Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

így készül a hímes tojás Még bizonytalanok a mozdulatok, 'girbe­gurba vonalak alakúknak ki a gica nyo­mán. . . Nem is olyan egyszerű dolog a to­jásfestés — ezt hamar megállapították a gyakorlóiskola diákjai, mégis élvezetes mun­ka. Nagy figyelemmel készítik a gyerekek a hímes tojást. Az asztalokon ott sorakoznak a mintáik: somogyi motívumokkal díszített húsvéti tojások, szebbnél szebb darabok. A Rippl-Rónai Múzeumban Kapitány Or­solya által vezetett foglalkozásoknak nagy a sikere az aprónép körében. Először színes diákon ismerkednek meg a motívumokkal, a tojásfestés történetével, majd hozzálátnak a gyakorlati megvalósításhoz. Orsi néni előbb bemutatja a festés technikáját, aztán ki-ki maga „hímezi” a tojást. Hiába lányok-, asz- szonyok inkább a tojásfestés művelői, a mú­zeumi foglalkozásokon a fiúk is épp oly lel­kesedéssel vesznek részt. Sőt: megállapítják, hogy semmivel sem ügyetlenebbek lány tár­saiknál .. A hímes tojások végül piros és kék fes­tékbe kerülnek, s onnan már igazi húsvéti tojásként kerülnek ki... (Gyertyás László felvételei) Régi kora» gondot sikerült megszüntet™ Somogybabo- don és Vadépusztán a víz­rendezési munkák befejezé­sével. A régi vízelvezető árok hálózat • elhasználódott, megrongálódott; mindkét te­lepülésen nagymérvű meder- elfajulások, vízmosások, el­öntéseik keletkeztek. 1979- ben és 1980-ban a felhősza­kadások következtében szin­te mér katasztrofális állapo­tok alakultak ki. A maga­sabb területekről lezúduló nagy mennyiségű csapadék hcírdalékával elöntötte a fil­es főközlekedési utat. Az ál­lapotok szinte már életveszé­lyessé váltak. Van olyan in­gatlan is, ahol mintegy 8—10 meter mély, 4—5 meter szé­les és 50—60 méter hosszú vízmosás keletkezett, a telek használhatatlanna vált. Má­sik telken lakóházakat ön­tött el a hordalékos víz. Az 1980 május 8-án be­következett katasztrofális ál­lapot halasztást nem törően szükségessé tette a vízrende­zési munkákat. E munka so­rán az összefogás szép pél­dája nyilvánult meg. A ten­nivalóik koordinálását a Lát- ranyi Községi Közös Tanács, valamint a Gamási Községi Közös Tanács látta el, a ki­viteli költségeket a KPM Kaposvári Közúti Igazgató­sága, a somogybabodi Petőfi Sándor Mg. Tsz és a So­mogy megyei Tanács biztosí­totta. A közös beruházással A magyar természetvéde­lem száz éves mű ltja hős ké­pest fél év roppair.it kis idő, pedig mindössze fél éve szü­letett meg legújabb terrné- szietvéciekni törvényünk — a negyedik. Túlj ütöttünk az óhajck, a kívánságok korán, létjogot nyert a „kell”, s a természeti értékek pusztítói­val szemben a szankció. Ki­szabták az első természetvé­delmi bírságokat is. A Rozmaring- és a Sasad. Termelőszövetkezet, vala­mint a Fővárosi Kertészeti Vállalat 45 000—150 000 fo- ■ rinitja bánja, hogy boltjaik­ban védett virágot árultak. Százezer forintra büntették a túrkevei vadásztársaságot, mert csak nézték, hogy az olasz vadászok 240 védett gerlét lelőjenek. A Veszprém megyei bíróság védett vadak engedély nélküli elpusztítá­sáért mégy személyt 8 hó­naptól 2 évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélt. Több miimit ötven éve is­merjük a természetvédelem elveit. Eszerint a fák, fü­BALÁZS JÓZSEF « ­Cjínciíkolci Az anyja bizakodott, hogy nemsokára zsírt is hoz. az az ember.. . Meirt jó helyen la­kott, a Szamos mellett, ott eldughatta az olajat meg a zsírt Nem* vitte haza, mert ott megtalálták volna. A vízparton lekaszáltg a füvet, aztán a boglyában, kinn a határban, a földibe vájt kris gödörben senki sem keres­te .., Azt is elárulta az öles- vad ember, hogy a szenaibog- lyában van még egy kis zsír is meg szalonna. A fiú jói hallotta, ahogy az aiz erniber susogott ae any­jával, de úgy tett mintha aludnék. Minden szót hallott. Mozdulatlanul feküdt a dunyha alatt. Az anyja nem győzte köszönni az, ember­nek, hogy a karmával átjött a szomszéd faluból bujkál­va a fasorokban, észrevetle- oül osonva árkokon át, rej­tett ösvényeiken, nehogy va­laki meglássa. „Ne csák a reformátusok, a katolikusok SOMOGYI NÉPLAP is ■ tartsanak össze”, nevette el magiát az olcsvai erniber. s Neviczky a dunyha alól fü­lelve sejtette már, hogy ki is lehet a jótevőjük. Az a katolikus Olcsváról, akii át­járt az ő templomukba. Min­den vasárnap, jóval a beha­rangozás előtt ott állt a templomikerílben. Rá mindig számíthatnak a misén, éne­kelt és imádkozott az asz- szonyokkal együtt, a hóna alatt ott szorongatta kék fe­delű iimaikönyvét. Ö hozta hát a kammia olajat, meg ő hoz majd zsírt Is meg sza­lonnát. Nekik már nem volt semmijük. Az olcsvai erniber elköszönt az anyjától, s elcsendesült minden a háziban. Az anyja ott ülit a konyháiban, a diikó szélén — ő óvatosan felkelt, és kinyitotta a 'konyhaajtót. A sarokban ott gubbasztott a téliikaibáttal letakart kanna, az anyja meg ránevetett: „Lesz miit érmünk, megsegít minket a Mindenható.” 2. — Gyerünk! — kiáltott feimőttes, határozott hangon Kerczák. „Mind a kettőnknek oda kell mennünk a kúthoz. Az.t nem kívánhatom, hogy Ker- czák húzza a vödröt, én meg csak. álljak, és várjam, hogy majd a dinnyét is idehozza nekem. Ketten indultunk el lopná, a dinnyét is kettőnk­nek keli megszereznünk! Kettőnknek kell lopni . . . Ügy, ahogyan ezt már évek óta csináljuk ...” Erre gondolt Neviczky. és igazat adott a barátjának, hogy ilyen kemény hangon hívta. Már eddig is ö vállal­ta a. nagyobb kockázatot. Itt sétálgat a szőlőben, pedig ha meglátják,, bárki megkérdez­hetné tőle, hogy mit keres. Már az is éppen elég volna, ha csak látnák. Ráfoghatnák a lopást. Kiteapaszkodott az árak­ból. Óvatosan megközelítette a kutat. Eddig úgy gondolta, hogy fölöslegesen elővigyá­zatosaik, nem figyeld őket senkii, de most, ahogy köze­ledett a kútlhoz,. nem hagy­ta nyugodni a kút fölé ma­gasodó diófa, . A lombok egyre jobban el­takarták előle a kilátást. Ügy érezte, mintha nemcsak ő közeledne a diófa törzsé­hez, de az is megmozdulna. s az ég felé törő lombok mozgását nemcsak a szellő, hanem valamilyen ismeret­len erő is irányítaná. Pár lépést tett még csak meg, be most vette eszre iga­zán, hogy mennyire uralko­dik ez a fa az út mellett, a kút körül és titokzatos óriásként nemcsak a kora délután csendjére, \de az egész világra .is ügyel. Riadtam lépett vissza, mintha egy ág nagyobbat lendült volna. De azután nem mozdult sermmá. Az imént, ahogy végig­tekintett a dombokon fél* ívelő szól őtab lakon, egy pil­lanatig rejtélyes, sohasem észlelt mámort erzett. Ugyan lopni jöttek, de a lopásira való készülődés izgalma senj tudta kiíaaontami a hirtelen jött felismerést, högy a sző­lősorok és a gyümölcsfák csak látszólag magányosak, hisz a keskeny homökutak­kal szabdalt tájban látha­tatlan áramlással kapasz­kodnak egymásba, az éne­kesmadaraik hangja a fák leveleinek a zizegésével ol­vad egybe, s messze, az ég alját beborító akácerdő meg a dombra telepített szőlőtáti- láik közti mélyedésben a le­vegő színes remegésén szé­dült meg a tekintete. Vízrendezés közös összefogással 1982 májusában megkezdett vízrendezési munkák novem­berben befejeződtek. Elisme­rést érdeméi a Dél-dunántú­li ■ Vízügyi Igazgatóság mű­szaki tervezési osztálya a soron kívüli munkáért és az A grober Rákóczi Ferenc szo­cialista brigádja, amelynek tagjai társadalmi munkában átdolgozták a vadépusztaí vízrendezés kiviteli . terveit, valamint biztosították a ter­vezői művezetést. Mindkét tervezési munka jelentős költségmegtakarítást is ho­zott. A kiviteli munkák zökke­nőmentesen és rövid idő alatt befejeződtek. Somogy - babod térségében a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság kaposvári szakaszmérnöksége volt a kivitelező; a munkát lelkiismeretesen, az előírt határidőre elvégezte. Köve­tendő példaként lehet emlí­tést tenni az Észak-Somogyi Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulás dolgozóiró', akik a vadépusztaí vízrende­zés kiviteli munkáin dolgoz­tak. Szeptemberben vonultak fői a munkaterületre, s no­vemberben megtörtént a víz­elvezető rendszer műszaki átadása. Feladatukat példás gyorsasággal, kiváló minő­ségben és — a tervezői mű­vezetéssel karöltve — mint­egy 3iö0 ezer forint költség­megtakarítással végezték el A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága az anyagi ta­rn ugatáson kívül többek kö­zött saját eszközéinek ren­delkezésükre bocsátásával is Jiozzájárult a munkák mi­előbbi, sikeres befejezéséhez. További tennivaló az elké­szült művek rendszeres kar­bantartása és állagmegóvása. E/. szintén közös feladat. A külterületen összegyűlt csa­padék belterületen folyik at, majd külterületen folyik a befogadó vízbe; ebből kö­vetkezik, hogy a korábbi „enyém, tiéd, övé” hozzáál­lást az időszerű „miénk” szemleletnek kell mielőbb ki- szorítnia. tudomásul véve a mezőgaadasagi rendeltetésű földek védelméről szóló tör­vénybe foglaltakat, amelyek meghatározzák a tennivaló­kat. Gondoskodni kell a csa­padék hasznosításáról, a ká­ros vízmennyiség elvezetésé­ről, és nem utolsósorban meg kell akadályozni a termőta­laj eróziós kárait. Molnár István csoportvezető Toborzás a természet védelmére vek, riitjka és értékes virá­gok, állatok megóvásához megfelelő jogszabály, szerve­zet és széles körű társadalmi alap szükségeltetik Az intéz­ményekre sem lehet panasz: európai viszonylatban is kor­szerű a hivatali hálózatunk. Az OTKH mellett ország­szerte hét felügyelőség mű­ködik, Budapesten, Debre­cenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszp­rémben, s a jogikör is de­centralizált. Mindez azontjan kevés. A természetet önmagában jog­szabályokkal és hivatallal nem lehet megvédeni a „hi­vatásos” pusztítóktól. Az orv- vadászaktól, az. orv virágsze- dőfotől, a pótolhatatlan érté­keket áruba bocsátóktól A hatóság előtt ők már név szerint ismertté válnak, s ha késik is, de nem marad el a számonkérés. Nagyobb kárt okoz vízont — a szakembe­rek megítélése szerint — a „közömbös tömeg”. Azok, akik nem gyűjtik a védett madaraik tojásait, hanem „csupán” rátaposnak, föl sem fogva a kárt; akik agyonverik a siklóit — nem agresszivitásból, ^csupán” fé­lelemből . .. Természeti mű­veltségünk alig-alig van. A természet megismerteté­sét és megszerettetését vala­hol az óvodánál, az ikolá- nál kellene kezdem. Az Or­szágos TarmésaetvédeLmá Hi­vatalban érzékeltetésül csu­pán egy példát említenek: a madaraik és fák napját. Meg­tartását 1906 óta írja elő jog­szabály, s jószerivel épp az­óta folyik a Vita is, hogy e nemes mozgalomnak ki le­gyen a gazdája Széles társadalmi összefo­gás méloül nem lehet meg­védeni a természetet. A meg­levő. hivatásos természetvé­delmi őrök, területkezelők mellé szövetségesül — a nép­front szervezésében —■ a ter­mésizet barátait kellene meg­nyerni. A ■ vadásztársaságok tagjait például, akik vagy harmincezrein vannak : a hor­gászok körülbelül kétszázöt­ven-háromszáz ezres táborát, a madártani, egyesület tag­jait, a barlangászokat, az országos erdészeti egyesület­ben tevékenykedőket. És a természetjárókat!' Az idén 110 esztendős. Magyar Ter­mészetbarát-szövetségnek száz tízezer tagja van. Ez együtt négyszázötven-ötszáz­ezer természetvédő! Föl kellene kérni őket, hogy segítsenek szép környe­zetünk óvásában, átörökíté­séiben. S akár egy aipró, ne­mes veretű jeivénmyel is je­lezni gomblyukukban, hogy egy szelesebb közösség fele­lős tagjai. S akik közülük vállalkoznának rá. egy-egy hétvegén, kirándulási csúcs­időkben természetvédelmi körutaikat is tennének, afféle őrjáratokat. Óvnák tőlünk — értünk — a fákat, a virágo­kat. a madarakat, más álla­tokat, a köveket, figyelmez­tetnének miniket, ha szüksé­ges. A természetvédelem cél .ja egy mondatba sűríthető, semmit ne vigyél a termé­szetbe, ami nem oda való, és semmit ne hozzál el, ami oda való! D. G. Újdonság most Érkezett: Puma férfi szabadidőcipő a Kaposvár, Kossuth téri cipőboltba és a Somogy Áruházba. (80326) Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat,'hogy fenntartási munkák miatt Si.ófokon áramszünet lesz 1983. március 29-én 8—16 óráig: '■ a Sió-csatorna, a Lenin utca, a Fő utca és a Balaton által határolt területen; 1983. március 31-én 8—16 óráig: Balatonkilifi városrész egész területén; 1983. március 30-án 8—16 óráig: a Fő utca, a Lenin utca, az Orgona utca és a Balaton által határait területen Kérjük fogyasztóink megértését. A Din ász SIÓFOKI KIRENDELTSflOE (Folytatjuk.) ran5<Vú

Next

/
Oldalképek
Tartalom