Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

A KSH felmérése fl népgazdaság nuíÉaerő­mériege Az oi'szág munkaképes korú lakoiäaciga a múlt ev január i-en ü 115 U00 volt, az egy evvel korábbinál 20 000- rel, az 1976. évinéi 122 OüO- rel kevesebb. Tovább emel­kedett a nyugdíjas koruas száma, megnaiaaja a nepes-. ség egyötödét, s a születé­sek csökkenése folytán az 1976. évi 54 000-rel szemben 1981-ben csak 6Uüü-rel nőtt a munkaképes koron aluli­ak száma. Az összlakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozók aránya: 1976. január 1-én a lakos­ság 48,2 százaléka, 1982 ele­jén viszont már csak 46,7 százaléka folytatott aktív kereső tevékenységet. Ebből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szemben az öt évvel korábbi 107-tel. A munkaerő-tartalékként elv­ben számításba vehető el­tartottak száma a vizsgáit időszakban 27* ezer volt, ez az össznépesség 2,5 százalé­ka. A ténylegesen igénybe vehető munkaerő-tartalék azonban ennek csak töredé­ke, mivel ezek az eltartot­tak többnyire néhány év múlva elérik a nyugdíjkor­határt, 1 s emellett különbö­ző okok . — személyi adott­ságok, családi kötöttségek, esetleg munkahelyi lehető­ségek hiánya — miatt a rendszeres munkavállalás szempontjából eleve nem jöhetnek számításba. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent összesítésből megtud­hatjuk azt is, hogy a vala­mivel több mint 5 millió aktív kereső közül 1 620 000-n dolgoztak az iparban, 382 000-en az építő­iparban, 395 000-en a szállí­tásban és hírközlésben, 491 000-en a kereskedelem- : - ben, 77 000-en a vízgazdál­kodásban, s az egyéb, nem mezőgazdasági ágazatok­ban 982 000-en. A nemzet­közi munkaerőkooperációban külföldön dolgozók száma évek óta 4000 körül mozog. A mintegy 6.3 millió eltar­tott közül a vizsgált idő­pontban 241 000-en vették igénybe a gyermekgondozá­si segélyt, s 369 000 volt a tanulók létszáma. Az aktív kereső férfiak száma az iparban, épitő- y iparban, szállításban és hír­közlésben egyaránt csök­kent a legutóbbi két év alatt.. A nők közül a ko­rábbiaknál többen vállaltak munkát a szállítás és hír­közlésben, a kereskedelem­ben és a vízgazdálkodás te­rületén. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgo­zók száma .1981-ben mintegy 20 000-rel emelkedett, ez a növekedés azonban nem a mezőgazdasági alaptevé­kenységet érinti, hanem fő­ként a mezőgazdasági mel­léküzemágakban, a javítási- szerelési munkaterületeken helyezkednek el. Módosult az elmúlt évek­hez képest a fizikai dolgo­zók szakképzettség szerinti összetétele is. A szakmun­kások száma öt év alatt mintegy 60 ezerrel gyara­podott, részarányuk 39 szá­zalékról 42 százalékra emel­kedett. 1982 elején a szellemi fog­lalkozású aktív keresők csaknem egy tizede vezető beosztást töltött be, egyha- toda pedig irányítóként te­vékenykedett. A többséget ■ — 57 százalékot — a beosz­tott ügyintézők közel 800 000 fős csoportja alkotta. _A szellemi foglalkozású nők körében a vezetők, illetve irányítók részaránya igen alacsony: 1982-ben négy, il­letve nyolc százalék. A szövetkezeti parasztság száma és aránya, az utóbbi években lényegesen nem változott. 1982 elején 15 ezerrel többen tartoztak a szövetkezeti parasztsághoz, mint öt évvel korábban, ez­zel arányuk némileg — 13,3 százalékról 13,8 százalékra — emelkedett. Egy üveg bort is eibír... Az év közben a gyümöl­csösben meg -a szőlőben szorgoskodó bogiári asszo­nyokról télen sem feledke­zik meg az állami gazda­ság: januártól márciusig 69 asszonynak ad munkát. Ez idő alatt hárommillió szőlő­oltványt állítanak elő. Az előkészített aianyvesz- szőt áztatják, fertőtlenítik, és serkentő hormonos keze­lés után kerül az oltóasz­talra. Az, asszonyok ekkor formás metszéslapokat és nyelvet vágnak az alany­vesszőn, majd az oltávesz- szőhöz illesztik. Eár kipró­bálni nem tudtuk, a bogiá­riak azt mondják, az így összepasszított vesszőknek egy üveg jó bort el keli bír­niuk ... A minőségi ellenőrzés után 75 Geisius-fokos parafin- olajba mártják az oltványo­kat. A cél kettős: egyrészt, a szikkadástól, másrészt a fertőzéstől védik. Előre ázta­tott fűrészporágyba kei'ül a vessző — ez az ázíátás, leiszapolás a penészedés el­len óvja. Ezerötszáz oltványt raknak egy ládába — meg­közelítőleg ennyi egy-egy ügyesebb asszony napi tel­jesítménye. Gépi oltásra is fölkészült a bogiári üzem, a kézi mun­kával azonban tíz százalék­kal jobb eredményt értek el. így érthető a döntés: ma­radnak a minőséget szolgáló kézi oltásnál. Szőlőoltvány Boglárról Egyesülés után új feladatok . - / összevont pártszervezet tevékenykedett a komiósdi Béke Tsz-ben. A Péteirhidán és Barcs - Drá vaszentes vá­rosrészben élő, a szövetke­zetben, vagy másutt dolgo­zó és a nyugdíjban levő kommunisták is oda tartoz­tak. A szövetkezet a múlt év végén a Barcsi Vörös Csil­lag Tsz-szel egyesült. Hor­váth Lajos, a tsz pártbizott­ságának titkára mondja; — Az egyesülés új hely­zetet teremtett s megváltoz­tak a feladatok is. A barcsi városi pártbizottsággal megállapodtunk: a komiósdi BéKe Tsz pártszervezetének 38 kommunistájából három községi alapszervezetet ho­zunk létre. Ezt megtárgyal­tuk végrehajtó bizottság ülésén is. Az alakuló tag­gyűlések januárban lezaj­lottak Komlósdon, Péterhi- dán és Bar cs- Lira vaszen les városrészben. Az eseményt megelőzően azt javasoltuk a kommunistáinknak: olyan titkárokat, vezetőségi tago­kat válasszanak, akik az új feladatok ellátására eredmé­nyesen mozgósítják a tag­ságot, jó együttműködést alakítanak ki a társadalmi és tömegszervezetekkel, ta­nácstagokkal, tanácstagi csoportokkal. Mindhárom alapszervezet megkezdte önálló munkáját. Komlósdon Monok László fiatal gépszerelő, Drávaszen- tesen Reisz József lett a tit­kár. (Ezt a tisztséget töl­tötte be az összevont kom­iósdi tsz-pártszervezetében is.) * Péterhidán csak kéttagú vezetőséget választottak; az alapszervezet létszáma ugyanis nem éri el a tizet. Fiatal a párttitkár: Molnár Endre. Azoknak a kommunisták­nak., akik korábban az ösz- szevont pártszervezetben te­vékenykedtek,, most meg kell találniuk az új helyzet­nek megfelelően a feladato­kat, amellyel hatékonnyá, eredményessé tehetik a pártmunkát. A településeken, a város­részben jó a közhangulat, erősítése érdekében együtt­működnek a községi nép­fronttal, a KlSZ-szervezet- tel, a Vöröskeresztes szerve­zettel, a tanácstagokkal. Megnövekedett a Vörös Csillag Tsz pártbizottságá­nak feladata is: négy fő­ágazati, hét 'községi és egy városrászi alapszervezet, 260 kommunistája tartozik hoz­zájuk. — Milyen segítséget nyúj­tanak az alapszervezetek­nek V — érdeklődtünk Hor­váth Lajostól, a tsz pártbi­zottságának titkárától. — Arra kértük a volt kom­iósdi Béke Tsz kommunista vezetőit: maradjanak a la­kóhelyük szerinti új alap­szervezetekben, s tapasztala­tukkal segítsék munkájukat. Békefy Lgjos volt ’ elnök Dráva szentesen. Hajdú Ist­ván volt mezőgazdász Kom­lósdon tevékenykedik a pártszervezetben. Ezért ja­vasoltuk a péterhidai alap-, szervezet titkárának Molnár Endrét, aki különben Kom­lósdon lakik. Az új alap­szervezetek kommunistái­ból kettőt a tsz pártbizott­ságába is be kívánunk vá­lasztani. A főágazati alap­szervezetek gazdaságpoliti­kai témákkal foglalkozó tag­gyűléseire meghívjuk az új aiapszervezetek vezetőit, kommunistáit. A második félévben a Vörös Csillag Tsz pártbi­zottsága napirendre tűzi az új alapszervezetek munká­ját. Ezzel segítséget kíván­nak adni az egészséges, ha­tékony pártéletet, a telepü­lések gazdagítását erősítő munkájukhoz. Szalai László KINCSEK Mindenki a saját szőkébb szülőföldjére esküszik. Az alföldiek a síkság szépségét mondják igazinak, a vízpar­ton élő már örökös folyami ember marad. A dombokhoz, lankákhoz szökött somogyi­nak pedig éz a táj tetszik. Vető Józsefek 1961-ben vettek egy Népszabadságot. Addig nemigen járt újság a szentannapuszlai tanj'ára. Nem is volt rá idő. Haj­naltól késő estig a földön voitak. Az asszony legtöbb­ször a föld szélén szoptatta meg a kicsit — szép sorjá­ban öt született —, aztán ment vissza kapálni. Kilencen laktak a pusztán a két öreg szülővel, s az ottani, éppen alakúié tsz úgy látta jónak, hogy a szűkre szabott lehetőségei­hez igazodva egy kataszteri hold jár Vetőéknek. Kilencen voltak hát égj' hold háztá­jira. A Népszabadságban a hir­detési oldalt lapozták fel. Vetőné lassan végigolvasta a fővárosi és balatoni házak címeit. Az volt az elképzelé­sük, hogy valahol a Dunán­túlon vesznek házat A sor legalján aztán találtak is egy furcsa nevű falut. So- mogyszil. „Kis ház, nagy te­lekkel eladó.” Hamarosan . már robogott is a teherautó a néhány ko­pott bútorral, az öt gyerek­kel meg a szülőkkel. A másik fordulón egy hasas tehén és egy anyakoca volt a platón. Ezzel, valamint éjt is nap­pallá tevő munkaszékem­mel kezdték új életüket Ve­tőék. A szili tsz-ben elége­dettek voltak az alföldi me­nyecskével, és a csoportve­zetővé /lett urával. Égett a kezük alatt a munka. Ügy szaladt el a szili ti­zenhárom év, hogy észre se vették. Nem értek rá. Haj­nali fél ötkor kelés, amire a gyerekek ébredtek, az asz- szany már ellátta az otthoni állatokat is, aztán ebéd, mo­sás, főzés, takarítás — mert a tisztaságra mindig kényes volt —, majd újra a marha- istálló. Összegyűlt egy ke­vés pénz, így elhatározták, közelebb kerülnek a város­hoz. Jobb lesz a gyerekek­nek a középiskolába járás miatt. Toponáron házat vettek. Két évre rá egy baleset következtében meghalt Ve­tő József. Aztán rövid idő alatt kirepüllek a gyerekek. Azóta Vetőné egyedül él. — Itt van nekem a négy tehenem, a kút lovam, meg a három kocám. A napom semmit sem változott har­minc év óla. Tálán ezért is hevertem ki könnyebben az uram halálát. Most is fél ötkor kelek, megfejem a teheneket, ellátom .az ittho­ni munkát, napközben meg a tsz-ben zsákot vartok. Nemrég óta van így, vissz- érrel műtötték a lábamat, megviselte a sok talpcaállás. Megnősítette a két fiút. férjhez mentek a lányok. A kémény munkatebnpó ma­radt. A BALATONÉRT A kormány már hosszat)b ideje napirenden tartja s Balaton és a balatoni üdülő­terület fejlesztésének, meg­óvásának kérdéseit, hogy a már elért eredményekhez es az újabb gondokhoz igazod­va finomítsa, korszerűsítse féltett természeti kincsünk védelmének és* lehetséges fejlesztésének programiját. A Minisztertanács csütörtöki ülésén ismét ennek érdeké­ben hozott határozatokat a további feladatokról. A határozatok három té­makört — a 'vízminőség ja­vítását, az üdülőkörzet te­hermentesítésének és a te- rüleirendezes fejlesztésének feladatait 1— ölelik fel. A legfontosabb a vízminőség javítása. Összehangolt es jelentős erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ne foko­zódjon a tó szennyeződése és a Balaton vize alkalmas maradjon fürdőzésre.' A\leg- újabb tudományos isméi e- tekkel jól megalapozott ter­vek, hosszú távon, három vízminőségi cél elérését je­lölik meg: az első fokozat­ban — 1987-ig — a romlás megállítását és visszaszorí­tását az 1980-as évek elejé­re jellemző szintre, s ennek stabilizálását, a második fo­kozatban — 1995-ig — a vízminőség további javítását és azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek szerint a harmadik fokozat­ban kialakulhat a 60-as évek elejének megfelelő vízminő­ségi állapot. Az e célt szol­gáló központi intézkedések a leghatékonyabb beavatko­zásoknak, és azoknak a fel­adatoknak adtak elsőbbsé­get, amelyek a tó legkedve­zőtlenebb helyzetben lévő nyugati medencéinek vé­delmét szolgálják. így, töb­bek között, elsődlegesen kell gondoskodni a VI. ötéves tervidőszakban már megkez­dett és az előirányzott újabb vízminőségi beruházások, a Kis-balatoni vízvédelmi rendszer, a különböző szennyvíztisztító műveit, csatornák építésének meg­gyorsításáról, egyes szenny­víztisztító-telepek bővítésé­ről. A Balaton foszfcrszemy- nyezésének mérséklésére a kijelölt szennyvíztelepeken foszfortalanító berendezé­seket kell felszerelni, s egy­úttal szigorítani kell a fosz­fortűrési normákat, és , je­lentősen növelni a megen­gedettet meghaladó szeny- nyezésekért kirovandó bír­ságot. A Balaton vízgyűjtő terü­leten 21 szakosított állat­tartó-telepen uj. környezet­kímélő módszerek bevezeté­sével rövid időn belül meg kell .szüntetni a környeze­tet erősen szennyező hígtrá­gyás technológiát. Halaszt­hatatlan tennivaló a vízpar­ton és a víz szélénél össze­gyűlt hulladék., uszadék, s egyéb szennyeződés rend­szeres eltakarításának meg­szervezése, s a medertisztító kotrások elvégzése a stran­dokon és más szennyezett mederszakaszon. Az imitéz­— Ehhez szoktattak: a véremben van. Nemrég vol­tunk lakodalomban ott­hon. A testvéreim éppen így dolgoznak, mégsem mennek ötről hatra. Kérdezték is, hogyan van az, hogy te mindegyik gyereknek vettél egy házat. Mi éppen annyit dolgozunk, és mégis szűkös­ködünk. Mert erre — mond­tam én — jobban megbe­csülték a parasztembert. — A két fiát mégsem en­gedte a lsz-be, az egyik hen­tesnek, a másik gépkocsive­zetőnek tanult. — Szerették a lovakat: tízéves korukban már a bak­hoz ragadtak, de én nem hagytam. Legyen belőlük más ember. Végignézzük az állatokat: egy parasztnak — ha asz- szony is — mindig ez a kin­cse. A két szürkét külön megcsodáljuk. — Százezerért is el tud­nám párba adni őket, de rá se gondolok. Ha befutnak a fiúk vagy a lányok, még meg sem csókolnak, rögtön azt kérdik: hát a szürkék...? Békés József . kedési program számos más feladatot is megjelöl, egye­bek között a szennyvízisza­pok elhelyezésére, hasznosí­tására; a közlekedésben, az iparban és a mezőgazdaság­ban keletkező porssenjiyező- dés csökkentésére a vízmi­nőség-védő nádgazdálködás kialakítására; a . szippantott szennyvíz és a hulladékok környezet védő elhelyezésé­re és sok más tennivalóra. Az intézkedési program másik nagy csoportja az üdülőkörzet tehermentesíté­sét, az ailándó letelepülés és az idegenforgalom szabá­lyozása t, a Balaton-men ti üdülés iránti igények növe­kedésének korlátozását szolgálja. A zsúfoltság csök­kentése és a vízminőség vé­delme érdekében a jelenle­gi építési tilalmakon túlme­nően az üdülőkörzet 37 pariméin ti településén, vala­mint a vízminőséget veszé­lyeztető, illetve túlterhelt további négy településen át­menetileg — néhány évre — tilalmat rendelnek el újabb szálláshelyek — szállodák, üdülők, vendégházak, alko­tóháza!:, munkásszállások, kempingek, valamint gazda­sági és állattartó létesítmé­nyek építésére, a meglévők bővítésére. Ezek a korláto­zások lényegében addig ma­radnak érvényben, amíg ja­vulás nem tapasztalható a víz minőségében, A Balaton és az üdülőterület védelmé­ben szükséges ez a lépés, s ezért kérik a lakosság megértését, türelmét. Szük­ség van arra - is, hogy az ed- .diginel határozottabban ja­vítsák az építési fegyelmet, s szigorúbban lépjenek fel az engedély nélkül építke­zők ellen. Megvizsgálják, azokat a lehetőségeket is, amelyek szerint arra ösztö­nözhetik a turistákat, a hét­végi kirándulókat, hogy na­gyobb számban keressék fel az ország más üdülőterüle­teit, s ezzel is csökkenjen a Balaton zsúfoltsága. Ezt kell segíteni a szélesebb körű és hatékonyabb tájékoztatással is. A területrendezési felada­tokkal összefüggésben el kell készíteni a partmeihti településeknek egymással összehangolt, tehát telepü­léscsoportonként! rendezési terveit. Az állami tulajdon­ban, a vállalatok, az intéz­mények és társadalmi szer­vek kezelésében lévő viz- paiti telkek érintett részé­nek közcélú hasznosításéval pedig a tervidőszak utolsó két évében meg kell kezde­ni a Balaton szabad parti sávjának kialakítását. Anyagmozgató berendezések 6,8 millió rubelért A napokban két új szerző­dést kötött az Intranszmas, amelynek alapján összesen 6,8 millió rubel értékben ex­portál többek között külön­böző anyagmozgató bcíende- zéseket, korszerű számítógép vezérlésű raktárrendszert a Német Demokratikus Köztár­saságba és Csehszlovákiába. Az NDK-ba öntödéi, erő­mű beruházó, illetve villa­mosmotor gyártó vállalatok számára exportálnak anyag- mozgató gépeket, úgyneve­zett fölrakó darukat, portala- nitó berendezéseket. A szállí­tásokat már a napokban megkezdték, s a tervek sze­rint még az idén be is feje­zik. Az Intranszmas szellemi exportjával a csehszlovákiai komarnói hajógyár anyagmoz­gatási rendszerét korszerűsí­ti. Egy másik megrendelés keretében a Prága közelében lévő nymburki vasúti alkat­részeket megmunkáló válla­lat számára számítógép ve­zérlésű raktárrendszer terve­zését vállalták. SOMOGYI NÉPLAP »

Next

/
Oldalképek
Tartalom