Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam. 67. szám * 1983. március 20., vasárnap A forradalmi megújulás ünnepén Ünnepségek hazánk felszabadulásának évfordulóján Ha megfogyatkozva és meg- fssülve is, de még köztünk élnek a régi veteránok, még felelevenítik azt a felejthetetlen emlékű szép tavaszi napot, a március 21-ét, amikor a parlament neogótikus epülele előtt kikiáltották a Mag\ ar Tanácsköztársaságot... Huszonöt éven át üldözte e nap és az utána következő alig négy és fél hónap emlékét a Horthy-fasizmus. Drasztikusan, tűzzel-vassal, fizikailag is irtva a hajdani kommunisták, vörösfialonák tízezreit: rágalmakat szórt azokra, akik élve maradtak. De hiába bizonyultak valónak a gyilkos sortüzek. a bi- tőfák, a mocskolódások, nem tudtak az emberek tudatából eltüntetni, hogy nagy nap volt az a március 21-e. Ma, 64 esztendő, két nemzedék távlatából visszanézve már világosan látjuk, hogy egyszerre volt számunkra nagy tragédia és nagy iskoia a Magyar Tanácsköztársaság bukása. Az első magyar munkás—paraszt hatalom tanított meg behnünket először igazán arra, hogy a munkásember csak akkor őrizheti meg a népefnyomó uraktól elragadott hatalmát, ha van érő, amely a legválságosabb órákban is világosan megmondja: mit kell tennie. A Tanácsköztársaság tanított meg bennünket arra is, hogy a munkaslákta városok csak kisebb nagyobb szigetek, vörös erődök maradnak, ha nincs megfelelő szövetségi politika, ha mindenekelőtt a parasztság tömegeit nem tudják maguk mögé sorakoztatni. Ezért 1945-ben — a Tanácsköztársaság általános gyakorlatával ellentétben, amikor azonnal termelőszövetkezeteket kezdtek szervezni — a földosztás volt az egyik legsürgősebb teendő, azzal a gondolattal, hogy ha a városi munkás meg Dózsa nepe összefog, nem lehet legyűrni. Az első magyar munkáshatalom nehéz, tragikus végű hadjáratai tanítottak meg bennünket arra is, hogy ösz- sze kell fognunk a szomszédos népekkel, nem szabad többé megengedni, hogy az imperialista nagyhatalmak egymás ellen fordítsanak, kijátszanak bennünket. A Tanácsköztársaság tanítóit meg bennünket arra is, hogy a hajdani Putyilov gyári lakatos, meg az egykori nehez sorsú muzsikok leszármazottai maradnak a legfontosabb szövetségeseink. Az első magyar munkáshatalom máig szóló útmutatása az is, hogy a pártba tömörült munkás- és parasztembernek, értelmiségieknek még a legbonyolultabb kor legki- élezettebb viszonyai között is bátran szembe kell nézniük az élet kihívásaival, s az alkotó marxizmus szellemében kell választ adniuk a történelem új kérdéseire, minden helyzetben megtalálva a kiutat, megjelölve: merre haladjon a nemzet. Ezért is hat máig elevenen a Magyar Tanácsköztársaság emléke. S nemcsak a gálám bősz, gyakran már bottal járó veteránok, hanem a még jó erőben lévő középnemzedék számára is. Hiszen 26 éve, a Tanácsköztársaságra emlékezve bontott zászlót a KISZ, mintha még ez is azt jelezné: március 21. az ifjúság, a folytonos megújulás jelképe. Felszabad ülésünk 38. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Április 4. «Ilkáiméiból nagygyűléseken, baráti találkozókon, a felszabadító harcokban elesett hősök, sírjainál, emlékműveinél koszorúzásokon emlékezik hazánk népe újkori történelműink kiemelkedő dátumára, a nemzet életének sorsfordulójára, s — az 1945 óta megtett útra visszatekintve — számiba veszi a szocialista építőmunka eredményeit is. Az ünnepen nemzeti színű és vörös lobogók, üdvözlő feliratok, színes dekorációk díszítik majd a fővárost: az utcákat, a középületeket és a fontosabb állami iintezimé- nyek homlokzatát. Budapest esti városképe is jelzi majd az évfordulóit: díszkivilágítás emeli ki a központi épületeket, a műemlékeket, valamint a gellérthegyi felszabadulási emlékművet és a felvonulási téri Béniin szobrot. Április 2-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országiház előtt, a Kossuth Lajos téren. Március 17-én és 18-án tartották Rigában a KGST rádiótechnikái és elektronikai ipari állandó bizottságának 45. ülését. Az ülésen részt vevő magyar küldöttséget Méhes Lajos ipari miniszter vezette. A bizottság munkájában részt vett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság delegációja. Az ülésen megvitatták az egységes elektronikai alkatrészbázis és a gyártásnoz szükséges technológiai célberendezések, félvezetők és különleges anyagok létrehozásáról szóló általános egyezA gereblye karma majdnem megsértette a falevelek közül előbújó zöld hajtást: húsvéti virág zöldje kukucskált ki a rozsdásbarna avarból. A gereblye elakadt egy gyökérben, az öregasszony fölegyenesedett görnyedt tartásából, s maga elé motyogott — éve már vagy valamivel több, hogy észrevette: előfordul, hogy magában beszél, s ha rajta■ kapta magát, ijedten körülnézett, nem hallotta-e valaki. Most nem volt oka aggodalomra, az udvaron senki se járt. — No, ebbűi sem lesz virág az idén húsvétra — állapította meg, de azért lehajolt, s bütykös ujjaival meglazította a földet a zöld hajtás körül. — Korán tavaszodon, de az ünnep is korán van az idén .,. Az összegereblyézett szemetet a kiszuperált moslé- kosvödörbe rakta, jól • lenyomkodta, s indult hátra, a kertbe, ahol majd ásózáskor leforgatja az egészet. A hamu már ott volt, egy fénye vesztett lavórban; ezt is hozzákeveri a levelekhez, és leássa, a baromfiólban úgyis kevés trágya gyűlt Össze, t föld meg egyre szegényebb, nincs ami hizlalja a krumplit, a hagymát... a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját es a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én, délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnephez kapcsolódó megemlékezések, események már napokkal előbb megkezdődnek. Március 31-én a sajtó kiemelkedő muiíkásaá- nak Rózsa Ferenc - dijakat adnak át a Parlamentben; 1- én Állami- és Kossuth-díjakat, Kiváló és Érdemes művész címeket adományoz a Mám s ztertanács. Április 2- án, az országiház kupolacsarnokában sorra kerülő ünnepségen az Elnöki Tanács kitüntetésekkel jutalmazza a termelő munkáiban, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás területén kimagasló eredményeket elérőket. Az évforduló előestéjén hangsaik el Németh Károiy- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi köszöntője; a rádióban 3-án, vasárnap a Kos- suöi-adón 17 óra 45 perckor, a televízióban pedig 18 mény végrehajtásánafe 1990- ig szóid feladatait, továbbá a színes televíziózást atfogo együttműködési programot. Megvizsgálták az egységes digitális átviteltechnikái rendszerről szóló sokoldalú egyezményben előirányzott feladatok megoldásának helyzetét Jóváhagyták a rádiótechnika és elektronikai ipari együttműködés , koordinált feladatait az 1968—1990 közötti és az utána következő időszakra. A magyar delegáció Méhes Lajos vezetésével szombaton hazaérkezett Budapestre. — Nagymama! Tegye le a vödröt, segítünk! Az öregasszony megriadt. A nagy csöndbe úgy hasított bele a kiáltás a kiskapu felől. Csak nem a ... De megfordulni sem volt ideje, a lány meg a fiú már ott fújtatott mellette. — Hát itt volnánk, nagyi ... A kertbe viszi a szemetet? Amíg egyikre nézett, a másik fogta is a vödröt, és szaladt vele. Nem tudta, mit kezdjen a kezével. Törölte a kötényébe, aztán a kendőjét igazgatta.. majd kötényével a száját, az arcát törölgette. Ölelte volna magához egyiit gyereket a másik után, csókolta volna őket hosszan és melegen, de hát így. ilyen váratlanul, ilyen fölkészületlenül ... Csak nyeldekelt, téblábolt, anélkül, hogy egy szó kiszaladt volna a száján. Aztán hogy magahoz tért s a fiú visszatért az üres vödörrel, így kezdte: — Hogy megijesztettetek. Pedig tudhatnátok, hogy a ó<na 45 perckor sugározzák a beszédet. Az ünnepi megemlékezések kegyeletei aktusaiként hazaink nepe tiszteleg az országunk felszabadításáért elesett hősök, köztük a szabadsagunkért életét áldozott háromszázezer szovjet katona emieke előtt is. Április 2-án az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Mimászíterta- nács, a társadalmi és tömeg- szer vezetek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A felszabadulás évfordulója alkalmából még elsején elhelyezik a kegyelet koszorúit a rákosüge- ti temetőben a romáin hősök síremlékeinél. Koszorúzás! ünnepség lesz a solymári amgol katonai temetőben, valamint a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hősi; halált halt amerikai katonák emlékművénél. A főváros Lakói, a párt, az álLamá, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői felkeresik a kerületekben emelt saovjet hősi emlékművekét, elhelyezik a tisztelet és. a kegyelet virágait az emléktábláknál, a szobrok talapzatán az élesett szovjet •katonák sírjain. Megkoszorúzzák a gellérthegyi szovjet hŐ6á emlékművet. A fővárosi fiatalok — az ifjúkommiunisták és az úttörők — április 4-én a gellérthegyi felszabadulási emlékmű talapzatához viszik el a hála és a megemlékezés virágait. Mintegy 20 ezer fiatal várnak a gellérthegyi Jubileuma parkba, ahol ifjúsági találkozót rendez a KISZ Központi és budapesti bizottsága. Az ünnep alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak az MSZBT-tagcso- portok is, A rendezvényeikre számos szovjet vendeg érkezik. szívem,:. De hát hogy kerültök ide? — Tanítási szünet van az iskolában; kirándult az osztály... — Bizony, nagyi, és erre vitt az utunk, hat beugrottunk. — A romokhoz megyünk, s megmondtuk a tanár urnák, hogy itt lakik a nagyi, és megengedte, hogy előreszaladjunk . . — És most itt vagyunk. Nézte a két gyereket, szemével simogatta az arcukat, kócós hajukat, s csak állt tétován, bizonytalanul. Azt latolgatta, kérdezze-e, ami kikivánkozik belőle. De hát miért ne kérdezné? — És apátok tudja-e, hogy benéztetek hozzám? A lány az becsére nézett, kissé csodálkozva, mint aki nem érti, miért fontos ez. — Nem tudja. De mi ezt már akkor elterveztük öcsivel, amikor megtudtuk, hogy erre jön az osztály. — Mi lesz, ha megtudja? KGST Megvitatták az 1990-ig szóló feladatokat O N O K A K Összecsukható babakocsik készülnek a Győri Lakatosipari Szövetkezetben. Az elsősorban hazai apróságoknak szánt termékből néhány száz darabot külföldön is értékesítenek a kishatármenti árucsere keretében. (MTI foto: Matusz Károly felvétele — KS) Vásárzárás Lipcsében Jelentős magyar üzletkötések Szombaton délután bezárta kapuit Lipcsében az idei tavaszi nemzetközi vásár. A világ vezető ipari és külkereskedelmi vállalatainak seI regszemléje magyar szempontból igen eredményesen ért véget, amit az is bizonyít, hogy a magyar vállalatok miin tégy 350 millió rubel értékben , kötöttek üzleteket. Ennek az összegnek a fele az idei, a másik fele az 1984. évi áruszállításokra vonatkozik Magyarország és az NDK viszonylatában. A lipcsei vásáron 40 magyar vállalat mutatta be termékeit, összesen 3500 négyzetméternyi kiállítási területen. Magyarország és az NDK között egyre erősödnek a kereskedelmi kapcsolatok. A két ország árucsereforgalmi megállapodása 1983-ra 1,6 milliárd rubel értékű forgalmat irányoz elő. A lipcsei tárgyalások eredményeként e megállapodás 90 százalékára vonatkozóan konkrét szállítási szerződéseket kötöttek, és kedvezően alakultak a jövő évre vonatkozó tárgyalások és szerződé•— Mi lenne? Semmi. Jó helyen vagyunk, ha itt vagyunk. Nem? Különben is; sokáig minden húsvétra kijöttünk a nagyihoz, miért haragudna ránk épp most, hiszen nemsokára megint itt a húsvét... Az öregasszonynak csak most jutott eszébe, hogy helyénvalóbb lenne odabenn beszélgetni. — Gyertek, csinálok nektek gyorsan valamit. Talán kolbászos tojasrántottát, az egy-kettőre megvan. — Ne fáradjon, nagymama, mindjárt ideér az osztály és mi sem maradhatunk tovább.. . De mondja már; jól van? Nem beteg? A lány kérdően nézett rá, a fiú a gereblyét huzigálta az éppen serkenő fűben. — Jól, kislányom, jól vagyok . ., De tényleg, gyertek be, kapjatok be valamit... Az utcáról gyerekzsivaj hallatszott. Az öregasszony összerezzent. A lány meg a fiú hirtelen odaugrott hozzá, s az egyik innen, a másik onnan csókolta az arcai. sek is. Ez rríegkönnyítí — kivált a gépiparban — a termelési megtervezését és a szállítások ütemezését. Erősödnek a magyar—NDK kooperációs kapcsolatok is. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat a mezőgépipari kooperáció keretében mintegy 78 rrúllió rubel értékű megállapodást kötött 1984-re. A Mo- gürt 1983-ra írt alá 70 milliós szállítási szerződést (közúti járművek kölcsönös szállítására), 1984-re pedig 33 millió rubel értékben járműipari alkatrészek kölcsönös szállítására. A Nikex 1984. évi, szállítással rakodógépek exportjára és importjára kötött 38 millió rubeles szerződést NDK- beli partnerekkel. A Transelektro jövő évre szóló szállítási szerződéseinek értéke 40 millió rubel. Ebből a legnagyobb tétel — 12 millió rubel — a vontatómo-. torok kivitele az NDK-ba. Huszonhatmillió rubel értékben szállít Magyaros-szag gabonát az NDK-ba, és onnan 21 millió rubel értekben brikettet, valamint hárommillió rubel értékben cementet importál. — És akkor hogyan lesz? motyogta —. Hús vet kor. jöttök-e? A választ már a kiskapuból hallotta: — Jövünk, persze, hogy jövünk, nagyi...! Nézett utánuk, sokáig. Jönnek, gondolta, ka engedik őket. Tényleg nagy hibát követett el a múlt év őszén, amikor két fiát beperelte szülőtartásért? De hát mindenki ezt tanácsolta neki, akivel csak beszélt. Ágynak dőlt, nyugdíjat sem hozott a postás, csak járadékot kap, abból meg nem tud kijönni. Az otthonba nem akart menni, s nem maradt más hátra, mint perre vinni a dolgot; mert az a két gyerek magától egy fillért sem adott... Gondolta volna tovább is a történteket, ha az utcáról nem szól át a kerítésen egy öregember. . — Vendégei voltak, Juhs? — Azok. Az onokáim .. Látta, milyen szép gyerekek? — Láttam. De jó is magának! Bentesz Pere««