Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
Csomagolás és versenyképesség Népfrontmunka Áfádon A háttéripar közreműködése kell Sokak előtt ismert tény, hogy 1970-től évi átlagban kétszer, két és félszer olyan gyorsan nőtt nálunk a mező- gazdasági termelés, mint a felszabadulást megelőző vagy az azt követő évtizedek során. Ennek köszönhető, hogy javuló belső ellátás meilett élelmiszer-gazdaságúink. exportjának értéke — folyó áron számolva — a legutóbbi évtizedben csaknem háromszorosára növekedett. A mennyiség mellett mind inkább előtérbe kerül a minőség. Ez a követelmény különösen fontos az élelmiszereknél. Ez a termékeknél ugyanis a minőség fogalmába mindenkor beletartozik az áru mikrobiológiai tisztasága, az elfogadott fogyasztói ■ szokásoknak megfelelő megjelenése. És nemcsak a tennék íze, színe, hanem a csomagolása is meg kell hogy feleljen a vevő igényeinek. Javíthatja és ronthatja is tehát versenyképességünket a világpiacon a csomagolás. Nekünk pedig nagyon fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a nehéz munkával, költségesen előállított élelmiszereket milyen áron tudjuk értékesíteni. A csomagolás minősége, színvonala ugyanis meghatároeő tényezője a piacon maradásnak, élelmiszerexportunk fejlődésének. Szerencsére most már egyre inkább terjed az a felismerés, hogy a csomagolás adja el a jő árut is. A csomagolás, amelynek ugyan a legfontosabb feladata a termék védelme, minőségének megóvása a termeléstől a felhasználóig, de most már az eredeti funkciók meilett más, lényeges feladatot is el kell látnia Például tájékoztatnia kell a vásárlót a csomagolás révén az élelmiszer minőségéről, súlyáról, áráról* tartósságáról, márkájáról stáb. Ehhez pedig már nemcsak a külföldi vásárlók, hanem a hazai kereskedelem is ragaszkodik. Mindez érthető, hiszen a vásárló csak így képes ellenőrhni az áru minőségét, szavatossági idejét, árát — ez kényszeríti a kereskedelmet is arra, hogy a lejárt szavatosságú élelmi- ” szert kivonja a forgalomból. A csomagolás réven valósulhatott meg hazánkban az öa- kis.lolgáló módszer a kereskedelemben, így csökkenhetett az élelmiszer-áruházakban a nehéz fizikai munka, így javulhattak meg a vásárlási körülmények. Vitathatatlan tehát a csomagolás előnye. Még akkor is, ha tudjuk,, milyen sok a jogos kifogás a csomagolás minőségevei kapcsolatban. Keresni, kutatni kell a módját annak tov.lobra is, hogy miképpen lehet hazai csomagolóanyagokból minél jobb minőségben csomagolni az árut, legyen szó akár a tejről és Tejtermékekről, akár az étolajról, a lisztről, cukorról esetleg zöldségről, gyümölcsről. . A csomagolás azonban pénzbe, sok pénzbe kerül. A legutóbbi évtizedben hazánkban a csomagolóanyag-felhasználás műanyagból két es félszeresre, papírból háromszorosra, íémiböl pedig kétszeresre emelkedett. Ez jó- . részt annak köszönhető, hogy számottevően fejlődött az országban a műanyagipar és bővültek a nyomda-, a papír- és az aiufóiiakapacitá- sok. Mindezek ellenére a csomagoioanyagok egy részét, a csomagoló gépeknek pedig a nagy hányadát külföldről kell beszerezni. Márpedig ahhoz, hogy a jövőben a követelményeknek megfelelően fejlődjön az"élelmiszercsoma- golas, el kell dönteni: mit érdemes itthon továbbfej- i leszteni a csomagolóanyag- • gyártásban csakúgy, mint a csomagológép-gyártásban. Ahhoz nincs elég anyagi erőforrásunk, hogy mindent mi magunk állítsunk elő, de azt fői keíl tudnunk mérni, hogy’ mir is lehet itthon előállítani. Emlékezhetünk rá .ugyanis, hogy évekig milyen sok gondot jelentett még a tojástálcák beszerzése is külföldről. Azért kellett dollárért ezeket a tojástálcákat megvásárolni, mert a hazai papíripar ne<m vállalkozott a gyártásukra. Tojást exportálni pedig tálca nélkül lehetetlen . . . Azóta szerencsére már van magyar tojástálca, mégpedig egy mezőgazdasági nagyüzem jóvoltából. Az egyik legnagyobb tojástálca- felhasználó, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kezdte meg az előállítását, s ezzel évente nem kevesebb, mint hétmillió dollár kiadástól mentesítette a népgazdaságot. A tálca gyártásához alapanyagként a MÉH által begyűjtött újságpapírt és a nyomdákban keletkező papírhulladékot hasmái föl a kombinát. Impoctmegtak ári tá.soka t tesz lehetővé az a kezdeményezés is, melyet a magyar hús- és a vegyipar együttműködése jelez. A két ágazat összefogásával lehet megoldani a húsipari termékek hazai csomagolását Ilyen kooperáció révén vált lehetővé például a hűtőiparban is a gyorsfagyasztott csemegekukorica és a majonézmártás csomagolása hazai csomagolóanyaggal. Sokat segíthet az is, hogy a MÉM nemrég össeeájlítot- ta az éleim is zer csomagéi as távlati fejiesztésémek tervét, melynek megvalósításához kéri a magyar háttéripar közreműködését Rövid idő alatt sok mindent keilene a csomagolásban ugyanis megoldanunk. Azit példa U4 mindenképpen el kellene érni, hogy legalább a konzervgyártás- hoz és a borpalackozáshoz szükséges üveget Itthon állítsuk elő ... Versenyképességünk javítása tehát attól is függ, miként képes az élelmiszeripar háttéripara alkalmazkodni a nagyobb követelményekhez. Ma a világpiacon a. külföldi vevők elismerik: a magyar mezőgazdasági, éleim íszej- ipari termékek általában jók. ES. kell tehát érnünk, hogy a csomagolásiban is felzárkózzunk a legjobbakhoz. Os. F. Szorosad! fiatalok Sikert hozott a maguk választotta út A saorosadf Koppány völgye Tsz Erdei Ferenc KISZ- alapszervezetéhez tartoznak a környező községek — Kára, Somogy d öröcSke, Miklósi, Töröklkoppány, Somogy- acsa, Szorosad és Gerézd- puszita — fiataljai is. — Kdtencvenen vagyunk: az aíiapszenvezat három éve alakult, kísérleti jelleggel. A nagyobb településeken négy KISZ- csoporttá:te van. A többség ' fizikai munkás: traktorosok, szerelők, a kon- teoerüzem hegesztőd, lakatosai, a varroda dolgozói, de tagjai az aí&pszarveziahnek a szövetkezet fiatal vezetői, szakemberei is — mondja Mészáros József, a KISZ- szervezet titkára, a szövetkezet takairmánytermelési és meliorációs ágazat-vezetője. 0 maga somogyacsad; a főiskola elvégzése után hazajött. — A megalakuláskor azt tűztük ki célul, hegy tantálammal töltjük, meg az ifjúságii szervezet munkáját; ösz- szefogjuk a fiatalokat, s ha a tsz-ben sürgős munka van, elvégezzük, a településeken pedig bekapcsolódunk a társadalmi munkába. Jó programot készítettek, s megvalósítása érdekében Sikerekről szóltak a Hazafias Népfront nagyatádi városi bizottságának munkatársai, amikor a múlt évi eredményeket értékelték. Többek között segítségüknek is köszönhető, hogy a dél-somogyi város környékén tovább fejlődött a háztáji gazdálkodás, újabb eredményeket értek el a kertbarátok; segítették a tanácstagi beszámolók szervezését, részt vettek az időközi választások megszervezésében, azok lebonyolításában. Idei terveik minden korábbinál színesebb programot tartalmaznak. — Fokozni szeretnénk a városi és körzeti bizottságok mozgósító és kezdeményező készségét, hogy a lakosság mind nagyobb részét vonhassuk be a társadalmi és várospolitikai célok ' megvalósításába — mondotta Horváth Ferenc, a városi népfrontbizottság titkára. — A tervek szerint a .közeli jövőben múzeumot kap Nagyatád, s mi javasoljuk, hogy az iskolák és a kollégium más ifjúsági közösségekkel karöltve szervezzenek honismereti szakköröket, gyűjtsék össze az értékeket Terveink között szerepel, hogy hulladék- gyűjtési akciót szervezünk, s az abból befolyó pénzt helyi szociális feladatok megoldására fordítjuk. Fórumot is tartanak majd a konzervgyárban és a cérnagyárban, illetve a Danu- viában. Ugyancsak fórumon vitatják meg a települések jövőjét, a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségeit A körzeti népfrontbizottságok az idén kiemelten foglalkoznak majd a gyesen levő, illetve a háztartásban dolgozó nők helyzetével. Megvizsgálják többek között azt is, hogy miként lehetne őket jobban bevonni a közösségi életbe. Ugyancsak fontos feladat az idős emberekkel való foglalkozás. Az idei legfontosabb népf r ontren dezven y egyébként a májusi béke- riagygyűlés lesz — a me- . gyed rendezvénysorozat nyitányaként Mészáros József KISZ-titkár és propagandista. összefogott mind a kilencven fiatal. Korábban a téli időszakiban nem volit ifjú-' sági vitakör — most évek óta van. Megkapták a so- mogyacsai párthelyiséget, a tsz pedig autóbusszal szállította a vitakörre a fiatalokat. Két propagandistájuk — Barczi Béla üzemgazdasági csoportvezető és Fábián Sándor főáilattemyésztö — lelkesen végzi a munkát. Eigy pályázat alapján százezer forintot nyertek; ezzel kezdtek hozzá az ifjúságii vánidortélbor építéséhez Tö- rcikkcppányban a cseszmei- erdőtniél, a Törökkút mellett. Sportpálya, pihenésre alkalmas épület lesz a vándo#tá- bonbam — s augusztus 20-án akarják avatni —; szívesen látják itt a megyében élő es kirándulná szierető úttörőket, KISZ-tagokat ,is. Tavaly húszezer forint értékű vasait gyűjtöttek a tsz telepem és a községekben. Az idén márciusban, aprilisN l40-es új. szovjet szedőgépeket szereltek föl a Somogy megyei Nyomda kaposvári üzemében. A két gép közel kétmillió forintba került. A gyorsjáratú, félautomata soröntők elhasználódott elődeiket váltják fel. • Kockázatvállalás a több termésért A somogyjádi tsz termelési szmvonaítárt; és eredményeit ismerve sienífci sem le- pcülöfüt miéig azon, hogy a gazdaság bekapcsolódott az intenzív gaibcnapncgraimba. Ez a nagyüzem évek óta úttörő szerepet vállalt az új tech- ruoltógiijáik, szenek és vetőmag- fajták (kipróbálásaiban. Az idén is 28 kukorica- és 21 búzafajltát vizsgálnak kis parcellákon, s emellett a biológia titkait fürkész» kísérletek sorát végzik. Somogyjádon nincs tehát szellemi (kapacitáshiány és a biológiai alapok is megvannak a gBbonaiprogram szigorú követelményeihez. Az idén azonos területen az előző három év átlagos hozamánál 1081 tormával, azaz húsz százalékkal több gabonát kell termelniük. — A fajiafcu tat ók gyakran elmondják, hogy a fajták potenciális termőképessé- génék legjobb esetben is csupán 60—70 százalékát használják ki a termelők. De nem fizet-e rá az a gazdaság, amelyik a száz százalék elérésére törekszik? — Nagyüzemi körülmények között lehetetlen tökéletesen (kihasználná a fajta adottságait, a rekordok hajszolásának határt szab az ésszerűség — mondta SárJcő- zi Sándor főagnonómus. — Égy ponton túl már csak aránytalanul nagy ráfordítással növelhető a hozam. Nyolcvan vagy akár száz mázsa búzát lehet termelni, de nem biztos, hogy érdemes. — Hol van hát a bűvös határ? — Nehéz pontosan kiszámítani, hiszen a természeti adottságoktól függően tafo- lénkiénlt is más. Mi az IGP keretében azt vállaltuk, hogy 5,6 tonna búza és 9 tonna kukoricatermést érünk el. Ügy gondolom, ez az átlag nálunk miár megközelíti as optimális szintet. — üzem a nagyobb hozam érdiekében tehát nagyobb kockázatot is vállalt. — A kockázat mindenek-' előtt abban van, hogy e magasabb termelési szint elérésének feltételét jelentő gépek és anyagok megérkezése még kétséges. A remélt gépekre már befizettünk 11 milliót, de eddig egy sem érkezett. A szerződés sízarnnt 17 imlüió forint értékű új, nagy teljesítményű gépet kapnánk. E feltételes mód az oka, hogy most mégis- a régi, nem egyszer már nullára írt masinákat keli felújítanunk. E kényszerű túlbiztosítás jócskáin növeli a költségeket. Sajnos, sok gonddá! jár a megfelelő műtrágyák beszerzése is. Az őszí vetések alá nem tudtuk például kiszórni a szükséges foszfort, Az idén 2,5 rnjülió fcgrirattal többet körtünk műtrágyára. Gondot okoz, hogy a ma kapható szóróeszközök nem félaknak meg a nagy- adagu műtrágyázás követelményeinek. Márpedig ezek híjáin a talaj vizsgalatok es levélanalíziis alapján szántóit, grammra pontos mű- trágyaadaig és a legnagyobb gondosság sem garantálja a tökéletes talajtápanyag-elia- tásL A növényvédő szerek közül is többet hiába keresünk, — Egyes import anyagokból szűkös az ellátás, az ii- 1-etákesék szerint azonban rendelikezésre állnak megfelelő helyettesítő szerek. — Tapasztalatunk szerint példáiul egy nagy tőszámú intenzív búzát csupán a By-, léten, óvja meg a liszithar- ma-ltól. Egy nagy hozamú gabonában már néhány százalékos veszteség is tetemes kart okoz. Ezért nem te- ikimthebő az intenzív program gazdaságaiban luxusigénynek, ha nem érik be pótmegoldásokkal. Végül is úgy látszik a program követelményed és az általa biztosított feltételek, nincsenek teljesen összhangban.. — Milyen. következmé- jnyékikel jár, ha a gazdaság nem tudja teljesíteni a szerződésit? — Egyéb szankciók mellett négyszázalékos meghiúsulási kötToért ikell fizetni forgalmi áron; az esetleges aszály vagy épp viharkár kockázatát az üzeminek kell viselnie. A szerződés csak az élérendő hozamokat határozza meg, de arról szó sincs benne, hogy megfelelő feltételek híjáin, ezt milyen áron sikerül elérni. — összességében hogyan látja a gazdaság esélyeit? — Kitűnően teleltek a vetéseink, így minden ok megvan a bizakodásra. B. F. Bareziné Babos Mária, a gazdasági felelős ban legalább 30 ezer forint értékű hulladékot adnak át a MÉH telepeinek. Török- keppányban a tsz egy keni gépműhelyének helyén kezdték el az iskolásak részére egy sportpálya építését. Az idén befejezik a munkát. ősszel előfordult, hogy éjszaka kieíiett kihordani a búzát. A KISZ-szervezet vállalta, Amikor vasárnap kellett kirakni a vágómból a műtrágyát, akkor is szívesen menteik. A fiatalok kommunistává való nevelésével következe- itesen foglalkoznak. Eddig hat fiatalt javasoltak a pártba, s ötnek, felvételével most foglalkoznak. — Jó úton járnak fiataljaink, tartalmassá vált a KISZ-élieit, s jelentős segítséget nyújtanak gazdasági feladataink megoldásához, ezért is támogatjuk őket — szívesen — mondta Matesz Pál tsz-elnök. — Képezik magukat: többen főiskolára, szakközépiskolába járnak. Herczeg Károly, a Petőfi- brigád vezetője Herczeg Károly, a Petőfi Sándor ifjúsági brigád vezetője a törökkoppányi KISZ- csoportort is irányítja; társaival együtt nagyon sokat dolgozott már szabad idejében a vómdortáto őrért és az iskolai sportpályáért. Bar- cziné Babos Mária a zalaegerszegi számviteli fensko- ■Ján végzett, a tsz-ben személyzetis és munkaügyéé, a KISZ-ben pedig gazdasági fa'elős. Csúcstitkára a Vöröskereszt helyi szervezetének is. Müller Miklós, az építési részleg vezetője tervezte a vándortábor pihenőépületét. Sókat tett a (közös célok valóra váltásáért Knebel József hegesztő, szervező titkár, Kovacsik István és Stainbacher János kőműves. Kísérleti jelleg kezdeti lépéseik? A szorosadi fiatalok bizonyították: ha van közös, minderJkdt lelkesítő program, akikor tartalmas az ifjúsági munka is. Szál ai László
