Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

„Mindenben kételkedni kell” Száz éve halt meg Marx Károly Utoljára a Marx családhoz tartozó, Len- chennek becézett Helen Demuth, a hűséges házvezetőnő látta életben. A kopogtató En- gelsnek halkan nyitott ajtót, hiszen nagybe­teg volt a háznál. A hűséges barát azt hal­lotta, hogy reggel a nagybeteg egy kis le­vest és húst evett, sőt kevés bort is ivott hozzá. Lenchen azt mondta:­— Elszunnyadt... Engels vele együtt ment föl a lépcsőn. Marx karossíékében ült íróasztala előtt, s a Tőke harmadik kötetének néhány kéziratoldala fe­küdt előtte ... Már nem élt. 1888. március 14-én szűnt meg dobogni Marx Károly szíve. Három nappal később, a londoni Highgate-i temetőben kísérték utolsó útjára. A sírnál Engels beszélt. —- Föl sem mérhető, mit vesztett ebben a férfiúban az európai és az amerikai harcos proletariátus, mit vesztett benne a történelem tudománya. Nagyon is hamar érezhető lesz az űr, amelyet ennek az óriásnak a halála hátra­hagyott. Darwin a szerves természet fejlő­dési törvényét fedezte föl, Marx az emberi történelem fejlődési törvényét: azt az eddig ideológiai burjántól ellepett egyszerű tényt, hogy^az embereknek előbb, enniük, inniuk, lakniuk és ruházkodniuk kell, mielőtt politi­kával, tudománnyal, művészettel, vallással, stb. foglalkozhatnak; hogy tehát a közvetleh anyagi létfenntartási eszközök termelése és ezzel eigy nép vagy korszak mindenkori gaz­dasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezkedései, jogi r^>zetei, művészete, sőt vallási képzetei kifej­lődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni is — nem pedig, ahogy eddig tör­tént, megfordítva. A hír — bár akkoriban még közel sem volt oly gyors a hírszolgálat, mint ma — hamaro­san az egesz világon ismertté vált. A proletár­lapok Engels szavait idézték: „Az emberiség szegényebb lett egy fejjel — elvesztette a leg­jelentősebb fejet, amellyel ma rendelkezett.” A polgári sajtó orgánumai is hírt adtak róla; az ellenségek is kénytelenek voltak elismerni' szellemi nagyságát. A Neues Wiener Tagblatt című osztrák polgári lap leírta, hogy ’’Kari Marxot a legjelentősebb és legkiválóbb kor­társak közé kell sorolni”. A burzsoá. sajtó azonban, miközben nem hallgathatta el az el­hunyt tehetségét és életművének nagyságát, a lehető legkülönbözőbb módon kisebbíteni igyekezett Marx hatását, eltorzítani tanításá­nak es tevékenységének jellegét, arcátlanul meghamisítva életrajzát. A gyűlölet és a rága­lom, amellyel Marxot a • tőkésrendszer védel­mezői életében illették, halála után sem szűnt meg. Arról cikkeztek, hogy amíg ő a munká­sok nyomoráról irt, maga fényűzésben töltötte napjait Egyik kiemelkedő tanítványa, Kari Liebknecht, aki a német munkások nevében részt vett a temetésén is, egyik cikkében kénytelen volt leszögezni: „Marxról kimond­hatatlanul sokat hazudtak össze, többek közt azt is, hogy ő maga bőségben élt, míg a kö­zönséges menekültek nagy tömege körülötte éhezett és éhen veszett. Nem tartom magam jogosultnak arra, hogy itt bővebb részletekre térjék ki, de annyit mondhatok: kevés mene­kült volt, akinek többet kellett szenvednie, mint Marxnak és családjának. S még a későb­bi években, amikor Marx jövedelme növeke­dett és rendszeresebbé vált, még akkor sem volt a Marx család anyagi gondoktól mentes. Évekig — pedig akkor a legnehezén már túl voltak — az az egy fontsterling: 30 márka volt az egyetlen biztos jövedelmük, melyet Marx hetenként a New York Tribune-tól kapott cikkeiért...” Az Arbeiter-Wochen-Chronikban Frankel Leó, Marx személyes • jó ismerőse, a csa­lád jó barátja méltatta az elhunyt jelen­tőségét. Rámutatott, hogy Marxot szocia­lista közgazdasági elméletén kívül, legjob­ban történelemfelfogása különbözteti meg áz ugyanezen a területen működő íróktól és tudósoktól. „Marx bebizonyította, hogy az ed­digi társadalom — miként azt az ó- és közép­kor története is mutatja — egész története osztályharcok története, amelyek folyamán az uralkodóosztályok részérói társadalmi és poli­tikai hatalmuk megtartása — a társadalmilag és politikailag elnyomottak részéről pedig a hatalom meghódítása iránt folyik a harc... „Marx már ravatalon fekszik. Gazdag tevé­kenysége közben távozott tőlünk és ahol a vi­lágon egyetlen gondolkodó munkás, egyetlen önzetlen tudós, a nép egyetlen igaz baratja él, ott ezt a legkimagaslóbb, legnemesebb ember­barátot meg fogják gyászolni. Marx halott, de az egesz munkásosztályt betöltő szelleme él és élni fog még akkor is, amikor mi, gyászoló ta­nítványai, már régen eltűntünk az örök éjsza­kában”.' ■ Ez a szellem él. Alkotásait világszerte száz­milliók tanulmányozták és tanulmányozzák. Gondolatai újabb esanéket szültek, i munka- módszere, amelyet kedvenc jeligéje, a De om­nibus dubitandum (Mindenben kételkedni kell) jellemzett, a társadalommal foglalkozó igazi tudósok számára örök példát adott. Csak testét földelték el a London északi részében levő temetőnek a szegények, elesettek részére fenntartott csücskében; szelleme — ahogy már halála órájában előre látták barátai, ta­nítványai —- évszázadokon át tovább él. A temetőben az emlékműnél minden áldott nap sok a friss virág. Az az elme, amely száz esztendeje nem gondolkodik többé, kiérdemel­te az emberiség háláját. P. I. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Jó az egész hazai gárda, il­letve Erdelecz, Kovács, Por- rogi. Barcs ifi—Somogysárd ifi 5:1. Vancsura Vilmos Tab—Balatonkeresztúr 3:0 (2.-0) Balatonkeresztúr, 150 néző. V.: Pálfy. Tab; Kis« F. — Reichert Z., Kiss L.„ Vendl, Majkó. Kiss K.. Vinkler, Barabás, Tóth (Né­meth), Reichert J., Berki. Edző: Puha József. Balatonkeresztúr: Nemes — Bárfi, Horváth (Bó- dis):, Major, Buxbaum, Mór, Gaál, Mika, Morvea. Kozma, Fodor (Lórin ez). Edző; Szabó Zoltán. Góllövők: Berki (2), Rei­chert J. Jók: Berki, Majkó, Vinkler, illetve Mór. Balatonkeresztúr ifi—Tab ifi 1:0. Lázár István Latinka SE—Karád 2:1 (1:1) Karád, 200 néző. V.: Pa- zaurek. La tin ka SE: Hajnal — Horti, Nyakas, Reit, Toth, Hargitai, Ató, Nagy, Bálint, Bőgődéi, Bocz. Megbízott edző: Mészáros András. Karad: Keresztes — Szűcs, Komáromi 1., Sostai, Ko­máromi IJ.. Balogh (Horváth), Lázár (Marka), Lesz, Buzsaki, Károlyi, Lepcnye. Edző: Hor­váth János. Góilövők: Bálint, Hargitai, illőivé Lazar. Jo az egesz vendég együttes, illetve Sos­tai, Buzsáki, Károlyi. Rákóczi II. ifi'—Karád ifi 6:0. \ Főnyedi László Kaposgép VL—Fonyód 3:0 (0:0) Ordacsehi, 100 néző. V.: Dunkler. Kaposgép VL: Fekete — Ró­na, Márton, Hoffmann, Posta, Fazekas, Horváth, Déle any, Ágoston, Bagladi, Schulcz (Kiss), Edző: Duschák István. Fonyód: Gelencsér — Kispál, Kenéz, Nagy, Bodó, Antal (Dékán.y), Ladiszlai. Pintér, Makai (Zám- bori), Zsirai, Basics. Edző: dr. Vida János. Góllövők: Fazekas, Hor­váth, Bagladi. Jók: Ágoston, Márton, Posta, Dékány. Kaposgép VL ifi—Fonyód ifi 3:0. Posza László K. Gazdász—KKSE 3:« (1:0) Kaposvár, Gazdász-pálya, 50 néző. V.: Szilvás. K. Gazdász: Baksics — Burcsa (Dunár), Jezeri Z., Jezeri L., varga. Mile, Kersák, Pál, Ben- czík, Küher, Kelemen. Edző: Zsirai Kálmán. KKSE: Havalda — Bélteki, Varga, Szita. Sturm, Csajági. Palkovics Pintér, Szrn- ka, Torma, Fehér. Edző: Jónás Sándor. Góilövők: Benczik .(2), Ke­lemen. Kiállítva Küher a 30. percben reklamálásért. Jók: Benczik, Pál, Kersak, illetve Szita, Pintér. . KKSE ifi—K. Gazdász ifi 1:0. Zsirai Kálmán Marcali VSE—Csörgő 1:1 <•:•) Marcali, 300 néző. V.: Po- lecsák. Marcali: Rartba Hajdú n„ Héder, Hajdú I., Zajcsuk, Elek (Juhász), Babina, Guricza, Lu­ka, Iba, Béres. Edző: Kisbonsó Imre. Csurgó: Major -- Tátrai F„ Kovács J., Kiss, Mód, Nö­vik. Kovács A., Péntek, C. Ko­vács (Horváth), Kütsön, Tátrai J. (Készéi). Edző: Készéi Ferenc. Góilövők: Hajdú IL (11-es- ből), illetve Mód (11-esből). Jók: Hajdú II., Babma, Zaj­csuk, illetve Péntek, Mód, Kovács A. Marcali ifi—Csurgó ifi 1:0. Ivusza István A forduló válogatottja: Ta­kács J. (Boglarlelle) — Ta­kács (S.-sárd), Matán (Ka­darkút), Fejes (Boglárlelle), Lackovics (VBKM Vasas), Vancsura (S.-sárd). Reit (La­tinka SE), Berki (Tab), Ben­czik (K. Gazdász), Ágoszton (Kaposgép VL.), Várnai (VBKM Vasas). 1. Kiss J. SE 17 U 3 3 45-14 25 ’ 2.1 Latinka SE 17 11 3 3 45-24 25 Kaposg; VL 17 10 4 3 36-31 24 4. B.-lelle 17 10 2 5 49-26 22 5. rab 17 9 4 4 28-20 22 6. Csurgó 17 9 3 5 32-22 21 7. Barcs 17 8 4 3 39-18 20 8. VBKM Vas. 17 6 4 • 7 23-31 16 .9. S.-sárd 17 6 4 7 27-36 16 10. Karád 17 6 3 8 29-35 15 11. Kadarkút 17 7 1 9 32-41 15 12. Fonyód 17 5 4 8 23-33 14 13. Marcali 17 3 5 9 20-31 11 14. K. Gazd. 17 3 3 11 29-40 9 15. B.-keresztúr 17 4 1 12 14-46 9 16. KUK 17 2 1 11 15-38 8 A HELIKON IFJÚSÁGA Megyei művészeti bemutató Egy teljes napot töltöttünk a fiatalokkal az országos di­áknapok megyei bemutatóján — szombaton — a Latinka Sándor, illetve a Killián György Ifjúsági .és Üttörő- művelődési Központban. Az éneklő ifjúság kórushang­versenye vezette be a mű­sort. majd a hangszeres szó­listáké, énekeseké és a tán­cosoké volt a színpad. Az országos diáknapok művé­szeti bemutatósorozata, ami­nek a központi rendezvénye a keszthelyi Helikon, az idén megújul. A megyei döntőkkel tulajdonképpen befejeződött az értékelés, ki­osztották a minősítéseket. A keszthelyi bemutatón a me­gyék egy-egy órás műsorral mutatkoznak be a legjobb minősítést szerzett szólisták­kal, együttesekkel. A szombat délutáni me­gyéi döntőn a vers- és pró­zamondókat, az irodalmi színpadokat hallottuk, né­ha nyan az egyéb kategóriá­ban indultak. (Az utóbbi műfaj, sajnos, nem elég köz­Egy jelenet A helység kalapácsából kedvelt nálunk, ellenben igazi si­kert aratott a nagyatádi Nyeső Mária, aki saját dalait adta elő. Szerzőként és elő­adóként egyaránt kimagasló telje­sítményt nyúj­tott, kifejezve en­nek a korosztály­nak érzelem- és gondolatvilá­gát.) A középiskolá­sok amatőr mű­vészeti tevékeny­sége — mint a hétvégi bemuta­tón bebizonyoso­dott — szerves része az iskolák­ban folyó oktató­nevelő munká­nak ; kiegészíti a személyiségfor­máló szerepével. A szólisták, . cso­portok fölkészíté­se, a legjobb teljesítményt nyújtó diákok tehetséggon­dozása színvonalas munkát követel azoktól a pedagógu­soktól, akik az iskolákban az amatőrmoizgalom apostolai­ként működnek. A középiskolai amatőr­színjátszás három jeles képviselője mutatkozott be. A kaposvári Táncsics Diák- színpad tavaly a csurgói di- ákszínjátszónapokon be­mutatott Petőfi A helység kalapácsa című, művét újí­totta föl — sikerrel. Az együttesnek sikerült az elő­adás értékeit is gyarapítania. Ezt emelte ki értékelésé­ben Máté Lajos, a Népmű­velési Intézet munkatársa. Valóban: a Klujber László vezette együttesnek ez a produkciója új tehetségek felmutatásával, a rende­zői munka érlelésével sokat változott, hatása alól senki sem vonhatja ki magát. Tennessee Williams Ez a ház bontásra vár című egyfel- vonásosa afféle jutalomjá- teka volt a Táncsics Diák­színpad két tagjának. Kere­kes Zsuzsának éés Hornung Gábornak. A megyei bemutató legna­gyobb sikere a kaposvári 512. számú Szakmunkáskép­ző Intézet Kit-kat színpadá­nak Csehov-bemutatója volt. A Lánykérést vitték színre. Török Tamás rendezői érde­meit ismerjük, mégis meg­lepetés volt az új bemutató. A Csehov-mű komikus hely­zetét ragyogó ötletekkel fű­szerezte,' sikerült is két tehet­séges fiatal színjátszót föl­fedeznie. A könnyed meg­oldásokra csábító művet a Németh Kornél elkezdte Válogatott crossozónk, Né­meth Kornél számára meg­kezdődött a versenyidény. Az idén ismét Yamahával induló motorosunk Ausztriában egy nemzetközi meghívásos ver­senyen vett részt, ahol a 80 indulónak először limit időt kellett futnia. Németh Kornél és az ugyancsak rajthoz álló másik magyar, Halász László (Bp. Honvéd) teljesítménye alapján bekerült a legjobb 40 közé, aki rajtolhatott a fő­versenyen. Németh Kornél jól moto­rozott, igaz az egyik futam során egy kődarab megsér­tette a szemét, de így ís tart­va helyét ötödikként érkezett a célba. Indulásnak nem rossz! Az NB III-as ököl­vívó-csapatbajnokság kö­vetkező mérkőzésére Győr­be utazott a Kapos­vári Dózsa, ott a Rába- parti testvércsapattal kellett volna fölvennie a küzdelmet. A szombat esti mérlegelésnél azonban csak a kaposváriak jelentek meg, a hazaiak nem. A mérkőzés főbírója fölvette a jegyzőkönyvet, s a mérkő­zést befejezettnek nyilvání­totta. A kaposváriak mérkő­zés nélkül tértek haza. Ennyi a tény. Mint Budai János; a K..Dózsa edzője el­mondta, a hazai csapat be­tegségekre — elsősorban az influenzára hivatkozással — nem tudott kiállni erre a mérkőzésre. Az eset érdékes­sége: a győriek kísérletet sem tettek arra, hogy a mér­kőzést elhalasszák, A kapos­váriak ezzel ajándék pontok­hoz jutottak, s a szabályok szerint minden bizonnyal 20:0 arányban javukra írják a találkozót. De hát kinek jó ez? Azt hisszük, sem a kaposváriak­nak, sem a győrieknek. A hosszú hallgatás után meg­kezdődött csb valóban igény­li, hogy minden eredmény szabályos körülmények kö­zött, a szárítóban alakuljon ki. A foghíjas csapatok miatt amúgy is szinte fordulóról fordulóra maradnak el mér­kőzések. Az „igazi” megmé­retés egyik együttes számára sem lehet ilyen formában megfelelő. gyarló emberi tulajdonságok kigúnyolására szinte kiélezte Török Tamás. A siófoki Krúdy Színpad — Iby And­rás vezetésével — nemcsak az együttes játékkedvét elé­gítheti ki, hanem egy érté­kes irodalmi alkotásra is sikerült fölhívni a figyel­met: Arany János Pázmány lovagját keltették életre. A gördülékeny és sok él­ményt nyújtó megyei bemu­tató legjobbjait feltétlenül érdemes fölsorolnunk. Arany minősítésit kapott a kaposvá­ri élelmiszeripari szakkö­zépiskola néptánccsopor í 1 a. Zöld Csilla kaposvári zongo­rista, a fonyódi szakmun­kásképző támccsoportja, Vár­nai Virág kaposvári zongo­rista, Péter Anikó csurgói népdalénekes, a kaposvári 503. számú szakmunkáskép­ző intézet ci.terazenekára, Nyeső Mária nagyatádi nép­dal énekes és a barcsi réz- fúvós szextett. Nyeső Mária a saját dalával is arany minősítésihez jutott. Ezt kap­ta a kaposvári Táncsics di­ákszínpad, Matesz Adél és Kerekes Éva kaposvári vers­mondó, illetve az 512-es szakmunkásképző intézet színpada. Korányi Barna JÉL SOMOGYI NÉPLAP I Nyeső Mária saját dalait énekelte Ökölvívó NB III Dózsa-győzelem mérkőzés nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom