Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

Takarékoskodni, gazdálkodni kell az energiával Vélemények a döntéshez Fogyasztásunk és a lehetőségek Jelzést adó bizalmik Az energia ésszerű felhasz­nálása — az árak és a fej­lesztési költségek rohamos emelkedése miatt — gazda­ságpolitikánk kulcskérdése. Országos intézkedések sora született azért, hogy csök­kenjen a tüzelőanyag-fel­használás növekedésének üteme, valamint — az ener­giafogyasztáson belül — a szénhidrogének és a koksz aránya. A megyei párt-végrehajtó- bizottság a közelmúltban az energiafelhasználás ésszerű­sítésével kapcsolatos somo­gyi tapasztalatokat össze­gezte. és meghatározta a fel­adatokat. Arányeltolódás A megyében 1975—,1980 között 28 százalékkal nőtt az energiafelhasználás. A szi­lárd tüzelőanyagoké mérsé­keltebb ütemben, a szénhid­rogéneké 31, a villamos ener­giáé 53 százalékkal emelke­dett. A felhasznált energia- hordozókból a szilárd tüze­lőanyagok részesedése 28 százalékról 26 százalékra csőikként, a szénhidrogéneké egy százalékkal nőtt, s elérte a 60 százalékot. A villamos- energia-felhasználas — há­romszázalékos növekedés után — jelenleg 15 százalé­kos részarányt képvisel. Az elmúlt két esztendőben — a korábbi évi öt százalékról 0,3 —1 százalékra csökkent a felhasználás növekedésének üteme. A megye szilárdtüzelő- »nyag-eliátása kiegyensúlyo­zott volt: az elmúlt két év­ben azonban — külső körül­mények miatt — a választé­kot többször kifogásolták. A megye lakóit 11 tüzép- és 13 áfész-telep látja el. A mos­tani ötéves tervben a barcsi és a kaposvári telep fejlesz­tése, illetve áthelyezése sze­repel. Azzal számolnak, hogy a koksz felhasználása csök­ken. a széné, a briketté és á tűzifáé emelkedik, s ösz- szességében is növekszik a szilárd tüzelőanyagok aránya a fogyasztásban. Ezt a célt a választék növelésével, a szol­gáltatások javításával és korszerűbb tüzelőberendezé­A vasútállomástól nem messze épül Barcs új ke­nyérgyára. Erről beszél dr. Németh Jenő, a városi ta­nács elnöke: —Nagyon várja a város és környéke, hogy elkészüljön a kenyérgyár. Néha bizony előfordult, hogy a kenyérel­látással gondok voltak. Az új gyártól — többek, között — ezeknek a megoldását várjuk. Falugyűléseken so­kan fölvetették, hogy mikor lesz 'kész, mikor ad kenye­ret az épülő barcsi kenyér­gyár. Kaposváron a megyei sü­tő- és édesipari vállalat igazgatója, Bánkuti Béla adja meg a választ: — A Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat sek árusításával is segíteni kell. A folyékony szénhidrogé­neket — a benzint, a gáz- és fűtőolajat — 18 Afor-, va­lamint 9 áfesz- és tüzép-töl- tőállomáson lehet megvásá­rolni. Néhány körzetben — mint például Böhönyén. Igáiban és Kaposváron — újabb töltőállomások létesí­tésére van szükség. A fo­gyasztás 197®-ig dinamikusan nőtt, azóta folyamatosan csökken. Mértéke a lakossá­gi fogyasztásban és az ipar­ban lassúbb; a mezőgazda­ságban erőteljesebb ütemű. A következő években a fo­gyasztás további mérséklésé­vel számolnak. Gáz 17 400 háztartásban Somogy minden városában és kilenc községében van ve­zetékes gáz. Ez a rendszer 95® üzemet és intézményt, valamint 17 400 háztartást szolgál ki. 19715—80 között ennek az energiának a fel- használása nőtt a leggyor­sabban, s a hatodik ötéves terv újabb települések be­kapcsolásával --r a - fogyasz­tóik \számának növekedésével — számol. Megoldódik az in­kei inert-gázmező hasznosí­tása is. Pb-gázt öt bázis- és 69 cseretelepen árusítanak a megyében. A tervidőszak hátralevő éveiben még négy cseretelep építésével számol­nak. A Balaton háttértelepü- lesein és a megye nyugati ré­szén igény van újabb tele­pekre, építeni azonban csak a helyi erőforrások felhasz­nálásával lehet. Ebben a tervidőszakban 11 település 27 nagyfogyasztója tért át tartályos pb-gaz felhaszná­lására. Az ellátásnak ez a módja jelentősen nem bő­víthető tovább. A megye villamosenergia- hálózatának fejlesztése az iparosításhoz és a település- rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódott. Ma is tart a nagyfeszültségű alaiphálózat teljes körű kiépítése. A mos­tani tervidőszakban elkészül a Marcali és Boglárlelle kö­zötti 12® kilovoltos, valamint a Kaposvár és Nagykanizsa nyérgyárunk üzembehelye- zéset 1984 végére tervezzük. — Az új gyár két mű­szakban tizennyolc tonna kenyeret fog adni — tájé­koztat Csobod Imre fejlesz­tési osztályvezető. — Két csehszlovák alagútkemen- cében és egy magyar, kézi működésű kemencében sü­tik majd a kenyeret. A gyár kapacitása megfelelő ke­nyér- és péksütemény-ellá­tást biztosít. A pár hónapja kezdett beruházásra azért volt szükség, mert a régi üzem elavult, s fejleszteni már nem leheted. Nem érte volna meg. — A régi, korszerűtlen üzemben — mondja az igaz­között húzódó 40® kilovoltos távvezeték. Az elosztóháló­zat kapacitása viszont nem elég: a megvet 926 energia­ellátási körzetre osztották, s ennek 54 százaléka — Ka­posváron a körzetek 73 szá­zaléka — zárolva van, vagy­is alig nyílik lehetőség a fo­gyasztás nove.esere, s gya­koriak a feszültségingadozá­sok. A kisfeszültségű háló­zat és a transzformátorok rekonstrukciója, sűrítése sürgető feladat. A jelenlegi energiaheiyzetben azzal szá­molnak, hogy a villamos- energia-fogyasztás növeke­désének üteme csökkent, az ellátás biztonságát azonban fokozni kell. Három városunkban — Ka­posváron, Siófokon es Nagy­atádon — kiépült a távhő- szolgáltató rendszer: ötezer lakás fűtését, és melegvízzel való ellátását biztosítják. A távhőszolgáltatás továbbfej­lesztésére szükség van. R kutak melege A végrehajtó bizottság elé került jelentés külön foglal­kozott a megye termálvíz- gazdálkodásával. Jelenleg £2 hévízkút van a megyében. Ezeket a kutakat szénhidro­gén-kutatás közben találták: egy részüket melegvízterme- léere alkalmassá tették, a többit pedig alkalmassá le­het tenni. A kutakból 3®—76 Celeius-fok hőmérsékletű víz tör a felszínre. A 6® tokon felüliek azonban már nagy mennyiségű agresszív ásvá­nyi anyagot- is tartalmaznak s — a lerakodás veszélye miatt — szállításuk, felhasz­nálásuk nehézségbe ütközik. A hévízkutak közül 17 üze­mei jelenleg: egy — a lo- nyódi — kivételével vala­mennyi fürdőket lát. el. A hévízkutak hasznosításának sokféle módja van: fűtésre, ivóvízellátásra, melegházak üzemeltetésére alkalmasak. Leggazdaságosabb azonban a komplex hasznosításuk. A végrehajtó bizottság határo­zatában szól arról, hogy fel kéül Átérni a megye hévíz­készletét, és ennek alapján ki kell dolgozni a hévízgaz- déákodás fejlesztésének lehe­tőségeit. gató — nagyon jó a munka­erő-ellátottság, ezért itt mi­nőségi — „alföldi” — ke­nyeret gyártunk, ezzel lát­juk el a körzet lakosságát. A szűkös sütőkapacitás miatt hét végén és többna­pos ünnep előtt azonban .elősütést kell végezni; így a lakosság egy részének nem jut friss, meleg, minőségi kenyér. Az új gyár kapaci­tása — a próbaüzem után — viszont lehetővé teszi, hogy megszűnjön a hétvégi elő- termelés. Sőt bővülni fog a választék: gyártani fogunk itt is vázsonyi es burgo­nyás kenyeret. Az elősütés megszűnése és a választék- bővülés mellett van égy harmadik előny is: finom­áruból — rétes, bukta, ka­A dolgozók érdekeinek képviseletében, védelmében egyre nagyobb szerepet töl­tenek be a szakszervezeti bi­zalmiak minden munkahe­lyen. Antal Attilával, a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszerveze­ti bizottságának titkárával a gyakorlati tapasztalatokat tettük mérlegre. — Abból indulok ki, hogy egy vezető főbizalmi, tizen­hét főbizalmi és százhetven bizalmi tevékenykedik a vállalalatnál. A bizalmi tes­tület százötven tagú; a ti­zenöt tagú szakszervezeti bi­zottság hatásköre az összes vállalati dolgozóra kiterjed, hiszen egy-egy kérdésben nem lehet — és úgy gondol­juk, nem is szabad — úgy felosztani őket, hogy ez szak. szervezeti tag, az pedig nem. Ez természetesen nagy fele­lősséget ró a testületre, még akkor is, ha az éves terv, az­tán az elosztás fontos kérdé­seiben csak véleményez, hi­szen a döntés a bizalmi tes­tület joga. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen útmu­tatást adunk a vállalat leg­magasabb szakszervezeti fó­rumának. A szakszervezeti bizottság vitatkozó, állás­pontját ervekkel alátámasz­tó, a gyakorlat példáival igazoló ‘ testület. Különösen az utóbbi időszakban érvé­nyesíti a jogkörét. Az előtt elsősorban az okozott gon­dot, hogy nem tért vissza következetesen arra, miként valósulnak meg határozatai. — Hogyan tartják a kap­csolatot a bizalmiakkal? Is­merve az építőipar területei­nek szétszórtságát, indokolt ez a kérdés. — Személyesen, írásban, telefonon. Ha szükséges, rendkívüli értekezletet hí­vunk össze vagy pedig sze­mélyesen keressük meg a főbizalmiakat. Természete­sen a vidékiekkel sokkal ne­hézkesebb a kapcsolat tartá­sa, ezért tervezzük a szerve­zett találkozók sűrítését. Igyekszünk minél kevesebb írást küldeni, mert nem nép­szerű, esetenként úgy keli „kihajtani” a kérések telje­sítését, pedig a tájékoztatás­ban. az adatgyűjtésben erre is szükség van. —Jól ismerik-e a bizalmi­ak feladatukat? lács — lényegesen nagyobb mennyiséget és választékot tudunk majd kínálni. A környék harmincöt települé­sét is zavartalanul el tud­juk látni. — A régi üzemet várha­tóan sütőipari célra nem hasznosítjuk — mondja az osztály vezető. — A helyi vezetőkkel közösen később döntünk az üzem további sorsáról. — A barcsi új kenyérgyár területén vállalatunk sütő­ipari szakboltot létesít — mondja befejezésül Bánkuti Béla —, s onnan közvetle­nül a kemencékből kikerült friss, meleg kenyeret vihet- tik ei a barcsiak. K. L. táskörük a saját csoportjuk tagjaira terjed ki; ezt tud­ják, mégis követnek el — még főbizalmiak is — olyan hibát, hogy véleményt mon­danak, állást foglalnak más csoportokhoz tartozó dolgo­zók kérdéseiben. Elmondok egy példát. Az egyik osztály- vezető fizetesemelésének ügyében sem a bizalmit, sem a főbizalmit nem kérdeztek meg, hanem megkerülve őket, egy teljesen más terü­let főbizalmijával íratták alá. Ezt aztán a szakszerve­zeti bizottság teszi helyre, amikor tudomására jut. A tapasztalatok szerint ez el­sősorban a főnök—beosztott viszony következménye. — Milyen gyakorlati hi­bák vannak meg? — A bizalmiak jogköre rendkívül szerteágazó. Álta­lában helyesen élnek egyet­értési jogukkal; sajnos, a más jogkörbe tartozó ügyek­kel kevésbé foglalkoznak jól. Az időnként előforduló problémák között megem­lítem újra a berbesorolást, a bérfejlesztést, a kitünteté­sek fölterjesztését. Némely gazdasági vezető nem kér, sőt utólag kér — olykor ha­talmi szóval — egyetértést. A szakszervezeti bizottság tud ezekről az esetekről, ki­javítja, számon kéri. A bi­zalmiak a véleményezési jog­körbe tartozó dolgokkal egyelőre kevésbe jól foglal­koznak; közülük sokan az­zal védekeznek, hogy nem tudnak róla. Ezt az érvelést néha kénytelenek vagyunk elfogadni, mégis szüntelen unszoljuk őket: „Ha nem tudjátok, kérdezzetek!” Ezzel egyébként nehéz perceket le­Tab elsőként kapott nagy­községi rangot megyénkben, és elsőként csatlakoztak hoz­zá a környező társközségek. Ma hét község tartozik hoz­zá. Ott él a közigazgatási terület mintegy tízezer lako­sának a fele. Teleki Sándor, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára mondta: — Sok ember elhagyta ott­honát, másutt telepedett le. Tabra, azután Balatonföld- várra, r Siófokra költöztek ezekből a községekből; né­hány év alatt legalább ezer­rel csökkent társközségeink lakóinak száma: . . Ladmzlai Emillel, a nagy­községi tanács vb-titkárával és Somogyi György nep- fronttitkárral, arról beszél­gettünk: mi változott a társ­községekben, mit tettek eze­ken a településeken a né­pességmegtartó képesség növeléséért, az egészséges közhangulatért. — Ma már nincs elvándor­lás; erősödik a települések­hez való ragaszkodás, a ten- niakarás. Botos Lajos pedagógus, a somogymeggyesí pártalap- szervezet titkára beszámolt a nagyközségi párt-vb előtt munkájukról. A társadalmi szervek munkáját, a község­politikával kapcsolatos ered­ményeket, terveket ismertet­te. Ilyen beszámoló évente többször is készül. — Amikor egy-egy telepü­lés helyzetéről tárgyalunk, a helyszínen tartjuk meg a testületi ülést. Legutóbb Ba- bonymegyeren volt: a vb-ta- gok személyesen meggyőződ­nek az ellátás színvonaláról, a lakosság hangulatát , befo­lyásoló más kérdésekről — mondja a vb-titkár. — A népfrontbizottsagok közösen a TIT-tel, a művelődési ház­zal évi 5—6 ismeretterjesztő előadást szerveznek egész­ségügyi témákban, valamint a zöldség- és gyümölcster­mesztőknek, kisallattenyesz. tőknek. hét szerezni a gazdasági ve­zetőnek, ha másért nem, azért, mert nem ő kezde­ményezett. Az unszolás el­lenére sem dicsekedhetünk azonban azzal, hogy ez ren­deződött ; így változatlanul közpohti téma minden okta­táson ... — Hogyan közvetítik a dolgozók véleményét a bi­zalmiak; miként tájékoztat­ják őket a döntésekről ? — A bizalmiak csoportér­tekezleten gyűjtik össze az észrevételeket egy-egy testü­leti ülés előtt. Ugyanezt te­szik a főbizalmiak az üzemi négyszög megbeszélésén, Működési szabályzatunknak megfelelően a főbizalmi ösz- szehívja a bizalmi értekezle­tet, három nappal az ülés előtt; ezen összesítik az egy­ség dolgozóinak állásfogla­lását. eldöntik, miként kép­viselik ezt. Így még az ülés előtt szó lehet bizonyos fon­tos észrevételek, javaslatok figyelembevételére. A tájé­koztatás elemi kötelesség a döntés után. Sajnos, ez nem teljesen valósul meg. He­lyenként érdektelenség, ké­nyelemszeretet tapasztalha­tó, máshoz pedig nemtörő­dömség. Ez ellen hosszú ide­ig, folyamatosan harcolnunk kell. A munka persze nem áll meg itt, utána követke­zik a végrehajtás. Ez nerrt választható el attól, hogy milyen a munkaszervezés, van-e anyag, megfelelő-e a terv. Kapcsolatunk a dol­gozókkal csak akkor erősöd­het, ha meghallgatva a pa­naszokat. a bizalmiak gyor­san továbbadják a jelzése­ket. — Politikai munkánk, az emberek sorsával való kö­vetkezetes törődés eredmé­nye- hogy ma már látják a jövőt a településeken élők — mondja Teleki Sándor. A helyi tanácstagi cso­portokat olyan emberek ve­zetik — például Lullán Nagy Imre, Somogymeggyesen Ki­rály János —, akik véle­ményt mondanak a különfé­le fórumodon. Egy-egy köz- ségíejlesztési feladathoz, út-, járda-, könyvtárépítéshez, parkosításhoz — a társadal­mi • munka szervezéséhez — személyes példamutatásuk­kal nyerik meg az embere­ket. Segített a jó- közhangulat kialakításában, hogy a kapo- lyi Haladas meg a tabi Bé­ke Termelőszövetkezet meg­felelő munkalehetőséget te­remtett helyben. Kapolybait drótkötél és műanyag, Sér- sekszőlőson gumifutózó, So­mogymeggyesen sátorvarró üzem működik. Bábonyme- gyeren még az idén megkez­dik a munkát a gumihenger- készítő melléküzemágban. Kedvezően változott a köz­lekedés is: a tabi Videoton, a Budapesti Vegyipari Gép­gyár telepen és a kemping­cikkgyárban dolgozók 15—20 perc alatt érkeznek a mun­kahelyükre. A községekben szembeötlő az építkezési kedv. Zalában eltűntek a zsúpos házak, Bá- bonymegyeren új utcasor alakult ki. Somogymeggye­sen, Torvajon, Kapolyban, Hullában tucatszám látha­tók már befejezett vagy ké­szülő családi házak. Hullá­ban még tabiak is építenek hétvégi házat, mivel kertet, szőlőt, gyümölcsöst telepí­tenek. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP (Folytatjuk.) Ott kezdem, hogy a ha­Kenyérgyár Barcs és környékének kivitelezésében épülő új ke­L. G. Heten vannak társak Visszatért az építési kedv

Next

/
Oldalképek
Tartalom