Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

Kévéséi, de még sok Munkahelyi veszélyek Tavaly 124 004-en sérültek meg munka közben, 6702- vel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, amikor körülbelül százezer ember ért munka­helyi baleset. Ugyancsak csökkent — bár mindössze huszoneggyel — a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma, a múlt évben 548-an haltak meg emiatt. A, sérü­lések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 százalékuk fél éve sem dolgozott mun­kakörében. Mind a férfiak­nál, mind a nőknél kétszer annyi segédmunkást ér bal­eset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat összesítéséből megálla­pítható az is, mi okozta a legtöbb munkahelyi balese­tet, milyen azok terület sze­rinti megoszlása. Legna­gyobb részük úgy követke­zet be, hogy a szerencsétle­nül járt dolgozó leesett az állványról, tetőről, sok bal­eset okozója volt munkagép, kéziszerszám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagé­pek okozta üzemi balesetek háromnegyed része a gép kiszolgálása, rendeltetéssze­rű működése közben történt csaknem egyötöde tisztítás, szerelés, beállítás, próba, olajozás, zsírozás alkalmá­val fordult elő. A munkagé­pek közül a legtöbb balesetet a köszörű- és csiszológépek, a vasipari esztergapadok, fúrógépek, fűrészek, fém­ipari vágógépek, ollók, pré­sek, lyukasztók, sajtolok, szövőgépek, illetve faipari gyalugépek okozták. A balesetek 28 százaléka a dolgozók szakképzetlensé­gének, illetve gyakorlatlan­ságának következménye volt. Egyötöde a munkahely hibájából, a munka, a mun­kafolyamatok helytelen megszervezése és a felügye­let hiánya miatt fordult elő. Az esetek 7 százalékában hiányoztak az egyéni védő­eszközök, illetve nem hasz­nálták azokat. A berendezé­sek, kéziszerszámok rossz állapota további öt százalé­kot okozott. A legtöbb bal­eset hétfőn és kedden, s ál­talában a munkakezdés utá­ni negyedik es ötödik órá­ban történt. Az üzemi balesetek miat­ti táppénzes napok száma a múlt évben 2.6 millió volt, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A sé­rülteknek 452 millió forint táppénzt -fizettek ki az év folyamán, 13,6 százalékkal többet, mint az előző évben. Növekedett a munkába me­net — munkából jövet tör­tént balesetek aránya: 13,2- ről 15,5 százalékra. Az ellen­őrzések tapasztalatai szerint előfordult, hogy egyes vál­lalatok az üzemben történt balesetek egy részét úgyne­vezett úti — nem kivizsgá­landó — balesetnek minősí­tették. Ennek oka, hogy az ilyen esetek számának nö­vekedése nem zárja ki az élüzem cím, szocialista bri­gád cim, prémium elnyeré­sét, míg az üzemi balesetek emelkedése igen. Új iemeztiaraijolósorí állítoltak üzembe Korszerű lemezdsiraboló- sort helyeztek üzembe teg­nap Dunaújvárosban, a Du­nai Vasmű meleghengermű- vében. Az NSZK-betó De- iraag cég és a Csepeli Egy e­di Gépgyár együttműködésé­ben gyártott terecslefejtő- danabolósort három mikro­processzoros kisszámú tógép vezérli, a tereesibeállítást fotocellái;, az anvagvizsgálást ultrahangos műszer végzi. Az új tá'blalemezgyártó gép­sorhoz automata naikásoló berendezés és csomagológép iß tartoääik. Megújult a szarvasmarhatelep Más tartási módot vezettek be A rekonstrukció után megváltozott á segesdi téesz szarvasmarha-telepének ké­pe. Tizenhat és fél millió forintért felújítottak két régebbi istállót, megszűntet­ték az esős időkben járha­tatlan sárterigert. A felújított telepen új tar­tási módot vezettek be, a Taurina rendszer gesztorsá­gával. A szabad tartás egyik változata ez: napközben ka­rámban vannak a szarvas- marhák, majd innen hajtják őket a kétszer 12 állásos fe­jőházba. (Annak az építése hétmillió forintba került.) E módszer előnye, hogy jelen­tősen rövidül a fejési idő: száz tehenet egy óra alatt fejnek meg ebben a . zárt rendszerben Alfa-Laval gé­pekkel. Nem elhanyagolható az sem, hogy itt a körülmé­nyek jobban megfelelnek a tejhigiéniai és bakteriológiai követelményeknek, s eggyel kevesebb emberre van szük­ség. A fejlesztéshez tarto­zott égy 250 vagonos ter­ménytároló is. A 3500 literes tejhozamot harminc százalékkal szeret­nék növelni. Jelenleg négy­száz szarvasmarha ad mun­kát a tehenészeti ágazat dolgozóinak, A telepet december köze­pén adták át, de a munka még nem fejeződött be. Áp­rilis végéig elvégzik az épü­letek közötti területek par­kosítását, csinosítását, és be­fedik a karámot. Megszűnt pu elbontott cselédházak A régi cselédlakások fel­számolása, az ott élő embe­rek életkörülményeinek ja­vítása nemcsak egy gazda­ság belső ügye. A megoldás módjának keresése azonban az üzem feladata. Nehezítet­te a jószándékú törekvések megvalósulását, hogy az egy­kori cselédlakásokban, a pusztuló tanyákon élők egy része ragaszkodott a régi életformához és a lakóhely­hez. Többüket úgy kellett rábeszélni a komfortos la­kásokra. Nyitrai Károly, a Dél-so­mogyi Állami Gazdaság gazdaságfejlesztési főmérnö­ké az eredményeket sorolja: — A cselédlakások, tanyai települések, szükséglakások felszámolását 1978-ban kezd­te meg gazdaságunk. Akkor 246 ilyen lakásunk volt. A korábbi években a házakat jelentős anyagi ráfordítás­sal korszerűsítettük, de a körülményeket ez alapvetően nem változtatta meg. Kettős célt kívántunk elérni: egy­részt otthonos, kényelmes lakásokat biztosítani, más­részt ezeket az elszórt ter­melési egységeket koncent­rálni, 1978 előtt például na­gyon sok helyen volt 20—30 darabos szarvasmarha-állo­mányunk. Most két helyen tartjuk az állományt, Nagy­barátiban és Nagykorpádon. Négy év alatt százhuszon­öt lakást szüntettek meg, s néhány külterületi helység­név is eltűnt. Megszűnt: Fiilecs, Prépost, Szentlászló, Gézayúszta . . . Cselédház a hatodik ötéves terv végére nem lesz már a gazdaság­ban. Az itt élők elsősorban a lakótelepi társasházakba költözhetnek. A társasházakba költöző dolgozóiknak 50—90 ezer fo­rint támogatást adott a gaz­daság. A munkások 80—90 ezer forint kedvezményben is részesültek. Az építési kölcsönt és a gyermekek után nyújtott kedvezménye­ket is figyelembe véve, mi­nimális készpénzért jutottak dolgozóik összkomfortos 82— 100 négyzetméter alapterüle­tű lakáshoz. A társasháza­kat a gazdaság saját brigád­ja építette. A munkáslakások építésé­nek régi támogatása az idén megszűnt. Ez a tény a So- rüogytarnócán most épülő 48 családi otthon lakóit érin­ti. Ezen a településen 77 cse­lédlakást tartanak számon; a vállalati támogatás összegét a gazdaság már nem tudja tovább növelni. Az új lakó­telepen már egy sor munkát — az alapozásokat, a vízve­zeték- és elektromos hálózat kiépítését — elvégezték. Azoknak kell többet vállal­ni, akik kényelmesebb, jobb körülmények közé kerülnek. Közöttük vannak olyanok, akik inkább a megszokott életkörülményeket választ­ják havi 80—100 forint térí­tési díjért. Az egykori cse­lédházak megszüntetése a kulturált lakáskörülmények közé kerülést jelenti. Így értékelik ezt azok is, akikért mindez történik? A válasz nem egyszerű, mint ahogy nem könnyű a jelenlegi helyzetben megta­lálni a megoldást a gazda­ság támogatásának fenntar­tására. B. J. Kétnyelvű emberek A példa jellemző, ezért említik föl újra és újra. A nágyhirű nyugatnémet Sa­lamander cipőgyár ezután egy ütem űködaik a bonyhádi­val. Ennek oka a jó Szakmai hírnéven kívül az is. hogy a dolgozók nagy többsége németajkú, s . így könnyen megérti majd a kintről ka­pott leírásokat. Moot, almikor a Magyar- országi Délszlávok Demok­ratikus Szövetsége és a Ma­gyarországi Nemetek De­mokratikus Szövetsége kong­resszusra készül, egyre több szó esik a nemzetiségek helyzetéről, hagyományőrző feladatairól. Somogyo* is •érinti ez, hiszem a jó két év­vel ezelőtti népszámlálás adatai szerint ezarötszáz délszláv és háromezer­nyolcszáz német anyanyelvű ember él ezen a területen. A két szövetség; tevé­kenységének középpontjában elsősorrban, az áll, hogy erő­sítse az amyanyelv, a nem­zetiségi kultúra ápolását. A •társadalom fejlődésével összhangban azonban egyre többen dolgoznak a szom­széd községben, a közéli városban, mind többen köl­tőének máshová. Ez a fel­nőttek anyanyelvi társalgá­sat korlátozza. Különösen visszahat ez a gyerekekre, hiszen nincs, aki otthon horvátul, németül beszélges­sen velük. A mai középko­rúak még sokat hoztak a szülte házból, hiszen játék közben is anyanyelvűkén kiáltoztak egymásnak a ré­ten, az utcán, a mai gyere­kek azonban szinte a nullá­ról indulinak, nem csoda, hogy a szülők mindent az óvodától, az iskolától vár­nak. A tapasztalatok szerint elsősorban a kétnyelvű osz­tályokban. iskolákban lehet megitaniulni igazán az anya­nyelvet. Ott, ahol heti há­rom-négy órában oktatják a gyerekeket, nem adnak elegendő tudást Dr. Mándity Marin, a dél­szlávok szövetségének új főtitkára azt az elvet vall­ja: a mi társadalmunknak nagyon fontosak a kétnyel­vű emberek. Az a célunk, hogy miinél több ilyet ne­velj ünik. Ám őket csak két­nyelvű iskolában lehet ne­velni. Ahol az objektív és szubjektív föltételek meg­vannak, aizokban a közsé­gekben kétnyelvű iskolát alakítunk. Összecseng ezzel Ham­buch Géza véleménye fő a németek szövetségének új főtitkára); szerinte is a két­nyelvűség felel meg legjob­ban a nemzetiség érdekei­nek és egyben az ország érdekelne« is. Már István király felismerte a több­nyelvűség fontosságát, elő­nyeit, mert fiát. arra intet­te: „Az egynyelvű és egy­szokású ország gyenge es esendő.” Az ország, mad szé­les körű nemzetiközí kapcso­latait, földrajzi fekvését fi­gyelembe véve különösen fontos, hogy minél több ember legyen két- vagy többnyelvű. Somogy épp azért, mert határos Ju­goszláviával, óriási az ide­genforgalma a Balaton déli partján, számít arra a for­rásra, amelyet a kétnyelvű nemzetiségiek jelentenek. Elég sokat vitatkoznak azon, hogy irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban beszél­jenek-e a fiatalok. Mind a bét szövetség azt az állás­pontot’ alaki tóttá ki — s ezt képviselik meet a kcmigresz- sziusukira készülve —, hoigy a gyerekek tanulják meg az irodalmi szerb-horvátot, ne­metet, mert enélkül nem le­het híd a nemzetiség Ju­goszlávia, illetve az NDK felé. Ugyanakkor nem lehet elhagyni a nyelvjárást sem. Ez adhat kedvet az irodal­mi nyelv megtanulásához is. A nyelv egyébként a nemze­tiséghez való tartozás együk legfontosabb mutatója, ez az alapja a nemzetiségi kul­túráinak is. A nép trón trnoag,alom né­hány hónappal ezelőtt szin­tén ezeket a feladatokat ái- lítoSta maga elé, amikor mérlegre tette a megyénkben elő nemzetiségiek helyzetét. Összecseng ez mindazzal, . amit most a két szövetség képvisel. Sokkal több fiatalt kell megnyerni az anyanyel­vi gimnáziumokban, anya­nyelvi egyetemi szakodon való továbbtanulásra, hi­szen- utánpótlás néflkiU nem lesz. aki majd tovább­adja. a h orvát, a német nyelvet es kultúrát „neun középiskolás fokon”. A mai öregektől át kell venni a stafétabotot a csa­ládban, majd a katedra,n is. Az ő tevékenységüktől is ■ függ hányán tartják magu­kat nemzetiséginek a jövő­ben, ápolják kultúrájukat; s adjak tovább az utódoknak. L. G. H marxizmus és a szocializmus gyakorlata Mint ismeretes, Marx — miután gondosan tanulmá­nyozta a kapitalista termelé­si módokat, feltárta annak törvényszerűségeit és ezen az alapon tudományosan be­bizonyította a kapitalizmus pusztulásának és egy új, ma­gasabb rendű társadalmi for­mációval — szocializmussal, kommunizmussal történő felváltásának történelmi el­kerülhetetlenségét. A múlt század 40-es éveiben, amikor az előrejelzés elhangzott, a kapitalizmus egységes, min­dent átfogó világrendszer volt. A kommunisták ebben az időben alig több mint százan voltak. A XIX. szá­zad 90-es éveiben pedig a. marxizmus már a világ kü­lönböző országaiban több millió munkást, parasztot és haladó értelmiségit egyesítő felszabadító mozgalom ural­kodó ideológiájává vált. A Lenin vezette marxista párt vezetésével' Oroszországban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az ország hozzáfogott az új tár­sadalom megteremtéséhez. A második világháború után létrejött az emberiség több mint egyharmadát magában foglaló szocialista államok világrendszere. Az Októberi Forradalom hatására nagy lendületet kapott a nemzeti felszabadító mozgalom, űsz­szeomlott a gyarmati rend­szer. A felszabadult államok közül többen tudatosan a fejlődés szocialista útját vá­lasztották. A világforradalmi folyamat ily módon fejlődött és fejlő­dik továbbra is. Mark és Le­nin előrelátásával összhang­ban. Nem véletlen, hogy az USA jelenlegi elnökének ta­nácsadója, Richard Pips az orosz közgondolkodás törté­netének „szakembere”, aki dühödt szovjetellenességéről híres, nem rég elismerte, hogy az Októberi Forradalom bár­milyen más eseménynél na­gyobb 'mértékben meghatá­rozta a XX. század arcula­tát. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése fon­tos tényezője lett a kapita­lizmusra jellemző ellentmon­dások soha nem látott kiéle­ződésének. A kapitalizmus ál­talános válságának sajatja volt és marad e válság gaz­dasági és társadalmi-politikai aspektusainak szerves össze­fonódása. Hiszen nem vélet­len, hogy az imperialista ál­lamok, különösen az utóbbi időben a tisztán gazdasági problémákat egyre gyakrab­ban próbálják meg politikát döntések segítségével leküz­deni, az állam erejére és ha­talmára támaszkodva, külön­böző, úgymond vahHfUresU jellegű intézkedésekhez fo­lyamodva. Nincs semmi különös ab­ban, hogy jelenleg aktivizá­lódnak azok a különböző kí­sérletek, hogy a marxista- leninista eszmék vonzerejét csökkentsék, fékezzék a tö­megekre gyakorolt hatásuk növekedését, lassítsák a for­radalmi folyamat fejlődését. A kommunistaellehesség a Kommunista Kiáltvány meg­jelenése után azonnal kiala­kult, a marxizmus-ellenesség pedig rögtön. követte a marxizmus megjelenését. A burzsoá ideológia tömeges nyomást gyakorolva a dolgo­zókra!, a munkásosztályra .es annak partjára, soha nern sajnálta az erőfeszítéseket, hogy a dolgozókat a marxiz- mus-leninizmus ellen han­golja. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy mindez nem múlik, el nyom nélkül. Á marxizmus-elienesseg tápta­lajra talál, ha azoknak az új erőknek éretlen, ingadozó es nem szilárd „ideológusai” es „vezérei” közé jut, amelyek növelik a felszabadító, a monopóliumok elleni harc frontját, ám nincsenek föl­fegyverezve a társadalmi fej­lődés torvényeinek ismereté­vel, a szocializmus valódi természetének megértésével és • valóban hozzá vezető utak meglátásává! A marxizmus felülvizsgála­tának szükségességét hang­súlyozó ellenfelek tudatosan eltorzítják a létező szocializ­mus lényegét, azoknak az elveknek a megváltoztatását ajánlják, amelyek a kommu­nista pártokat alapításuk óta vezérelték. A marxizmus-leninizmus napjainkban is az egyetlen olyan tudományos világné­zet, amely nemcsak magya­rázza az egész emberiség múltját és jelenét, hanem megmutatja jövendő fejlődé­sének távlatait is. Ez a tu­domány mindig nyitott az új következtetések előtt, ameny- nyiben azok reálisak es az elet igazolja őket. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztala­ta egyértelműen bebizonyí­totta a gazdaságfejlesztés köz­ponti politikai vezetésének előnyeit, amelynek eredmé­nye a gazdasági válságok hiá­nya, a dolgozók általános fog­lalkoztatottsága, a gazdasági és társadalmi megoldásom egysége. A marxizmusnak a létező szocializmus gyakorlata által megerősített jelenlegi elmé­leti tételei tekintélyes irányt jelentenek azoknak a népek­nek a szamara, amelyek füg­getlen gazdaságot és politi­kát építenek, országaik tény­leges gazdasági es társadalmi haladására törekszenek. Lev Szuvorov a filozófiai tudományok doktor» SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom