Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Kezdeményező, vállalkozó tanácsok Beszélgetés Hetényi István pénzügyminiszterrel TSÖb min* 113 milliárd fo­rinttal gazdálkodnak az idén a tanácsok az országiban Pénzgazdálkodásunk 10,7 mil­lió állampolgárt érint vaj-a­miképpen. Hetényi István péflazaigyinin-isztertőa kérdez­tük: — Elegendő pénze van a tanácsoknak arra, hogy eleget tegyenek a társadalmi programokban vállalt kötele­zettségeinek, s kielégítsék a lakosság alapvető egészség- ügyi és kulturális igényeit? Rangsorolni kell — 1981-ben 124L£ milliárd forintot költöttünk & külön­böző költségvetési intézmé­nyek: — bölcsődék, óvodák, iskolák, színhazak, kórházak stb. — fenntartására, s eb­ből több mini. 48 százalékkal resarseri tok a tanácsok. Az Idán már 134 milliárd forint az üzemeltetés, fenntartás előirányzata, • ennek 56 szá­zalékával, csaknem 74 mil­liard forinttal gazdálkodnak * a tanácsok. Vagyis, bár a gaz­dasági növekedés üteme mersé&lörtött, s a költségve­tési intézményeknek sem tu­dunk annyit juttatni, mint amennyit szeretnénk, nőttek a felhasználható összegek. Az oktatási, közművelődési ki­adások fiß, az egészségügyi és a saociáhs kiadások 74 szá­zalékának felhasználásáról már a tanácsok döntenek. Me^iozzá alapvetően jól, hi­szen kiemelkedő érdemük van például abban, hogy az óvo­dás ellátásra jogosult gyer­mekek 83 százalékát mar föl tudjuk — A tefcánépítés, -fe&újftá*. koanertiaftéa és a közmű- program a társadalmi érdek­lődés középpontjába* álL — Keltőé« összpontosított (m takarékba gazdálkodás ese­tén a tanácsok meg tudják vakVabsm a lakásprogramot. Amt * közművesítést dleti: 19KÍ-ben mintegy 130 eaer tő- véf nőtt « vízvezetéki ivóvíz­zel' ellátott lakások száma, vagy» az állampolgárok. 78 ím zalaka már egészséges víz­hez. jut A laEasok bfl száza­lékában egyeókea* bent van a vizvemetek. Caafenern 403 kilornéterrei növekedett * csatornahá löeat hossz*. Ez lehetővé tette, hogy mintegy 5« «var áj lakást kapcsolja- aak be a csatornázási rend- mwbe, ■ a közcsatornával el­látott lakások aránya 36 szá­zalékra emelkedőéit. Önkéntes hozzájárulás — Ebben a lakosság tát- sadeSsai imnnkája is benne va». Mit és meónytfc teösesöiM hettünk. ennek ? ~ Kezdjük: a «afeeackfosH ! P61 -ben fi08 formt voit az egy , lőre jutó társadalmi munka értéke, tavaly pedig mar 7*16 forint. Mindent egy­bevetve: tavaly több mint 8,5 milliárdot hozott as ország­nak a társadalmi munka, 13 milliarddal nagyobb összeget, mint. egy évvel korábban. Nem kis tétel! S ehhez já­rul még az a 200 rraüió fo­rint, amely az állampolgárok önkéntes befizetéséből — tég Iá jegyek vásárlásából, a kommunista miisaakok telje­sítményértékének átutalásá­ból — származott, Egyébkén* nem lehet csak forinttal mérni a társadalmi munka jelentőségét. Hiszen benne rejlik az a felismerés is, hogy nem elég azt han­goztatni, mire van igényünk, mit szeretnénk, hanem meg kell- nézni azt is, mennyire telik a tanácsok anyagi ere­jéből, hogyan lehetne több­re jutni, ha az állampolgár is segít. A lakosság dönt ar­ról, hogy mire áldozza fel a szabad ideje egy részét; a társadalmi munka a közhasz­nú feladatokkal való azono­sulás, a szocialista demokrá­cia fejlettségének egyik fok­mérőjévé válik. — A vállalatok és a szö­vetkezetek is azonosultak a le rüle Uej letztest feladatok kai? — A tanácsok 1981-ben. 3,7, 1982-ben pedig 4,2 milliárd forintot kaptak településfej­lesztési célokra a vállalatok­tól és a szövetkezetektől S ezek a szervezetek saját ma­guk is építenek lakást vagy hozzájárulnak azok felújítá­sához, sporttelepeket tarta­nak fenn és más intézmé­nyekkel karöltve aktív szo­ciálpolitikát folytatna; ez mind pénzbe kerül, & a 4,2 milliárd sem nevezhető ki­csiny összegnek. Egyébként a jövőben is az a kívánatos, hogy a vállalatok, szövetke­zetek hangolják össze a ta­nácsokkal lakás- és óvoda­építési, -fenntartási tervei­ket, s találjanak egymásra akkor is, ha vízvezetéket fek­tetnek, csatornát építenek, hiszen közös erővel olcsóbb, kifizetődőbb. fldó- és kSItségvetés — Egyetérthetünk-e azzal a felfogással, hogy túl sok adót űzetnek a vállalatok, illet­ve az állampolgárok? Elég hatékony-e az adópolitikánk? — A válasz merő egyszerű! ha ugyanis azt vesszük szá­mításba, hogy az idei álla­mi költségvetés tízmilliárd forint hiányt mutat, akkor nem nagy az ártó. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy nem fi­zet-« túl sok adót és vállai egyéb közterhet egy haté­kony vállalat egy nem haté­konyhoz képest, akkor erre már nem mernék ilyen ha • tárazott nemmel felelni. 3 még tovább bonyolíthatjuk a kérdést: szóba hozható pél­dául, hogy nem túl nagy-e egyik-másik jövedelemadó- kulcs a Isárosság jövedelem- adó-rendszierében. Ahhoz vi­szonyítva persze, hogy más típusai jövedelmek után egy­általán nem fizetnek adót. Így, ugye, már egészen más­képp hangzik. S ezzel sincs vége s visszakérdezésnek, mert érdeklődhetnénk úgy is: nincs-e olyan kiadás az állami költségvetésben — ilyenek például az egyes ár­én vállalati támogatások —, amelyeket jó volna csökken­teni, mert akkor kisebbek le­hetnének az adóterhek isT Ez is meggondolandó. A ssufcjektfv émelmekbói táplálkozó .túl sok” megfo- asalrrurzás csak valamihez vi­szonyítva kap reális érteimet. A Uatmlhardos költségvetési hiányra utalva az ilyen som­más kérdésre ma csak nem­mel tehet felelni. Kiegészít­ve azzak hogy mm adóztatás okkor megfelelő, ha cadné- nyekéat a vállalatoknál, a lakosságnál s pee— a W8V- ségvetésnéi ke4ett*»stt jöve­delmek. összhangban vasnak a népgazdasági tervvel, a gat- dasagpolítíka feladataival, te­hetőségeivel. — A válaszból kiderül: nem elég hatékony az adó­politikánk. Tervbe vették-e a korszerűsítését? — Az élet igénye sízerint Hisaem hosszabb távon, az adóterhek növelésére hat, hogy a költségvetés mind több — főként szociálpoliti­kai — feladatot vállal maga-, ra. Mint ahogy az is, hogy az általános gazdasági felté­telek romlása miatt a költ­ségvetési elkötelezettség csak bizonyos határig fokozható. A hetedik ötéves tervre, a szabályozóeszközök tovább­fejlesztésére készülve mar most dolgozunk az adópoliti­ka korszerűsítésén. Ha sike­rül a kevésbé gazdaságos termelés támogatását csök­kenteni, akkor a hatékonyan .és kevésbé hatékonyan dol­gozó vállalatok teherviselése méltányosabbá válik. Folyik a lakossági adóztatás terüle­tén a kisvállalkozási formák működési tapasztalatainak értékelése, az illetékfelléte- leknek a lakásgazdálkodás követelményeihez való folya­matos igazítása, a település­fejlesztési hosBtájár-uiláa átfo­gó rendszerének előkészítése Érdemi viták folynak más távlati célok, például a la­kossági jövedelmek átfogó, egységes adóztatásának kér­déséiről la. I jó példa Somogy — Növekedett-« a rugal­masság. a kendeményezókesz- ség. a vállalkozó «zette« a tanácsoknál? — ügyire inkább Ezt bizonyítja például az út- téaraények többcélú haszno­sítása (az iskolák tornater­mének bérbeadása, a kollé­giumok fölhasználása a nyá­ri idegenforgalomban, az «I- néptetenedett tanyasi isko­lák: értékesítése, a tanácsi kezelésben levő egyes kihasz­nálatlan helyiségek bérbe adása, a piaci díjtételek mó­dosítása, a gépkocsáparkoiási díjak rendezése és sok más. Mindenekelőtt Somogy me­gyében tettek hatékony in­tézkedéseket a különböző té­rítések ésszerűbb megállapí­tására és azok beszedésére A kgaeteményettSkászBég. a wwlmrinwóg jeleként értékel­hető az egészségügyi integ­ráció ia, hiszen ez lehetősé­ge* teremtett a szakosításra, a párbuzamosságok csökken­tésére. az ésszerűbb anyag­ét eszközgazdálkodásra, a «lm* «Halasabb betegei látás­ra. Egyszóval: évről évre ja­vul, hatékonyabb a takácsok pércngaariáJrodáaa, a ezzel együtt emeJkedftk a munka ■«gjmvowaia. Meggyőződésem, hagy nemcsak itt, a Pénzügy- rrútesatériurntoan látjuk így, hanem ugyanez a véleménye a lakosságnak is. Harminc szál piros szegfű Amikor befordultunk a ba- latoafenyvesi Vigadó mellett a kocsival, egyből a Sze­münkbe ötlött az Aranyosi utca 1. számú ház. Kék mun­karuhás férfi hajladozott a bezsaluzott kerítésalap mel­lett. — Péter István nyugdíjas Igazgatót keressük ... A férfi kiegyenesedett, ke­zét nyújtotta: — Én vagyok az. Tessék! Néhány pere múlva már odabent folytattuk a beszél­getést A konyhából előke­rült a felesége, poharakat hozott tálcán, borral kínálta a vendégeket. Mindenki azt mondta ne­kem, hogy Péter István ha­tározott, szívós ember, aki­nek a becsületes munka a mindene. Ennek köszönheti, hogy épp harminchárom és fél évet töltött egykori vál­lalatánál, a településtisztasá­ginál, ebből három évtizedet az igazgatói székben. — Ott kezdődik a történe­tem; hogy Zalaszentmihály- fán jöttem a világra. Édes­apám cseléd volt, tizenketten születtünk meg sorban — én hetedikként —, három test­vérem azonban kiskorában, egy pedig később elhunyt. Nyolcán maradtunk, s mind élünk.... legidősebb nővérem 71 éves. Itt él a bátyám, Jó­zsef Balatonfenyvesen; nyug­díjas tanácselnök. Mi ketten vagyunk párttagok. Az apám 19-es kommunista volt, meg is hurcolták ezért... Az a hajdani puszta Göcsejben volt, onnan jártam iskolába Zalalövőre. Tízéves korom­ban már szolgagyerekként dolgoztam Hottó községben egy 34 holdas gazdag pa­rasztnál. A család rrn-ben került a Balaton partjára, ö először vincellérkedett a felszaba­dulás után azonban nagyot fordult a sorsa. 1949. június 9-én bekerül­tem a Nagybereki Tőzegki- termelő Nemzeti Vállalat­hoz. Fiatalember voltam, alig huszonöt éves, amikor a tő- zegszúrót a kezembe vetterp. Jártam a Virányi-berket, a Jankovics- és a Kürthy-ber- ket, naponta 12—20 köbmé­ter szeletelt tőzeget bányász­tam ki. Utána már a minő­séget ellenőriztem, majd ki- I neveztek igazgatónak. Elgondolkodik egy ktc*tt — Megváltom őszintén, hogy bizony, nem akartam vállalni. Szörényi Béla fő­mérnök — nagyon sokat kö­szönhetek neki — szinte úgy erőltette rám. Ez ötvenkettő­ben történt, akkor már egy éve párttag voltam. Vissza­gondolva erre a három évti­zedre azt mondhatom: meg­tiszteltetés számomra az ak­kori és a későbbi bizalom. Én ugyanis munkásigazgató voltam. Sokat kínlódtam, a munka mellett tanultam, ké­peztem magam, hogy meg­álljain a helyemet — Ml volt a legnagyobb ürömé? — Ha eredményt értünk ' éL A legboldogabb pillana­tom a három élüzem és a három kiváló vállalat cím. A jó gárdának köszönhettük ezt Sohasem szakadtam el a munkásodtól, ők pedig min­dig tiszteltek engem. —- Mi volt a legnehezebb? A felesége eddig szó nél­kül hallgatott bennünket, most ő válaszol: — Semmi sem volt olyan borzalmas, mint az ellenfor­radalom ... „Jaj, haza jön-e” mondogattam a gyerekeknek. — Volt, aki megfenyege­tett azokban a napokban — veszi át a szót a férfi. — Jól­esett, hogy néhányan haza­kísértek kerékpáron, nyug­tatgattak: „Igazgató elvtárs, mi nem hagyjuk magát”. Ügy is volt Aztán az ellenforra­dalom leverése után men­tem, újjászerveztük a pártot, az elsők között álltam a munkásőrök közé. Huszonöt évig szolgáltam becsülettel. Sohasem volt nagy igényű, mindig azt vallotta a felesé­gével együtt: úgy kell élni, ahogy a lehetőségek engedik. Négy gyereket neveltek föl tisztességesen a havi fizetés­ből. Most már két lánya és a nagyobbik fia kiröppent a családi házból, sőt nagyon nagyon büszkék az öt uno­kájukra. Már csak Attila van otthon, ő a bogiári szakkö­zépiskolában tanul. Péter István bejár a válla­lathoz, hiszen most is számí­tanak a tanácsaira. Harminc éve visel különféle párttiszt­ségeket. A fonyódi nagyköz­ségi párt-vb tagjaként sok feladatot kap. A felesége színes képeket tesz elénk a férje búcsúzta­tójáról. Ott van rajta a há­rom évtizedes igazgatói pá­lyát jelképező harminc szál piros szegfű is. Emellé kerül most a Munka Érdemrend arany fokozata, amelyet Pé­ter István a szép életút elis­meréseként április 4-e tisz­teletére kapott Lajos Géza JÁSZAI-DÍJ AS A siheder rendező azzal' toppant be Kaposvárra, hogy valahonnan a lomtárból elő­kotort egy régóta porosodó darabot Szép Ernő Patiká­ját, s kiderült hogy ez a va- kotásnak hitt hármastükör gondosan letörölgetve fénye­sen csillog, és szemlélhetjük benne magunkat A majd­nem kamasz rendezőt Ascher Tamásnak hívták, nevét könnyen mégjegyeztük; hal­latára mint tavasszal a fá­ban a nedvek, megindultak Kaposvárra színházlátni az ország szívéből, és más tá­jairól is. Hamar híre kelt, hogy Collodi meséjének szín­padra állításakor — ez máig a két legjobb gyerekproduk­ció egyike Kaposváron — partnernek tekintette a gye­rekeket, és a Pinokkióban nem kerülte ki a kevésbé lélekemelő, didakticizmustól nem csöpögő részeket bízva abban, hogy az Egész lesz jó­tékony hatással a lurkókra. Kitálalt az Állami áruházban egy szentimentális operettett úgy, hogy a korszakot ábrá­zolta vele, ezzel sort nyitott a mai magyar színházban. Túl későn kaptak a hírt, hogy pályáját alaposabban mérjük föl, e rövid méltatás­ból sem hiányozhat azonban a stúdióban bemutatott becket- tí Godot-ra várva, mely A magasból messzire látni Majdnem véget ért már • feladat végrehajtása, amikor megszólal* a repülésirányító rádiója: — Jelentem: leállt a haj­tómű. — Katapultálj«*; hagyja el a gépet! — hang­zott nyomban a parancs. — Kedvező helyzetben va­gyok, megkísérlem földre vinni — felelt a pilóta. Óráknak ható percek kö­vetkeztek. A pilóta végül is épségben landolt a repülőté­ren. Életét kockáztató bátor­ságáért, a sok ir»liiÓ6 érté­kű gép megmentéséért a Vö­rös Csillag Érdemrenddel tüntették ki Répás Boldizsár alezredest, néphadseregünk vadászrepülőjét Barátságos a kaposvári ott­hon. Három gyerek — két lány és egy fiú — s a két felnőtt rendezte be ízlésseL A szobákban rengeteg a könyv: űrhajózással, fiziká­val, biológiával, repüléstech­íükával fo^aSsoBÓ kiadvá­nyok, művészeétórténeki, iro- Közép-Europa nagy világvá- dalmi, film- és egyéb lexiko-' nők, szépirodalmi művek. — Nagyon szeretőnk ol­vasol, kedvelem a rejtvény- fejtés* is. Kevés szabod idő­met a város környéki ker­temben töltöm. Van egy kis szőlőm, néhány gyümölcsfa, s a szép idő oda csalogat bennünket. Szeged környékén, Algyői*, majd Szatymazon élt, aztán a győri vagongyárba került eertergályos tanulónak. Tiszti iskolára 1962-ben ment — Gyerekkoromban noha nem gondoltam arra, hogy repülős leszek. A páncélo­sakhoz készültem, végül mé­gis repülőtiszti iskolán kö­töttem ki. Ma is jói emlék-, szem első önálló repülésem­re, tanulmányaim harmadik éve után. Megszerettem ezt a hivatást. A tanulást 1958 őszén fe­jezte be. Elkesaitettek a disz­emetvényt, ra avatási ün­nepségre mellé vontattak két repülőgépeit. Az avatási . ün­nepség azonban elmaradt; egy pár papárba csomagolt arany csillagot nyomtak a ke-, zebe, így lett hadnagy. Mielőtt megkezdte volna mai hivatásának gyakorlását, Szegeden, majd Szolnokon a karhatalomnál szolgált Kezdetben dugattyús, né­hány kilométer magasságot elérő, ma pedig hangsebessé­get meghaladó, húszezer mé­ter főié is fölemelkedő gé­pen látja el szolgálatát ha­zánk légterének védelmét — Az emlékezetes hajtó- múteálias 1967. február fi­án volt Több mint hatezer- szer emelkedtem föl géppel a levegőbe; az ott töltött időm 3400 órát tesz ki. Nem ezek a jellemzőek: nagysze­rű technikánk, kiváló gépe­ink vannak: Mindén fölszál­lás egy élmény, ezernyi em­lékkel; órákat tudnék mesél­ni mindegyikről. A Tiszától lönt, a - levegőben percekbe telik csak az ú* a Dunáig, s hamar felcsillan a Balaton is. Nappal, szép időben, fent- röl látom a környező orszá­gok városait éjszaka pedig Közép-Eurúpa nagy világvá­rosát Pozsony, Belgrad, Bécs, Berlin, sőt Párizs fé­nyeit is. A fia 12 esztendős! Hallgatja az apját — Te is pilóta leszel? — kérdezem. — Nem. Éh vadőrnek ké­szülök. Szalai László hosszú életet ért meg, éveit a bogiári kápolnadombon folytatva. Egyik legnagyobb színházi élményem az ő ne­véhez kapcsolódik: Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című népszínművének reve- láció erejű előadása. Azt hi­szem, legnagyobb emberi erénye rendezőként az, hogy itt és most nekünk akar mondani érvényeset sokszor prognózisszerüen, így Arden kegyetlen Gyöngyélétének nagyszerű kaposvári bemuta­tójával, de ide idézhetnénk ritka kirándulásait a múlt századi irodalomba: mindig megpróbált új oldalról meg­közelíteni egy általunk jól ismertnek vélt színművet akár Turgenyevről volt szó, akár — mint rövid nemzeti színházi tagsága idején — Osztrovszkij Jövedelmező ál­lásával. Vagy operaházi Mo- zart-rendezésével, az Idome- neóval. Igazi Csikágót vitt ' színre egy másutt Broad- way-nek játszott musicalben. Az idei évadban három da­rabot is rendezett köztük — milyen furcsa, hogy eddig éppen ez az évad legtökéle­tesebb élményét adó produk­ciója — a János Vitézt, mert úgy maradt hűséges az ere­detihez, hogy ascherien vál­totta ki giccsországból. Próbáltuk elérni, de nincs Kaposváron; a Katona Jó­zsef Színházban viszi színre Harold Pinter Hazatérését Az egykori siheder „ügyele­tes zseniből” érett, felnőtt színházi ember lett aki ta­lán már kevésbé akar meg­hökkenteni, de önmagához mindenképpen hű maradt L L. SOMOGYI NÉPLAP Ascher Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom