Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

Az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ' A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgávok biz­tonságának egyik alapvető, követelménye: az embert élet és a testi épség haté­kony büntetőjogi védelme. Az ilyen jellegű bűncselek­ményeik száma évek óta azo­nos szántán mozog. Az utób­bi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegy ellenséggel el­követett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították ezek a cse­lekmények, melyeknek he­lyes jógii megítélése kérdé­seiben a bíróságok ítélkezése egységesebbé várt. Az utóbbi tót evben is a vagyon, elleni bűncselekmé­nyek álltak szárraufenáil fog­va a bűnözési statisztikában az első helyen. Bíróságaink fokozott büntetőjogi oltalom­ban részesítik a köztulajdont. Dir. Szilbereky Jenő el­mondta, hogy a közlekedést bünc.seiekmenyeic az össz- bűnözés 13 százalékát jelen­tik. A 'közlekedési fegyelmet súlyosan sértik az agresszív járművezetők, a közúti köz­lekedés jelenlegi helyzeté­ben még viszonylag kis mennyiségű szeszesital fo­gyasztása is súlyos közleke­dési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így balesetet okozó jár­művezetőkkel szemben a hatáfozr.itit felélősségtrevonás és a jármű vezetéstől való el­tiltás. A beszámoló ícigilial- ■kicraoítt az áiiiaimpodigárcík egy­más közötti jcgiVitüval, ame- lyekintlk száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki vég­rehajtás és más eljárások to­vábbi ISO—200 ezer ügyet jelentenek a bírósagök sza­mara. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mtírjí más országokban. A Legfelsőbb Bíróság* el-- rkk,e emlékeztetett a gyer­mekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelenít új irányelvekre. Az irányelv káameü, hogy a gyermeke­ket áránál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb fe­lelősséget tanúsított a házas­ságiban a gyenmék nevelésé­ben, gondozásában, ellátásá­ban. A beszámoló foglallko- zott a fogyasztói érdtefcvé- delemmel, a szellemi alko­tások: hasianosításával kap­csolatos jogszabáilycikkal, va­lamint a gazdálkodó szar've- zetelk közötti szerződések ta­pasztalataival. a vitás esetek bírósági gysíkorlatávak A törvényesség egyik jelen­tős giairainciájakérLt említet­te de. Szüíbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke a bí­róságok 'bármely jogerős ha- tározraita ellen — a Legfel­sőbb Bíróság előtt — tör­vényességi óvást emelhet, ha a határozatot tórvénysértő- nek vagy , megaiapozatlan- naik tartja. Figyelembe mél­tó, h-ogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az íté­letek első fokon jogerőre emeifoedineik. Végezetül a Legfelsőbb Bí­róság elnöke hangsúlyozta: aiz igazságszolgáltatás olyan erő, amely, hatékonyam védi, alakítja társadalmi viszo­nyainkat, formálja a-z embe- *re#c tudatát, társadalmunk - bam azonban számos állami es társadalmi szerv és té­nyező együttes erőfeszítése szükséges a to va'b b lép és he z, az egészséges közmorál, foöz- gntndoókiodás megalakításá­hoz, továbbfejlesztéséhez. A legfőbb ügyész expozéja — Az ügyészi tevékenység­nek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság — mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánk­ban szilárd a' törvényesség. Az állami, gazdasági és tár­sadalmi szervek kötelessé­güknek megfelelően biztosí­tották a törvényes rendelke­zések betartását, betartatását. A legfőbb ügyész szólt ar­ról, hogy a bűnözés mértéke az 'utóbbi években emelke­dett. Ennek ellenére struktú­rája, veszélyessége és terüle­ti megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú es össztársadalmi feladat. 1982- ben csaknem 140 0Ö0 közvá­das bűncselekmény vált is­mertté, s ez a megelőző év­hez képest 3.8 százalékos nö­vekedés. A bűnelkövetők szá­ma tavaly 77 174 volt. A bű­nözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindu­lópontja a bűnözés megelő­zésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevé­kenységnek es a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részle­tesen beszélt a bűnözés köz­vetlen és közvetett okai kö­zött továbbra is jelentős al­koholizmusról és a munka­kerülő életmódról. Mint mon­dotta: az alkoholizmus meg­előzésének lehetősegei között a jogi szabályozás kerek egé­szet alkot. Az, hogy az al­koholizmus elleni küzdelem mégsem hoz', nagyobb ered­ményeket. nem a jogszabály- alkotásra. hanem a jogalkal­mazás és a végrehajtás hiá­nyosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élősdi eiet- mód az elkövetett bűncselek­mény és a szabálysértés mel­lett a társadalomnak még számos területén okoz erköl­csi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasz­nos munkára szorításuk az eddigieknél nagyobb figyel­met és hatékonyabb intézke­déseket igényel. A bűnözés megelőzése ér­dekében a legsürgősebb fel­adataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá te­gyük, kiterjesszük a foglal­kozást azokkal, akik életkö­rülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben él­nek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e kö­vetelmények teljesítésére, a nyomozás ügyészi felügyele­tére különös gondot fordított az elmúlt időszakiban is. A nyomozások során a legna­gyobb gondot a bűncselek­mények elkövetőinek felderí­tése okozza. A utóbbi évek­ben emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor a felderített el­követek, száma csökken. 19«2- ben 30 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az Felszólalások Dr. Antalffy György Csong­rád megyei képviselő, vezető egyetemi tanár, az ország­gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának titkára elmondotta, hogy a bizottság előző évihez képest tíz szá­zalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megál­lapította : az előző beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása, a fogyasztók igé­nyeinek kielégítése és a hiá­nyok kiküszöbölése. A ren­delkezések közötti esetleges rések, hiányosságok, rende­zetlenségek kihasználását meg kell akadályozni, s azt is, hogy egyesek ügyeskedés­sel munka nélkül, vagy mun­kájukkal arányban nem álló jövedelemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztala­taira. a munkaíegyevmi hely­zetre, a gazdálkodási fegye­lem erősítését szolgaló ítél­kezési gyakorlatra is. Beszá­molója végén kiemelte: a törvényesség követelményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és rnás jogalkal­mazó szervektől, hogy az al­kotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése érdekében fellép­jünk és erre mozgósíts-uk az illetékes szerveket, az állam­polgárokat. — mindkét beszámoló előze­tesen megvitatott téziseivel, s tartalmával egyetértve — különösen jelentősnek tartja a bűnözés visszaszorítását. Ez nem kezelhető csupán egyes szervezetek — például a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok — feladataként, hanem csakis az egész társadalom ügye­ként. Dr. Mátay Pál (Fejér me­gye), a Fejéi- megyei főügyész a közrend és a közbiztonság szilárdságáról szólt, felhívta a figyelmet: elégedettségre nincs okunk, még akkor sem, ha kiáltjuk a nemzetközi ösz- szehasonlítás próbáját. Köz­véleményünket ugyanis élén­ken foglalkoztatja és nyugta­lanítja néhány brutális bűn­cselekmény, továbbá a társa­dalmi tulajdont sokszor elké­pesztő, összegeikkel megkáro­sító bűnügy. A társadalomel- lenes magatartásformák a bűncselekmények megtorlást követelnek és a társadalom szervezett védekezését igény­lik. Dr. Röder Edit budapesti képviselő az 1. sz. ügyvédi munkaközösség tagja, az Or­szágos Ügyvédi Tanács el- r úkhelyettese a többi kozott megállapította: számos ked­vező változás ellenére a vál­lalatokat a gazdasági kör­nyezet még mindig nem ösz­tönzi eléggé a jobb együtt­működésre. Ez a szemlélet, amely gyakran monopolhely­zettel párosul, s a fogyasz­tókat is sújtja, elsősorban gazdasági intézkedésekkel változtatható meg. Természe­tesen a szabályozók tökéle­tesítése a vállalati szerveze­ti rendszer továbbfejlesztése mellett a jogi szabályozás is a szerződéses fegyelem erő­sítésének eszköze. Dr. Lukács János (Zala megye) a pacs>ai Haladás Tsz főáliatorvosa rámutatott: a különböző tulajdon ellen el­követett szabálysértések visz- szaszorítása érdekében szük­ségesnek látszik a kiszaban­dó bírságösszegek emelése. Felhívta a figyelmet, hogy a társasházak létesítésére és építésére vonatkozó, 1977-ben alkotott törvényerejű rende­letet számos esetben kijátsz- szák. A iúrsasházak intéző bizottságának -tagjai némely esetben nem megfelelően sá­fárkodnak a közösség pénzé­vel. Dr. Juhász Tibor (Bács­Kiskun megye), a kiskőrösi városi-járási ügyvédi mun­kaközösség vezetője arról szólt: társadalmi viszonyaink állandó változásait a jogsza­bályok csak fáziskéséssel kö­vetik, s ebből a lemaradás­ból ellentmondások keletkez­nek. Hossza bb-rövidebb idő elteltével még a leggondo­sabb előkészítés után hozott törvény is felülvizsgálásra szorul, mert olyan új társa­dalmi körülmények terem­tődnek, amelyekre a jogalko­tó nem számíthatott. Ezt a gondot igyekszik enyhíteni a bíróságok ítélkezése felett gyakorolt elvi irányítással a Legfelsőbb Bíróság. Németh István (Hajdú-Bi- har megye), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a társadal­ma tulajdon fokozottabb vé­delmének szükségességéről sízaólt, s elsősorban az üzemi vezetőktől kért nagyobb fi­gyelmet és határozottabb fel­lépésit. Hozzátette: nélkülöz­hetetlen ehhez az állami szervek támogatása is. Papp Lajos (Szolnok me­gye), az MSZMP Törökszent­miklósi Városi Bizottságéinak első tálkára a közélet tiszta­ságának jelentőségét hang­súlyozta. Szőkébb pátriájá­ban mind több állampolgár vártai önzetlenül társadalmi munkát és bár csupán né­hány alkalommal fordul elő, hogy a közügyek intézése során valaki visszaél helyze­tével, az ilyen esetek nagy felháborodást keltenek és gyengíthetik a bizalmat a tisztességed, a közösségi cé­lokért szívesen áldozatokat vállaló emberekben, Dr. Fodor István (Pest megye), a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet főáí- laittenyésnföje a fővárost öle­lő községek lélekszámúnak növekedése kapcsain említet­te: egyre nagyobb az igény az alikaiimi munkák iránt. Az alkalmi munkások egy jó szakmunkás bérének három­Interpellációk Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Orlová.cz György Tolna megyei képviselő a művelődési miniszterhez in­terpellált, azt szorgalmazva, hogy állítsák vissza az álta­lános iskola V. osztályába a félévi osztályozást. Válaszában Köpeczi Béla művelődési ' miniszter el­mondta, hogy a képviselői interpelláció jogosan mutat rá egy olyan részkérdésre, amely felhívja a figyelmet az értékelési és osztályozási rendszer hiányosságára. Ez a rendszer sok vonathozásban elavult, korrekcióra szarul. Elfogadva az interpelláció indokolását a miniszter java­solta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984—85-ös tanévet, ami­kor bevezetik az új értékelé­si és osztályozási rendszert. Nemcsak az V. osztályban vannak ugyanis ehhez hason­ló problémák, hanem a többi évfolyamban is. Az új rend­szer bevezetésének előkészü­letei foly pák. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tu- lomasui vette. Ezután dr. Nagy Sándor Somogy megyei képviselő, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kára a iakásigénylési letétek nagysága, valamint az ifjúsá­gi takacekbetet lakásigénylé- si letétként történő elfogadá­sa tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhez és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elsio- kehez. Válaszában Hetényi István pénzügyminiszter — a másik két ..címzett” nevében is — elmondta, hogy az 1983. ja­nuár 1-en életbe lépett új lakásügyi rendelkezések, jog­szabályok alkalmazását kö­rültekintően, alapos, gondos négyszeresét is megkeresik. A vitáiban elhangzottakra dr. Szilbereky Jénő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke vála­szolt. A felszólalásokat nyug­tázva elmondotta: az .ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságiáinak: észrevételeit hasznosnak, a Legfelsőbb Bíróság számára jogpolitikai iránymutatásul szolgálóknak, tekintik. A fi­gyelmet felhívó felszólaláso­kat, helyenként kritikai meg­állapításokat a Légi elsőbb Bíróság hasznosítani fogja a tovaibbiakiban. Az országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját, valamint a fel­szólalásokra adott «választ jóváhagyólag tudomásul vet­te. Dr. Szíjártó Károly, leg­főbb ügyész válaszában, rá­mutatott: a felszólalások nagy társadalmi felelőeisegér- zeíiröl tanúskodtak, az el­hangzott észrevételeiket, ja­vaslatokat ennek megfele­lően hasanosátarui fogják. Több képviselő foglalkozott azzal — emlékeztetett a leg­főbb ügyész — miként lehet­ne még eredményesebbé ten­ni a nyomozásokat. Ez a fel­adat a rendőrségire és aa ügyészekre fokozott felelős­séget ró. A bűnüldöző tevé­kenységnek offenzívnek kell lennie — „hangsúlyozta. Az országgyűlés a legfőbb ügyésiz beszámolóját es a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomá­sul vette. munkával végezték és végzik a tanácsok. Számos újszerű lakásgazdálkodási feladat ke­rült előtérbe, ilyen volt egye­bek között a lakásigénylési letétek összegének meghatá­rozása. amelyben a kormány teljes önállóságot biztosított a tanácsoknak. Az igénylési letétekkel kap­csolatos eljárásokat 338 ta­nácsrendeletben szabályozták, és az. összegek megállapítá­sánál a szociális szemponto­kat általában messzemenően figyelembe vették. Teljes ösz- szesítés még nem készült, s elképzelhető, hogy a rendele­tek kisebb részenél valóban az elváx’hatónál nagyobb ter­het rónak az első lakásukra váró, fiatal házasokra. A pénzügyminiszter megköszön­te az-észrevételt, ígéretet tett az abban foglaltak részletes megvizsgálására. Elmondta, hogy a kormány a közeljö­vőben jelentést hailgat meg a lakásrendelet végrehajtá­sának eddigi tapasztalatairól, és ígéretet tett arra, hogy a beszámolót kiegészítik az in­terpellációban felvetett hely­zet részletes elemzésével. Az- összegyűjtött ta pasztalato.-, alapián elképzelhető, hogy a kormány ajánlásokkal java­solja majd a helyzet megvál­toztatását az érintett taná­csoknak és — ha szükséges — rendeletmódosításra is sor kerülhet. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — be­fejezte munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom