Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

Területi bajnokság (Folytatás • 4. oldalról) kapu előterében, s a szem­füles Gyöngy 5 méterről a jobb sarokba lőtt. 0:1. 65. perc: Pintér vezetett a jobb oldalon támadást, ha­tározottságával megzavarta védőjét, a kapus kínzóén ki­indult, így a labdát Kovács ijedtében mellette saját ka­pujába küldte. 1 :1. Az első negyedóra hatá­rozottan atáidi fölény jegyé­ben telt el. A bonyhádiak ekkor jobbára védekeztek. Igazi gólhelyzetet azonban ekkor sem tudtak a hazaiak kialakítani. Szünet után to­vább „támadgatott” a hazai együttes, de a fegyelmezet­ten és nagyon tudatosan vé­dekező vendegek tömör fa­lát nem tudtak feltörni. Az egyenlítő gól, igaz, felhozta a somogyiakat, de a másik pontot már nem sikerűit megszerezniük. A vendegek jó benyomást keltettek, így a döntetlen inkább a hazai­akra nézve hízelgő. Jók: Sa- vanyó, Miklós, illetve Se­bestyén, Stercz, Szőcs, Dezse Béla Paks—Táncsics SE 2:1 (0:1) Paks, 700 néző. V.: Radó. Paks: Turóczi — Klein, Blatt, Garamvölgyi, Fülöp — Éberdt (Weisz í>5. perc), Bencsik (Osztermájer 75. perc), Vörös, Somodi, Porga, Samdi. Edző: Bagó Béla. . Táncsics: Füredi — Feke­te (óbert a szünetben), Ma­gyar, Hammer, Varga I. -- Balázs, Szeitz, Martin, Jakab (Szigeti 80. perc), Martina, Pintér. Edző: Zsoldos László. 12. perc: A kaputól 18 mé­terre Martinával szemben szabálytalankodtak a hazai védők. A szabadrúgást Var­ga I. a sorfal mellett élesen lőtte kapura, s a labda a későn vetődő Turóczi hasa alatt a kapu közepébe ke­rült. 0:1. 48. perc: Jobboldali táma­dás után Samdi íveit középre, Hammer késlekedett a köz­beavatkozással, így a be­robbanó Porga 4 méterről a tehetetlen Füredi mellett a kapu jobb oldalába sodorta a labdát. ,1:1. 65. perc: Újabb jobboldali támadás után Somodi élesen 'kapura lőtt. Füredi előbb vetődve, elcsípte a labdát, .de az a kézéből ki perdült, s amíg a Honvéd védők této­váztak, a szemfüles Bencsik három méterről a kapu bal oldalába gurított. 2:1. A Táncsics széltől támo­gatva kezdte a játékot, de ezt az előnyt csak egy ideig tudta kihasználni. A korai gól inkább a hazaiakat hoz­ta fel, s miután erőteljes , támadásba lendültek, ők. dolgoztak ki számos helyze­tet. Ha Füredi nem véd olyan jól, már ekkor kiegyenlítet­tek volna. Szünet után a Táncsics-védelem sorozatos megingását már jól kihasz­nálták a paksiak. Ebben a játékrészben már a támadó­sor is tervszerűtlen ül próbál­kozott. Jók: Blatt, Fülöp, Porga, Sandl, illetve Füredi, Szeitz, Varga I. Jurák József További eredmények: PBTC—PVSK 2:0, Siklós— Kisdorog 2:0, Boly—Máza- szás-zvár 1:0, Dombóvár— Mohács-Vémónd 1:3, Sellye —Komló 3:3. A bajnokság állása: 1. Siklós 16 10 3 3 20- 9 23 2. K. Rákóczi 16 10 2 4 33-12 22 3. Komló 16 9 2 5 31-19 20 4. Sellye IC 7 6 3 21-15 20 5. Kisclorog: 16 8 2 6 27-22 18 6. Nagyatád 16 6 6 4 23-19 18 7. MVTE 16 7 3 6 15-16 17 8. Dombóvár 16 6 4 6 19-15 16 9. Konyhád 16 4 8 4 22-22 16 1«. Bóly 11 6 4 6 26-29 16 11. PBTC 16 4 6 6 17-22 14 12. Táncsics 16 4 4 8 26-30 12 13. PVSK 16 4 4 8 23-33 12 14. Paks 16 5 2 9 23-34 12 15. Máz-asz ász vár 16 3 5 8 15-27 11 16. Enying 16 2 5 9 20-37 9 Területi ifjúsági bajnokság Komló— Rákóczi 0:1, Kis­dorog—Nagyatád 2:2, Siófok —Siklós 1:3. Területi serdülöbajnokság Komló—Rákóczi 3:3, Sió­fok—Siklós 4:1, Nagyatád— Kisdorog 0:2. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Kiss J. SE—Karád 3:0 (2:0) Kapoly, 300 néző. Vezette: Szerecz. Kiss J. SE: Szalad — Vészi, Banai, Udvardi, Paizs. Kemenes, Véjjh, Sárközi (Balázs), Gódor, Gyürke, Hoppár. Ed/.ó: Kétszeri Ferenc, Karad: Keresztes — Markoff, Sostai. Komaromi II., Komáromi I., Buzs&ki. Lepenye. Balogh, Karolyi (Horváth), Lesz, Lázár. Edző: Horvath Janos. Góllő vők: Végh., Hoppár, Gódor. Jók: Gödör, Szalad, Kemenes, Paizs. illetve Ba- logn, Lesz, Lázár. Kálmán Ferenc Somogysárd—Marcali 1:0 (0:0) Marcalt, 300 néz». Vezet­te: Haracsi. SonuiKysárd: Németh — Sági I., Cziffra (Mali), Sági II., Lukács. Klenovics (Serei), Göndöcz. Szu- kics, Szalai, V ancsura. Takács. Edző: Mali Miklós. Marcali: tíartha — Hajdú II., Héder, Haj­dú I., Zajcsuk, Ilia, Babina. Gu- rieza, Elek (Juha«/.), Lukh, Hor­vath (Bejjes). Edző: Kisborsó Imre. Góliövő: Lukács. Jók: Lukács, Sági, illetve Hajdú II.. Zajcsuk. Marcali ifi—Somogysárd ifi 4:0 Ivusza István Csurgó—Tab 4:0 (0:0) Csurgó, 300 néző. Vezette: Laczkovics. Csurgó: Major — Tátrai F., Kovács A., C. Kovács, / Kiss, Kutson, Mód, Novak, Horváth A. (K .vács J.), Péntek, Tátrai J. (Elcki). Edző: Készei Ferenc. Tab: Kiss F. — Reichert Z., Vénül, Kiss L., Molnár, Tóth (Kiss K.), Vinkler (Méhész), Barabás, Berki, Reichert J., Majkó. Edző: Puha József. Góllövők: Mód (3), Eieki. Jók: Mód, Kovács A.. C. Ko- • vács, Külsőn, Novak, illetve Reichert Z., Reichert J. Csurgó ifi—Tab ifi 3:0 Kovács Antal Barcs—VBKM Vasas 5:0 (1:0) Barcs, 300 néző. Vezette: Hosszú. Barcs: Kornál — Edesár. Er- delecz. Kovács J., Porrogi, He­gedűs. Horváth. Burka. Kemény (Erdei), Hoidosi, Cservölgyi (Mangult). Edző: Gibizer József. Vasas.: Kutas) — Sárdi, Pataki (Cziinmermann), Gilüsrh, Lac- kovics, Fábián. Rétsági, Tulok (Horvathv, S/.abó, Kovács, Vár­nai. Edzó: bzentgróti János. Góüövők: Hegedűs és Burka (2—2), Porrogi. Jók: Hegedűs, Hoidosi, Kovács J.. Horváth, illetve a vendé­gek közül senki. Barcs ifi—Vasas ifi 3:2 Pandúr Ferenc K. Közlekedési SE— Bala- lonkeresztúr 3:2 (1:0) Kaposvár, 50 néző. Vetet­te : Nyerki. KKSE: Havalda — PaLkovics. Mike, Szita, Csajáéi (Szilvás). Pintér, Sturm, Fehér, Torma, Szrnka, Béiteki. Edző: Jónás Sándor. B.-keresztár: Nemes — Eőrincz. Major, Horváth, Bux- Iwum, Bódis, Gál, Morocza, Kozma, Fincza, Fodor (Zstnkó). Edző: Szabó Zoltán. Góllövők; Torma, Fehér, Szmka, illetve Zsimikó, Bó­dis. Jók: Palkovics, Pintér, Fehér, illetve Nemes, Hor­váth, Gál. A Balatonkeresz- túr a mérkőzés utolsó percei­ben 11-est hibázott. KKSE ifi—Balatonkeresztúr ifi 10:1 Szántó László A forduló válogatottja: Turmann (Kadarkút) — Pal­kovics (KKSE), Gulyás (Ka- posgép VL), Zajcsuk (Mar­cali), Mód (Csurgó), Lukács (Somogysárd), Ladiszlai (Fo­nyód), Hegedűs (Barcs), Go­don- (Kiss J. SE), Bálint (La- tinca SE), Kelemen (K. Gaz- dász). A bajnokság állása: STÚDIÓSZÍNHÁZ Sok a 13-as a lóién A 10. hét nyertes szelvé­nye: xl2xlxxllxx 2 x +1. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 13 plusz 1 találatos szelvé­nyekre 7.5 381, a 13-asoikra 21 284, a 12-esekre 799, a ll-esekye 90, a 10-eisekre 30 Ft-ot fizetnek. Labdarúgó NB I Vasas—DVTK 2:1 (1:0) Fáy utca., 7000 néző. Ve­zette; Kiss. 88 percen keresztül leve­gőben lógott a meglepetés, akkor Kiss egy villanással eldöntötte a Vasas javára a mérkőzés sorsát. Góllövők: Váradi, Kiss. illetve Boros­tyán. Az NB I állása: 1. Csepel 17 10 6 1 32-18 26 2. Rába ETO 17 12 1 4 45-19 25 3. Bp. Honvéd 17 10 3 4 31-19 23 4. Vasas 17 7 6 4 35-26 20 5. FTC 17 8 3 6 41-31 19 6. Ü. Dózsa 17 7 5 5 23-20 19 7. Debrecen 17 5 7 5 21-22 17 8. Videoton 17 7 1 9 29-27 15 9. MTK-VM 17 6 3 8 22-36 15 10, Pécsi MSC 17 6 2 9 26-30 14 11. Tatabánya 17 4 6 7 23-28 14 12. ZTE 17 4 5 8 19-25 13 13. Nyíregyháza 17 4 5 8 14-23 13 14. Diósgyőr 17 4 5 8 22-32 13 15. Haladás 17 4 5 8 14-27 13 16. Békéscsaba 17 4 5 8 27-41 13 Kaszparov halasztást kért Kaszparov kérésére Moszk­vában elhalasztották a sakkvilágbajnoki negyed­döntő páros mérkőzés hétfő­re tervezett 5. fordulóját. A két sakkozó legközelebb szerdán ül asztalhoz. Mivel mindkét versenyző csak egy- szer-egyszer halaszthat, Kaszparov többször már nem folyamodhat ehhez a lépéshez, Beljavszkijnak ez­zel szemben még van lehe­tősége. 1. Kiss J. SE 16 11 3 2 45-13 25 2. I,atinca SE 16 10 3 3 43-23 23 3. Kaposgép 16 9 4 3 33-31 22 4. Boglárielle 16 9 2 5 48-26 20 5. Csurgó 16 9 2 5 31-21 20 6. Tab 16 8 4 3 25-20 20 7. Barcs 16 8 3 5 39-18 19 8. VBKM 16 6 4 6 23-30 16 9. Karád 16 6 3 7 28-33 15 10. Somogysárd 16 6 3 7 27-36 15 11. Fonyód 16 5 4 7 23-30 14 12. Kadarkút 16 6 1 9 31-41 13 13. Marcali 16 3 4 9 19-30 10 14. B.-keresztúr 16 4 1 11 14-43 9 15. KKSE 16 2 4 10 15-35 8 16. K. Gazdász 16 2 3 11 26-40 7 Cipolla kranpszntaszk nélkül Nem művészet az. amely megalázza az embert. Es Torre di Venere fürdőhely­re érkezik, egy „utazd vir­tuóz, mulattató művész, for- zatore, illuzionista”, aki mutatványaival a médiumo­kat szégyeníti meg. Thomas Mann Mario és a varázsló című kisregénye egy 1926-os Forte dei Marmi-i nyaralás negatív élményéből szüle­tett. Ahogy Pók Lajos re­mek Thomas Mann-könyvé- ben írja: „Ama művek közé tartozik, amelyeknek jelen­tése később nőtt kísérteties­sé, mint amilyen Musil Tör­tess iskolaévei is.” Színpad­ról a művet 1965-től ismer­jük, akkor mutatta be a Körszínház Kazimir Károly rendezésében, Latinovits Zoltánnal és Kozák András­sal a címszerepben. A Csiky Gergely Színház vasárnapi stúdióbemutató­ján egy másik színá válto­zatot láttunk: Spiró György fogalmazta újra, másra. Amikor elfoglaljuk a he­lyünket — a stúdió zsúfo­lásig megtelt —, a színpad már él: az illúzionista, di­póllá lovag felléptének gir- landos, lámpafüzéres színhe­lyét látjuk, ahol gyülekezik a közönség, apa és fia már el is foglalta a helyét, egy kikötői suhamc szundikál, egy másik rajzolgat, a gé­pész szakértő tekintettel fi­gyeli. Kialszik a lámpa, a gépész (Somló Ferenc) ráüt; mire újra világítani kezd ... Lassan benépesül a nézőtér ott a színpadon — szí nház a színházban — és majdnem minden szereplőről kapunk egy alapképletet az entrée jével. A feszültség bennük, és bennünk a nézőtéren egy­re fokozódik: Cipolla illúzio­nista ugyanis egyre késik, ez tulajdonképpeni az első trükkje, telki spannolás. Privát várakozásunkat az táplálja, hogy a Cipollát ala­kító Holtai Róbert milyen lesz Latinovits egykori nagy szerepében. És akkor, ami­kor már elviselhetetlen a feszültség, belép feketében, ahogy Thomas Mann meg­írta. Testi hibás — itt csak egészen enyhén —, biceg is kissé. Fiziognómiásan azon­ban nem Thomas Manné ez a mágus; vonásai nein tor­zak, arca meztelen, haja sem emlékeztet a Mefisztó-fazon- ra. Látszólag egy hétköznapi ember lép elénk, rokonszen­ves ábrázattal, mondhatni nyájasain. Ennek a Cspollá- nak charme-ja van! De akkor mitől fagy meg a le­vegő hirtelen, s miért érez­zük jéghegy belsejében ma­gunkat? Nem tudom, ez a színész titka... S ebből a dermedt csendből az is vi­lágossá válik, hogy Koltai máris nyerő- Mert a Luk át s Andor rendezte magas hőfo­kú előadásban ijem kram­pusz rémisztget bennünket, hanem egy „közülünk való” úriember von be ideológia- bűvkörébe. ugyanakkor minden pillanat­ban tudatában vagyunk annak, amit Thomas Mann így jelzett: „az önérzetes nyo­morék a legha­talmasabb hipno­tizőr volt, akit láttam”. Tessék csak hallgatni! „Az a képesség... hogy túllépjünk önmagunkon, esz­közzé legyünk, a legfeltétleneb- bül és legtelje­sebben engedel­meskedjünk, csak fonákja a másik­nak, hogy akar­junk és paran­csoljunk... pa­rancsolás és en­gedelmesség egy- lényegűek; aki engedelmeskedni tud, az tud paran­csolni és megfor­dítva: az egyik­nek gondolata bennfoglalta- tik a másikban, amint tö­meg és vezér bennfoglaltak- nak egymásban...” Maga a Duce is fogalmazhatta vol­na; lehet, hogy Cipolla lo­vag őt idézi. Szabadság-defi­níciójában pedig Naphta, A varázshegy című Mann-re- gény terrort hirdető démoni filozófusának ideológiája bújkál, s ez a „toldalék” éppúgy Spiró György lele­ménye, mint az, hogy mind­egyik színpadi figurának, lé­gyen bármilyen rövidke sze­repe — arca, karaktere van! Valódi cirkuszi produkci­ók sorozatát látjuk ettől a nyájas arcú torzótól, akinek első dolga, hogy tekintélyt teremtsen egx nyakas néző — Kisvárday Gyula pompás kabinet alakítása — megalá­zásával. Minden trükk meg­szégyeníti a kellékként hasz_ nált embert. És most már kikötői suhanc, jómódú üdülővendég, helybeli pan­zió® között nincs különbség. A fasiszta ideológia lényege az engedelmeskedés, a fel­tétlen behódolás, önmagunk személyiségének feladása, beolvadás a kemény tömbbé formált masszába. Ez a ko­nyakozó. medicinát kortyoló Cipolla nem külsőleg, hanem belsőleg démoni Koltai nagy formátumú alakításában. Tudja a szám misztika fo­galomkörébe tartozó trükkö­ket éppúgy, mint a kártya­bravúrokat, a levegőben tá­masz nélkül lebegő médium mutatványát, ezek azonban szokvány-csodák. Cavaliere Cipolla az akaratelhárítás — mely abban az időben is til­tott mutatvány volt — ko­ronázatlan királya: Angio- lieriné panziósnőt, Duse Eleonóra egykori társalkodó­nőjét szinte szeretőjévé bű­völi, egy középosztálybeli üdülővendéget hisztérikus rohamra késztet indiai úti­élmény felidéztetésével stb. Alig várjuk megváltó ostar­Koltai Róbert és Kari Györgyi pattintását, és a feloldó csellófutamot. Spiró és Lukáts hangsúlyt ad annak a barnalnges fa­sisztának, aki sziklaként ül a helyén- végig, egyenruhát idéz: viseletének mar tekin­télye van. Éppen ezért van különös jelentősége annak, amikor Cipolla őt alázza meg, mintegy bizonyítva „magasabb rendű” ideoló- gusi mivoltát a végrehajtó nyers erőnél. Krum Ádám nélkül — ő játssza a fasisz­tát — ez az előadás nem lenne olyan,, amilyen! Idéz­zük ide még Mario pincéi' és Cipolla jelenetét: a mágus akaratára a fiú őt a szerel­mesének látja, és megcsó­kolja. A valóságban Mario nem rántott revolvert ocsúdva, sőt — ahogy Tho­mas Mann megírta — más­nap dicsérte az ügyes illú- zioniistát... Lám, sokszor észre sem vesszük, hogy a bűvészmutatvány közben „ordas eszmék” csjrateiepé- vé válunk magunk, is. Nehéz helyzetben vagyok, mert a színpad minden egyes tagjának alkalma nyílt bizonyítani; közülült. is ki­ragyog Csákányi Eszter, ez az utószezont élvező szo- banövény-hölgy, aki az első napsugárra pe csenve pi ros i 'a sül. Főszereppé nő Csáká­nyi epizódja, amikor tudat­alattija bomlik elénk ... Kari Györgyi Angioliennéje, Karácsony Tamás Angolieri- je kitűnő alakítás, mert egész élethátteret rajzolnak a figurák mögé. Kosa Béla vagy a felfedezés számban menő Csóka Zollá átalakítás, Simány Andrea reakciói mind-mind nagyszerű pilla­natokat eredményeznek. Kamondy Imre tökéletes Mario. Cserna Csaba pedig szinte szavak nélkül is „fe­hérek közt egy európai”!' A trükköket Balázs Kálmán és Péntek József tanította be. I.eskó László Vándor Sándor énekkari szemle Influenza versenylázzal A tavasz az énekkarok számára a versenyek idősza­ka. Szombaton délután a Vándor Sándor énekkari szemlék selejtezőjét a ka­posvári Munkácsy gimnázi­um aulájában rendezték. A gyér hallgatóság — többnyire szakmabeliek —- előtt nyolc kórus lépett pó­diumra. Egyiküket-másiku- kat az influenzajárvány ti­zedelte meg, mások régi ré- pertoárdarabjaikat adták elő inkább rutinból, mint lelkesedéssel, ezért hát messzemenő következteté­seket aligha vonhatunk le szerepléseikből — ami per­sze nem jelenti, hogy ne akadtak volna gyönyörköd­tető mozzanatai a hangver­senynek. Bízvást ezek közé sorol­hatjuk a tanítóképző főisko­la női karának szereplését: Klausz Róbert együttese ezúttal nem csupán a hang­zás csiszoltságával és ele­ganciájával tűnt ki, hanem, énektesének vitalitásával, természetes erejével is. Ugyancsak szép ívű fejlő­dést bizonyított szombati fellépésével Klausz másik csoportja, a SÁÉV munkás­kórusa, kiváltképpen a női szólamok • hangzásának tisz­taságával és természetessé­gével. A korábbi évek átla­gánál nem jobbat és nem rosszabbat nyújtott a nagy­atádi pedagógusok női kó­rusa és a Somogy megyei Pedagógus Férfikar — Pau­ker Zoltán, illetve Heisz Ká­roly irányításával —, a Sza- lóky Béláné által vezetett boglárleltei énekkar produk­ciója pedig egy klasszissal volt színvonalasabb a Ván­dor Sándor szemle tavalyi bemutatóján hallottnál, ami természetesen egyelőre vi­szonylagos értékmérő. A vendégszereplő mőzsi és dombóvári énekkar Tolna megye kórusmozgalmának hétköznapjaiból adott ízelí­tőt. A becsvágyó és tehetséges, de az „örökranglistán” még nem szereplő kórusok mező­nyében a Vikár Béla ve­gyeskart tekinthetjük fu- tamgyőiztesnek. Szereplésük értéke azonban — s ezt azért kell megjegyeznünk, mert az utóbbi hónapokban nem először tapasztaltuk — meg sem közelítette az egy­két esztendővel ezelőttiekét. Stiláris tudásuk ugyan most is biztos, minden egyes pro­dukciójuk a partitúra gon­dos tanulmányozására vall, korábbi egységes és drámai hangzásuk azonban eltűnt, szopránjaik tónusának diák- lányos vékonysága nem „jön össze” a basszus tö- mö'rségével, tenorszólamuk­nak bár hajlékony, de érc- telen-vértelen hangzásával. Lehetséges, hogy éppen a túlhajtottság, a gyakori kö­telező fellépések miatt ke­rült volna hullámvölgybe az az együttes, mely az orszá­gos viszonylatban is párját ritkító Zákányt Zsolt veze­tésével dicsőséget dicsőségre halmozott az elmúlt évek­ben? Vagy a nemzedékvál­tás okoz zökkenőket? Bár­melyik feltételezés feleljen is meg a valóságnak, a követ­keztetés — a nagy múltú, világszerte jegyzett kórus és az egész megye érdekében — csak egy tehet: az elmé­lyült műhelymunka és a fá­rasztó szeriális fellépések arányának megváltoztatása. Az évekkel ezelőtt meg­hirdetett. „fölmenő” rend­szerű erőfelmérés-sorozat dél-dunántúli bemutatójára a zsűri mind a nyolc együt­test jelölte. Egy részüknek csupán az okoz gondot, hon­nan kerül majd anyagi fe­dezet. a kötelezően előírt or­szágjárás finanszírozására. L. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom