsön a versenyre. Több elnök — a vései, a berzen- cei és néhány tsz párttitkára, más vezetője — szintén részt vett a kétnapos versenyen, elsősorban azt figyelve, milyen szakemberekre számíthat majd gazdasága. Tegnap került sor a gyakorlati, szerelési versenyre, s több intézet fiatalja bizonyította: kiválóan elsajátította a gépszerelő-karbantartó szakmát, jó gazdája lesz a termelőszövetkezetek nagy értékű munka- és erőgépeinek. Ezt hangsúlyozta a Csokonai művelődési otthonban tartott értékeléskor Katona László is, mikor ismertette az eredményeket. Egyúttal bejelentette a csurgóiak nagyszerű sikerét is: a kétnapos elméleti és gyakorlati verseny eredményei alapján ugyanis a somogyi intézet harmadéves tanulója, az inkei Mohári József lett az első. A második helyen Monoki Kálmán kunszentmártoni a harmadikon Balta Tibor zirci tanuló végzett. Rajtuk kívül még hárman kapták meg a szakmunkás-bizonyítványt. A legjobb gépszerelőkből állítják össze a nemzetközi versenyen hazánkat képviselő csapatot. Ssralai László hozó ágazatot? — erről érdeklődtünk Varga Péternél, a Kaposvári Építőipari Szövetkezet osztályvezetőjénél. — Korábban kisiparosokkal álltunk szerződéses kapcsolatban, akik hiányzó kapacitásunkat kiegészítve végeztek a szövetkezet számára munkát. Ám ha jött a jó idő, a nyár, faképnél hagytak bennünket. Élve a lehetőségekkel tavaly júniusban létrehoztunk egy tíz fős kis- válalkozói szakcsoportot, ez alvállalkozóként dolgozik a szövetkezetnél. Decemberben ezt egy másik vállalkozás követte. Lakáskarbantartás es lakossági igények kielégítése a feladatuk, s már most megvan az egesz évre való munkájuk. A panelházak lakói például arra panaszkodnak, hogy a lakásuk penészes. Az egyik szakcsoport új, három komponensből álló festékkel és munkaigényes technológiával órák alatt eltünteti a penészt, s ami nem lényegtelen: kilencévi garanciát ad e munkára. — Kizárólag a szövetkezet dolgozói közül szerveződhetnek a tagok, s csak szabad időben és túlórában végezhetik el a vállalt munkát. Tevékenységük nem mehet a szövetkezetnél eltöltött munkaidő es munkaintenzitás rovására, s elsősorban az általunk megrendelt munkákat kell elvégezniük. A kötöttségek közé tartozik meg, hogy csak heti huszonkét orat dolgozhatnak a szakcsoportban a tagok. Ez bizonyos mértékig gátolja a fejlődést, hiszen az építőiparban a feladatok ciklusossága határozta meg a munkát. — A kisvállalkozások előnyét az építőiparban elsősorban abban látom, hogy hiánykapacitást pótolnak — mondta az osztályvezető. — Gyorsan es rugalmasan, rövid határidőkkel dolgoznak. Pár nap alatt képesek egy lakás teljes felújítására, hiszen a szakcsoportokban szinte minden szakma — viz- vezetékszerelő, villanyszerelő, asztalos, lakatos — megtalálható. A szakcsoport életképessége attól függ, mennyire sokrétű. Már most, a kezdeti időszakban világosan megmutatkozik a jobb szervezésből, az energia- és anyagtakarékos munkából származó előny, s ami a legfontosabb: nagyon jó a munkafegyelem. Nemcsak önmagukért, hanem társaik munkájáért is felelősséget éreznek. A hanyagság, a felületesség itt közvetlenül zsebre megy. Tisztességes munkával a kisvállalkozások tagjai képesek keresetük megkétszerezésére. Ha meggazdagodni nem is lehet, anyagi biztonságot nyújt a tagok számára a vállalkozás. A tíz fős szakcsoport termelési értéke elérte a hárommillió forintot, a nyereségük a háromszáz- ezer forintot. Persze a megállapodás értelmében ebből a szövetkezet is részesedik. — Tervezik-e újabb szakcsoportok szervezését? — Igen. Amilyen nehezen ment az első, annal nagyobb az érdeklődés most. Vonzóvá tették a vállalkozást az elért eredmények. 245 dolgozója van a szövetkezetnek, közülük tizennyolcán szakcsoport-tagok, de már látjuk, milyen területeken szervezhetők újabb csoportok. Mint megtudtuk, az építőipari szövetkezet a Balaton-parti üdülők felújításával egész évben biztosítja dolgozói számára a munkát. Náluk a leghidegebb télben sincs fagyszabadság. A kisvállalkozások jövedelemkiegészítő lehetősége is hozzájárulhat, hogy növekedjen a szövetkezet munkaerő megtartó ereje. M I. SOMOGYI NÉPLAP
