Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap február 3-i számának e rovatában megjelent panaszt kivizsgáltattam. A Hoffmann István­ná — Kaposvár, Honvéd u. 20 c. VI4. sz. alatti lakos — által lakott épületet vállalatunk 1975-ben adta át a beruházónak. Az 1976. augusztus 31-én kelt „Igazolás a szavatossági munkák elvégzéséről” tanúsítja, hogy a lakó a félszoba festésének javitása elöl elzárkózott. A lakás többi szavatossági hibáját kijavítottuk. Hoffmann István­ná atz eltelt hét év alatt egyéb szavatossági hibát nem je­lentett be. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7 1978. (II. 1.) MT. sz. rendelet, va­lamint a bírósági gyakorlat szerint az 197S. március 1. előtt teljesített vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos kérdésekben a 44 1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet irány­adó. A hivatkozott jogszabály még nem ismeri a sza­vatossági helytállás meghosszabbított időtartamát, az ún. kötelező alkalmassági időt. Hibás teljesítéskor pontosan behatárolja a szavatossági jogok érvényesítésére rendelke­zésre álló határidőt. A szavatossági jog a teljesítéstől szá­mított hat hónap, alkalmatlanság esetén három év eltelté­vel elévül. A panaszos lakását 1975-ben adtuk át, így a sérel­mezett hiba megszüntetéséért vállalatunk szavatossági felelősséggel nem tartozik. Tisztelettel: Dr. Bihari Gézóné Nagyhegyesi János jogi és igazgatási osztályvezető termelési főmérnök Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat Tisztelt Szerkesztőség! A Sütőipari Vállalat két dolgozója emberségből ki­tűnőre vizsgázott. A somogyszili óvoda egyik kiscsoporto­sa hirtelen nagyon rosszul lett a szívével. Jármű hiányá­ban nem tudtuk orvoshoz vinni. Ekkor jött hozzánk a Sütőipari Vállalat gépkocsija a megrendelt szállítmány­nyal, és ők segítettek a nagyon beteg kisfiún; azonnal orvoshoz szállították. Mi — a Somogyszili Általános Iskola napközi ottho­nának dolgozói — ezúton szeretnénk megköszönni Biz- deri Józsefnek és társának emberséges cselekedetét. Tisztelettel: Segesdi Jánosáé élelmez ésvezet ő Somogy szil Lövészverseny iljiigárilistáknak Hagyományteremtő fiatalok Kollégiumi diáktalálkozó Boglárlellén Tegnap rendezte a kapos­vári városi-járási ifjúgárda szervezet az évenite sorra kerülő lövészversenyt. Min­dig nagy érdeklődés kíséri Részeget gázolt ittasan Kellemesen töltötte el ta­valy október 10-ét az ital­boltban a 25 éves Fenyvesi István rinyabesenyői vonta­tóvezető. Vasárnap lévén barátaival, ivócimboráival ponarazgatott egész nap. Csak ebédre ment haza, de aztán sietett vissza. A késő estig tartó italozás közben megfeledkeztek, az idő mú­láséról és arról, hogy egyik társuknak már régen el kel­lett volna utaznia. A mér erősen ittas Feny­vesi felajánlotta szolgálatát az ittas kompániának, és az általa vezetett vontató este fél kilenckor elindult Rinya- besenyőről Lábod felé'. Feny­vesi, akinek a vérében az utólagos vizsgálat 2,68 ezre­lékes, súlyos alkoholkoncent- ráltságot állapított meg, nem vette észre, hogy Lábodon, az út mentén egy ember fekszik, és vontatójával rá­hajtott. A 44 éves Balogh Vince olyan súlyosan meg­sérült, hogy két hét múlva a kórházban meghalt. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy az áldozat is ittas volt, vérében 2,5 ezrelékes alkoholtartalmat találtak. A közelmúltban a Kapos­vári Járásbíróságon tárgyal­ták az ittas vontatóvezető Ügyét. Fenyvesit a bíróság halált okozó ittas járműve­zetés bűntettében bűnösnek találta, s kétévi, börtönben letöltendő szabadságvesztés­re ítélte, valamint mellék- büntetésül három évre eltil­totta a közúti gépjárműve­zetéstől. Az íte.et nem jog­erős. ezeket a versenyeket; idén is csaknem kétszázan pró­bálták célba venni a „feke­te kör alsó széle közepét”. Az MHSZ városi lőterén mind a fiúk, mind a lányok számot adtak felkészültsé­gükről. A felmenő rendsze­rű versenyen a kispuskával történő lóversenyen a Mó­ricz mezőgazdasági szakkö­zépiskola csapata nyerte a versengést a Mezőgép és a SÁÉV csapata előtt. Egyéni­ben a fiúknál Merk Valter, a Mezőgép versenyzője lett az első, míg a nőknél Falusi Valéria, a mezőgazdasági szakközépiskola versenyző­je utasította maga mögé a mezőnyt. Ezzel egyidejűleg rendez­ték a munkás őrök úttörőgár- dájáihak versenyét is, ame­lyet a ZJrínyi általános, isko­la tainuíói nyertek a Kisfa­ludy és a Szalma iskola előtt. Egyéniben ebben a kategó­riában Cser Tamás, a Zrínyi iskola tanulója lett az első. Diákokkal téli autóbuszok tartanak Boglár lelle felé szombaton. Kun Béláiról, a boglániíllei kollégium név­adójáról emlékeztek meg a tavaszi diáktalálkozón, ame­lyen a kaposvári Damjanich utcai és az 512. számú szak­munkásképzős, valamint a fonyódi és a öogláirleMei kol- íégáium diákjai négy sport- számiban — leány és fiú kézilabdában, teremfociban és kispuslkalövészetben — mérték össze tudásukat. Csaknem kétszázötvenen érkeztek e találkozóira. A sportcsarnokban és a műve­lődési házban folyt a ver­seny. Az ünnepélyes meg­nyitó és seregszemle után pattogott a labda a tornate­rem parkettjén. A délelőtti selejtezők közül talán a bog- lárlellei fiúk kézdlábdásai- mak és a Damjanich kollé­gium focicsapatának játéka Sándor Pál új filmjét, a Szerencsés Dánielt a Mozi- múzeumban láttam, s mi ta­gadás hatott rám az első képsoroknál a tény: a buda­pesti filmszemlén a fődíjat kapta a zsűritől, mely ugyan nem kifejezetten a műfaj teoretikusaiból állott, de nagy tekintélyű férfiakból. Mégis, a Szerencsés Dániel — itt a név nem előjel — vetítése után enyhe csaló­dással álltam feL A film színvonala meggyőződésem szerint nem éri el Sándor Pál legjobb alkotásainak ní­vóját. Pedig fontos, tisztázandó időszakban játszódik a cse­lekmény, ha tehet annak ne­vezni azt a történésit, mely­ben egy-egy, szinte allegori­kus alak mutatkozik be ne­künk. A nagy utazás — Semprun óta hányszor volt már művek közipontjában ilyen exodus! — 1956 de­cemberében kezdődik; ezrek kelnek útra, hogy „szabad földre” érkezzenek. Kevésbé patetikusan: disszidálnak. A film nagy erénye: a motivá­ciót úgy porciózza, hogy a mai nemzedékek számára is világos legyen, ki kaland­vágyból, ki politikai ok miatt, ki érzelmi kapcsolat folyto­nosságáért stb. választ ma­gáinak új hazát. Sándor Pál mesterien lel rá arra a két alapheJyzetre, melyben az általa oly ked­velt zárthely-szituációt lét­nyújtotta a legmaradandóbb élményt a nézőknek. A Kun Béla kollégium li­la mezes csapata hengerelte ellenfeleit a döntőig. A Dam­janich és a Kun Eéla kollé­gium1 foc i c£ta patainaik: össze­csapása szinte elődöntőnek számított. A tavaly Magyar Ifjúság-kupát nyert és Spa­nyolországiét megjárt kapos­vári fiúik végül 7:4-re dia­dalmaskodtak a bcglárleiléi- ek felett. A Balaton felől fújó met­sző hideg szél és az MHSZ- lőterét körülvevő sár meg­keserítette a versenyzők dol­gát. Ezt a számot a bogiá­riak nyerték. A fiúk közül Szentpáli Imre, a Kun Béla kollégium negyedéves diák­ja, a lányok között pedig a fonyódi Barta Erika volt a legjobb. Ebéd után került sor a csapatjátékok döntőire. Ké­nehozhatja. Ami a Szabadíts meg a gonosztól^b&n öreg, romló épületbelső, a Ripa- csokban lokál volt félho­mállyal, némi sejtelmesség- gel, az itt csak öngyilkosság­gal elhagyható vonat, illetve a szálloda. Engem személy szerint zavarnak ezek a zsúfolt . belsők, s bármeny­nyit kocsizik, daruzik, sven- kel a kamera, valahogy úgy érzem: színházat látok, nem filmet Pedig ahogy a két diisszidens fiú kálváriás út­ját kísérjük, néhány igazán drámai csúcspont nyűgöz le bennünket: a zakatolást glóri, glóri, hallelujázva helyettesítő körtánc, a dizőz „Mit viszünk az útra, kapi­tány uram?”-dala stb. Dicsérjük, szidjuk, sokai!- juk vagy keveselljük vérmér­sékletünktől és étvágyunktól függően — az üzemi koszt örökzöld téma. Jelenleg — a téesztagoíkon kívül, akiknek étkezési lehetőségeit sehol nem összesítik — 1 410 000-en veszik igénybe a szervezett munkahelyi étkeztetést s számuk ebben az évben is­mét várhatóan mintegy 20 000-rel növekszik. A vállalatok, intézmények dolgozóinak átlagosan 41 szá­zaléka ebédel a munkahe­lyén, szakmánként azonban igen nagy az eltérés. A mű­vészeti szakmákban és a közlekedésben dolgozóknál az arány csupán mintegy 27 százalék, az egészségügyben viszont 62,3, a pedagógusok körében pedig 72,7 százalék. A közlekedési dolgozók kö­zül — munkakörükből adó­dóan — a különféle jármű­vek vezetőinek csak 15 szá­zaléka veszi igénybe a szer­vezett étkezési lehetőséget. Hasonlóik a kereskedelmi dolgozók gondjai is, mivel sok helyütt megoldhatatlan az ebédszünet kiadása. Az illetékes szakszervezetek és a Belkereskedelmi Minisz­térium vizsgálja, hogyan le­hetne a mozgó munkakörök­ben és kis üzemekben, üz­letekben dolgozóknak is rendszeres ébédelési lehető­séget biztosítani. lányok és fiúk szerezték meg az első helyet. Teremfociban az idén is — mint korábba^! mindig — a Damjanich ut­cai kollégium lett az első. A gyorsan pergő verseny- sziámok, a jó technikai fel­szereltség, Herold István igazgatóhelyettes dinamikus műsorvezetése kellemes és tartalmas szombati progra­mot nyújtott versenyzőknek és nézőknek egyaránt. Délután fél négykor hang­zott el az ünnepélyes ered­ményhirdetés. Idén előszóra diáknapok történetében a bogláriaknál maradt a ku­pa. A kollégium vezetőjének záró szavai után vidám, já­tékos vetélkedő következett, melyet a veszprémi vegyipa­ri kollégium diákjai rendez­tek. Ezután filmvetítéssel egybekötött diszkó szórakoz­tatta a fiatalokat. Fontos kérdésekről esik itt szó, mégis avítt dramaturgiai fogásnak érzem, hogy a sors olyan embereket gereblyéz öss-ze, akik korábban ismer­tek egymást, egymás elvtár­saiból ellenségekké váltak, vagy lakótársként a hatalom szemszögéből tárgyaltak a deklasszáltakkal. Az sem elég világos Sándor filmjé­ben, hogy Szerencsés Dániel élethátterében ki kicsoda. Valóságos Who’s who?-kö- tetet kellett volna mellékel­ni... Elgondolkodtat: ha ez a film kapta a fődijat, milyen lehetett a többi? Az étkezési lehetőségek bővítésének varrnak anyagi gátjai is. Egy-egy új étte­rem létesítése több tízmillió forintba kerül, s erre a leg­több vállalatnak, intézmény­nek nincsen pénze. Ezért cél­szerű közösen üzemeltetni az étkezdéket s erre jelen­leg az üzemi konyhák mint­egy egyharmadában van pél­da. Bár az üzemi ebédek mi­nősége a tapasztalatok sze­rint lényegesen javult az utóbbi két évben, a legtöbb konyhán még mindig a húsz évvel ezelőtt összeállított re- ceptúrák szerint készül az étel, s korántsem felel meg a korszerű táplálkozás kö­vetelményeinek. A jövő év elején jelenik meg az a receptkönyv, ame­lyet az Egészségügyi Minisz­térium, valamint az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet mun­ka társai dolgoztak ki. A re­ceptkönyv normatívákat tar­talmaz a különböző nehéz­ségű munkát végzők kalória- szükségletének kiszámításá­hoz. Meghatározza, hogy a könnyű, a közepes, illetve a nehéz fizikai munkát vég­zőknek a 11 féle alapélelmi­szerből naponta az ebédhez milyen mennyiségre van szüksége ahhoz, hogy ez a napi élelmezés-szükséglet 35 százalékát tartalmazza. Skótok A skót vendégségben volt a barátjánál. — Mivel kínált? — kér­di a felesége? — Borral. — Jó volt? — Hogy is mondjam ... Ha kissé rosszabb lett volna, akkor egyáltalán meg sem lehetett volna inná. Ha pedig valamivel jobb — akkor ő maga itta volna meg! Tévedés kizárva Kovácsáé, az erélyes és tisztességes asszony rövid betegség után elhunyt. A megtört férj méltó teme­tésről gondoskodik, s a szomorú napon a bátyjá­val és a sógorával együtt megjelenik a krematóri­umban. — Tisztelt jelenlévők, gyászoló gyülekezet! Egy hűséges, engedelmes fele­ség hagyott itt bennün­ket ... — kezdődik a bú­csúztató. — Micsoda botrány ... — suttogja az özvegy a bátyjának. — Tűnjünk el gyorsain ... Más temetésre jöttünk... Cirkuszban — Nem értem, hogy ilyen pici ember hogy le­het oroszlánidomár... — Ügy, hogy az orosz­lánoknak nincs hozzá ét­vágyuk. Az óra — Hová viszed ezt az órát? — Az állatorvoshoz. — Megbolondultál? Miért? — Nem szól a kakukk... A csodatevő méz Orvos a pácienséhez: — A legjobb hajnövesztő szer a méz. — Megpróbálom, doktor úr. Csak mondja meg, hogyan veszem le a fejem­ről a kalapot? Őszinte — Amália, legyen hoz­zám őszinte, és árulja el, mi nyomja a szívét? — suttogja a fiatalember imádotljának. — Ügy tesz, mintha nem tudná... — rebegte szemlesütve a lány. — A maga keze. Apja fia — Apám, megnősülök. Mit szól hozzá? — Csalódtam benned. Azt hittem, okos fiam van. SOMOGYINEPWP Aül MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-b.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár. Latinca Sándor u. Z. Postacím: Kaposvár Pf.: 3JL 7101. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándor a. L Tel.: 11-516. Postacím: Kaposvár. Pf.: SÍ. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hőnapra 34 Ft. negyedévre 102 Ft. fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft. Indes: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május l. u. iól Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk mefi. és nem adunk vissza« , A rsaty vallásreformátor, Luther Márton születésének 500. évfordulóját ünnepük 1983-ban. A Ma­gyarországi Evangélikus Egyház múzeumi kiállításokkal és új Euther-szobrok felállításával tiszteleg a vallásalapító emlékének. A képen: az Evangélikus Múzeum kiállításából (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felv,. — KS) zi labdában boglártól lei M. I. FILM/EGYZET Szerencsés-e Dániel? L. L. Új receptkönyv az üzemi konyháknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom