Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
Megmért képesség Irányított növénytáplálás A megyei növényvédelmi és a gr tv kémiai állomáson megkezdték a gabonák levélanalízis vizsgálatát. A múlt hét óta a búza- és az ősziárpa- területekrői levélmintákat vesznek, s a vizsgálatok során arra kapnak választ, hogy a gabona jelenlegi fontos fejlődési szakaszában milyen a növénytápláló anyag ellátása, illetve további egészséges fejlődéséhez milyen makro- es mikroelemek szükségesek. A növényvédő állomás a mintavételt követő három-negy nap múlva közli az üzemmel az eredményt és a számítógép segítségével kidolgozott szaktanácsot. Az eddigi vizsgálatok szerint a makroelemek közül többfelé nitrogénhiányt, a mikro-, illetve a nyomelemek közül főként réz- hiányt tapasztaltak. Nagy gondot fordít az állomás arra, hogy szaktanácsában jelenleg is beszerezhető lombtrágyákat ajánljon az üzemnek. A gazdaságok jó része légi úton, helikopterrel juttatja ki a növény egészséges fejlődéséhez szükséges táplálóanyagot A FÖLDDEL 1$ GAZDÁLKODNI KELL Az igazgató macskaugrásnyira lakik a gyártól. Az üzemiben azt mondják, hogy néha-néha csak úgy beballag este vagy hajnalok hajnalán, körülnéz, szól valamit, azután hazamegy aludni, vacsorázni, tévét nézni... Akiknek van mitől tarta- náuk, azok nem sorolják ezt a „diri” jó szokásai közé. Akik nem félnek az i'l^en bekukkantástól azok elismerően mesélik; a főnök délután négykor nem dobja a szemétbe a munkát, mint egyesek... 1. Tudja-e Csuz Imre, a Mezőgép kaposvári 1. számú gyárának igazgatója, hogy mát suttognak ilyenkor róla? Beszélgetésünkből nem derült ki ez. Csupán annyi: neki be kell mennie a gyárba, és kész. — Először 1981-bem vittünk árut nyugati piacra: ötmillió forint értékű terméket Tavaly huszonegymillió forint értékűt adtunk itt eJ, az idén pedig harmincmillió forint értékűnek kell lennie. Az export több fejfájással jár, mint az összes többi gyári dolog. Ez — sajnos — ma Magyarországom még természetes. Tudja-e Bencs János lakatos csoportvezető, hogy az igazgatónak mikor és miért fáj a feje? Nem derült ki beszélgetésünkből. Csupán annyi: ez az érzés nem áll meg „fönt” az irodaházán. — A mi brigádunk általában exportmunkát csinál. Szép dolog ez; jó volt látni például, mikor Jugoszláviába» jártam, hogy ott cammog az úton a mi darunk. Csak hát nem szép dolog, hogy mi itt a legnehezebb meg a legigényesebb munkáért ennyit meg ennyit kapunk, más meg egy kóceráj- ban masaeikolva kétszer eny- nyit Ezzel a megjegyzéssel búcsúzzunk is el a pénztől. Van más furcsaság is. Elkezdtünk exportra dolgozni, s úgy csináltunk mindent, ahogy megszoktuk. Rendesem. Az a minőség nekem jó volt Aztán jött a meós, es neki nem volt jő. A hegesztő erre meglepődött. Többen meglepődtünk. Tanfolyamra kellett menni. Ennék az emberek — persze lehet aki mást mond, de az sem úgy gondolja — akkor nem örültek. A végén mégis örültek, mert a minősített hegesztő az mégiscsak valaki, de az elején még nem voltak minősítettek, tehát nem tudtak, hogy valakik lesznek. — És gondolom, sokkal gyorsabban is kellett dolgozni. — Hát épp ez az: lassabban. A régi norma mennyiségi volt Kapkodtunk szépen, hogy minél többet csi- ná 1 junk. Ugra b ugrá ltunk; jól megcsináltuk a dolgokat, de megsem annyira jót Az új norma mennyiségi, de még minőségi is. Annyira jól pedig nem lehet kapkodva, gyorsan dolgozni. Talán furcsa, de először lassítani kellett a munkát 2. A csoportvezetőtől azt is megtudtuk, hogy elvileg nincs különbség a belföldi es az export minőség között, mivel itt a rosszabb azzal járna, hogy letörne hipp- hopp egy daru, aztán kész a baj. És mégis ... Szóval hajtani kell. Nem azért, mert az igazgató bemászkál, hanem azért, amiért az igazgató bemászkál. Csuz Imre magyarázata mindezekhez: — Létkérdés nekünk az export. Amikor a fejlesztési hitelt fölvettük, akkor tókés kiviteli kötelezettséget vállaltunk. Ezt a bank szigorúan számon kéri. Amikor nyugati lincencet vásároltunk, akkor is elköteleztük magunkat, hogy megfelelő minőségben szállítunk az Atlas cégnek licenciák alapján készült darukat. Be merjük vallani vagy nem, egyre megy: nekik nem létkérdés a mi exportunk, azaz az ó importjuk. A szerződés persze kötelezi mindkét felei, de ők megtehet*, hogy aprólékosan átnézzenek minden apiró csavart, mi meg nem tehetjük meg, hogy ne teljesítsük az 6 követelményeiket Ezt kell tenni, ha valahova el akarunk jutni. A Mezőgép nem is olyan regen gépállomás volt; egy rendes csavart sem tudtunk csinálni. Most már össze merjük hasonlítani gépgyártásunkat az évtizedes hagyományú nyugati cégek munkájával. Mielőtt közöse® hurráznánk: az összehasonlításiban még ritkán győzünk. I>e tíz éve meg nézőnek se nagyon mertünk odamenni az ilyen „meccsekhez”. Mit szól a hasonlításhoz Bencs János? Körülbelül ugyanazt, mert szakember, ért ahhoz, amit csinál. Azt mondja: — Valaha azért volt két műszak, ment nem jutott elég gép mindenkinek. Most új, félau torna ta hegesztőbe- rendezésekkei dolgozunk, sokkal többet tudunk. Aki egy kicsit ad magára meg igényes a munkájára, annak nem kell magyarázni, hogy exportérdek meg gazdasági fejlődés, meg minden ... Saját érdek ez! Ha másért nem, há.t azért, mert aki innen elmegy mondjuk egy minősített hegesztő —, az máshol esetileg nevetve nagy ember lesz és sokat keres. 3j Az igazgató ennek persze nem örül olyan nagyon: — Mi látjuk el szakemberrel már a környéket. Jó, hogy büszkék lehetünk erre, de néha kevesebb büszkeséggel es több emberrel is megelégednénk. Ösztönző export- berezés-ünk van, de néha ez is kevés... Kapós a jó szakember. Maradjunk inkább a naposabb oldalon! Nőtt a gyárban a műszaki színvonal es a műszaki kultúra. Export nélkül lassabban nőtt volna. És saját fejlesztésű termeket nk is jobban lettek; van már exportképes is közöttük. Nem szeretek eredményeket sorolni. Mindig áll mellettük egy „de”. Majd ha nem áll. Ha ... Így kezdi a gyárról való gondolkodást Csuz Imre es Bencs János, ki-ki a maga helyén. Tudják ezt egymásról. — Szeretnek exportra dolgozni? A válasz: igen. S abból mindjárt kettő. A külföldi piacon nemcsak a terméket, hanem a gyár képességét és föl készültségét ts mérlegre teszik. Ünnepekre készültünk és ünnepeltünk ezen a héten. A krónika élére mégis egy kül- és belpolitikai szempontból is kiemelkedő esemény kívánkozik: Petar Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének magyarországi látogatása. Somogy szerb-horvát anyanyelvű lakossága nagy figyelemmel kísérte A KÉT NÉP BARÁTSÁGÁT erősítő tárgyalásokat. Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki egykori barcsi tsz-elnökként, a Dráva-parti város országgyűlési képviselőjeként személyesen is ismeri a helyzetet, megelégedéssel nyugtázta, hogy a baráti kapcsolatok ápolásában, a két ország együttműködésének erősítésében jelentős szerepet tölt,be a Jugoszláviában élő magyar és a hazánkban élő szerb, horvát, szlovén nemzetiség, s egyre 1 inkább hidat alkot népeink között. Mind a két államfő annak a reményének adott Marcaliban épül az új Petőfi-adó Megkezdte a Petőfi rádió műsorát sugárzó új adóállomás építését Marcali bán a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat. Várhatóan 1986 végén kezdik innen sugározni a rádióműsort. A Posta Rádió és TeSevízióműszaki Igazgatóságán megtudtuk: a tereprendezés és az útépítés elvégzése a feltétele annak, hogy a kiviteli munkák megkezdődhessenek. Az adóállomásnak háoom nagyobb épülete lesz, ezek között a legnagyobb maga az adó-ház, amely egy huszonötször huszonöt méteres területet foglal majd ei, és kétszintes lesz. Egy százhúsz méter magas antennatorony fogja messziről is „jelezni” hogy honnan is érkezik a környékbeliekhez a műsor. Az előkészületek nagyrészt befejeződtek. Még néhány szerződés aláírása van hátra, s az 1986-os határidő betartására minden remény megvan. hangot, hogy ez a jövőben is így lesz. Ez a hét annak jegyében kezdődött — és fejeződött be —, hogy megemlékeztünk hazánk felszabadulásának 38. évfordulójáról. Iskolai, üzemi, szövetkezeti ünnepségeket rendeztek, kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Április 4-e alkalmából új MSZBT-tagcsoportok alakultak, kiváló kollégiumot avattak, különféle elismeréseket adtak át a kiemelkedő munkát végző KlSZ-szerve- zeteknek. A forradalmi ifjúsági napok tartalmas, színes rendezvényein sok fiatal GYARAPÍTOTTA ISMERETEIT. Szó volt ezeken az 1848-as polgári demokratikus forradalomról, a Tanácsköztársaság eseményeiről, a KISZ zászlóbontásának 26. évfordulójáról, hazánk felszabadulásáról. a sorsforduló jelentősegéről. A legjobban azok a személyes találkozások sikerültek, amelyeken a fiúk és a lányok megismerkedtek o A idén fejeződik be a szorosa dí Koppány-völgye Tsz- ben a komplex melioráció. A munka végeredményeként mintegy ötszáz hektárral nő a szántóterületük, s a többi táblának is javul a termő- képessége. A melioráció révén megváltozik az egész Koppány völgye. Példa volt már; á Somogy babodi tsz több mint tíz éve tett ezzel a módszerrel termővé korábban zsombékos területeket. Egy lépés ez ahhoz, hogy gazdaságaink minél nagyobb területet vonjanak be a termelésbe, ami pedig már termelésben van, annak fokozzák a termőképességét. Erre azért is szükség van, mert a hektárok évről évre fogyatkoznak. Utak, házak, ipartelepek Somogy területe meghaladja a 600 ezer hektárt, ebből több mint 525 ezer a termő- terület. ' Mezőgazdasági művelés csak 376 ezer, szántóföldi termelés pedig mindössze 267 ezer hektáron van. Értékének megfelelő megbeveteránokkal, az egykori ifjúsági vezetőkkel. A munkás- és a tsz-fiatalok. a diákok kérdései • azt bizonyították, hogy nagyon érdekli őket az elődök harca, keresik a fogódzókat saját tenni- akarásuk kibontakoztatásához. Ugyanerről győződhettek meg azok, akik látták, milyen sok fiatalt mozgósítottak a KISZ-szervezeték az ünnepségekre, a megemlékezésekre. S még most készülnek a fiatalok néhány igen fontos, igen várt ALKOTÓ TALÁLKOZÁSRA. amelyén a legjobb műszakiak, közgazdászok, szakemberek vizsgazhatnak fölkészültségből, kezdeményezőkészségből, újító kedvből. Ezen a héten befejeződött a városrészek fórumainak sorozata Kaposváron. Több mint egy hónap alatt a lakosság tizennyolc helyen találkozott a tanács vezetőivel, a tanácstagokkal, s tájékozódott a megyeszékhely fejlődéséről, hallgatta meg az idei és a távlati elképzeléseket. Az első gyors összesítés szerint ezernégyszáz választópolgár vett részt a gyűlécsülésben kell részesíteni minden művelésre alkalmas négyzetmétert A földhasznosítás somogyi tapasztalatairól kérdeztük dr. Mohar Lászlót, a megyei földhivatal vezetőjét. Elmondta: nálunk is csökken a mezőgazdasági és a szántóterület. Parlag föld csak néhány száz hektár lehet most a megyében; a határszemléken ezeket is számba veszik, és intézkednek hasznosításukról/ Hová lesz a termőterület? Fogyatkozik azáltal, hogy víz tárolók épülnek, növekszik a kavicsbánya területe. A kaposvári szennyvíztisztító létesítése húsz hektárt, a község- és városfejlesztés negyven hektárt vett igénybe. Termőföldre épült a kapós- füredi keverőüzem, a Mavad öreglaki hűtőtárolója. A Szülök és Barcs között épült útszakasz, a 7-es főútvonal korszerűsítése Zamárdi és Balatonszárszó között, a so- mogyvári tsz majorjának bővítése is földnyelő beruházás volt. Másfél év alatt ezek az „apró” tételek több mint ezer hektárral csökkentették a termőterületet. Korábban hasznosítatlan földeket vontak művelésbe, ez azonban nem ellensúlyozta a csökkenést. seken. s közülük száznyolcvanhatan kértek szót. Ez mindenképpen elismerésre méltó, hiszen az érdeklődés növekedett tavaly óta. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy kétszáznyolcvanötféle ügyben tettek közérdekű bejelentést, javaslatot. A belvárosban elsősorban a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, aztán A KÖZBIZTONSÁGGAL foglalkoztak, az úgynevezett peremkerületekben pedig a kommunális fejlesztésekkel. A kaposváriak megértik, hogy o sajat forintjaikat, társadalmi munkájukat is hozzá kell tenni a tanácséhoz, enélkül nem épülhet meg a várva várt út, a közmű. A városrészek fórumain több ilyen felajánlást tettek egy-egy utca nevében. Most ünnepli a Vasas Szakszervezet a megalakulásának 80. évfordulóját. A gazdag múltú, harcos szak- szervezetnek ma csaknem kilencezer tagja van megyénkben, közülük kétezer- hatszáz a szakmunkástanuló. Az utódok somogyi és bara- ayai képviselői területi vetélkedőn találkoztak csütörtökön Kaposváron. A szakmunkástanuló-bizalmiak sokat megismertek a jubileum tiszteletére rendezett eseményen, s egész biztos, hogy napi munkájukban is hasznosítják. UjM Géza Legelőből erdő Jóval nagyobb mértékű a szántóterület csökkenése, je- jentős ugyanis az erdősítés Somogybán. 1981. január 1-e és 1982. május 31-e között több mint kétezer hektárral nőtt az erdőterület. Főként rétekre, legelőkre ültettek fákat, de erdősítettek korábban szántóként, szőlőként, kertként hasznosított földeket is. Termelési célú erdő telepítését csak a 15 százalékosnál nagyobb lejtésű szántókon, illetve a gyenge termőképességű homoktalajokon engedélyezett a hivatal. Így ültettek erdőt például Szennában, Hedrehelyen, Szorosadon, Látrányban, Barcson, Mikében, Komlós- don, Lábodon, Nagyatádon, Pusztakovácsiban, Vízváron. Ahol kivágták a húsz évnél öregebb gyümölcsfákat, szőlőket — jobbára domboldalakon —, ott gyepet telepítettek, s most legelőként hasznosítják. Gyepesítettek szántóföldet is a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését célzó programok keretében, például Csokunyavi- sontán, Nágocson, Kányán. Korábban szántóként használt földekre pedig gyümölcsösöket, szőlőt telepítettek. Az ésszerű területkiválasztás haszna megmutatkozott a terméseredményekben. Bevált előrejelzés Csaknem húsz éve egy munkacsoport tanulmányt készített Somogy mezőgazdaságának fejlesztésére. Jó néhány előrejelzésüket napjainkban igazolja az élet. Az 1965-ben készített prognózisban ez áll: a művelési- ág-változásoknak a termelőerők legracionálisabb kihasználását kell szolgálni, figyelembe véve a szükségletek gazdaságos kielégítését, a megye természeti és közgazdasági adottságait. A kérdés akkor úgy vetődött föl, hogy a megye termőterületén mely művelési ágak, milyen arányuk biztosítja a legnagyobb gazdasági eredményt. A tanulmány szerzői szerint „a művelési ágak között bizonyos verseny, a gazdaságos hasznosítást tekintve pedig meghatározott sorrend alakul ki. . Ennek a folyamatnak vagyunk napjainkban tanúi, A lényeg: ne maradjon ki a művelésből arra alkalmas terület, a tulajdonosok a használók gondos gazdái legyenek a fogyatkozó hektároknak. Hernesz Ferenc Ltrfhár Péter SOMOGYI KRÓNIKÁJA
