Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
V ! L A O PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXIX évfolyam. 79. szóm 1983. április 3., vasárnap Koszorúzási ünnepség Kaposváron A reggeli esős idő után éppen kisütött a nap a koszorúzás! ünnepség kezdetére, amelyet a megyei és városi pártbizottság, a megyei és városi tanács, a megyei és a városi népfrontbizottság rendezett tegnap délelőtt tíz órakor Kaposváron a Szabadság parkban, a szovjet hősi emlékműnél. Díszőrség állt az emlékmű két oldalán, s magasra csapott a kandeláberekben a láng. Feszes vigyázzban állt a díszszázad. A két nép himnuszának elhangzása után Hornung Gabor, a kaposvári Táncsics Mihály gimnázium tanulója mondta el Hollós Korvin Lajos Hazám vagy végre című költeményét Ezután megkezdődött a koszorúzás, a felszabadulás 38. évfordulója alkalmából. Elsőként a megyei pártbizottság, a megyei tanács nevében Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese koszo- ruzött, majd a tömegszervezetek koszorúját Varga Károly megyei liépfronttitkár, A fővárosban Hazánk felszabadulásának S8. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget, rendezett Budapesten a szovjet hősök Szabadság-téri emlékművénél és a Magyar Hősök emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren, ahol a zászlódísszel övezett emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada, kürtszó harsant, amikor Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter kíséretében •— a koszorúzás színhelyére érkezett. A díszszázad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt eltépett a díszszázad sorfala előtt es üdvözölte a katonákat. A himnuszok elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatain. 1 Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Nemet h Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Bazovszkij nagykövet, Valerij Muszatov kö- . vettanácsos és Anatolij Popoti vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Az etpiea.mű talapzatán el dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára, Sárái Árpád, a megyei KISZ-bizottság első titkára; a fegyveres erők és testületekét Mészáros Ferenc honvédezredes, helyőrségparancsnok, dr. Molnár Ferenc alezredes, a megyei rendőr-főkapitánvság helyettes vezetője, Z sók Ferenc ezredes, megyei munkásőr - parancsnok; a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoportét Alekszandr Nyikolajevics Borkin alezredes és Borisz helyezték a hála és a megemlékezés koszorúját a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ' Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Üttörők Szövetsége képviselői. A Magyarország felszabadításáért elesett hősök emléke tiszteletére megkoszoAlekszejevics Zubkov őrnagy helyezte el. A városi pártbizottság és tanács nevében Deák Ferenc első titkár és- dr. Kovács Ferenc tanácselnök koszorúzott. Nagyon szép pillanata volt az ünnepségnek, mikor úttörők, gyerekek és szüleik, illetve felnőttek vitték oda virágaikat, koszorúikat az emlékmű talapzatához. Az Internacionálé elhangzása után katonai díszelgés sei fejeződött be az ünnepség. . _________ r ázták az emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. Ezután a fővárosi tanács vezetői, majd a budapesti vállalatok, hivatalok,1 intézmények dolgozó kollektíváinak és a fővárosi fiataloknak a képviselői adóztak tisztelettel a szovjet hősök emlékének, s virágokkal borították az emlékmű talapzatát. Gromike sajtóértekezlete Az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere Moszkvában tegnap sajtókonferenciát tartott a szovjet sajtó és a szovjet fővárosban működő állandó külföldi tudósítók részére. Andrej Gromiko a sajtóértekezletet bevezető nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy Reagan elnök említett javaslata figyelmen kívül hagy több, a közepes hatótávolságú rakéták kérdésével összefüggő lemyeges tényezőt, s ezért több szempontból is elíogadhatacian a Szovjetunió számára. Először is nem vasai figyelembe Nagy-Britannia és Franciaorezag közepes hatótávolságú nukleáris erőit, köztük 182 rakétát. E két ország rakétái, mint ant brit es francia vezetők több ízben is ünnepélyesen megerősítették, elvalaszthatatian résziét alkotják .a NATO fegyvertárának. Másodszor az amerikai elnök javaslata nem számol a több száz. Nyugat-Európában, illetve repüiőgépanya- hajokon állomásozó, nukleáris fegyver hordozására alkalmas amerikai repülőgéppel — mutatott rá Andrej Gromiko, hangsúlyozva, hogy ezt az elemet egyetlen politikusnak sincs joga kihagynia a tárgyalásokból és az esetleges megállapodásból. Végül elfogadhatatlan az az amerikai követelés, hogy a Szovjetunió ázsiai területein is semmisítse meg közepes hatótávolságú rakétáit. Ez a feltétel már önmagában is lehetetlenné tenné a megállapodást ebben a kérdésben. A Szovjetunió legalapvetőbb védelmi érdekei azt diktálják, hogy birtokában. legyen ezeknek a rakétáknak, hangsúlyozta Gromi(Folytatás a 2. oldalon.) Üi munkaterületre költöztek a lakásépítők Kaposváron. A Béke-Füredi valamint a Kinizsi-tömb között a hatodik ötéves terv végéig 759 családi otthon készül. A kivitelező — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat — már az első házak fogadó- szintjét is fölépítette. Jövőre ezekbe a házakba is beköltözhetnek a lakók, A két lakótelep közötti területen bölcsőde, óvoda, ABC-áruház és posta a épül Ünnepélyes, nagy nap 1945. április 4 Olyan korszakos változás jelképe, amelyhez fogható talán csak több, mini egy évezreddel előbb zajlott le a Duna, a Tisza táján, amikor I. István megteremtette a magyar államiságot, ezzel gondoskodva róla, hogy megmaradjon a magyarság. Több, mint fél esztendeig volt hadszíntér hazánk főttje. A szovjet katonáknak hallatlanul szívós katonai ellenállást, nagy erőkkel végrehajtott ellenséges ellentámadásokat kellett legyúmiök. A negyedszázados ellenforradalmi uralom, amely a Magyar Tanácsköztársaság időszakát követte, romokat, pusztulást hagyott maga után. A népre, a dolgozó tömegekre várt a feladat, hogy kezébe vegye saját sorsának intézését. Üj országot építsen fel a romait helyén. Meglelje honát e hazában és egyszersmind e hazat helyét az európai népek, mindenekelőtt a szomszédos országokkal való barátságban, békében, A fasizmus honi marad ványainak léküzdésért összpontosították erőiket a haladás képviselői. ,,Lesz magyar újjászületés!” — hangzott a jelszó, amely tömören fejezte ki a valamennyi igazi hazafi reményét, elszántságát hordozó programot. Igaz, mint a nemzet valamennyi nehéz órájában, akkoriban sem szűkölködtünk kishitűekben, (dák azt latolgatták, harminc, negyven, ötven év keli ahhoz, hogy eltűnjenek a romok, megszűnjék az éhínség, helyreáll hasson a normális élet. Nem nekik, hanem a cselekvőknek lett igazuk. Munkások, parasztok, a magyar szellemi élet legjobbjai emberfeletti feladataikat vállaltak és / végeztek eL A felszabadulás utáni időszak hősies erófeszi- < tétéin, a magyar kommunisták kidolgozta okos, a -nemzet és valamennyi dolgozó osztály, réteg érdekeit kifejező politikáján alapul mindaz, amit azóta elértünk. Igaz, a harmincnyolc esztendő során azt is meg kellett tanulnunk a szabadság csak feltétele, de nem biztosítéka a sikeres, eredményes munkának. Azt is tapasztalataink közé kellett és kell sorolnunk, hogy a megoldott teendők helyére mindig újabbak lépnek, amelyek ritkám könnyebbek az előzőeknél, legfeljebb mások, mim amelyeket már szívós, ókos munkával elvégeztünk. 1945 tanulságai közé tartozik, hogy a szabadság felelősséggel jár. Annak a népnek, amely a szovjet hadsereg diadalmas harcai nyomán kezébe vehette saját sorsának intézését, egyben vállalnia kellett, hogy az adott feltértelek mellett segít magán. Petőfivel szólva: szabadok voltunk, de. fáztunk és éheztünk. A nélkülözések elviseléséhez szükséges önfegyelemre éppúgy szükség volt, mint az egészséges derűlátásra. A nyomorból való kilábaláshoz szükséges munkára éppúgy, mint a megszokott dolgokról való lemondásra. „Nincs lehetetlen, csak tehetetlenség van” — mondta akkor egy ünnepi szónok.,. Hónapok alatt építették meg a magyar munkások, mérnökök az akkori egyetlen, állandó jellegű hidat — Bécs és a Fekete- tenger között — a Dunán. És a magyar kommunisták néhány rövid esztendő alatt hidat vertek eszméik és azok közé a tömegek közé, amelyeket egy negyedszázadon át, a Horthy-fasizmus aljas, nacionalista, soviniszta, szovjet- ellenes és entikommunista eszmékkel fertőzött. Szabad országunk történelme arra ü tank, hogy az országot vezető marxista—leninista pár és a tömegek közötti bizalom éppen olyan drága kincs, mint az alapvető osztályok, a munkásság és a parasztság közötti megbonthatatlan szövetség. Amikor a hatalomért folyt a harc, a népi demokratikus fejlődés, a szocialista jövő ellenségei igyekeztek a dolgozók közé éket verni, olcsó, de jól hangzó demagógiákkal egymás ellen kijátszani az egymásra utalt, a társadalmi törvények természeténél fogva csak együtt boldoguló várost és falut. A párt, amikor a töme- gek bizalmát ki kellett vívnia és meg kellett tartania, nem riadt vissza attól, hogy a leplezetlen igazságot tárja eiejük. Ígérgetések helyett célok voltak azok, amelyek egy elpusztított ország munkáskezeit, gondolkozó emberfőit nagy tettekre késztették. A változó valósághoz való igazodás korszakunk ismételten elhangzó parancsa. A nemzeti közmegegyezés kialakult, érdekeink különbözhetnek, de nem térhetnek el a legalapvetőbb kérdésekben. A haza sorsa topábbra is t dolgozó tömegek kezében van és ott is marad. Lemondást, önfegyelmet követelhet a jövő, nélkülözéssel, azonban nem kell számolnunk. Jó utón járunk. Eredményeinket, amelyeknek talán legbecsesebbje a magyar társadalom belső békéje, képesek vagyunk megőrizni. A magyar nemzet, amely ma legnagyobb ünnepét Stt, ebben a szellemben emlékezik arra az 1945-ös nevezetes napra, méri fel az immáron csaknem négy évtized maradandó tanulságait és tekint a jövőbe. Egy olyan hazában, amelyet egykor romok borítottak és a viszálykodás jellemzett, és amelyben ma nehezek a hétköznapok. Dehát éppen azért szép ez az ünnep, mert érezhetjük: jó munka van mögöttünk. És hasonló előttünk.