Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

Négylábúak ispotálya Kitüntetés a határon Megélénkült a forgalom az őrs közelében, a határra vezető országúton és sokan szorgoskodnak a környező szőlődombokon. Több a fel­adatuk a határőröknek is. — Örsünkön az állomány­gyűlésen ezekről a felada­tokról beszeltünk. Azt ké­rem valamennyi határőrtől, hogy körültekintően lássák el munkájukat. A KISZ- szervezet vezetőivel közösen értékeltük az őrsön folyó szocialista versenyt, s ado­mányoztuk a hónap járőre címet. önkéntes határ­őreinknek és a lakosságnak is köszönhető, hogy öt egy­mást követő évben elnyer­tük az élenjáró őrs címet; 'szeretnénk ezt az évet ugyanilyen eredménnyel zárni — mondta Parti aki László határőr százados. Petrinovics Pál határőr szolgálatba indul. Csöndes beszédű, határozott. KISZ- tag. Néhány napja vette át az Élenjáró Határőr kitün­tetést. — Szeretek az őrsön szol­gálni, mert jó a közösség. Segítjük egymást a fölké­szülésben, s együtt töltjük a szabad időt. Felsőszent- mártonban élnek a szüleim, én a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál voltam víz- és gázszerelő, örültem, hogy a határőr­séghez kerültem, gyermek­korom a Drávához, a ha­tárhoz fűz. Nyaranta sokat jártunk le fürdeni, hor­gászni a folyóra... Szolgá­latomat Berzencén kezd­tem, az új átkelőhelynél. Itt, az őrsön lyülönösen a folyó menti, a határhoz kö­zeli ellenőrzéseket szere­tem. Hű és nélkülözhetet­len segítőtársaink a határ- őrkutyák. Parríuki László százados megmutatta Petrinovics Pál dicséreti lapját. A tizedik dicséret van rajta, az élen­járó cím s vele a három nap jutalomszabadság. Fe- nyítési lapján nincs bejegy­zés. — Nem is szeretném, ha volna — mondta Petrino­vics Pál. — Elhatároztuk, hogy hatodszor is elnyerjük az élenjáró címet. Ez az őrs is hozzájárult ahhoz, hogy a nagykanizsai kerü­let ismét — már ötödik alkalommal- — elnyerje a KISZ Központi Bizottságá­nak vörös vándorzászlaját. Sz. U „A postagaiiambint a gyé­kényest állomáson találták, teljesen kimerült volt a ma­te. Tegnapi telefonbeszél­getésünk alapjain küldöm'’ — írta az állomásíónök. — Csúnya állapotban volt, de most már jól érzi magát — mutatta dr. Foltényi Imre főálle.torvos, miközben jár­tuk a kórház kopott épüle­tét. — Ma elengedjük. Jó idő van, biztosan hazatalál. Nem sokkal később dr. Kurdi Györggyel vissza­mentünk ; az állatorvos ki­vette a ketrecből a mada­rat: megnéztük gyűrűs Iá­ban a szamot: 1U20-82-7517, s a tavasra napsü’esiben föl- répült, elsuhant col felé. A galamb kalitikája mel­lett szelíd kutyák várnáik sor­súikat; gazdájuk rendelte meg a kozmetikai műtétet. A fekete snauzer barátságo­san nezett szomszédjára, egy kókadt cicára. Mérgezéssel került itíe, azóta j^yult az állapota. .. A szárazszalma-tárolóból leválasztott ideiglenes istál­lóban kilenc tehen kerődzi« csendesen. — Ezt például Somogy- aszalóból hozták — ismer­kedtünk Foltényi Imire bete­geivel. — Nem tudott volna megelleni; hatvarkilós bor­jú volt foerrne. Különben ara­nyos tehén; ón műtöttem. Az állatok három-négy na­pig antibiotikumot kapnak — ezzel eiőziik meg náluk a hasihártyaiertőzést. Most a kórház kisebbít részé csak az egészségügy! munka srzín- helye. a másik oldalon a vá­rosgazdálkodási vállalat épí- tőbnigádja kever habarcsot, falakat emel: felújítja a százesztendős épületet. — Legnagyobb gondunkat szünteti meg a felújítás — mondta dr. Bánáti Henrik, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatója. — Amíg az épí­tés tart, az istállókat ki kel­lett üríteni. Egy kicsit zsú­foltabb a kórház, rövidebb az ápolási idő, kevesebb a hely; a műtétek után kény­telenek vagyunk, a tulajdo­nosokra az utógondozást bíz­ni. A harmadik, negyedévben, befejeződik a felújítás, és sokkait jobb körülmények kö­zött, több beteg állatot tu­dunk ellátni. Az itt dolgozóik klasszikus állatorvosi munkát végez­nek: gyógyítanak, rendelle­nes állapotokat szüntetnek vagy előznek meg. Ezt a se- bésizeti beavatkozást, szülé­szeti murikat ugyanis fel­szerelés, műszerezettség vagy asszilsztencia hiányában a termelésben dolgozó állator­vosak igencsak nehezen tud­nák megoldani. E kórházban nincsenek nők: veszélyes a felcser mun­kája. Az ápolás során pél­dául esetleg a lovat meg is kell fékezni, ki- vagy berak­ni, ledönteni, vezetni . .: Évente átlag hétszáz be­teg állattal foglalkoznak itt. Egész DélrDunámtúlról hoz­nak ide teheneidet, lovakat. Az is közrejátsaik. hogy Pé­csén csak kisállatkórhaz van. Szigetváron ped.ig egyetlen orvos dolgozók. Néhány nap­ja például a kaposvári kél mentő mellett állt a sziget- - váriaké is, mert nem volt fogadóhelyük. Ezen a déielőtton is nagy volt a forgalom. Egy barna kendős, ijedt nő élettelen csibéit hozta be. Százötvenet vett, s kétharmadából már nem lesz tyúkhúsleves. A csibék kelésgyengeség miatt pusztultak el. (Még szeren­cse, hogy a biztosító megté­ríti a kárt!) Az erdőgazda­ságtól egy ló érkezett idült légsejtes tüdőtágulas&al, ke- rur.gési zavarokkal. Az. ilyen lovak erős, nehéz munkát végeznek, rönköket húznak... Kutyákat is hoztak veszély-, telenebb tünetekkel. Egy né­metjuhász szuka a műtő­asztalra került: eltávolítot­ták a petefészkét... A főorvos fiókjából kö­szönő levelek kerültek elő. Nemcsak hazai, hanem kül­földi állattartóktól is: Kana­daiból, FrancíaórszáigbóiL, az NSZK-boi — Sárkányt hoztok-e már? — Azt meg nem, de volt máir itt teve, óriáskígyó, medve, zebra, majom, tek- notabéka .. , sőt díszhal is. Az öreg kórházépület ha­marosan új homlokzatot kap. A belső átalakítások nyomain pedig elkészül a hiányzó röntgen terem. Ad­dig azonban még várni kell. Ám a nehéz körülményeik elieinere minden állatot gyor­san és készségesen, eliatnaik most is. A három orvos kö­zős véleményét dr. Posza Elemér mondta el: — Az utóbbi időben ked­vező a szemléletváltozás: az emberek gyakran hoznak be sérült állatokat, ■ olyanokat, amelyeknek látsző'ag ruincs gazdájuk. Így védett, sebe­sült madaraikat, ahogy nem- reg útnak indított postaga- iamibunk. esete is bizonyítja. Kőszegi Lajos A HÉTKÖZNAPI HÁZASSÁG „Nem fenyeget bennünket válság" O. T. harmincéves. — Ügy tapasztalom, hogy két hasonlóan élő házaspár közül az a boldogabb, ame­lyik kevesebbet gondolkozik, aki kevésbé érzékenyen rea­gál a válságokra. Azt mond­ják, a házasság óraszerke­zet: az egyik már akkor is megáll, ha porszem jut a fogaskerekek közé, a másik akkor sem, ha kő esik rá. Természetesen nem amellett érvelek, hogy nyíltság és ön­magunkkal szembeni igények nélkül éljünk. Tény azonban, hogy a legtöbb viszályt a túl­zott igényesség és érzékeny­ség okozza. Feleségemmel mi is sok olyat vártunk egy­mástól házasságunk kilenc éve alatt, amit a másik lelki alkatából, természetéből vagy vérmérsékletéből fakadóan nem vagy csak alig tudott teljesíteni. Kölcsönösen elé­gedetlenek voltunk, s mind­kettőnket nyomasztott az ál­landó igyekezet, az alkal­mazkodás. Mindketten meg­próbáltunk taktikázni, sze­repet játszani, de ez pár nap múlva rendszerint ingerült veszekedésbe torkolt. Ilyen­kor kíméletlenül egymás sze­mébe vágtuk a sérelmeket. Azóta már mindketten tud­juk, hogy az őszinteség fon­tos, de csak mértékkel, a másik teherbírókepessegével is számolva szabad élni vele. Azelőtt lenézően mondtam az egyik ismerős házaspár­ról, hogy azért élnek jól, mert föl sem fogják, milyen sivár az életük. Ma már nem vagyok ilyen büszke a „böl­csességemre.” Házasságunk alighanem épp azért lett jobb mostanában, mert már nerp akarunk minden hétköznap­ból ünnepet csinálni, mert csak annyit várunk a má­siktól, amennyit önmaga megerőszakolása nélkül adni tud, s mert nem vitatkozunk mindenáron a vélt igazun­kért R.-névéi háziassága tizen­harmadik évfordulóján be­szélgettem. — Manapság kifelé sokan Igyekeznek jobb képet mu-; tata* — mondotta. — Otthon egymásra borítják az asztalt, de a vállalati bulin csókolóz- nak, és csak egymással haj­landók táncolni. Nekem egy­aránt gyanús, ha valaki má­sok előtt túl sokat turbekoL, mint ahogy az is. ha panasz­kodik a házasságára. Mi nem takargatjuk a bajokat, és azt hiszem, épp ez mutatja kö­tődésünk erejét. Kiadjuk a fölösleges gőzt, de utána egyikünk sem forral bosszút. Nemcsak elfogadjuk, hanem, azt hiszem, még szeretjük is egymás hibáit Tízért nem fenyeget minket válság. A beszélgetésekből kitűnt: nehéz dolog ma biztos révbe kormányozná a hazassag ha­jóját. Pedig nagy’szükség van az összetartozás, a család egységének óvására. — Tapasztalataink szerint a házasságok feie végiődik válással — mondta Alföldi László kaposvári anyakönyv- vezetó. — Meggyőződésem szerint azért, mert sokan megalapozatlanul kötnek há­zasságot. Az ifjú pár olykor a kötelező harmincnapos vá­rakozási időt is soknak tartja. Ha ez letelt, ünnepélyesen, szép szavak kíséretében ösz- sze kell őket adnom akkor is, ha érzem, hogy pár év múlva szomorúbb alkalom­ból fogunk majd találkozni. 1976-ban 90ö-nál több há­zasságot kötöttek Kaposvá­ron, tavaly csak 547-et. Ez jóreszt demográfiái okokkal magyarázható. Feltűnő, hogy egyre többször kötnek házas­ságot olyanok, akik koráb­ban már házasságban éltek együtt, majd elváltak. Ez alighanem a válások elha­markodottságára utal. Megerősítette e föltétele­zést dr. Sebestény Tamás, a kaposvári járásbíróság elnök- helyettese : — Ma sokkal.kisebb a vá­lásokkal szembeni erkölcsi visszatartó erő, és kisebb az emberek konfliktustűrő ké­pessége is. Hogy a válások nagyobb részel mindössze egy-két évi házasság előzi meg, ez arra utal, hogy az emberek már az első kis vál­ság után a bírósághoz for­dulnak. 1981-ben 123 békítő tárgyalás járt sikerreL (Folytatjuk.) Bíró Ferenc Vagyont harácsoltak össze Vállalkozók fölemelkedése és bukása ■ Hattagú bűnszövetkezet állt a közelmúltban a Kaposvári Járásbíróság előtt. Az első­rendű vádlott, az 56 éves, pécsi Petrovics Kálmán, fog­lalkozására nézve „vállalko­zó”. A vádlottak között volt Petrovics három fia is: a 25 éves Kálmán, a 20 éves Lász­ló •és a 18 éves Sándor. A vád: üzletszerűen, bűnszövet­ségben elkövetett, jelentős ér­tékű üzérkedés bűntette. Bűncselekményeik zömét az elmúlt években követték el. Kihasználták a nagyarányú építkezéseket, az elő-e.őfor- duló építőanyag-hiányt. Sza­nálásra ítélt épületek bontá­sát vállaltak, majd az ebből szármázó anyagokat — ame­lyek keresett árucikknek bi­zonyultak — felárral adták tovább. A munkát — a bon­tást — r.em ők k égeztert, leg­följebb felügyeltek, szervez­tek, irányítottak, csak néha segítettek a bontásban. Zö­mében munkakerülőket, csa­vargókat fogadtak föl alkal­mi munkára, s igyekeztek ki­használni őket. Pécsen kezdte el • működé­sét a Petrovics család, ők maguk a tevékenységüket hasznosnak ítélték, 'még a bíróság előtt is. Arra hivat­koztak. hogy az épület bon­tásával új építkezések előtt tisztították meg a terepet, s ezzel a települések fejlesz­tését segítettek. Pécsén több csalad is foglalkozott hason­ló vállalkozással, s az árve­réseken. ahol a bontásra vá­ró épületekre kellett licitál­ni, egyre magasabbra vertek föl az árakat — így Petro- vicsék jobbnak látták, ha átjönnek Somogyba. Itt ol­csóbban tudtak bontáshoz jutni, mivel kisebb volt a kon k űrre ne iá. Petrovics Kálmán, ha te­hette, nem a saját nevére, hanem valamelyik fia sza­mara vette meg a bontásra váró épületet. Óvatos volt, hiszen tudta, hogy cselekmé­nye jogellenes. A bontásnál dolgozó alkalmi munkásokat nem jelentették be a tária­dalom biztosítási igazgató­sághoz; ezeket a munkáso­kat olykor a háztartásban foglalkoztatták vagy egy­re növekvő állatállományuk gondozásával bízták meg. Előfordult, hogy ha panasz­kodtak, megtagadták a mun­kát, megverték őket. Petrovicsék semmilyen iparengedéllyel vagy olyan igazolással nem rendelkez­tek, amely az építőanyag ér­tékesítésére és árusítására jogosította volna őket. Mégis két év során csupán Somogy­bán több mint 800 ezer fo­rint értékben vásároltak bon­tásra ítélt épületeket. A bí­róság által vizsgált 22 eset­ben a megállapított jogtalan haszon elérte a 600 ezer fo­rintot. Somogybán először vidéken kezdték akcióikat. Kadarkút és Barcs környékét, valamint a Balaíon-partot kedvelték. Később Kaposváron i&. pró­bálkoztak, jóllehet itt már veszélyesebb volt á vállalko­zás, ugyanis a városi tanács rendelkezéssé szerint a bon­tásra vállalkozónak építést engedéllyel kell rendelkeznie. Őket azonban mindez nem .zavarta, mert találtak olyan üzlettársat, akinek a nevé­ben vásároltak. Arra persze vigyáztak, hogy mindig csak könnyűszerrel kitermelhető és jó áron eladható anyago­kat szállítsanak el; az érték­telen anyagot es a törmelé­ket a helyszínen hagyták — annak eltakarítása az épít- tetőifcre várt... A’ bíróság álláspontja sze­rint a vállalkozás senkit sem jogosít föl kizsákmányolásra. Még akkor is üzérkedés ez, ha a vállalkozó maga is részt vesz a munkában, a szolgál­tatásokat azonban nagyobb részben és rendszeresen ide­gen munkások igénybevételé­vel végzi. Büntetlenséget nem élvezhetnek, akik saját munkájukkal arányban nem ‘álló többletjövedelemhez jut­nak. A Kaposvári Járásbíróság* Petrovicsékat felfüggesztett szabadságvesztésre és 15—20 ezer forint mellékbüntetésre ítélte. A vádlottak fölmenté­sért, az ügyész pedig súlyo­sabb büntetés kiszabásáért jelentett be föllebbezést. ' M. I. Guruló horgásztanya Kerekeken guruló hor­gásztanyát, gépkocsival von­tatható vikendházakat- gyárt a Lenti Fém és Faipari Szövetkezet. A helyszínen betontuskóra - helyezhető épületből a kereskedelem próbaképpen ötven darabot rendelt. A lakókocsik, te- herutánfutók gyártására szakosodott szövetkezet a kétszáz és háromszáz kilő teherbírású utánfutókból idén száz—száz darabot szál­lít Ausztriába is. A lentiek a szervizgazdái az NSZK- ból behozott lakókocsi után­futóknak is. Az Al-Kó cég alkatrészraktárai épített a lenti szövetkezet felephe- lyén, ahol az importált jár­művek szervize van. Kaposvári ipari nagy­A KAPOSVÁRI vállalat irodaházába CUKORGYÁR gondnoki állás! fölvesz ajánl fel kétszoba összkomfortos lakáscserével. állandó munkára műszerészeket, csőszerelőket és lakatosokat. Jelentkezést „Rákóczi tér 80491” jeligére J elentkezés a kiadóba kérünk.. a munkaügyi osztályon. (80491) (222178) A DÉLVIÉP Vállalat A kutas! Béke Mg. fölvesz Termelőszövetkezet / így teljes munkaidős fölvesz NŐI MUNKAERŐT portást varrodai munkára. a központi telepre. Jelentkezés: a központi Jelentkezés: irodában, Kutas, DÉLVIÉP Kaposvár, Ady Endre u. 26. sz. Raktár u. 113. alatt. Telepvezetőnél. (80270) (222054) Szárnyra kapott 'nmét a galamb

Next

/
Oldalképek
Tartalom