Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

NÉVVISELÉS Egyszerűsítették az anyakönyvezést Hazánkban az anyaköny­vek vezetése 1805. október 1-től állami feladat; vala­mennyi születést és halálese­tet anyakönyvezni kell, és csak az a házasság érvényes, amelyet állami anyakönyv­vezető előtt kötöttek, majd anyakönyveztek. Az anyakönyvek az ellen­kező bizonyításig közhitelű­en igazolják a bejegyzett sze­mélyre vonatkozó adatokat. Az állami anyakönyvezés be­vezetése óta néhányszor vál­toztak a jogszabályok. A. leg­utóbb 1983. január 1. napja-, val hatályba lépett új ren­delkezések jelentős állampol­gári érdekeket szolgálnak. Az új szabályozás célja az, hogy az állampolgárok személyi, tehát anyakönyvi ügyeinek intézése a lakóhelyükön, il­letőleg az anyakönyvezés he­lyén. a lehető leggyorsabban j megtörténjen. Ezért az új rendelkezések az anyakönyv­Tavaszi újdonságok Számos bemutató zajlott le az utóbbi időben, ame­lyek sokféle, változatos di­vatjelzéseket mutattak. A hosszú, a mini és a térd körül mozgó szolid elegan- ciájú ruhahosszak váltakoz­tak. Ha divatosan akarunk öltözni, akkor azt kell előre eldöntenünk, hogy korunk­hoz, kilóink számához mi a legelőnyösebb. Rajzainkon az I. modell könnyű kockás gyapjúszö­vetből készült, kirándulás­hoz alkalmas, nagy rátett- zsebes, ejtett vállrésszel szabott, sportos kabát (ez a II. modellel is cserélhető, mert úgynevezett unisex stílusú, férfi—női viseletre alkalmas). A II. modell ballonból vagy szintetikus anyagból készült anorák, azonos anyagból készült a nadrág is, amely 22 centiméter bő- ségű, ceruza vonalú. Elöl zippzáras, amely célszerű és egyben díszítő is. A. III. és a IV. modell az IWS Nemzetközi Gyapjú Titkárság bemutatóján ara­tott sikert. A modellek nyu­gat-európai és magyar kol­lekciókból valók. A mini szoknya zippzárakkal vál­toztatható bőséget kínál. A könnyű blúz, dupla gallér­ral, igen jó új ötlet. A IV-es modell kiránduló összeállí­tás. Igen merész, mégis sok hasonló készült a rangos IWS bemutatóra. A megszo­kott bő szoknya-nadrág, az egyszínű kis zakó és a hosz- szú stóla, valamint külön­böző megoldásai és a színe­Néprajzi ínyesmesterség Szociológus a gasztronómiáról Tíz esztendővel ezelőtt, az író halálával egyidő- ben jelent meg először Erdei Ferenc kis köny­ve kevés példányszám­ban, a Néprajzi ínyes­mesterség. Kevesen büszkél­kedhetnek azzal, hogy könyvtárukban őrzik, holott megérdemelné, hogy minél többen megismerjék. A Magyar Konyha szer­kesztőségének gondozásá­ban most újból megjelent a könyvecske, mely nemcsak az ínyenceknek ad hasznos tanácsokat a szabadtéri sü- téshez-főzéshez, hanem — ahogy a cím is utal rá — gasztronómiai utazásra hívja a magyar tájakon az olva­sót. A kötet a szakácskodá­son keresztül megismertet az egyes területek lakossá­gának szokásaival, a táj­egység jellegzetességeivel, a feledésbe merült hagyo­mányokkal. A szabadtéri szakácskodás alapvető művelete a meg­felelő eszközök kiválasztá­sa. Az sem mindegy, mi­lyen formájú bográcsban „rotyog” a halászlé, s mi­lyenben a birkapörkölt. Ki­rándulások legkedveltebb étkezési módja a szalonna­sütés. Ki gondolná, hogy ennek az egyszerűnek látszó tevékenységnek külön szer­tartása van, melyet az író apjától, nagyapjától tanult. Eszerint szükségeltetik a sütéshez vastag húsú szalon­na, lapos végű nyárs, tűz és kenyér. A szakszerű sütés módja az, ha a nyársat nem felülről lefelé, hanem for­dítva tartjuk, a megsült étekhez pedig pirított ke­nyér illik. Az író külön fejezetben foglalkozik a „paprikás-csa­láddal”. A népi felfogás sze­rint a paprikás- és a pör­költ két, egymástól merő­ben különböző étek. Pap­rikával főzött nemzeti hús­ételeink között elvi eltérés van, főzési technológiájuk­ban lényegesen eltérnek egy­mástól. Ami viszont se nem paprikás, se nem pörkölt: a halászlé és a gulyás. Ez utóbbi nevét azoktól kapta, akik eredetileg készítették. A sokak által kedvelt ha­lászlé oly népszerű, hogy irodalmi és történelmi le­gendái vannak. Az első is­mert adat 1800-ból szárma­zik. A balatoni halászlét Vörösmarty is dicséri, az 1864-ben megjelent Czuczor —Fogarasi Szótár pedig a Fenéki-halászlét említi. Más­képpen főzték a halat a múlt században a Tisza, a Duna, a Balaton mellett: a tiszai halászlé jellegzetessé­ge a passzírozott alapié, a dunai ennél egyszerűbb, s rendszerint tésztával fo­gyasztják. A Balaton mellett a levesszerűség kívánalma vált uralkodóvá. A kirándulások, a hétvégi házakban való étkezések kedvelt fogása a roston- és a nyársonsült. Ezek alapja a nem mócsingos hús, készíté­sénél fontos szempont a meg­felelő fűszerezés, a forgatás. A csirke sütéséhez legalkal­masabb az egy kilós szár­nyas, melyet sütés előtt né­hány órával be kell sózni — más fűszert nem szabad használni, tölteléket hozzá­adni pedig szigorúan tilos. Mindezek mellett számos hasznos tanácsot ad az író a szabadtéri konyhához. A városból kivonuló em­ber néprajzi ínyesmesterke- dése nem magánügy — írja Erdei Ferenc —, ilyet nem lehet, s nem is szabad egye­dül csinálni. Kell a társas légkör: a család, a baráti kör, a „törzs” aktív jelenlé­te. A Á. zések (például lila-zöld, sár­ga-kék stb.) tetszést arat­tak. Űjból divat a lapos sar­kú cipő, kombinált formá- ban is. y Távol a családtól Szülőnek, gyermeknek egy­formán megpróbáltatást je­lent, ha a kisbeteg állapota kórházi kezelést igényel. Ha nem akarjuk, hogy a gyer­mek szorongó állapotba ke­rüljön — amely nagymérték­ben hátráltathatja gyógyulá­sát —, előre fel kell készí­teni erre. Hogyan? Először is azzal, hogy az édesanya nem mutat kétség- beesést, hanem a gyermek életkorának megfelelően, nyugodtan megmagyarázza, miért van szüksége kórházi kezelésre. Ha a gyermek lát­ja édesanyja nyugodt visel­kedését, csökken a szorongá­sa és a kórháztól való félel­me Ha a gyermeket nem ijeszt­gettük soha azzal, hogy: „rossz voltál, elviszlek a dok­tor bácsihoz, és kapsz injek­ciót”, hanem már előzőleg azt hallotta, hogy a doktor bácsi a család legjobb barát­ja, mert meggyógyítja a be­tegeket, akkor nem fog félni a kórházban sem a fehér kö­penytől. A szükséges vizsgá­latokat is könnyebben tűri. A gyermek életre történő felkészítésének fontos felada­ta: hisztériázás nélkül vegye be azt a gyógyszert, amit szüleitől kap. Ne ígérges.­sünk különböző ajándékokat, ha beveszi ellentmondás nél­kül a gyógyszert, inkább ko­rához mérten magyarázzuk meg, hogy a gyógyszer meg­gyógyítja A kórházba került kisbeteg könnyebben elviseli az any­jától való elszakadást, ha elő­zőleg édesanyja megismerteti a többi gyermekkel. Ez né­mi bátorságot önt a szívébe, és csökkenti a magáramara- dottság kínzó érzését, ha édesanyja elköszön tőle és el­távozik. (Nem szabad a gyer­mektől elszökni azzal az ürüggyel, hogy mindjárt visz- szajövök.) A szülő vagy hozzátartozó rendkívül sokat tehet annak érdekében, hogy átsegítse a gyermeket a kritikus hely­zeten, ha azt mondja, hogy az ápoló nénik fogják most a mamát helyettesíteni. Ök lesznek a „kórházi anyukák”. A gyermek több bizalommal fogadja majd a nővéreket, és nem fél tőlük. Azzal is lehet bíztatni a kicsit, hogy gon­dolatban nem szakad el szü­leitől, mindig gondolnak rá, érdeklődnek a doktor bácsi­tól vagy doktor nénitől hogy- léte felöl, és meg fogják őt gyakran látogatni. Így na­gyobb lesz a gyermek érzel­mi biztonsága. Régi és mégis új Régi és nagyon szép díszítő tech­nika a zsinóro­zás, az újszerű benne pedig az, hogy a mai mo­dern ruhadara­bokat is igen ha­tásosan, egyénien lehet vele deko­rálni. Otthoni elké­szítéséhez lapos, 2—3 mm széles zsinór szükséges, ennek híján azon­ban magunk is horgolhatunk tetszés szerinti színben, kellő hosszúságú lánc­szemekből álló díszítő anyagot. Türelemre van szükség, mert ap­rólékos munka a kacskaringós, hullámvonalas motívumokat ki­alakítani és fel- varrni. Megéri azonban, mert — amint az illusztráció is ér­zékelteti — felhasználásával vezetőket jelentős hatáskö­rökkel ruházták fel. Külföl­di állampolgár által tett apai elismerés, és az anyakönyvi adatváltozást bizonyító kül­földi okiratok kivételével az anyakönyvvezető valameny- nyi anyakönyvi bejegyzést, a felügyeleti szerv utasítása nélkül, a saját hatáskörében teljesítheti. Néhány példával bemutatva a következőkre vonatkoznak: Előfordul, hogy az anya­könyvbe eredetileg bejegy­zett adat eltér a valóságostól, mert például Kováts veze­téknév helyett Kovácsot ír­tak. be. Ilyenkor a kérelme­ző, ha megfelelő okirattal (felmenőjének születési anya­könyvi kivonatával) bizonyít­ja a helyes adatot, az anya- könyvvezető azonnal beje­gyezheti a változást. Vannak anyák, akik házas­ságon kívül szülik gyermekü­ket, de annak családi jogál­lása teljes hatályú apai el­ismeréssel vagy az anya utólag kötött házasságával rendeződik. Ezeknek a bizo­nyító okiratoknak a birtoká­ban az apa adatait abban az anyakönyvi hivatalban jegy­zik be, ahol a születésit anya­könyvezték. Több körülmény teheti szükségessé egy személy szü­letésének újbóli anyakönyve­zését. Ennek egyik legjobb Az édesanya helyesen te­szi, ha az otthon egy „da­rabját” elviszi a gyermekkel a kórházba (egy-két kedves játékot, kispárnáját, vagy azt a színes zsebkendőjét, amivel este el szokott aludni a ki­csi). Jó hatással van a gyer­mekre, ha érzi, hogy szülei mellette állnak akkor is, ami­kor ő kórházban van. A szülőnek azt is tudnia kell, hogy a beteg gyermek érzékenyebb, mint az egész­séges. Nagyon fontos tehát a helyes szülői magatartás. Vannak túlzottan aggódó, nyugtalan szülők, akik teát- rális viselkedésükkel valóság­gal megrémítik a gyermeket. A másik véglethez tartozó szülőkből meg hiányzik az empátia, a beteg gyermek nyűgösségét, nyugtalanságát rosszaságnak vélik, türelmet­lenek, indulatosak a kímélet­re, megértésre szoruló gyer­mekkel. F. K. példája, ha a gyermek örök­befogadását a gyámhatóság jogerős határozattal engedé­lyezi. A határozat alapján ?z anyakönyvvezető a születést újból anyakönyvezheti, és az örökbefogadó szülők részére valamennyi kapcsolódó fel­adatot (a kivonat kiadását, a személyi igazolványba be­jegyzést stb.) elvégzi. A gyermek születésekor a szülők nem minden esetben választanak olyan utónevet, amely később is tetszik. Ha az anyakönyvezett utónevet változtatni kívánják, nem kell a Belügyminisztérium­hoz fordulni; az új rendelke­zések lehetővé tették, hogy a szülők megváltoztassák a 14 éven aluli gyermekük utóne­vét. Az anyakönyvvezetőnél együtt jegyzőkönyvbe mon­dott nyilatkozatukkal kérhe­tik, hogy új (legfeljebb ket­tő) utónév kerüljön bejegy­zésre. Az anyakönyvvezető a kérelem alapján módosítja az anyakönyvi bejegyzést. A nők a házasságkötésük előtt ötféle névviselés között választhatnak. Aki a férje családi nevét bármilyen vál­tozatban viselte, a házassága megszűnése (válással, öz­vegységgel) után a névviselé­si módot megváltoztathatja. Kovács Istvánné bejelentheti, hogy a jövőben Kovác&né Nagy Mária nevet kívánja használni. Az ilyen bejelentést ko­rábban 00 napon belül tehet­ték meg, mo6t nincs határ­időhöz kötve, tehát a házas­ság megszűnése után — egy esetben — bármikor kérhető, és az anyakönywezető a változást bejegyzi. További változtatást csak a Belügy­minisztérium engedélyezhet. Régi anyakönyvek az azo­nos családnevűek megkülön­böztetésére betűjelet vagy egyéb jelzőt (alsó, felső stb.) tartalmaznak. Ezek használa­tát, és anyakönyvi bejegyzé­sét időközben jogszabály meg­tiltotta. Most ismét lehetőség nyílt betűjel használatára. Ezt azonban csak az kérhe­ti, aki szülőjének vagy nagy­szülőjének anyakönyvi kivo­natával tudja bizonyítani, hogy a felmenője korábban már jogosan viselt megkü­lönböztető betűjelzést. Takács József megyei anyakönyvi ügyintéző Mindenütt károsítanak a szőlőlevélatkák egészen különleges, egyedi holmikat készíthetünk. Nemcsak a házikertekben, hanem egyre több nagy­üzemi szőlőben is évről év­re erősebb fertőzéseket okoz­nak a szőlőlevélatkák, és a levelek szöszösödését, guba- csosodását okozó gubacsat- kák. A házikerti szőlőültet­vényekben ezen kívül mind számottevőbb a közönséges kétfoltos takácsatka kárté­tele is. A kártevők megyénk egész területén veszélyeztetnek, így minden körzetben fon­tos a védekezés végrehajtá­sa. A feladat elvégzését ne­hezíti az a tény, hogy jel- j legzetes kártételük felisme­résekor már nagyon nehéz ellenük hatásosan védekez­ni. Gond az is, hogy még mindig sokan összetévesztik a szőlő nemezes gubacsatka kártételét a szőlőperonoszpó- ra levélen megjelenő tüne­teivel. Az atka által károsított levelek felszínén kiemelke­dő, gubacsos foltok találha­tók, és a fonáki részen meg­jelenő vastag nemezes be­vonat nem dörzsölhető le, míg a peronoszpóra penész- kivirágzása könnyen eltávo­lítható a levél fonákáról. A száraz, meleg időjárás hatá­sára az idén is korán meg­kezdődött a szőlő fakadása, és a növény életének meg­indulásával egyidőben kezd­ték meg telelőhelyeik elha­gyását az atkák . kifejlett egyedei. Az időjárás erős felmelegedésével egyre na­■ ■ r védelem gyobb számban települnek át az új fakadó növényi ré­szekre (kis levelekre). Elle­nük ezért most — fajtától függően a gyapotosodás, il­letve gyapotleválás idősza­kában — a leghatásosabb a védekezés, a növényvédő­szer számára könnyen elér­hetőek és eredményesen le­het fékezni későbbi elsza­porodásukat. A védekezés során a fiatal tőkékét, ültet­vényeket is permetezzük le, mert a kártevők azokat is veszélyeztetik. Ahol a múlt évben atka­kártételeket tapasztaltak, ott a védekezésre a Mitac 20 0,2 százalékos, vagy a Pol- Akaritox 0,2—0,15 százalé­kos atkaölőszer valamelyi­két használjuk. Gyenge fer­tőzés esetén kielégítő vé­delmet biztosít a Bi—58 EC 0.1 százalékos vagy az Uni- fosz 50 EC 0,1 százalékos rovarirtó szer valamelyike. Ez utóbbi rovarölő szerek egyúttal védelmet nyújta­nak a kisebb gócokban ká­rosító ékköves faaraszoló hernyók ellen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom