Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-29 / 100. szám
Somogysámsoni gazdálkodók „Forintot forintra raktunk...' Számolom a gazos udvarokat, lakatlan, pusztuló épületeket. Szinte minden negyedik az. Emeletes vagy sátortetős ház alig-alig van. A somogyzsitfai faluszélen két apró szárcsa totyog át előttünk az úton; nem mesz- sze tőlük loncsos kutyák hemperegnek. Somogysámsonban a ter- melőszö vetkezet irodaépülete azonban meglepetéssel szolgál. Az újjáépített szövetkezeti központban korszerű helyiségek, boltíves folyosók. Király István elnök szobájában a tsz tevékenységét ábrázoló, egészfalas féldombormű. Egy fiatal somogyi szobrász, Füleki József készítette — barátságból. Említem az elnöknek, mit tapasztaltam az úton. — Pedig néhány kilométerre vagyunk csak a Balaton délnyugati csücskétől. Ez nekünk, sámsoniaknak egyrészt hátrányos: elszívja a munkaerőt, másrészt a Jól halad a kukorica vetése lovászi tennivalók a KITE-gazdaságokban Több mint 42 ezer hektáron termelnek már a somogyi gazdaságok a nádudvari ipars.zerű termelési rendszer (KITE) technológiai útmutatása alapján. Mint a kaposvári alközpontvezető, Perge István elmondta, a márciusi esők miatt időzavarba kerültek a gazdaságok, az utóbbi két hétben azonban jórészt sikerült ledolgozni a hátrányt. A jó időt kihasználva egy hét alatt valamennyi gazdaságban földbe került a napraforgó. A múlt hét elején kezdtek, kedden pedig már be is fejezték 5786 hektár vetését. Igaz, a napraforgó a világpiacon továbbra is kelendő, a termelés megnövekedett kockázata miatt vetésterülete mégis ezer hektárral csökkent a múlt évihez képest. Jelenleg nem áll rendelkezésre kellően hatásos és gazdaságos védekezési módszer az új napraforgóbetegségek ellen. Mintegy másfélezer hektárral nőtt ugyanakkor a gabona vetésterülete. A húsz és fél ezer hektárnyi őszi búza háromnegyede jól telelt. Fejlettségi állapota miatt gondot okoz azonban a gyomirtás. Egyes szerek alkalmazása máris túl kockázatos, megfelelő helyettesítő szerekből azonban szegényes a választék. Erősen veszélyezteti a gabonákat az úgynevezett vetésfehérítő bogár rajzása. A 13 080 hektárnyi kukoricának máig háromnegyedét vetették el a gazdaságok. A múlt héten még úgy látszott, nem sikerül a legjobb időben elvetni a kukoricát. A munka jó szervezettségére a vetőbrigádok helytállására utal, hogy hét gazdaság kivételével május 1-re mégis befejeződik a vetés. Ez azért is becsülendő eredmény, mert az elmúlt hetekben a műtrágyahiány is akadályozta a munkát. A gazdaságoknak csaknem 800 tonna műtrágyát a vetéssel egy időben kellett a gyártól elszállítaniuk és kijuttatniuk, a földekre. A kukorica egy egy részét így is több gazdaságban, alapműt.ragya nélkül vetették eL A nitrogénhiány különösen a batéi és kapóiyi tűzben okozott fennakadást. Az előbbi gazdaságban 150, az utóbbiban 300 tonna nitrogén máig is hiányzik. A szakemberek kezdetben aggódtak a késve vetett cukorrépáért, kiderült azonban, hogy ezúttal épp a késedelem javította a termelési esélyeket. A környező megyékben több gazdaságban meg kellett ismételni a vetést a március végi hideg miatt. A répa területe a rendszer somogyi gazdaságaiban a tavalyi 1400-ról 979-re csökkent. A hektáronkénti termelési költségek az elmúlt években a hektáronkénti 19-ról 20 ezer forintra nőttek, s ez alaposan rontotta a jövedelmezőséget. Nagyok a gyomirtás költségei, a technológia jórészt elavult, és elöregedtek az 5-6 éve munkába állított gépsorok is. Mindenekelőtt az egységnyi területről nyert cukor mennyiségének növekedése hozhat változást. E cél érdekében a KITE most egyebek közt a nagyberki tsz-ben kezdett technológiai kísérleteket. A szakemberek elmondták, hogy az utóbbi napokban a répabolha kártétele fokozódott. Sajnos, nem áll rendelkezésükre megfelelő eszköz a porozáshoz. Megtudtuk meg, hogy ms befejeződött a KITE somogyi partnergazdaságaiban a 869 hektárnyi burgonya ültetése. rendelet állattartásunkat is szabályozza, a tervbe vett sertéstelepi fejlesztést emiatt ejtettük el. A háztájiban azonban még jelentős a hizlalás: tavaly ezer hízott sertést értékesítettek a közvetítésünkkel. Az idő itt is konzerválta az állattartó, „egy műszak a tsz-ben, egy otthon” életformát. Hogy milyen eredménnyel, híven kifejezi: a hozzájuk hasonló települések között tavaly másodikak lettek a megyében. — Nézzék meg az Antal Ferit! Igaz, nem ő a háztá- jis, de mindent tud róla ... A tsz raktárosát Somogy- zsitfán találjuk. — Csak Somogysámsonban több mint száz fejősmarha van a háztájiban. Segít a tsz a takarmányozásban, az átvételben. Megértem jó néhány változást, de tehenet tartani mindig érdemes volt. Tavaly 72 ezer forintot kaptunk a tejért, négy tehén után. Igaz, az egyik nem vált be . .. Már régebben gépesítettük a fejőst, így az asszonynak is könnyebb a dolga. A felesége mondja: — Azzal a pénzzel, amit kerestünk, nem jutottunk volna el idáig. A tej pénzből raktunk forintot forintra, s házat építettünk, bebútoroztuk, kocsit vettünk. Pedig mi is csak onnan indultunk: egy szoba a rokonoknál ... Antal Ferenc fia Csurgón végzett a szakmunkásképzőben, s most itt, a tsz-ben gépszerelő. A lánya Nagykanizsán tanul, szakközép- iskolában. , — Itt építettünk magunknak házat, itthon érezzük magunkat — mondja. — De a gyerek már kevesli a 12 forintos órabért; tudja, a Balaton-parton többet kapna, a lányunk még örömmel meséli, milyen változatos az élet Kanizsán, őket már nehéz lesz megtartani itt. Kevés a lehetőségük. Békés József Összehangolt munka — kiváló cim (Folytatás az 1. oldalról) Nos, hát mi minden történhetett a múlt évben? A fő termelési profil mellett alapvető feladatnak tartották a termékszerkezet és az ágazati arányok megváltoztatását. A korábbihoz képest szabadabb mozgásformát teremtettek a vállalkozáshoz, a kezdeményezéshez, s a gazdaság dolgozói szárnyakat kaptak. Nemcsak azért, mert kiterjesztették a részesművelést, mert az ültetvényekből illetményföldeket adtak ki és szakcsoportok szervezésével biztosítottak lehetőséget dolgozóiknak — a gazdaság érdekeit szem előtt tartva —, hogy kiegészíthessék jövedelmüket; hanem azért, mert az érdekeltség fokozásával dolgozóik jobban kötődtek a gazdasághoz, és teljes erőbedobással tették a dolgukat. Töprengtek, gondolkodtak, javasoltak és cselekedtek közös sikereikért. Nagyszerű magatartás; méltó a kiváló címre! Kialakították az önelszámoló egységeket és a nyereséghez kapcsolódó anyagi érdekeltségi rendszert. A felsorolt intézkedések nyomán (de nehéz volna részletezni a tényeket!) 50 millió forinttal nagyobb eredményt értek el, mint az előző évben. Ennek tudatában ki vonhatná kétségbe kiválóságukat...? A múlt év teljesítménye 82 151 000 forint volt, s hogy ez 35 százalékkal meghaladta a gazdaság eddigi legnagyobb — 1978. évi — eredményét, ez csakugyan lenyűgöző. Az ünnepségen alig hangzottak el számadatok. Annál többet beszélt az igazgató a munkásokról, a szocialista brigádokról, vezető társairól, az emberekről. Rokonszenves magatartás volt ez, mint ahogy jó érzéssel töltötte el az ..idegent” az is, hogy a politikai, társadalmi szervekkel egyetértésben fáradhatatlanul osztotta a kitüntetéseket, jutalmakat, pontosan 216 embernek, a legjobbaknak. És ne vegye zokon az olvasó, ha a krónikás most szubjektív véleményt mond: neki — személy szerint — jólesett volna, ha elhangzik egyetlen mondat arról, hogy ezért a kiemelkedő eredményért „valamicskét” az igazgató is tett. A vezetésről, az együttgondolkodásról persze sok szó hangzott el. A kétszáztizenhat kézszoritásért cserébe egyet azért megengedhettünk volna neki is a nyilvánosság előtt... Nem tartott sokáig az ünnepi beszéd, bár ezernyi témáról szólt, a gazdaság valamennyi tevékenységéről, elvégre ünnepi termelési tanácskozáson voltunk. Értékelte a gazdaság minden ágazatát, beszélt a Viticoop társulás hasznáról, sikereiről, és „ bocsánatot kért”, hogy az ünnep alkalmából nem szólt gyengeségeikről, de hiszen azokat jól ismerik, és mindent megtesznek azért, hogy kiiktassák életükből. Saját érdekük. És a népgazdaságé, az országé. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára kért szót s a megyei testület nevében köszöntötte a Mezőgazdasági gépek az NSZK-ba A Komplex Külkereskedelmi Vállalat csaknem 30 millió márkás exportszerződést írt alá hagyományos kooperációs partnerével, az NSZK-beli Claas céggel. Az üzletkötés értelmében ku- koricacsőtörő-adaptereket, szecskázókat, rostákat és rotációs fűkaszákat szállít partnerének. A berendezéseket a Mezőgép tröszt békéscsabai, kecskeméti és szolnoki vállalata gyártja. A Komplex és a Claas között 1966 óta intenzív együttműködés jött létre a mezőgazdasági gépgyártásban. A kölcsönös szállítások egyenletesek, az NSZK-beli kombájnok ellentételeként részegységeket vesz a Claas a magyar mezőgépipartöl. Békéscsabán az adaptereket az NSZK-beli cég licence alapján gyártják évek óta, s azokból egyre többet vásárol a Claas. A mostani üzletkötés tételeit a kooperációs szállításokon túl exportálják is az NSZK-ba. gazdaság közösségét. Kimagasló eredményeikhez a maga nevében is gratulált, és további sikereket kívánt. Elmondta, hogy a megye tíz állami gazdasága közül a múlt évben kettő ért el kiemelkedő eredményt, s ez egyik a balatonboglári. Ügy mondta: itt, ebben a közösségben jól alkalmazták a párt gazdaságpolitikáját, bátran kezdeményeztek, jól dolgoztak. Társadalmunkban a kiemelkedő munkát egyre nagyobb tisztelet övezi. Ennek erkölcsi értékét fokozza, hogy éppen május 1. alkalmából adhatja át a jó munkáért a megérdemelt kitüntetést. Rászolgált erre a közösség; a kiváló címet közös erőfeszítéssel, sok kezdeményezéssel és gondolkodással, vitával és egymás kölcsönös segítésével érték el. Az eredményekben — mint mondta — számottevő része van a gazdasági vezetésnek, a párt- és a szak szervezetnek, az ifjúsági szövetségnek, s a gazdaság 27 szocialista brigádjának. Egy irányba húzott a közösség — mondta —, és ez volt sikereik forrása, őrizzék tovább ezt az összefogást! Ezután általános gazdaság. és társadalompolitikai kérdésekről beszélt, végül arra kérte a közösséget, hogy ne torpanjanak meg a megkezdett úton. Főként a gazdaság exportfeladatainak teljesítésére és ennek fejlesztésére, az élenjáró termesztési és műszaki megoldások általánosítására, a munkaközösségek egységének további fokozására hívta föl a figyelmet, majd ünnepélyesen átadta a kiváló vállalat oklevelet a gazdaság igazgatójának. A MÉM és a Medosz elnöksége döntött így, mert kiemelkedőnek találta a Balatonboglári Állami Gazdaság 1982. évi tevékenységét. Az eredmények alapján egyébként 21-en kaptak vállalati, tízen miniszteri kiváló dolgozó kitüntetést, és hogy senki se feledje, 216- an — összesen 630 000 forint — pénzjutalmat. Rászolgáltak. S mi, akik itt élünk Somogybán, ebből az alkalomból köszöntjük a gazdaság valamennyi dolgozóját és vezetőjét. Munkanélküliség Japánban Borús kilátások? Közös himnuszéneklés műszak előtt, rendszeres üzemi torna, szabadságukat alig igénybevevő, odaadó alkalmazottak, akik szabad idejükben is a munkatermelékenység növelésén törik a fejüket — hosszan sorolhatnánk a japán foglalkoztatás idillinek tűnő jellemzőit. Ha ez a „paradicsomi” állapot soha nem volt Is általános, tény, hogy a hosszú gazdasági fellendülés évtizedekig valóban különös helyzetet, páratlan vállalati harmóniát alakított ki a távol-keleti államban. Az elmúlt néhány, esztendőben azonban a világgazdasági visszaesés nem kímélte a felkelő nap országát sem. Napjainkban körülbelül 2,4 százalékra tehető az állást keresők aránya — ez mintegy 1,3—1,4 millió embert jelent. (Tegyük hozzá rögtön: ez az adat csak japán mércével mérve látszik komornak, tucatnyi tőkésország vezetői boldogan „elfogadnák”!) Az összkép — kicsit közelebbről vizsgálva — ennél bonyolultabb. A hivatalosan munkanélkülinek nyilvánítottakhoz ugyanis hozzá lehetne számítani a részidőben dolgozók és a kényszerszabadságoltak rétegét; így arányuk a becslések szerint már négy-öt százalékot tesz ki. Ráadásul Japánban is jelentős a kapun belüli munkanélküliség: a’ szigetországra oly sokáig jellemző „élethossziglani” alkalmazás sok tízezer fölösleges dolgozót is aktív munkaerőként tüntet föl. A recesszió nyomán viszont a cégek tőlük — csakúgy, mint az idősebb, túl nagy fizetést kapó alkalmazottaktól — igyekeznek először megszabadulni. Szaporodnak az előrehozott nyugdíjazások. A most fölfutó, korszerű technológiát, tehát a kevesebb munkáskezet igénylő dinamikus ágazatok, úgy látszik, nem fogják felszívni a máshol jelentkező munkaerőtöbbletet. Japán exportgondjai, jó néhány iparágának válsága, a néhol föllépő kapacitáscsökkentési kényszer még borúsabbá teszi a kilátásokat. A tokiói külkereskedelmi minisztérium nemrég például vészjósló prognózist adott közzé, amelyben az évtized végéig további négymillió ember utcára kerülését, tehát az állástalanok arányának Japánban példátlan arányú földuzzadását jósolja. Szegő Gábor Állást kereső asszonyok a japán főváros egyik munkaközvetítő Irodájában