Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
Diáknapra készülnek a szakmunkástanulók Személyiség és környezet Pszichológiai kutatások a távlati iskolai reformok szolgálatában Az iskolarendszer folyamatos megújulásához, a távlati oktatási reformok programjának kialakítasa- hoz adhatnak megalapozott útmutatást a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológián Intézetében végzett kutatások. Most értékelték annak a fölmérésnek az adatait. amelynek során az előző Tanévben Pest, Fejér és Borsod megye 16 iskolájának hétszáz . nyolcadik osztályos tanulójánál vizsgálták a szocializációs tényezők szerepét fejlődésük és iskolai eredményeik összefüggésében. Azt a folyamatot követték nyomon tehát, amelynek eredményeként a gyermek a nevelés hatására a társadalom teljes értékű tagjává válik. A települések jellegétől függő vizsgálatok eredményéből kitűnik, hogy a különböző települések iskoláiba járó tanulók előrehala- dasa eitérő egyes értelmi képességekben, a kreativitásban és a tantárgyi teljesítményekben. Bebizonyosodott. hogy a megyeszékhelyen tanuló gyermekek értelmi fejlődése és iskolai teljesítménye alakul a legkedvezőbben. Mivel a városi tanulók magaviseletükkel is lekörözik falusi társaikat, arra következtettek, hogy a városi jelleg kedvező körülményeket teremt a gyermekek szocializációjához. Bizonyos határon túl azonban visszájára fordul e jelenség: az adatok szerint a, fővárosi tanulók az intellektuális képességekben nem a legjobbak, a vidéki gyermekekkel összehasonlítva magatartásból és szorgalomból is gyengébb érdemjegyeket kapnak. A főváros életmódja, életritmusa tehát — más világvárosokhoz hasonlóan •— kedvezőtlenül befolyásolja a gyermekek szocializációját. s a jelenlegi iskola nem eléggé érzékeny a tényezők figyelembevételére, a hátrányos körülmények kiegyenlítésére. Ismételten bebizonyosodott, hogy a szülők iskolai végzettsége szorosan összefügg a gyermek intellektuális képességeinek alakulásával : a szülői ház műveltségi szintje befolyásolja az adottságok kibontakoztatását. A Köd van. A domb tetejéről lerohan a szél, megdöngeti a kapukat. — Itthon-e a kistanító úr? — érdeklődöm egy képzeletbeli kantométól, aki a múlt század nyolcvanas éveiben főzte Karádon a töltöttkáposztát és ültetett kotlóst a segédtanítók szállásán. „Itthon, hát” — feleli éneklő hangon a tekintetes asszony, aki megbámult fényképen áll az ura mellett, földig érő szoknyában, darázsderejvú- vá fűzve. Az ura, a vitor- lásbajuszú, terebélyes Kán- tortanító pedig a kicifrázott támlájú szóken ül tekintélyesen, széles tenyerét a térdén nyugtatja. — Meglátogatnám — szólok —, remélhetőleg megkínál egy kis borral. Jólesne ebben a hidegben. A tanítónő asszony nagyot néz. Persze, mosolygok magamban, nincs bora a segédtanítónak, nem futja abból a kis fizetésből, amit a kántor úr juttat neki. Ezt a karádiaktól tudom. Mást nemigen őriz róla a falu emlékezete. Néhány idősebb asszony még tudni véli, mer- refelé, melyik úton járt udvarolni — állítólag Tabra — egykoron. Üres zsebű, 'é- konypénzű legényke néhai Ziegler Sándor Karádon ta- nítoskodó fia, aki talán azért jött éppen ebbe a faiuDa, mert közel van Szölösgyórók, az anyai ház, sok szép gyerekkori emlékkel. Es nem is maradt sokáig — alig egy esztendeig —, talán mert valóság azonban ritkán teremt vegytiszta helyzeteket. A vizsgalatba bevont tanulók adataiból például kitűnt, hogy a pedagógus anyák gyermekei — akik több képességet tekintve a legjobban fejlődnek — kreativitásban a rangsor negyedik helyén szerepelnek. A családok nagyságát is figyelemmel kísérő elemzések szerint a gyermekek egyes készségei, képességei akkor fejlettebbek, ha nincs vagy legföljebb csak egy testvérük van. Az adatok differenciáltabb elemzése azonban azt mutatja, hogy a nagy családokban a több testvér együttes tevékenysége, játéka, vitája, a közösen megoldott feladatok kedvezően hatnak a gyermekek fejlődésére. A családi környezet hatásainak vizsgálatában a szülők szabadidős tevékenységének jellegzetességeit egybevetették a gyermekek képességével. iskolai teljesítményével. Bebizonyosodott: minél gazdagabb a szülők tevékenysége szabad időben, minél változatosabb otthoni életük, annál kedvezőbb a lehetőség a gyermek pszichikus fejlődése számára. A pszichol ágiad kutatás egyik legáltalánosabb megállapítása: a VIII. osztályos tanulók — függetlenül attól, hogy milyen iskolában tanulnak és milyen a tanulmányi eredményük — a nevelési hatások közül a magatartásukra, a teljesítményükre és a tulajdonságaikra vonatkozó pedagógiai értékelésnek tulajdonítják a legnagyobb fontosságot. Otthon és az iskolában is rendszeres tájékoztatást, jelzést kívánnak arról, hogy a felnőttek mennyire elégedettek velük. Figyelmeztető, hogy tanáraik tevékenységében a pályaválasztáshoz nyújtott segítséget ítélik a leggyengébb pontnak. A pszichológiai vizsgálat néhány eredeti megállapításait a korábban nem elemzett összefüggéseket figyelembe veszik majd az iskolák belső működésé-' nek korszerűsítését, a pedagógiai módszerek fejlesztését szolgáló elképzelések kialakításakor. kényelmesebb szállásra, bőségesebb kosztra vágyott, s egy kis bort is szeretett volna néhanapján látni a kalamáris és a papiros mellett. Mégis — miközben az egyre sűrűbb estében sétálok — úgy érzem, Gárdonyi Géza falujában vagyok. Ott, ahol olyan különös jó ízű az esték békessége, ahol tavasszal feltehetőén a legselymesebb a barka, es a mezítláb járó költészet smaragd mosolyú gyermekparadicsommá változtatja a libaiegelőt, a patakpartot, ahol mindig időben leesik a hó, és a gólya- hírrel megérkezik a gólya, ahol a kályhában lakó tűznek és a méhesbe tévedt kékpillének is lelke van, akárcsak az embernek. Furcsa. Eszembe jutott, hogy rövid ideig élt, tanított itt, de máris az ő szemével látom a falut, mint gyerekkoromban a saját falumat. Mert „Az én falum” olvasása közben a jelenetek, a táj, az emberek „ízig-vérig' sövényháziaknak tetszettek, bár tudtam, hogy mifelénk sohasem járt Gárdonyi Géza. Mégis: Tahi Jóska csizmája sarka a mi iskolánk küszöbén koppant, a roráté- ra totyogó öregasszonyok árnya a mi templomutcank késés haván imbolygott, . s Kevi Pált a nagyapam barna támlájú ágyában láttam haldokolni. Alakjai sövény.A kaposvári 503. számú Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának szeptember óta függetlenített titkára van: Tamásné Volner Zsuzsanna, öt kérdeztük a végzett munkáról. — Az intézetben negyven KISZ-alapszervezet működik, átlag húsz taggal. Valamennyien a vasas szakma ipáid tanulói. Négy osztály pedig tanfolyam jelleggel működik; ezeknek a résztvevői gimnázium után tanulnak itt tovább. — Vannak-e sikeres rendezvényeik? — A közelmúlt legnépszerűbb rendezvénye volt a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő; százan adtak számot fölkészültségük - rol. A győztesek képviselték az iskolát a városi rendezvényeken. Nagyon kedvelik a különböző vetélkedőket, a marxista diákakadémiát, valamint a lövészek erőpróbáját. Az intézetben kevés a lány, alig harminc van csak, épp ezért öröm, hogy a helyi ifjúgárdista században három is van közülük- A szakmunkástanulok szép magyar beszéd versenyének megyei döntőjét szintén itt rendezték meg. és tanulóink nagy sikerrel szerepeltek. — A szakmai erőpróbák? — Minden évben ezek a legnehezebbek. Ilyen a szakma kiváló tanulója verseny. Ezen szakmailag és gyakorlatban kell tanúbizonyságot adni a fölkészültségéről minden indulónak! A helyi győztesek az értékes díjak mellett az országos versenyeken képviselhetek iskolájukat; az itt eredményesen szereplők mentesülnek a szakmunkásvizsga alól. A KISZ-bi- zottság felügyeletével működik az ifjúsági klub; itt Nemzetközi dzsesszkoncer- tet rendeznek vasárnap Győrben, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A dzsesszrajongók ezúttal ismét találkozhatnak az amerikai Anthony Braxtonnal és az ugyancsak amerikai Burton Greene-nel. A világhírű szaxofonművész és zongorista tavaly már föllépett a Rába-parti városban, s a nagy sikerre való tekintettel tesz most eleget az új meghívásnak. NEM A KŐBEN házi férfiakkal, nőkkel, gyerekekkel . azonosultak bennem, s jó ideig nem is akartam másként látni az embereket, az életet. Késeibb más írók másnak mutatták: sokukért lelkesedtem, vitáztam irodalmár barátokkal, és az ő neve egyre ritkábban került szóba. Róla, a „serdülők írójáról" (mintha ez a cím nem volna megtisiztelő), »a paraszt élet „idilli” ábrázolójáról legfeljebb vállveregető stílusban beszélt néhány, a serdülőkorból éppen hogy kinőtt nagyokos társam. Olyankor, megvallom, én is csak óvatosan ejtettem el egy-egy szót a védelmében, talán mert önmagam előtt is restelltem kicsit, hogy üdének, élőnek érzem s élvezem mondatait. Az is eszembe jutott, hogy bizonyára elfogult vagyok, hiszen első olvasmány-élményem Gárdonyi volt'. Az ötvenes évek elején, miután a falumibeli öreg íő- tanitóék kiköltöztek a szolgálati lakásból, kicsi paraszt- házban húzták meg magukat. A földes, nedves hátsó szobában zsúfolták össze porlepte bútoraikat, s egy jó- ko:a könyvtárat, amelyben minden Gárdonyi-kötet megvolt. Ide „szabadultam” be én. Most is látom a féltve kímélt diszkíadasú. könyveket, és érzem kellemes dohszagúkat, Egri csillagok. Egykaipmak helyet a politikai vitakörök, s előadásokra is sor kerül, meghívott előadókkal. — Nagyon jó az együttműködés a Vasas Szakszervezet tagjaival. Nekik köszönhető, hogy a jelenlegi g-a.iasági helyzetben sem küzdünk különösebb anyagi gondokkal; valamennyi tervezett rendezvényünket megtudtuk tartami. — Mik a további terveik? — Most épp a diáknap előkészítésén dolgozunk. Március' 24-ére egésanapos rendezvénysorozatot terveztünk. A program már összeállt csak a szervezésen kell még dolgoznunk. Ezen a napon adja át a megyei K1SZ- bizottság a kiváló KISZ- szervezetnek a zászlót; ez a kitüntetés végzett munkánkért. — A napokban kezdték a nyári építő táborokba a mozgósítást. — Tekintettel arra, hogy tanulóink csak egy hónapig szabadok a kötelező szakmai gyakorlat miatt, ötven- tagú keretet kaptünk. Még így is többszörösen túlteljesítenénk; épp ezért kértük, hogy diákjaink hadd vehessenek részt szakmai építőtáborokban. Elképzelhető, hogy sikerül megoldani ezt is. Nagyon jó lenne, hiszen a gyerekek nyáron szántén azt végezhetnék, amihez értenek. — Vannak szép sikereik. — Decemberben nálunk rendezte a városi KTSZ-bi- zottság a „Mienk a suli” című rendezvényt, ahol hat- száz fiatal művelődött, szórakozott, sportolt egy napon át. Az ezt követó beszélgetésekből tudjuk: munkánk nem volt hiábavaló. V. I. A koncerten közreműködik Keshavan Maslak amerikai dzsesszzongorista és George Lewis trombonjátékos. A magyar színekben Szabados György és Gonda János dzsesszzongorista, továbbá a Dresch—Baló—Grencsó trió és a Binder-kvartett indul. A rangosnak ígérkező összejövetelen a résztvevők előadják saját szerzeményeiket, majd együtt is pódiumra lépnek. másután tízszer. Az én falum. Legalább annyiszor. Isten, rabjai. Láthatatlan ember, Abel és Eszter. loholtam velük az utcán hazafelé. Elfogult vagyok? Lehet. Bár úgy vélem, az Egri csillagok írója nem szorul az én „elfogultságomra”. Máséra sem. Nemzedékek tanultak tőle hazaszeiretetet, sok ezer fiatalhoz jutott el tanító szava: „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkeben". Az egri vár déli bástyáján van a sírja: „Csak a teste”. Jártam a partéján, ahol egykor a csönd rakott fészket. (Amikor Egérbe költözött, édesanyja eladta sző- lősgyöröki házát, ennek árából fedezte a költségek nagy részét.) Az ablakot elsötétítette. hogy még a fák se láthassanak a szobába. Csák a csillagoknak volt ehhez joguk. Láttam a könyveit, a festöáilváinyáí, az íróasztalát, Hálószobájában a puritán rézágyat, a neptamtós bútorokat és édesanyja fejkendős arcképét az ágya fölött. Különcnek, embergyűlö- lőnek, rideg remetének nevezték az egriek. Igazuk volt? Bornemissza Gergely elnézően mosolyog. Kevi Pál legyint. — Itthon-e a tanító úr? — kérdezem az esti ködbe süppedt Katádtól. A kérdés szó- nokias. fölösleges. Hiszen tudom, hogy itthon van. Karádon, Sövény házon, Magyarországon. Szapudi András Nemzetközi dzsesszkoncert (Gyertyis László felvételei) r Ébredező Balaton fmÜÄS