Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I \ Ara: 1,40 Ft %3'i# o SOMOGYINEPtAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZ 01 TS ÁGÁNAK LA PJA- ■ ‘ ' ' ■ ■ ' - V ■ • / XXXIX. évfolyam, 81. sióm 1983. április 7., csütörtök A tagság megértette, elfogadta a célokat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ütése Az 1983. év indításának tapaszatlatait és a szak- szervezetek további feladatait vitatta meg szerdai ülé­sén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese előadói be­stédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyeterte- nek a népgazdasági terv cél­jaival, s egyúttal kötelezett­séget is vállalnak a felada­tok támogatására. Széles kö­rű politikai szervező munká­júik legfontosabb tapasztala­ta, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dol­gozok ezzel is kifejezésre jut­tattak, hogy továbbra is bíz­nak a párt politikájában- A feszített gazdasági feladatok, a népgazdaság gondjai fokoz­ták a dolgozók, érdeklődését a vállalata elképzelések iránt. A terveket ezúttal a koráb­biaknál is tartalmasabb vita kísérte, töibb konkrét javas­lat hangzott el, javult a ve­zetők készségé a javaslatok hasznosítására. A bizalmi tes­tületek egyre inkább társa­dalmi életünk jelentős ténye­zőjévé lépnek elő. Mindin­kább megfelelnek feladatuk­nak az érdekegyeztetésben, a feladatok tisztázásában, a reális lehetőségek feltárásá­ban is. A bizalmiak munká­ja most már nem korlátozó­dik a testületi ülésekre, sok­féle előkészítő munkában ia részt vesznek, bogy a szak- szervezetek kellő időben ér­vényesíthessék álláspontju­kat. A vállalati tervezés nyi­tottabbá vált, gyakrabban ké-. szültek tervvariánsok. A tapasztalatok azt matat­ják, hogy a munkahelyi de­mokrácia érzékelhetően ja­vult az idei vállalati tervek kialakításakor. Bár a koráD- binál szűkebb körben, de még most is előfordultak a munkahelyi demokrácia lé­nyegétől idegen, sablonos megoldások. A szocialista munka ver­senyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztala­tok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb fel­ajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak teljesíté­sét Nagy várakozás előzi meg a szociaiistabrigád-vezetök közelgő országos tanácskozá­sát A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kriti­ka és javaslat hangzott el és az érdekeltek az országos ta­nácskozáson választ várnak kérdéseikre. , A főtitkárhelyettes a kis­vállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegí­tik a szocialista gazdálko­dást, céljaink elérését. Egyes mellékhatásokat azonban, amelyek szocialista céljaink­kal nem egyeztethetők össze, kellő időben ki kell küszö­bölni. Ami a kisvállalkozá­sok és a szocialista életmód összefüggéseit illeti, a szak- szervezetek továbbra sem kí­vánják módosítani a szabad­idővel kapcsolatos felfogásu­kat. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpoliti­ka eszközei várhatóan lehe­tővé teszik az elért ellátási szint megtartását. Azoknál a vállalatoknál, ahol a tartós létszámcsökkenés következ­tében csökken a jóléti és kul­turális alap, problémát okoz­hat egyes költséges jóléti lé­tesítmények fenntartása. A vállalatok igyekeznek a le­hetőségeket a dolgozók elvá­rásainak megfelelően felhasz­nálni. A bérgazdálkodásban to­vábbra is ügyelni kell a vá­sárlóerő és az árualap egyen­súlyára. Ezért a szakszerve­zetek csak olyan bérezést tá­mogatnak, amely mögött tényleges teljesítmények van­nak. Mérsékelt béremelés mellett sem szabad azonban feladni az ösztönző bérpoliti­kát. Tovább kel] szélesíteni a feltételekhez kötött bérezést, a teljesítmények és a jöve­delmek összhangját. A szak- sízervezetek az árellenőrzések fokozásával, jobb költséggaz­dálkodásra ösztönzéssel is elősegítik a tervezett árszín­vonal betartását. A termelés segítésével és egyben a fo­gyasztók érdekednek védel­mével segítik a szakszerve­zetek a biztonságos áruellá­tás megőrzését. A vitában többen szóltak arról, hogy vállalatuknál, iparágukban hogyan igyekez­nek feltárni újabb tartaléko­kat gazdasági helyzetünk ja­vítására. Az erdő- és fagaz­daságok például nehéz hely­zetbe kerültek a fa világ­piaci árának csökkenése miatt, veszteségüket elsősor­ban azzal tudják pótolni, hogy hasznosítják az eddig fel nem használt, vagy hul­ladékként kezelt ■ sok száz­ezer tonnányi faanyagot. Több vállalatnál — például egyes mező- és erdőgazda­sági üzemekben, a győri tej­ipari vállalatnál — nagyobb önállóságot adtak egyes rész­legeknek, s ennek nyomán nőtt kezdeményezőkészségük, munkájuk jobban kapcsoló­dik a piac igényeihez. A SZOT állásfoglalásában összességében kedvezőnek tartja az év eleji gazdasági eredményeket és folyamato­kat Rámutat azonban, hogy az 1983. évi népgazdasági terv teljesítése, a fizetési egyensúly fenntartása továb­bi jelentős erőfeszítéseket igényel mindenkitől. Egyebek között az anyag- és energia­takarékosságra, a minőség javítására, a kezdeményező­készség erősítésére van szük­ség. A feladatok megkövete­lik az anyagi ösztönzés javí­tását, bővítését, a teljesítmé­nyek fokozottabb elismerését. A tanácsülés sajnálatosnak tartja, hogy vannak gazda­sági egységek, ahol a szin­ten tartásra sincs megfelelő fedezet. A SZOT fontosnak tartja, hogy ezeken a mun­kahelyeken is fenntartsak a munkahelyi szociális gondos­kodás elért eredményeit. A szakszervezetek rendkívül fontosnak tartják a biztonsá­gos áruellátás megőrzését, a fogyasztók érdekeinek védel­mét. Ehhez és a tervezett szociálpolitikai intézkedések­hez az anyagi alapot a nö­vekvő gazdasági eredmé­nyekkel kell megteremteni. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa megelégedéssel fogadta, hogy a Szovjet Szak- sziervezétek Központi Tanácsa küldöttségének a közelmúlt­ban lezajlott magyarországi látogatása tovább erősítette a magyar és a szovjet szak- szervezetek gyümölcsöizóen fejlődő kapcsolatait. A kuvaiti emir üzenete Andropovhoz Dzsábir el-Ahmed el-Dzsá- bir esz-Szabah kuvaiti emir üzenetet intézett Jurij And­ropovhoz, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkárá­hoz. Az üzenetet a kuvaiti külügyminiszter-helyettes ad­ta át szerdáin Moszkvában Kornyijenko szovjet kül­ügyminiszter-helyettesnek. A két miniszterhelyettes baráti légkörű megbeszélést is folytatott, amelynek során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzet értékelésének. Tanácsi vezetők értekezlete a MÉM-ben Szerdán a megyei taná­csok vezetőinek részvételé­vel országos tanácskozást tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Dénes Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes elmondta: az őszi vetések jól teleltek. A vetésterület az időjárás okozta kártétel ellenére 44 ezer hektárral nagyobb az előirányzottnál. A szántóföl­di növénytermesztés egyik legfőbb feladata a tervezett 14 és fél millió tonnás ga­bonatermés elérése. Ennek érdekében növelni kell a szemesként betakarítható kukorica termőterületet és célszerű szorgalmazni a si­lónak szánt másod vetést is. Az állattenyésztési előirány­zatok eléréséhez adottak a feltételek — állapította meg a miniszterhelyettes — az állatállomány a rendelkezés­re álló takarmány, az állat- tartási-, tenyésztői-kedv egy­aránt okot ad * a bizakodás­ra. Részletesen szólt Dénes Lajos a mezőgazdasági ter­melés anyagi, műszaki felté­teleiről. Gépből, alkatrészből, kemikáliákból — ha adód­nak is ellátási nehézségek — a termeléshez szükséges leg­fontosabb igényeket ki tud­ják elégíteni. A melioráció­ra, a föld termőképességének javítására az idén 1,3 mil­liárd forintnyi állami támo­gatás jut. Előadások, bemutatók Tudós diákok Kaposváron Három napos rendezvény­nek ad otthont tegnap óta a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola; itt rendezték meg az agrártudományi és élel­miszeripari szekció XVI. országos tudományos diák­köri konferenciáját. A kon­ferencián részt vesznek a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium irá­nyítása alá tartozó összes felsőoktatási intézmény tu­dományos diákkörének tag­jai. Mintegy ötszáz fiatal, és az egyetemek, főiskolák ve­zető tanárai jöttek el a teg­nap délelőtti megnyitóra. Dr. Guba Sándor, a főiskola fő­igazgatójának köszöntője után tíz alszekcióban foly­tatódott a konferencia. Min­denütt tegnap is, ma is tíz­tizenöt tudományos diákköri dolgozatot hallgat meg a bí­ráló bizottság. Ma folytató­dik a tanácskozás, illetve a hallgatók tudományos alko­tásainak bemutatása majd az értékelés következik. Este szakembertalálkozó lesz, a záróülést holnap tartják. Teherautók Szíriának. A Csepel Autógyárban 140 D—750-es típusú teherau­tót készítettek szíriai megrendelésre. A jármüvek a szerződésben előírt határidő előtt hagyták el a gyárat. CMTI-fotó Fehér József) Új kozmetikumok. A debreceni Biogal Gyógy­szergyár új — az eddigi gyártmányszerkezetben nem sze­replő — természetes hatóanyagú gyógy kozmetikai, bőrrege­neráló krémek gyártását kezdte meg. Az Innovációs Állap és a gyógyszergyár által létrehozott társulás terméke iránt már több külföldi országból érdeklődés mutatkozik. (MTI-fotó — Oláh Tibor) Nemzetközi tanácskozás a telepiilés­és közlekedés-fejlesztésről Nemzetközi tanácskozást rendeztek szerdán Budapes­ten a Technika Házában a település- és közlekedésfej­lesztésről. A tanácskozáson — ame­lyen nyolc ország mintegy 70 szakembere vett részt — a hazai szakemberek el­mondották : jelenleg dolgoz­nak a településfejlesztés módszertanának korszerűsí­tésén. Már eddig is szoros összhangban készültek a területrendezési és közleke­désfejlesztési tervek, megfe­lelő együttműködés alakult ki a két ágazat képviselői között. A jövőben azonban indokolt, hogy még jobban bevonják a döntések előké­szítésébe a szakmai tudo­mányos szervezeteket és a lakosságot is, ám ennek az is feltétele, hogy a tervezők több változatot dolgozzanak ki, s részletesen bemutassák az egyes megoldások elő­nyeit, hátrányait A szűkén vett gazdaságossági számí­tások mellett átfogóan érté­keljék az egyes változatokat figyelembe véve azok hatá­sait, egyebek között az em­berek életkörülményeinek, környezetének és közérzeté­nek alakulására. Az átfogó tervek készíté­se meglehetősen Időigényes. Ezért a tervezés módszerta­na korszerűsítésre szorul. Az eddiginél szélesebb kör­ben kell alkalmazni a légi- és űrfelvételeket, s az alter­natívák. kidolgozásában job­ban hasznosítani a számítás­technikát A külföldön már bevált és sikerrel alkalma­zott eljárások is segíthetik a hazai fejlesztést Ez utób­bihoz nyújtott jelentős se­gítséget a tanácskozás, ame­lyen a külföldi résztvevők is beszámoltak hazájukban al­kalmazott különböző mód­szerekről és a fejlesztési cél­ki tűzésekről. Somogyi kertekben terem a zalaegerszegi mirelit Az élelmiszeripar vállala­tai a jó színvonalú ellátás biztosítása, s az export tel­jesítése érdekében az idén, a terv szerint átlagosan 2 százalékkal növelik a ter­melést. Ennek érdekében a korábbiaknál is nagyobb arányban törekszenek mező- gazdasági partnereikkel a kapcsolatok erősítésére, szé­lesítik az integrációt, hiszen az együttműködés, a kölcsö­nös érdekek szem előtt tar­tása a termeléshez szükséges nyersanyagok folyamatos beszerzésének feltétele. Különösen érvényes ez a zöldséget feldolgozó üze­mekre. A zöldségtermesztés ugyanis a kézimunka igényes ágazatok közé tartozik, ke­vésbé jövedelmező, emiatt az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek egy része csökkenti a zöldségfélék ve­tésterületét, nehéz helyzetbe hozva ezzel a hűtő- és a konzervipari vállalatokat. Ezért a gyárak különféle kedvezményeket nyújtanak partnereiknek a termelési kedv fenntartására. A szé­kesfehérvári mirelitüzem az emelkedő szállítási költsé­gek egy részét a mezőgaz­dasági partnereitől átvállal­ja. A külföldön jól értéke­síthető zöldborsó átvételi árát felemelte, és a leggaz­daságosabban termeszthető fajták magját beszerzi szá­mukra. A Zalaegerszegi Hűtőház a nyersanyagok beszerzésé­nél nem csupán a nagyüze­mekkel való együttműködés­re törekszik, hanem a kis­termelőkkel is. Tapasztala­tuk szerint a téeszekben csökken, a ház körüli gaz­daságokban növekszik a zöldségtermesztési kedv. Az idén — elsősorban áfész-ek közvetítésével — már több ezer kistermelővel áll kap­csolatban az üzem, nemcsak Zala, hanem Somogy és Vas megyében is. A hűtőház a termesztés valamennyi fázi­sában segíti a termelőket; a telepítésnél közreműködik a vetőmag-, illetve a szapo­rítóanyag beszerzésében, szaktanácsot ad a magasabb termésátlagok eléréséhez, és a szállítást is megszervezi. Az effajta segítség mindkét fél számára a szó szoros ér­telmében gyümölcsöző; a kistermelőnél csökken a ter­mesztésből adódó kockázat, jobban kamatozik a befek­tetett munka, fáradság, a feldolgozóüzem pedig szilár­dan alapozhat rájuk, növe­kedhet a termelési bizton­ság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom