Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
Üj bányaüzem építésébe kezdett 1974-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat, s jövőre már megkezdik itt is a termeiéit. Az itt bányászott alapanyagból — megfelelő dúsítás után — a paksi atomerőműnek szolgáltatnak nukleáris fűtőanyagot. Képünkön: a Ganz—MÁVAG-ban gyártott felvoncművet szerelik az új bányában Sikeres kezdeményezések a hulladék hasznosítására A hulladékok és másod- nyersanyagok hasznosításának kormányprogramja a VI. ötéves tervidőszakban ez újrahasznosításra kerülő anyagok mennyiségéinek 30 százalékos növelését tűzi ki célul. Ennek megvalósításához a begyűjtóhálózaf, az ipari előkészítés korszerűsítése mellett a feldolgo- zókapacitások bővítésére és újak kialakítására’ is szükség vám. A program 1981- ben kezdődött, azóta 33 beruházás valósult meg, elsősorban azok, amelyek kisebb ráfordítást igényeltek " és gyors eredményt hoznak. Az eddigi, többségében a múlt év második felében befejeződött fejlesztések gazdasági hatása várhatóan már az idén jelentkezik. A hulladékok, másodnyersanyagok és melléktermékek forgalma az 1980-as 6,3 milliárd forintról 1982 végéig több mint 7,3 milliárd forintra nőtt, az idén pedig várhatóan meghaladja a 8.4 milliárd forintot. Az MTI munkatársad most olyan kezdeményezésekről számolnak be. amelyek máris, illetve hamarosíyi sikerrel járnak a hulladékok új éri- tékké teremtésében, A kohászatban — a program kereteben — megkezdődött az eddig meddőként kezelt salakhányók földolgozása. Az idén a Dunai Vasműben is elkezdik a 20 év alatt felgyülemlett, összesen hatmillió tonnányi salakból a vas visszanyerését. Ebből a 90 százalékos vastartalmú anyagot a kohoba adagoljam, 60—65 százalék vasat tartalmazó anyagot pedig az acélgyártásnál hasznosítják újra. így évente 120 ezer tonna nagyolvasztói és 110 ezer tonna acélműi betétet takaríthatnak meg. Ez évente 400 millió forint értékű devizamegtakarítást hoz a népgazdaságnak. A gyógyszeriparban is több lehetőség nyílik a hulladékok hasznosítására. A debreceni Biogál gyógyszer- gyárban — a budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve — oiyain eljárást dolgoztak ki, amellyel a gyógyszergyárban keletkező ecetsavat tartalmazó hulladék anyagból fontos oldószert, etilacetátot állítanak elő. Ezt az anyagot a Biogál és a svájci Zyma cég közös vállalata, a BZ Kft használja föl a gyógyszergyártásban. Eddig teljesen tőkés országokból importálták. Az etil- acetát előállítására új üzemet építenek — a Vegyterv tervei alapján —, s ez 1984- ben kezdi meg működését. A beruházás az importmegta- Icarítás mellett környezetvédelmi szempontból is jelentős, a gyógyszergyárból ugyanis tisztább szennyvíz kerülhet a csatornákba, mint eddig. Sőt az etilacetát gyártása során keletkező hulladék anyag az építőiparban is hasznosítható. Az új üzem nemcsak a Biogál és a BZ teljes, nagy tisztaságú etil- acetát-igényét fogja fedezni, hanem az összes hazai felhasználó ellátásán túl még exportálhatják is. Nyergesújfaluban, a Magyar Viscosagyárban már az idén megkezdődött a folyamatos termelés abban az új műanyag granulátumgyár- ban, ahol a selyemgyártás során évenként keletkező 300—400 tonna hulladékot is fölhasználjak. A műanyag granulátumból egyebek közt világítási tartozékokat, szóda- és habszi főnie jeket készít az ipar. Jó ütemben épül — és várhatóan az év közepére elkészül — új fonodájuk is, amelyet a poli- acrylniitril-szálak gyártása közben keletkező hulladékok teljes értékű hasznosítására létesítenek. Nemesítéssel és más szálak hozzáadásával négy-ötszörösére növelik a hulladékfonal értékét. Ezt a terméket főként a lakástextil-ipar hasznosíthatja, illetve kézi kötőfanalkénit kerül forgalomba. ^ A Hungária műatnyagfeldolgozó vállalat szombathelyi gyárában évente átlag ötszáz tómmá ipari hulladék keletkezett a PVC-alapanya-, gú, eldobható csomagolóeszközök gyártása során. Ezek hasznosítására technológiai sort vásároltak, s az lehetővé teszi, hogy fele-fele arányban keverjék az őrölt hulladékot és a friss alapanyagot. Ez a késztermék minőségét nem befolyásolja. Hasonló megoldást alkalmaznak a debreceni gyárban is, ahol a múlt évben 500 tonna megrongálódott műanyag kukát, ládát és rekeszt gyűjtöttek össze és dolgoztak föl újra késztermékké. Jelenleg arra keresnek megoldást, hogy ne csak a gyár környékéről, hanem az ország más pontjairól is begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljenek e termékek, amelyeknek alapanyaga olyan polietilén, amit külföldről kell beszerezni. A Szegedi Kenderfonó és Szövőgyárban fóliahulladók- ból műkender-zsiineg előállítására dolgoztok ki eljárást. A fóliacsíkokból sodrott és hurkolt műanyag zsákok gyártásakor keletkező hulladékok hasznosítására külön üzemrészt létesítettek. fl kistételű export lehetőségei A Kistételű export lehetőségeinek jobb kihasználását vitatta meg kilenc külkereskedelmi vállalat képviselője tegnap Békéscsabán a megye érdekelt termelőszövetkezeteinek szakembereivel. A megbeszélésen a többi között szóba került, hogy a füzesgy^rmati Vörös Csillag és a kai'dosi Egyetértés Tsz által termelt mintegy 500 tonna meggyet a jelenleginél előnyösebben lehetne értékesítem, ha kimagozva, és szirupba helyezve hordó-’ Sian exportálnák, Jó piacra számíthatnának az úgynevezett forrólevegős szárítmá- nypk. A lucerna- és a fűfélék lisztje mellett a szövetkezetek a szárítóberendezések kis átalakításával készíthetnének ilyeneket petrezselyemből. paszternákból és paprikából is. Az a járnia-\ tok között különböző vadhúsok, kaskavalsajt, zsűrizett, kerámiák és faáruk is szerepeltek. Békés megyében tavaly novemberben kezdte el munkáját a Külkereskedelmi Minisztérium megbízottja azzal a feladattal, hogy feltérképezze a külpiacon jól értékesíthető, akár kis tételekben is eladható termékeket. Az öthónapi munka kézzelfogható eredménye a tegnapi megbeszélés, ahol már konkrét tárgyalások kezdődtek a külkereskedelmi vállalatok képviselői és néhány helyi termelőszövetkezet vezetői között. Egyhónapos előny Befejeződtek a magyar— osztrák hitelmegállapodás keretében Hévízen készülő legújabb gyógyszálló, a Hotel Aqua szerkezetépítési munkái. Ebből az alkalomból tegnap az építkezésen megtartották a hagyományos bokrétaünnepséget, amelyen elhangzott a bejelentés: az ausztriai kivitelezők — kihasználva a kedvező időjárást — egyhónapos előnyre tettek szert. A gyógyidegenforgalom fejlesztésében érdgmleg^s előrelépést jelentő, háromcsillagos, impozáns szállóban 231 szoba lesz. Közülük 35-öt mozgássérültek számára i'én- deznek be. Ruhagyári gondok és eredmények Kellékek, alapanyagok a hiánylistán Jócskán magunk mögött hagytuk, mar a múlt évet, sokait tanulhattunk azonban a tavalyi tapasztalatokból. Az idei tervek meghatározásakor sem lehetett eltekinteni 'az. 1982. év gazdasági eredményedtől. Miit hoz 1983? Ez a két hónap már megmutatott valamit abból, hogy a vállalatok mennyire tudnák álikai^poazkodini a változó feltételeikhez. Dr. Várni Jánostól, a Kaposvári Ruhagyár igazgatójától kérdeztük: , — Termékeiket sokan keresik; több is elfogyna az itt készült ruhákból. Viszont sok alapanyag, kellék nem mindig állt rendelkezésükre. Enyhült-e ez az ének óta tartó goád? — Tavaly sem fejlődött úgy a háttéripar, ahogy kellett volna. Termékeink sokféle alapanyagból készülnek, mert a hatévesektől kezdve minden, korosztálynak gyártunk ruhát, ezekhez pedig különféle kellékek (gombok, húaózáraik, csatok, cérnáik, bélésanyagok) is nélkülözhetetlenek. Beszerzésük néha gondot okoz, arról azonban szó seim volt, hogy valamelyik egységünknek le kellett volna állni. Mindenesetre a terv teljesítését nem segíti ez az állapot. A gondokon egyedül nam tudunk változtatni, legföljebb előre megrendel jük az’alapanyagokat. Arra lehetőségiünk van, hogy belső átszervezéssel, szigorításokkal oldjuk mag feladatainkat. A termelési költség azonban akkor a legnagyobb, ha nem tudunk folyamatosan dolgozni. — Milyennek látja a gyár helyzetét? — Jelenleg 1800 dolgozónk van; a múlt évekhez viszonyítva csökkent a létszám. A feladatok viszont nem lettek kisebbek. • Amit csinálunk és amilyen teltételek közepette, aiz nem „köny- nyű ipar”: a nagyfokú szervezettség követelte munkafegyelem, a szalagok diktálta ütem nagy terheket ró dolgozóinkra. — Tavaly ötszázhúszmillió forint volt a termelési értékük. A ruhák hatvanöt százalékát itthon adták el. — A nyugati export 1981- hez képesít csokiként, bár ismerik termékeinket Kuvait, Anglia, Hollandia, az NSZK, illetve Líbia és Lábamon boltjaiban is. — Van-e különbség az exportra. illetve a belföldre készített termékek minősége között? — Sem ki vitelben, sem minőségben nem teszünk különbséget. — Mit tesznek az export megtartása érdekében? — E piaci helyzetben döntő az árszínvonal. A vásárlók jobb minőségeit várnak, és olcsóbban. A .nyugattá gazdaság nehézségei között a fogyasztók először a gépkocsi j irkát cserélik, ritkábban, a spórolás második lépcsője pedig az, hogy a ruházkodást fogják viasza: előkerülnek a használt, házilag átalakított, felújított ruhák. Ez még nem érezteti hatosát; az emberek szeretnék divatosain öltözködni, s 1983- ra annyi tökésimegrendeié- siink van, mint amennyit 1982-ben eladtunk. A Kaposvári Ruhagyár nagyon sók- féle terméket kínál. Ez egyrészt előnyös, mert könnyebben. aiikalmazikodihatunfc a piaci igényekhez, másrészt hátrány is, hiszen a munkaszervezés sok gondját vesszük a vállunikira. — Termékeik keresettek itthon is. Miben látja a siker titkát? I — Nem hiszem,, hogy'lenne titok. A visszajelzésekből követni tudjuk á piaci igényeket :. mintaboltunk van Kaposváron, és ennek évente h uszonötmiiliió forint a forgalma. Veszprémben, a nagykereskedelmei i vállalattal közösein most építünk egy újabb mintaboltot, ez jövőre íny ülik meg. A vállalat így le tudja mérni, hogy mi tetszik a vásárlóknak. Minta- koliekcióiinlkait, új termékeln- ket itt mutatjuk be, s az éndékiődésből következtethetünk az igények változására. Sók ha&zirnos információt kapunk a mimtaböiltból; ez növeli alkalmazkodó képességűinket. A vevő alaposan megfontolja, hogy mire ad ka pénzt, és számolni kell a konfekcióipar ksanikunren- ciájával. Helyzetünk azért előnyös., mert termékeire!; árszínvonala tíz-tizenöt százalékkal alacsonyabb a hasonló jellegű vállalatok árszínvonalánál. — Mi a szerepe a technikának a termékek korszzrű- ségében? — A gyár teljes rekonstrukcióját 1977-ben fejeztük be. Gépparkunk nagy részét kicseréltük, jelenlegi eszközeink korszerűek. Sok. úgynevezett stopmotoros NDK- vairrógépet vettünk. Speciális berendezéseinket főleg nyu-* gáti- országokból szereztük be. Kőszegi Lajos Gépeket kölcsönöznek a tsz-ek Országos verseny előtt Festők saongoisikodiniate a hatalmas műhelycsarnokban; körültekintő giotndos- ságigal sziinte újjávarázsolják a falaikat, a mennyezetet figyelve minden tenyérnyi te-, rületre. — Első alkalommal rendezzük meg a szakma kiváló tanulója yeirseny országos döntőjét, m®to®aZdasá®i gépszerelők részére. Huszonhét fiatal jön ide, sok sziaíkmunlkós- képző intézet vezetője, tanára, a zsűri ... Megyei döntőt, versenyt több allkalom- mal rendeztünk — legutóbb négy snafenáíban —; szeretnénk, ha jó feltételeiket teremtenénk — mondja Tóth Tihamér, a csurgói Farkas Jáno6 Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. * Szorgosan készülnek a tanulók is. Órák közötti scrii- netokibem, tanítás után a könyvtárban szakirodalmat tanulmányoznak, elméleti ismereteiket gyarapítják. Akik sikerrel túljutottak a megyei döntőn, résztvevői lesznek az országos döntő- • nek. Többen a történelmi, a matematikai, a ruhaipari szabászattal fCjglaltkozó könyveket tanulmányozzák, ők képviselik a csurgói intézetet a pécsi, a gö- í. " döllői, a szekszar- ’-afeijfíf ^^ di és a Heves megyei , Pétervásá- rán rendezendő vetélkedőn. Az intézet egyik kisebb műhelyében Eöri Sándor szakoktató két fiatallal foglalkozik: a szakma kiváló tanulója megyei döntőjén a mezőgazdasági gépszerelő szakmában első helyezést ért el Mohári József és második lett Sch,elhammer József. — Elégedett vagyok mindkét tanítványommal — mondja —j kü* Ionosén a gyakorlati fe’adatokat értik kitűnően. Az elméleti résszel még sokat kell foglalkoizir.i- uk... Tizenöt esztendeje aktáitok, nevelsz; mezőgazdasági gépszerelőket. Tanítványaim korábban az országos versenyeken több harmaduk- negyedik helyezést ériek el; remélem most is ott lesznek az elsők között. Mohári József és Schelhammer József Moháin József inkei. Ö így beszél a közelgő országos versenyről és terveiről: — A bátyám mezőgazdasági gépszerelő, ő Nagyatádon tanult, s az inkei Rákóczi Tsiz-ben dolgozik. Tőié kaptam ösztönzést ehhez a szakmához. Én is oda készülök, a tsz-be. Ha jó eredményt ér ed, korábban megkapja a szakmunkás-bizonyítványt, s ha az első háirom között- lese, akikor részt vehet a májusi nemzetközi mezőgazdasági gépszerelőd versenyen, amelyet Zircen rendeznék. Társa, a zsebek is laki Schelhammer József így vélekedik: — Édesapám traktoros a kaiposméröi Latinka Termelőszövetkezetben. 1 Többször elmentem vele munkába, így választottam ezt a hivatást. Én is majd a Latiraka Tsz-be szeretnék menni dolgozni. Jó lenne, ha ezen az országos versenyen elért eredményeim alapján még a tanulmányi idő letelte előtt SEaíkmunkás-bizonyítváinyt kapnék. Mohári Jóskával együtt mindent megteszünk ennek érdekében, s hogy sikerüljön, Oktatóink is nagyon sokat segítenek. Nagyon készülnek tehát a csurgói mezőgazdasági-ipari szakmunkásképző intézet vezetőd és tanulói. Eredményeikkel tovább öregbíthetik az' intézet hírnevét. Április 6—8-a között az [írásbeli és gyakorlati versennyel majd minden eldől. A környék termelőszövetkezetei is részit váiilailmaik az előkészületekből. Kombájnok vágóberendezéseit, kompressizorokat és más eszközöket adnák kölcsön az intézetnek. Tudják: ezek a fiatalok majd szakemberként náluk vagy más termelőszövetkezeteikben kamatoztatják az Intézetben stzerzett tudásukat. S zalai László SOMOGYI NÉPLAP
