Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
ELFEKVŐ MILLIÁRDOK A log utóbbi adat még 1981-és, mert egyelőre csak az ismert: abban az esztendőben újabb 30 milliárd forinttal nőtt a vállalatok, a szövetkezetek raktáraiban tárolt alapanyagok, alkatrészek, félkész- és késztermékek — vagy ahogy a közgazdászok mondják: a készletek — értéke. Nem vigasztalhat bennünket, hogy az. 1982-re vonatkozó becslések valamelyes javulást ígérnek. Ugyanis még ez sem változtat azon a tényen, hogy immár 566 milliárd forint értéket tárolunk az or- 'szá.g . raktáraiban. Hogy mennyi ez az 566 milliárd, összehasonlításul nem ■ árt tudni, hogy 1981-ben „mindössze” 613,5 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme ... Nem kell közgazdaságtudományi egyetemet végezni annak a megértéséhez: ahhoz, hogy a gyárak, szövetkezetek folyamatosan termelni tudjanak, valóban sokfele anyagot kell tartamok a raktáraikban. Azt is könnyű felfogni, hogyha nő a termelés, akikor több készletre van szükség. Nem a puszta növekedéssel, hanem a mértékével van baj. Amíg ugyanis a legtöbb fejlett tőkés ország az évi nemzeti jövedelmének csak 1,5—2 százalékát „teszi félre” ilyen- oiyan készletek formájában, A szocialista brigádokra mindig számíthat Kaposvár. Szívesen, segítenék az iskoláikon, az óvodákon, a különböző intézményeken. Az aranykezű mesterek nélkül kevesebb tanterem szépülne meg, nehezebben gyarapodna az óvoda. Ilyen közösség a Kaposvári Elekrtrancsőgyár XI. Rákóczi Ferenc szocialista brigádja is. A hét évvel ezelőtt alakúit — tizennégy "tagú — csoport nagyon büszke rá, hogy eddig kétszer elnyerté a nagyvállalat kiváló brigádja címet. Felajánlásaik alapján, mindig élen járnak a kaposvári társadalmi munkákban is. Eperjesi Flórián csoportvezető áll a brigád élén, így foglalja osz- sze tevékenységüket: — Ügy érzem, hogy sok szép feladatot megoldottunk. Példáiul csapatotthonná alakítottuk át a Bartók Béla i&- koLa szenes pincéjét. Az első perctől ott vakunk, amikor a Kahriym városrész volt kazámiházát a Dózsa edző- csarnokává alakították át. Ezt úgy értse, hogy a szén kieöprése volt az első munkánk, utána nagyobb szakmai tudást igénylő feladatok következtek, egészen az átadásig. — Hány óra társadalmi munkát végeznek- egy-egy évben? — Ez attól függ, mit kérnek tőlünk, mennyi munkát igényel a feladat. A csapa-t- ott-hon-építeskor ezerkétszáz órát dolgoztunk, a DóÚj gallium kísérleti üzem Ajkán Ismét kelendő áru a világpiacon a gallium, amelynek értékesítési lehetőségei igen változatosait voltak az elmúlt években. A kedvező piaci feltételek hatására az idén az Ajkai Timíöldgyár és Alumímiumkohó. 2500 kilót állít elő belőle, harminc százalékkal többet,. mint tavaly. A régi üzem növekvő termelése mellett megkezdték a gallium gyártását a kísérleti üzemben is, szovjet technológia szerint. Az eljárás során — szemben a korábbi technológiával — nem használnak higanyt, így jobban védik a környezetet. Ha a szovjet technológia jói vizsgázik Ajkán, egy három tonna évi teljesítmenyu uze- aaei égútanak majd. mi az évi munkánk értékérteik.. hasznának vagy 4 százalékát fordítjuk erre a céira. S minthogy ez már sok éve így megy, ma már ott tártunk, hogy több száz- milliárd forintta-l magasabb a készletértékünk, mint amennyi az „olajozott” készletgazdálkodás es étén indokolt volna. Igazán nem nehéz belátni, mennyi előnye származna abból az országnak, ha az a sok száeimil- Hárd forint gyorsabban felhasználható volna. A közgazdászok azt is kimutatták, hogy a gyárak, szövetkezetek, raktárába betett &1 ka-trész, félkésztermék stb. (nevezzük egyszerűen anyagnak), nálunk átlagosan 68 repot tölt ott mozdulatlanul, míg sok tőkés ország nagyvállalatánál csupán 6— 8 r.ia-po-t. mert utána már felhasználják. Bár az igencsak eltérő viszonyok miatt kissé hamis — s számunkra túlzottan előnytelen — a fi!! meg a 6—8 nap szembeállítása,. de mégis csak figyelmeztet. Már azért is, ment a 68 napon, átlagba az is „belefér”, hogy egyik-másik termék esetleg évekig porosodik a raktár valamelyik sötét sarkában. A magyarázat persze egyszerűnek látszik: gazdaságunkra még sok tekintetben a hiánygazdálkodás jellemző, annak mdndien köve tik ezzsa-edaőcsemofc kialakításaikor kétezer-ötszázait... — Kükből áfl a brigád? — A szávattyúüzem elektroműszerészedből, lakatosaiból ... így természetes, hogy a világítás fölszereléséig mindent etváHalunk. — Mire futotta tavaly az erejükből? — Összesítettük az eredményeket: hatszáz óra társadalmi munkát végeztünk. Ügy alakult, hogy továbbra is jó a kapcsolati»*: a Dózsa sportegyesüléttel; amit kérnek tőlünk azt megcsináljuk. Még a rendezvények szervezésében is részt veszünk, sőt lejárunk szombatonként focizni. — Készüli-« már brigádfelajánlás az idén? — Még nem, most dolgozunk rajta. Az biztos, hogy most is vállalunk kisebb- nagyobb javításokat az ed- aőc&arnollcban. A sportkör számít ránk. — Elismerik-« társadalmi munkájukat? — MegfoecsüSk a brigád tevékenységét. Eddig kétszer kaptunk emlékplakettot a tansadaimá munkánkért... L. G. kent, A jelenlegi pecsenye- nyulat még az eddig kialakított áron, a tenyészselejtet azonban 60 százalékkal olcsóbban hajlandók csak átvenni; tenyészselejtnek számítva minden 3 kilón felüli állatot. A gazdasági társulás így 27 forintban á.lapította meg a tenyészselejtek kilogrammonkénti átvételi árát ményével. Más szavakkal: azért tárolnak annyi anyagot a vállalatok, meg a szövetkezetek, mert kiszolgáltatottnak érzik magukat. Nem biztosak abban, hogy a gyártáshoz nélkülözhetetlen alkatrészhez stb-hez hozzájutnak. Ezért inkább felhalmoznak, még' akikor is, ha jól tudják, hogy a hasonló profilú gyár is ugyanígy tesz. így keletkeznek a párhuzamos készletek. így növekednek az elfekvő miiliárdök. • Mindez azért is bosszantó, mert nálunk egész sor úgynevezett TEK-vállalatot (termelőeszköz kereskedelmi vállalat) szerveztek arra a céira. hogy anyaggal lássák el a gyárakat. A legtöbb ilyen TEK-vállalatnak még a nevében is benne van, hogy miért volna felelős: Gépiek, Vegytefc, Agrotek sib. Csakhogy — ez a furcsa! — az ipar készleteinek alig több mint egy tizede talá,lhaló a TEK-váüalatokinál. a többi viszont a gyáraknál. Nyilvánvaló, hogy változta tr.i kellene a T EK-vállalatok mai érdekeltségi redszerén, megoldást kellene találni a raktározási gondjaikra is, hiszen csak ezután — valóban csak ezek után — lehetne igazán elvárni tőlük, hogy garantálják: időben leszállítják a kért mennyiséget és minőséget. Minthogy ez egymagában aligha ígérkezik elegendőitek, további lépésekre is szükség lesz. Köztük talán a készletfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelezési intézkedések szigorítása ígérkezik a leghatásosaíbbniaik. Az tudni- illik, hogy ez idén felülvizsgálják a vállalatok készletgazdálkodását, s a különösen „hörcsög természetűek” a forgóalapjuk részleges elvonásával „fizethetnek”. A legtöbbet persze mégsem az ilyen kény- szeiánitézkedésektől várjuk, hanem a vállalatok önkritikájától, javuló munkájától. Máir jó néhány olyan gyárunk van — Bonyhádi Cipőgyár, Tiszavasvári Alkaloida, Egri Finomszierel- venygyár stb. —, amelyek el tudták érni: a készletük kisebb mértékben nő, mint az évi termelésük. Ez nem kevés — ez mások számára is példamutató! Végtére is: 1— 2 százalékos giaadasáigi növekedéssel számolunk 1983-ban. Ha — az’ említett gyárakhoz hasonlóan — csak annyit sikerülne elérni, hogy a készletek értéke sem emelkedjék nagyobb mértékben ennél, akkor nem növelnénk az elfekvő milliárdokat. Vagyis azoknak a javaiknak a meny- nyiségét, amelyeket a raktárak mélyére dugunk, ahelyett, hogy arra használnánk őket, amire valók. Az anyagi boldogulásunkra. J. A. S. Névjegyük a szerelés , Nyúlháború A háztáji termelésre, a vállalkozó kedvű kistermelőkre szüksége van a népgazdaságnak, hiszen a kistermelők kiváló piaci érzékkel „valuta- erős” termékeket is előállítanak. Ezek közé tartozik a házinyúl. Nem csoda, ha meghökkenéssel vetteur a kezükbe a megyei kistermelők azt a körlevelet, amit a Környei Mezőgazdasági Kombinát — mint a nyúltermelesi gazdasági társulás gesztora — megküldött nekik. A köílevél előzménye: az olasz partnerrel folytatott, január 21-i versenytárgyaláson a vevő bejelentette, hogy országában az I. osztályú vágónyűi ára négyszáz, az élőnyúl pedig 20Ö lírával csókEzzel a lavina elindult. Felháborodott kistermelők mondják:- emelkedik a tápok ára, ráadásul esetenként a minősegük is kifogásolható. Ez az önkényesnek vélt ár- csökkentés valósággal ízekre szaggatja a termelői kedvet. Időközben heves viták alakultak ki a túrakocsi vezető átvevők és a termelők között. Hiszen az évekkel ezelőtt forintokkal is- kedvet csináló átvevőből zsémbes, szigorúan dekázó, kíméletlen üzletember lett. Némelyik községben, átvevőhelyen hazatolták a tény észselejtnek kikiáltott, három kilón felüli nyulakat, másutt pedig felszámolták az állományt. A termelői kedv elvesztése kettős hátránnyal is jár: megszáporodott a nagysúlyú tapsifülesek száma, a kedvüket vesztett termelők egyre kevesebb pecsenyenyu- lat ígérnek. Az árcsökkenés és az ezt követő állapot számos okra vezethető vissza. A magyar nyúl piaci helyzete stabil még akkor is, ha az ára a múlt Két műszakban dolgoznak az építők a kaposvári kórház műtéti tömbjének szerelésé». Tartalékok a szervezésbon Szigorúbb az építők mércéje Két hónap telt el az idei évből, s a tél — két hetet leszámítva — igazán kedvezett a szabadban, dolgozó építőknek. latszik éz a termelésen? Gyulavári Tamás, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója így' felel a kérdésre: — A januári és a februári termelés megközelíti a tervezetett. „Megfejelt" nyereség — Tehát nem éri el? — Az idő jó volt. lehetett dolgozni, nem voltak, s ma sincsenek előkészítési problémáink. A két nagy munkánkon — a megyei tanácsszékház és a megyei kórház műtéti tömbjének építésén — két műszakban folyik a termelés. Megszerveztük ezt a lakásépítkezéseken is. Ipari üzemeink is többet gyártottak az év eddig eltelt időszakában, mint a múlt év első két hónapjában. A m unka üteméin azonban meglátszott a negyedik negyedévi hajrá: lazítottak, pihentek egy kicsit az emberek. — A múlt év végi hajrá nyereségért vagy az évközi lemaradások pótlásáért volt? — A tervezett 42 millió forint nyereség helyett 51,4 millió forintot ért el a vállalat. ' A többletnyereség alapja a takarékosabb, átévihez viszonyítva 15 százalékkal csökkent. A 23 600 tonnás kivitelből Somogy 1440 tonnával részesedik. Az olasz- országi vevő mellett Belgium, az NSZK és Hollandia is vásárol. A piacon viszont megjelent egy angol, jó minőségű pecsenyefajta, és ez fokozza a versenyt. Piaci helyzetünket akkor tudjuk tartani, ha kellő mennyiségű és jó minőségű lesz a magyar házinyúl. De mi történik akkor, ha eiveszik a termelői kedv? Az átvételi ár csökkenéséről akkor értesül a gazda, mikor átadásra viszi az árut. A szerződésben nincs szó a termelő jogairól, az árak garantálásáról vagy megváltoztatásának módjárói, s ezért érzik kiszolgáltatottnak magukat'. Az egyoldalú szerződéses kapcsolat, ahol a felvásárlóé a döntés minden joga, sok háborúság forrása. A nyúlt enyésztéssel foglalkozók fele nyugdíjas; idős emberek, akik szorgos munkával egészítik ki jövedelmüket. A nyűltenyésztéshez értenek, a vételár körüli huzavonával azonban értetlenül állnak szemben. Békés József gandoltabb gazdálkodás. Megtakarítást értünk el az anyagfelhasználásban, a gép- es szállítási költségekben, és csökkentek a vállalati működés költségei. Úgy fogyott kevesebb, hogy közben áremelkedések is voltak. A takarékosság nem ment a minőség rovására, és a dolgozókról is a SÁÉV- nél megszokott színvonalán gondoskodtunk. A többlet- nyereségre a gazdasági szabályozókban bekövetkezett változások miatt volt szükség. Élv közben váltak — visszamenőleges hatállyal — szigorúbbá a bérnövelés feltételei. Ezeknek csak takarékosabb gazdálkodással és a tervezettnél magasabb nyereséggel lehetett megfelelni. — Vagyis mozgósítani kellett a vállalati tartalékokat. — Az eredmény forrása a jobb műszaki előkészítés, az átgondoltabb munkahelyi szervezés, a több műszakos termelés, a gyártó és a szállítóeszközök jobb kihasználása. Dolgozóink megértették ezt, és támogatták elképzeléseinket. Ennek lett az eredménye, hogy javítva a minőséget teljesítette lakásátadási tervét a vállalat: elérte a maga elé tűzött célokat. Gond az ütemtelenség — Része volt ebben o hajrának is? — A múlt évben a termelés" — és ezzel együtt — az árbevétel ütemességét nem tudtuk jelentősen javítani. Tény, hogy a negyedik negyedévre eső árbevétel a vártnál is, a kívánatosnál is magasabb volt. Ennek tapasztalatait azért is érdemes összegezni, meid fel- használása további tartalékok feltárását jelenti. Az idén ugyanis a múlt évinél magasabb a mérce: tervünkben 65 millió forint értékű nyereség elérése szerepel. Ev végén akkor számolhatjuk meg ezt a pénzt, ha a tavalyinál hatékonyabban, szervezettebben dolgozik a vállalat. Jelentősek a feladataink. A nagy munkát végző dolgozókat meg akarjuk — én úgy gondolom, meg is tudjuk — fizetni. A jövedelmezőség növelését az idei év fő feladatának tartjuk. — Képes lesz a SAÉV az idén ugyanolyan mértékű nyereségnövelésre, mint amilyet tavaly — a szabályozóváltozások hatására —• elért? Más szóval: most is van ugyanannyi mozgósítható tartaléka a vállalatnak? Lehetőség és felelősség — Tartalékunk a munka- szervezésben van. El kell érnünk, hogy akkor és any- nyi gép, anyag álljon rendelkezésre, amikor és amennyi kell Nagy értékű állóeszközeinket több műszakban használjuk ki. A kísérleti jövedelemszabályozás — amely az idei évtől vállalatunkra érvényes — ösztönző is: a bérszínvonalnak nincs olyan értelemben felső határa, mint a régi szabályozási rendszerben. Ebből következik, hogy a vállalat számára jövedelmező munkát végző embereket jobban meg tudjuk fizetni. Üjabb tartalékokat mozgósít ez: ésszerű felhasználásuk a vállalaton múlik. Szervezetünket is ehhez igazítottuk: létrehoztuk az önelszámoló egységeket, s vezetőik részére biztosítjuk az eszközöket, a tervük teljesítéséhez. Tudják, mennyit keli termelni, s hány embert foglalkoztathatnak, mennyi bért használhatnak fel. Ehhez a nagyfokú önállósághoz arányosan határoztuk meg a felelősségüket is. Ha az önelszámoló egység nem teljesíti a hatékonysági mutatót, a vezető hathónapi bérének megfelelő összeggel felel. Vállalkozni — Munkát viszont a'vállalat, s nem az önelszámoló egység vállal. — Van bőven munkánk. A három korszerű technológiával — a 'panellel, a Clasp-sal és az IMS-sel — végzett munka tölti ki tervezett egymilliárd forintos árbevételünk 95 százalékát. Kaposvári panelből építünk Boglárlellén üdülőt, Siófokon munkásszállót is. A Clasp-technológia felhasználásával 40 iskolai tantermet szerelünk össze az idén, és szeptemberig 24-et átadunk. Fővállalkozásban készítjük a nagybajami általános iskolát: vállalatunk ké.- szíti a terveket, végzi a lebonyolítással kapcsolatos ügyintézést, a kivitelezést, s amikor átadja a beruházónak, az iskolapadok is a helyükön lesznek, és szól a csengő: jöhetnek a diákok. A tavalyinál jóval egyenletesebb munkához adottak a feltételek. Szervezési intézkedéseink — egyebek között a két műszak — a munkaerő és az eszközök hatékonyabb felhasználását szolgálják. Dr. K. I. SOMOGYI NÉPLAP
