Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

Ragyogó

pályán

— Félig baranyai lány vagyok... Pécsen kezd tem a közgazdasági technikumot, s Szekszárdon fejeztem be. Egy rövid ideig ott dolgoztam, aztán jöttem Somogyba. Ez ötvenhatban volt. Jelentkeztem a Mészövben azzal, hogy szeretnék Kaposváron dolgozni. Azt mondták, most nincs hely, de menjek át a járási központba, mert Kadarkútan van. Majd ha lesz üresedés, akkor bekerülhetek Kaposvárra . . .

— Hány éves volt akkor?

— Tizenkilenc ... Aztán megismerkedtem Jánossal, ötvenkét májusában volt az esküvőnk. Látja, azóta is ott vagyok.

Király Jánosné a kadar- kúti áíész kereskedelmi osztályvezetője. Ilyen beosztásban az egyetlen nő a somogyi fogyasztási szövetkezetekben. Határozott, energikus egyéniség, minden szavából érződik a fölkészültség, a magabiztosság. Erre nagy szükség van, hiszen többnyire férfiakkal tárgyal gazdasági vezetőként, párt- titkárként, a járási párt- vógrehajtó-bizottság tagjaként.

Fölveszi a piros öngyújtót az íróasztalról, s rágyújt a ki tudja hányadik cigarettára. Közben kolléganője behozza a gőzölgő finom kávét, s kedvesen kínálja.

— Nehezebb-e a nő dolga vezetőként?

Gondolkodás nélkül válaszol, látszik, hogy sokszor megfogalmazta már a véleményét.

— Nagyon nehéz... Persze ezt helye és embere válogatja. Ha nagyon akarjuk, akkor mindent meg lehet csinálni. Persze csak úgy, ha a család mellettünk áll. Az én férjem elrendezte a gyerekeket. Különben is pici koruktól úgy neveltük őket, hogy önállóak legyenek. Mi az anyósoméknál laktunk, ő nagyon sokat segített. Így vehettem részt szakmai tanfolyamokon, végezhettem el az esti egyetemet.

Mosolyog, újra rágyújt, majd így folytatja:

— Az sablon, hogy nem fogadják el a nőt. Ez nem így van. Nekem .például se előnyöm, se hátrányom nem származott abból, hogy nő vagyok. A férfi boltvezetőkkel ugyan többet vitatkozom, a nőkkel könnyebb közös nevezőre jutni. A szakmát persze ismerni kell. Korábban odadörgölték nekem: mit tudod, az íróasztal mellől. Amikor bebizonyítottam az igazamat, akkor „így is lehet”-alapon elfogadták. Nagyon sokat segít, hogy annak idején közgazdasági technikumot végeztem, aztán hét évig könyveltem, dolgoztam hálózati ellenőrként, pénzügyi csoportvezetőként. Az előrehaladás attól is függ, van-e ambíció a nőben. Az érthető, hogy amíg kicsik a gyerekek, szülői segítség sincs, nem vállal semmit. Utána azonban lehet! Ezért mondom a kolléganőimnek: most" tanuljatok, amíg 28—30 évesek vagytok. Szerintem nem azért van kevés nő vezető beosztásban, mert nem alkalmas rá.

Nem elméletben, hanem a gyakorlati tapasztalata alapján mondja mindezt. Ö is akkor lépett be a pártba, amikor a gyerekek nagyobbak lettek. Utána gyorsan kapta egyik megbízatást a másik után. Még nem volt három éve párttag, így külön engedéllyel választották meg községi párttitkárnak. Három évvel ezelőtt önálló pártszervezet alakult náluk, azóta ott titkároskodik.

Nyolc évvel ezelőtt bekerült a kaposvári járási pártvég- rehajtó-bizottságba.

— Épp elég elfoglaltsága lehet — jegyeztem meg.

' — Nem olyan a munkaköröm, hogy csak úgy itt hagyom. A feladatok határidősek. Azt se lehet, hogy mindig más dolgozzon helyettem. Talán három-négy vb- ülésen nem voltam ott betegség, tanfolyam miatti Amit ott hallok, azt hasznosítom idehaza . .. Egyébként volt olyan hét, amikor egyetlen egy este sem jutottam haza idejében.

Királyné tárgyal, irányít, utasít, elemez, tervez, gépkocsit vezet egész nap. Szabad estéin olvas, tévét néz, kézimunkázik, köt. A kisvendéglőben kosztol, csak a hét végén főz. A férje Nagyatádon dolgozik a Közúti Építő Vállalat föépítésveze- tőjeként

— Amíg a gyerekek itthon voltak, addig minden este főztem. Most Szegeden élnek. Tünde harmadéves egyetemista, biológia-kémia szakos tanárnak készül, Laci geodétaként tavalyelőtt

ment oda a kőolajosokhoz.

A hétvégét a gyerekekkel töltötték Szegeden. Onnan utaztak tegnap a fővárosba. Király Jánosné először járt a Parlamentben. Sugárzó arccal indult haza a nőnapi ünnepségről egy piros dobozzal, melyben ott csillogott a Munka Érdemrend ezüst fokozata.

Lajos Géza

Jutalomút

Megszokott mozdulattal nyúl a megmunkálatlan fadarab után. A gépbe, mintha egész életében ezt végezte volna.

Inga, illetve keretvágó ez a gép; parkettának, palettának, rakodólapnak valót készítek. ..

Leli Istvánné, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyárának betanított gépmunkása sokfelé dolgozott, mielőtt ide került.

— Szeretem, amit csinálok; dolgozni mindig szerettem. Tizenkilenc esztendeje kerültem a jelenlegi helyemre. A nyugdíjazásomig még négy év van hátra. Kezdetben ládákat szegettem, három műszakban. Aztán gépre kerültem, megismertem és megszerettem ezt a munkát, pedig nem köny- nyű.

Egy-egy nyolcórás műszakban — a fajtától függően — sok mázsányi terhet kell emelni.

Leli Istvánné szorgalmával, szókimondásával szerzett tekintélyt magának. Kommunistává ebben a

gyárban, a Münnich Ferenc szocialista brigádban vált.

Asszony lány a — a Napsugár Ipari Szövetkezet meósa — szintén párttag, a veje munkásör. Velük él, s úgy érezte, neki is a pártban a helye.

Az alapszervezet negyven kommunistája beválasztotta a pártvezetőségbe is: ő lett a gazdasági felelős. Lelkiismeretesen látja el pártmegbízatását. Ezért javasolták ; legyen ő is tagja annak a csoportnak, amelyet a nőnapon külföldi jutalomutazásra küldenek Jugoszláviába.

Amikor közölték vele a döntést, szabódott:

— Megkérdezem a gyerekeket, 82 esztendős édesanyámat, hogy mit csináljak. .. Én még soha nem voltam külföldön, majd ők megmondják, mit tegyek.

A család kérte: menjen, lásson világot, szerezzen élményeket, pihenjen.

A munka, a gyárhoz való ragaszkodás jutalma ez az út.

Szalai László

— Tudod, hogy az ENSZ

1983-at a kommunikáció ■nemzetközi évének nyilvánította? . .

— Igen. Tudom. Jó néhány kommunikációt hallottam ez alkalomból arról, hogy telefonhelyzetúnk európai viszonylatban milyen siralmas.

— Viszont Kaposváron a

Kinizsi-lakótelep bejáratánál az év eleje óta áll egy telefonfülke. Üresen, készülék nélkül. Lehet, hogy ezzel eleget tettünk a nemzetközi év szabta összes kötelességnek? .

— Lehet. Ezen a lakótelepen nyolc év óta élnek emberek, egyre többen, talán már meg is szokták, hogy nyilvános telefonra nem futotta. Egy-két házitelefonra igen —, de hát az magánügy.

— Valójában akkor van

haszna a kommunikációs évnek, mert a fülke sejteti: lesz a telepnek is telefonja. Méghozzá olyan, melyet bárki használhat. .

— Igen.

— És nem örülsz ennek?

— Dehogynem! Valaha nekem is volt telefonom, és tisztában vagyok azzal, hogy a XX. század végi életritmusban mennyire mindennapi, fontos eszköz ez. Kivált egy lakótelepen, ahol ezrek élnek, és nem csupán arra kell a berregő masina, hogy „kislányom, szaladj el a boltba a tejért, mert ma később megyek haza”, hanem például arra, hogy „negyvenfokos láza van a

Kitüntetések a nők napja alkalmából

A nemzetközi nőnap alkalmából rendezett ünnepségeken több somogyi nő kapott kitüntetést eddigi gazdasági, közéleti tevékenysége alapján. A nőpolitika megvalósításában szép eredményt elérő férfiak tevékenységét szántón elismerték. köztük is volt somogyi.

A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Király Jánosné, a kadarkúti áfész kereskedelmi osztályvezetője. Novák Lajosné, a kaposvári Centenáriumi óvoda vezető óvónője, Pápa lmréné, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet osztályvezetője és Tamás László, a böhö- nyei Szabadság Tsz orsózóüzemének vezetője.

A kitüntetés bronz fokozatát kapta meg dr. Fazekas Sándorné, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Kovács Istvánné, a kaposvári körzeti fogorvosi szolgálat csoportvezető asszisztense, Kovács Józsefné, a Május 1. Ruhagyár kadarkúti üzemének női szabója és Makkó Istvánné, a kaposvári Lady Ipari Szövetkezet termelésirányítója.

A művelődési miniszter Kiváló Mumkáért-kitünte- tést adományozott Gajda Fe- rencnének, a kaposvári Gépészeti Szakközépiskola takarítónőjének, Kasza Istvánná nak, a kaposvári Damjanich utcai középiskolai kollégium igazgatóhelyettesének, Kiss Gyulánénak, a kaposvári Zrínyi iskola igazgatóhelyettesének, dr. Lengyel Lászlónénak, a kaposvári közgazdasági szakközépiskola tanárának, Pusztai Jenőnének, a Siófoki Járási Hivatal tanfelügyelőjének, Ridling Lőrincnének, a kaposvári 512. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvtárosának, Ruzsinszki- né Csendes Irénnek, a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet könyvelőjének.

A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója lett Holczmann Ferencné, a boglárlellei Balaton Ipari Szövetkezet dolgozója, Keszthelyi Tiborné, a siófoki Építő Ipari Szövetkezet dolgozója.

gyerekemnek, kérem, azonnal jöjjön”. No, de elég ennyit a telefonról. Elsősorban nem ez érdekel. .

— Nem? Pedig hát — hogy téged idézzelek — a XX. század végén ez a kommunikációnak egy nélkülözhetetlen, fontos eszköze.

— De eszköz! És ez az,

ami sokkal inkább foglalkoztat. •

— Nem értelek!

— Miért kell eszközben gondolkodni a kommunikáció éve kapcsán? Ha több telefon lesz, meg műhold meg korszerűbb tévé, akkor jobban megértjük egymást?! És egyáltalán: egy ilyen ENSZ-év alkalmából csak a technikáról kell beszélni?!

— Kérdéseidből gyanítom, valami motoszkál benned.

— Jól gyanítod.

— No, ki vele! .

— Az ENSZ 157 tagországot számláló Nemzetközi Telekommunikációs Egyesülésének felhívásában olvastam, hogy ez az év „... mozgósítja az egész világot a kommunikációs rendszerek fejlesztésére, és jelentheti olyan új korszak kezdetét, amelyben minden nemzet élvezheti az egységesen, ösz- szehangoltan kifejlesztett kommunikációs rendszerek előnyét." Nagyszerű cél.

— És ki vitatkozik veled?

— Senki. Illetve magira vagyok vitában magammil. Mert értem én ezt a neims célt, de amióta elindult ennek a jegyében ez az év,

Ezerforintos bankjegyet, új 5,10 és 20 forintos érmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank április 18-án új kivitelezésű 5 és 10 forintos pénzérmét, továbbá 20 forint névértékű érmét bocsát ki. Az új 5 és 10 forintosok könnyebbek és kisebb átmérőjűek a jelenleg forgalomban lévőknél. A 20 forintos érmék bevezetését a forgalom szükségleteinek jobb kielégítése, továbbá a különféle automaták jelenleginél nagyobb címletű érmékkel való ellátása indokolja. A jelenleg forgalomban levő 10 és 20 forin• *

Az ezerforintos .bankjegy és az új pénzérmek kibocsátása egyaránt a készpénzforgalom számottevő növekedésével függ össze. A termelés és a szolgáltatások bővülésével, ezek értékének, árának emelkedésével lényegesen növekedett a forgalomban levő pénz mennyisége, felgyorsult forgási sebessége. Egész sor országban, például az NSZK-ban, Svájcban, Angliában, Dániában, az Egyesült Államokban már korábban ezres címletű bankjegyeket bocsátottak ki, hogy ezzel csökkentsék a forgalomban lévő pénz mennyiségét, a Szovjetunióban a 100 rubeles az ottani ár- és költség- viszonyok között ugyancsak magas címletű bankjegynek számít, a mi ezer forintosunknál is nagyobb értékű pénz. Magasabb címletű pénz kibocsátása nálunk is időszerűvé vált, mert a nagymennyiségű bankjegy kezelése immár erősen terheli a boltok, a nem ritkán napi többmillió forintos forgalmat lebonyolító áruházak pénztárosait, a posta, s különösen a pénzintézetek dolgozóit. A nagyobb címletű bankjegy bevezetése hosszabb időn át csökkenti a forgalomhoz szükséges pénz mennyiségét. Számítások szerint másfél év alatt körülbelül 40 millióval csökkenthető a forgalomban lévő bankjegyek száma, ami a banikjegykészítésben-, szállításban, a postai és a pénztéri kezelésben, feldolgozásban számottevő anyag-, gépi kapacitás, munkaerő- és .

egyre többet foglalkoztat egy olyan dolog, amihez sem kábel, sem telefon, sem Telstar, sem semmi anyagiakat igénylő technika nem kell — és mégis egyre kevesebb van belőle.

— Nem egészen értelek:

mire gondolsz? .

— A legalapvetőbb, legkezdetlegesebb kommunikációra, az emberi szóra, a beszélgetésre. Miért hökkentél meg? Ne többet, csak az elmúlt hat hónapot próbáld magadban visszapörgetni. Voltak-e közte ilyen villanások, hallomások: „Szervusz, rég láttalak, mikor ülünk össze egy kicsit?”; „Rohanunk, csináljuk, és közben elmarad a legfontosabb: nem beszélgetünk”; „Magyarul mondtam, hát miért nem érted?!"; „Most nincs rá idő, talán a jövő héten szót váltunk róla ...” A példatár kifogyhatatlan, ügye hallottál ilyet vagy hasonlót?

— Nem kétséges.

— Na, látod. Amióta ember az ember, a közléshez, a kapcsolatokhoz keresi az eszközt. De valahogy úgy érzem, minél tökéletesebb a technika, annál inkább háttérbe szorul, szegényesedik a legtermészetesebb kommunikáció, a közvetlen szó. És ez talán jobban hiányzik, mint a telefon.

— Valójában ezzel kezdtük: 1983 a kommunikáció

nemzetközi éve ...

— Igen, tudom. Beszélgessünk ... i

Vörös Márta

tos bankjegyek, továbbá az 5 és 10 forintos érmék érvényben maradnak.

Június 27-én a bank megkezdi 1000 forint címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. Az 1983. március 25-i keltezésű és Bartók Béla képmását viselő bankjegy kibocsátását a megnövekedett pénzforgalom indokolja. Emellett a gépi úton történő feldolgozás megkönnyítése is célszerűvé teszi az új címlet kibocsátását.

időmegtakarítást tesz lehetővé. Az ezerforintos bankjegy kibocsátását beható vizsgálódások, egyeztetések előzték meg. Több változatot dolgoztak ki, s a szakértői bizottság ezek közül választotta ki a legmegfelelőbbet. Hasonlóképpen nagy komi tekintéssel választották ki a különleges papírt, festékanyagot és nyomdatechnikai megoldást. Még további három hónapot vesz igénybe, amíg az új bankje- jGgyből kellő mennyiséget nyomnak.

A kibocsátás hivatalos kelte 1983. március 25., valójában azonban három hónappal később kerül forgalomba az ezerforintos. Szakemberek véleménye szerint az új bankjegy esztétikailag csakúgy, mint a papír és a festékanyag minőségében, nyomdatechnikai megoldásában megfelel a követelményeknek. A zöld tónusú bankjegy elő oldalán Bartók portréját, hátoldalán Medgyessy Ferenc Anyaság című szobrát ábrázolja. Mérete az ötszáz forintossal azonos.

A megnövekedett készpénz-forgalom tette szükségessé azt is, hogy a húsz- forintos bankjegy helyett fémpénzt vezessenek be. A nagy forgalom még a legjobb papírból készült bankjegyet is erősen megviseli. A húszforintosaink átlagosan 11 hónap alatt mennek tönkre, s az állandó utánpótlás sokba kerül. Az új váltópénz-érmék kibocsátásával bankjegygyártásunk egyharmaddal csökkenthető. Egy érme előállítási költsége a bankjegyének egyharmada. A kupronik- kelből vert fémhuszasok legalább 30 évig eltartanak. Ugyanakkor jó lehetőséget teremtenek az önkiszolgáló automaták szélesebb kö-rú kihasználására, s célszerűen lehet használni távhíváskor a telefonautomatákhoz is. A fém-húszforintos köny- nyebb és kisebb a jelenlegi tízforintosnál. Ennél is kisebb az új tíz-, s még kisebb az új ötforintos, amelyeket azért bocsátanak ki, hogy fémpénzeink egymással összhangban legyenek, s egyben jól meg lehessen különböztetni egymástól. A sárgás színű tízforintost alu- bronzból, a fehéren fénylő ötforintost a húszashoz hasonlóan kupronikkelből verik. Amíg a húsz- és az ötforintos érme széle recés, a tízforintos sima, úgynevezett széldísszel készül. Ügyeltek arra is, hogy az új érméket ne lehessen összetéveszteni más országok pénzével, s külföldi érmét ne lehessen felhasználni a magyar automatákhoz. Az új pénzek megjelenése után is forgalomban maradnak még egy ideig a húsz- és tízforintos bankjegyek és a .jelenlegi tíz- és ötforintos érmék. Húsz- és tízforintos bankjegyekből újabbakat már nem nyomnak, a meglévő készletek elhasználódásig maradnak forgalomban. A jelenlegi tíz- és ötforintos érméket olyan ütemben vonják be, amilyen ütemben azokat az újakkal helyettesíteni tudják. Hagynak időt a tíz- és ötforintossal működő automaták, köztük a gépkocsiparkoló-órák átállítására is.

Beszélgessünk