Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft SOMOG/lNÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYE IBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 56. szám 1983. március 8., kedd Nőnapi kitüntetési ünnepség a Parlamentben Vasárnap a brit kormány meghívására hivatalos láto­gatásra Londoniba érkezett Marjai József miniszterel­nök-helyettes. A magyar vendéget és kí­séretét a Heathrow-i repülő­téren sir Donald Logan, a brit külügyminiszter szemé­lyes képviselője és más brit hivatalos személyiségek fo­gadták. Jelen volt dr. Bányász Re­zső londoni magyar és Bryan Cartledge budapesti brit nagykövet. A magyar—brit hivatalos tár^alások hétfőn megkez­dődtek. A nemzetközi nőnap al­kalmából hétfőn kitüntetési ünnepséget tartottak a par­lamentben.. Részt vett az ünnepségen. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke a párt Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntöt­te a kitüntetetteket és sze­mélyükben hazánk' egész nő­társadalmát. Magyar-osztrák vízügyi tárgyalások NSZK — A választás eredménye Helmut Kohl ismét kormányt alakíthat Parlamentbe jutott mind a négy párt Az öt hónapja hatalmon levő keresztényliberális koalíció győzelmét és négy- pártrendszer létrejöttét eredményezte az NSZK-ban a vasárnap megtartott or­szágos választás. Így 1987-ig ismét Helmut Kohl, a Ke­reszténydemokrata Unió el­nöke alakíthat kormányt.. A választáson, amelyen a szavazásra jogosult 43,4 millió állampolgár 89,1 szá­zaléka vett részt, a követ­kező eredmény született: Pártok 1983-as választás 1980-as választás Eltérés 1980-hoz képest CDU—CSU 48,8 44,5 4,3 SPD 38,2 42,9 —4,7 FDP 6,9 10.6 —3,7 Zöldek 5,6 1,5 4,1 Egyéb 0,5 0,5 Ezzel mind a négy párt CDU—CSU 244, az SPD 193, bejutott a parlamentbe. A az FDP 34. a Zöldek 27 kép- 498 tagú Bundestagban a viselői hellyel rendelkeznek. Élénk érdeklődéssel figyel­ték Moszkvában a nyugat­német választási eredmé­nyek alakulását. A hivata­los előzetes végeredmények alapján a TASZSZ bonni tudósítója megállapítja, hogy a választásokat a nagyfokú aktivitás . jellemezte. Az erőviszonyok számszerű ala­kulásán kívül a tudósítás felhívja a figyelmet arra, hogy a Bundestagban a ko­rábbi négy helyett a jövő­ben öt párt képviselői kap­nak helyet. A győztes CDU—CSU koa­líció vezetői közül a hírügy­nökség idézi Kohl kancel­lárnak a bel- és külpoliti­kára vonatkozó első kijelen­téseit, amelyek szerint a keresztényunió politikájá­nak legfőbb céljai a munka­nélküliség csökkentése, a gazdasági tevékenység élén­kítése. míg a külpolitikában a leszerelés. Egyidejűleg Kohl — hangsúly ózta a tu­Több bauxit külszíni fejtésből Fennállása óta az idén kell a legtöbb — együttesen. 2 millió 170 ezer tonna — ércet kitermelnie a Bako­nyi Bauxitbánya Vállalat­nak. Bár a bauxit zömét most is a mélyművelésű bá­nyából — Nyirád és Halim- ba térségéből — hozzák fel­színre. jelentősen nő a kül­színi fejtés aránya is: Ihar­kút után Csabpusztán is megkezdték a felszínhez kö­zeli rétegek kitermelését, s így ebben az évben már ösz- saesen 670 ezer tonna bau- xitot adnak a külszíni bá­nyák. E lelőhelyek ércva- gyona különösen gazdaságo­san tárható fel. A számítá­sok szerint akkor érdemes külszíni fejtésre berendez­kedni, ha egy tonna bauxit kinyeréséhez legfeljebb 8 tonna fedőréteget kell le­tisztítani. Az említett két külszíni fejtésnél viszont egy tonna bauxitra mindössze 3—4 tonnányi fedőréteg jut. Gazdaságossága mellett az itteni külszíni fejtés spe­ciális feladatot is jelent. Ez abból adódik, hogy Iharkú- ton és főleg Csabapusztán Európában egyedülálló geo­lógiai képződmények ala­kultak ki. A bauxit nem vízszintes rétegekben. ha­nem függőlegesen, tölcsér alakban helyezkedik el. Az ilyen bauxit-kutakat gyak­ran a külszíni fejtéseken is csak alagút-rendszerrel tud­ják megközelíteni. Videotechnika a vezetőképzésben Országos konferencia Veszprémben Hétfőn megkezdődött Veszp­rémben a videotechnika pedagógiai alkalmazásával foglalkozó ötnapos országos konferencia. A vezetőképzés­ben és továbbképzésben résztvevő pedagógusok érté­kelik azokat a videotechni­kára alapozott módszereket, amelyekkel az eddigi tapasz­talatok szerint nagy haté­konysággal lehet továbbfej­leszteni a pedagógusok kész­ségét és személyiségét. A választásnak három győztese és egy vesztese van. Az első számú győztes a CDU—CSU, amely 1957 után fennállásának második legjobb eredményét érte el. Szavazatvesztesége ellenére elégedett az FDP is, amely­nek a tavaly őszi „fordu­lat” után bekövetkezett sú­lyos visszaesését követően a jómódú középrétegek felé való nyitással sikerült átlép­nie a bejutáshoz szükséges ötszázalékos határt. A győz­tesele közé sorolható a zöld baloldali tömegmozgalom is, amely 1979-ben megkezdő­dött dinamikus előretörésé­vel — öt tartományi parla­ment után — a Bundestag­ba is bejutott. (Kommentá­runk a 2. oldalon.) dósítás — ismét megerősí­tette pártja elkötelezettségét a NATO „kettős határozatá­hoz”, amelynek értelmében a Német Szövetségi Köz­társaságban — és más nyu­gat-európai államokban — új amerikai nukleáris raké­ták telepítésére kerül sor. Mi készek vagyunk e fegy­vereknek az NSZK-ba törté­nő telepítésére — mondta Kohl. Magyar—osztrák vízügyi tárgyalások kezdődtek hét­főn Szombathelyen.. A ha­gyományos, évente megren­dezésre kerülő tanácskozá­son az észaik- és myuiglat-du- nántűild, valamint az osztrák közös vízfolyásokkal kapcso­latos feladatokat, programo­kat egyeztetik, s a fontossá­gi sorrendnek megfelelően határozzák meg a közös ten­nivalókat. A mostani ötna­pos tanácskozáson többek között megvitatják a Han- ság-csatoma, a Pinka, a Rá­ba és a Lapincs szabály ozá­sát, a Fertő tó, s más határ­vizek közös vízminőség-vizs­gálatát Eszmecserét foly­tatnak arról, hogy az eset­leges vízkárelhárításokhoz szükséges adatok az osztrák vízgyűjtőről minél előbb, miinél nagyobb számban és kellő időbem álljanak a győri és a szombathelyi víz­ügyi igazgatóságok rendel­kezésére. A magyar és az osztrák vízügyi szakemberek szerdán a magyar területen helyszí­ni szemléket tartanak, majd folytatják a szombathelyi tanácskozást, amit pénteken fejeznek be. Ezt követően március 21-én Eisienstadtban tárgyalnak a közös tenniva­lókról. A KÖZÉLET Kádár János találkozója az olasz nagykövettel Alessandro Cortese de Ho­sts, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete, aki a közeljövőben végleg elutazik hazánkból, hétfőn búcsúlátogatást tett az MSZMP KB székházában, s ez alkalommal találkozott vele Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Pujo Frigyes elhalasztotta utazását Púja Frigyes külügymi­niszter influenzás megbete­gedése miatt elhalasztotta március 7-re tervezett bel­giumi hivatalos utazását. Hazaérkezett Olaszországból az MSZMP KB küldöttsége Hétfőn hazaérkezett Milá­nóból az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja,, a KB titkára vezetésével az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusán vett részt. A delegáció tagja volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Izraelbe utazott a nötanács delegációja Hétfőn Izraelbe utazott a Magyar. Nők Országos Taná­csának delegációja Kis lm- réné alelnök vezetésével. A küldöttség részt vesz az Iz­raeli Nők Demokratikus Szervezetének március 11— 13. között megrendezendő kongresszusán. Köpeczi Béla Bécsben Megbeszélések kezdődtek Becsben a magyar—osztrák tudományos- és kulturális együttműködésről. A négy­napos hivatalos látogatásra Becsbe érkezett Köpeczi Béla művelődési minisztert hétfőn Herta Firnberg asz- szony, osztrák tudományos- és kutatási miniszter üdvö­zölte; NONÁPON Pöttömnyi lányok dicsekedtek: „én is kaptam nővi­rágot". Mint kiderült, a Nemzetközi Nőnap alkalmából neki is vitt csokrot a családfő. A megnevezés tehát ta­láló, a nőnapi virág, nővirág. Természetesen a kislány­nak fogalma sem volt róla, hogy miről is nevezetes e nap. Aligha hallott még női egyenjogúságról, még kevés­bé arról, hogy ezért bárhol, bármikor küzdeni kellett. Pontosabban szólva a világ számos táján ma igazán élénk a csatározás, míg másutt, példának okáért nálunk, újabban már arról is vitáznak, hogy vajon nem a férfiak váltak-e kiszolgáltatottá, kerültek hátrányos helyzetbe. Kétségkívül sok minden történt, változott az első nő­nap óta. Elfogultság nélkül annyit mindenképpen megál­lapíthatunk, hogy férfi és nő társadalmi helyzete közele­dett egymáshoz az elmúlt évtizedekben. Aki netán visz- szasírja a régi szép időket, számítsa ki, hogy hány napig működne például gazdasági életünk, ha csak annyi lány­asszony dolgozna, mint mondjuk az ezredfordulón. Vélhe­tőleg a legmegrögzöttebb „férfipártiak’’ sem gondolják ko­molyan ma már, hogy az asszonynak a főzőkanál mellett a helye. Márcsak önzésből sem. Jó néhány nemzedék nö- v.ekedett. óvónők, . tanárnők okitását-nevelését . jól-ro&ezul megértve. Kevés szakmától eltekintve a nők munkájával találkozunk nap nap után. Sőt, némely szakmák olannyi- ra elnőiesedtek, hogy a „gyengébb nem’’ — nyilván el­képzelhetetlen — munkamegtagadásával egyszerűen meg­szűnnének. A nők már-már teljes körű foglalkoztatottsá­gának is megvan persze az árnyoldala. Lassacskán felis­merjük, hogy a tanintézetek, az iskolák, ha mégoly jól működnek is, nem vehetik át teljes egészében a család szerepét, hogy semmi mással nem pótolható anya és gye­rek kapcsolata. Valamint, hogy nem igen tudjuk elvisel­ni — a nők többsége sem —, ha valaki nő mivoltát akarja megtagadni. Kívánjuk az egyenjogúságot és a kü­lönbségek megtartását. Minderről a fentebb említett kislány nem tudhat még. Mint ahogy arról sem, hogy nálunk ugyan a nők egyen­jogúságát alaptörvényünk, az alkotmány szabatosan leír­ja, s ez mindenkire nézve kötelező, ám az egyenlőséghez szükséges feltételek nem teremtődtek meg máról holnap­ra. Egyebek között azért sem, mert a szemléletünk vala­mivel lassabban változott, változik, , mint az kívánatos volna. Milyen hosszú időt vett igénybe, míg a továbbta­nulás lehetőségével a fiúkkal azonos arányban éltek a lányok. És nem kerültek felnőttként hátrányba a náluk- nál képzettebb férfiakkal. És ha képzettségben elérték is a férfiakat, még mindig kérdés lehetett — helyenként le­het ma is —, hogy vajon vezetésre alkalmasak-e? És mi­után ebbéli rátermettségüket bizonyították, maradhatott vitatémaként — netán családi perpatvar ürügyeként —, hogy mennyit vállaljon az asszony társadalmi tisztségből, közéleti elfoglaltságból. Egyszóval van még mit igazítani, ha nem is az elveken, a gyakorlaton. De érdemes-e ily komolysággal, bár felületesen, tú­lontúl vázlatosan, a nőnap alkalmából a nők társadalmi helyzetét feszegetni? Illendő volna akkor a világ más tájairól is szót ejteni, már csak azért is, hogy bemutas­suk, mennyire időszerű napjainkban is a Nemzetközi Nő­nap alapgondolata. Mindinkább az a meggyőződésem, hogy erre alig-alig alkalmas maga a nőnap. Ami meg­oldásra vár, ami vitára érdemes, legyen az év többi nap­jának leckéje. Ezen az egyetlen napon aligha tudnánk fölszámolni a visszahúzó szokásokat avagy lenyesni az egyenjogúság félreértéséből származó vadhajtásokat. Érjük be a köszöntéssel, a csokor virággal. És mondjuk azt a néhány köszöntő szót őszintén, nyújtsuk a csokrot jó szívvel. Még ezt sem csináljuk jól. Nem is az ilyenkor szokásos jópofáskodás („férfinap nem lesz?”) lehet bán­tó, hanem a „na, ezen is essünk túl” formális ünnepség, a kényszeredettség, „ha már kitalálták a nőnapot, mond­junk valamit, mert illik”. Nem, nem csupán illik. .Ha a nőnap történelmi kö­rülményeire, fontosságára emlékezni nem is akaródzik minden évben és kiváltképp nem családi avagy szű- kebb baráti, munkatársi körben, annyiban ragaszkodjunk a tradíciókhoz, hogy tiszteletünket, megbecsülésünket és — ne féljünk az érzelmeinktől sem — szeretetünket fe­jezzük ki e napon. Ami ettől válhat ünnepivé vagy leg­alább jó emlékezetűvé. Marjai József Londonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom