Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

Fórumok a fiataloknak Kallódó KISZ-tagok Ezekben a hetekben több városi, járási párt-végrehaj- tóbizottság megtárgyalja, hogy miiyen a KISZ eszmei­politikai hatása, mekkora su­garú a tömegbefolyása. Farkas Rózsával, a marcali városi-járási KISZ-bizottság titkárával úgy beszélgettünk a tömegbefolyás megítélésé­ről, a munkásfiatalok közötti szervezettségről, hogy figye­lembe vettük a párttestület véleményét, állásfoglalását is. — A taglétszám a tömeg- befolj'ás legfontosabb minő­sítő tényezője, mivel sokat mond a politikai hatásról, a szervezet vonzerejéről. , — Szerintem a mennyiség önmagában nem sokat mond, á tömegbefolyás szempontjá­ból a tartalmi munka a meg­határozó. A párt-végrehajtó­bizottság elsősorban ilyen szemszögből elemezte a hely­zetet, a jelenségeket. Ezért kérdeztek rá, hogy mitől jó az ifjúsági mozgalmi munka az egyik helyen, ugyanakkor mitől gyenge a másikon. Te­rületünkön 13 és fél ezer 14 es 39 év közötti fiatal él, kö­zülük 3S82 tagja az ifjúsági szövetségnek. Öt év adatát hasonlítottuk össze. Így néz­ve 10,6 százalékkal nagyobb a szervezettség. — Hol javult ez, és hol nem? — Elmondhatom, hogy emelkedett 'a dolgozó fiatalok aránya, tavaly már elérte a 62,7 százalékot. Nagyobb a szervezettség a szakmunkás- tanulók körében, javult tö­megbefolyásunk az értelmi­ségi fiatalok közölt, előrelép­tünk a mezőgazdaság terüle­tén. Persze rétegenként, bi­zottságonként, alapszerveze­tenként nagy az eltérés. Hosszan i sorolhatnám, ahol jól megy a munka, és fordít­va. Ezután is munkánk kö­zéppontjában ál! a munkás, a mezőgazdaság ban dolgozó fiatalok helyzete. Tudjuk ugyanis, hogy a szervezettség elmarad a követelménytől, amelyet társadalmi szerepük, politikai súlyuk meghatároz. Nem nőtt ugyanis arányuk a kívánt mértékben, ugyanak­kor kedvezőtlen, hogy a KISZ-ből ikikerülők többsége fizikai munkás. Az ipari te­rületen a leggyengébbek eredményeink, a javulás * el­lenére is. Legnagyobb üze­münkben. a Mechanikai Mü­vek marcali gyáregységében például a szervezettség mesz- sze elrkarad a lehetőségektől. A rossz munkahelyi légkör miatt tavaly kilépő 149 dol­gozó közül 68 volt harminc éven aluli. — -Véleménye szerint hol Számvetés a munkáról Együtt a Balaton FGszért brigádvezetői — Évente ötvenezer vagon áru érkezik be raktárainkba, és ezt háromszor kell meg­forgatnunk; ez a mennyiség egy Kaposvártól Szolnokig érő szerelvényt tenne ki. A képzeletbeli vagonsorban tíz­ezerféle árucikk van, a . világ minden részéről... — ezeket az adatokat tegnap hallottuk a Balaton Fűszert igazgatójá­tól, Dévényi Zoltántól. A helyszín a vállalat brigád ve­zetőinek értekezlete volt. A Balaton Fűszértnél negy­venhárom szocialista brigád működik, s a tegnapi össze­jövetelen a mozgalomban tevékenykedők múlt évi munkáját értékelték. Zalánfi Lászlónak, a vállalat szak- szervezeti titkárának meg­nyitója után az igazgató szá­molt be a 82-es év gondjai­ról, tapasztalatairól és ered­ményéről. A szocialista brigádok tag­jai, vezetői többet tesznek mint' az átlag dolgozók — mondotta többek között. Vál­lalatunk feladata két megye: Zala és Somogy ellátása, s alapvetően a szocialista bri­gádoknak köszönhető, hogy tavalyi munkánk eredményes volt. Majdnem hatvannégy millió forint nyereséget ér­tünk el, forgalmunk 8,5 szá­zalékkal növekedett, s a bér- színvonalat 7,5 százalékkal emelhettük. Erőnkhöz kepest eleget tettünk az igényeknek; most lehetőségünk van arra, hogy a szocialista brigád­mozgalom 2ö. évfordulóján, az országos tanácskozás előtt áttekintsük brigádjaink sze­repét s a munka továbbfej­lesztését. A beszámolóból kiderült, hogy a vállalat dolgozóinak majdnem kétharmada bri- gadtag, a jó eredményeket összefogással, csapatmunká­val érték el. Növekedett a dolgozók életszínvonala, ha­tékonyabbá vált a vállalati szociálpolitika, megoldottak a munkások gyermekeinek ovodai és bölcsődei elhelye­zését. Tavaly tizenketten köl­töztek új lakásba vagy része­sültek minőségi lakáscseré­ben. Kiváló munkáért 13-an kaptak miniszteri kitüntetést, 67-en a vállalat kivaló dolgo­zói lettek. Dévényi Zoltán ezután tá­jékoztatta a brigádvezetöket a múlt évi munkát értékelő bizottság határozatáról. A zalaegerszegi raktárház a Kiváló raktár címet és 50 ezer forint pénzjutalmat vagyis, a' munka verseny ben az első helyet érdemelte ki. Második leit a barcsi tüok 30 ezer forintot, a harmadik helyezett siófoíki fiók 15 ezer forint jutalmat kapott, A beszámoló nem elégedett' meg az eredmények felsora­koztatásával, szólt a gondok­ról is. A vagyonvédelemben nem volt előrelépés. 81-ben fiók­jaink többsége hiány nélkül számolt el, ebben az évben viszont nem mondható el ez. Azt is meg kdll állapítani, hogy az újhoz való alkalmaz­kodás még mindig lassú; túl­ságosán ragaszkodunk az el­avult hagyományokhoz. A rugalmas magatartás a piaci környezetre történő érzékeny reagálásunk sok kívánni va­lót hagy maga után. Az idei tervek nagy alkal­mazkodási készséget követel­nek. Továbbra is cél a jó áruellátás, a napra kész szál­lítás, a gazdaságos kereske­delmi munká. Mindezt szigo­rúan takarékos munkával, a rendelkezésre álló erők, esz­közök gazdaságos kihaszná­lásával kell elérni. Az értekezleten tizenhét brigádvezető szólalt fel, mon­dandójukat a sokszínűség jellemezte. Nagyon sok fel­szólaló egyben vállalásokat is tett, miszerint a jövőben, még jobban kívánják javítani a kis települések ellátását. A tanácskozás elfogadta a beszámolót és az idei tervet, s döntött arról, hogy megpá­lyázzák a kiváló vállalat cí­met. Végül a jelen levők egy­hangúlag Oláh Józsefnét vá­lasztották meg küldöttnek a szocialista brigádvezetök or­szágos tanácskozására. K. L. és merre tűnnek el a Sétá­lok? — A gyorsabb fejlődés akadálya, hogy nem érvénye­sül a tervszerűseg. a tudatos­ság és a folyamatóssag elve a tagepitő munkában. Aztán nem fordítanak megfelelő fi­gyelmet azokra, akik befeje­zik tanulmányaikat, pálya­kezdő értelmiségiek, szak­munkások. Valóban sokan el­kallódnák azok közül, akik leszerelnek, visszamennek a gyesről, munkahelyet változ­tatnak, más iskoiáoa men­nek. A KISZ-tagsag csaknem feie ingázó, így aztán úgy járnak; hol a munkahelyen nem vonják be őket, hol a lakóterületi alapszervezetben feledkeznek meg róluk. Ezért szorgalmazta a parttestület is, hogy teremlsük meg a fo­gadás megfelelő feltételeit. A munkába állás után ugyanis a fiatalok 46—50 százaléka „elkerüli” a KISZ-t. — Milyen okot mutattak még ki? — Nagyon fontos tényező, hogy mennyire becsülik az aiapszervezef mozgalmi tevé­kenységét. A gazdasági veze­tők többsége megteremti a föltételeket, erkölcsi és anya­gi támogatást nyújt a KISZ- nek. Ugyanakkor még nem mindenhol, vívták ki ezt; a demokratikus fórumok, az üzemi négyszögek formálisak, ez pedig visszahat a közéleti tevékenységre, a KISZ-hez való viszonyra. Épp ezért a vb gzt a gyakorlatot szorgal­mazta, hogy tekintsék a KISZ-titkárt a fiatalok tény­leges képviselőjének a veze­tésben. Megemlítem, hogy a pályakezdés, a családalapí­tás, az egzisztencia megala­pozása nagyobb terheket ró a fiatalokra. Egy részük elsza­kad a mozgalmi munkától, nem vállal közéleti feladatot — Mit kíván tenni a KISZ- bizottság a tömegbefolyás nö­veléséért? — Leszögezem, hogy az utóbbi időben fejlődés ta­pasztalható ebben, és a, szer­vezettség is. javul. A rendez­vények, az akciók egyre több fiatalt vonzanak. Elsősorban ott értek el eredményt ahol közösen vonzóvá tették a munkát Nekünk senkiről sem szabad lemondanunk, minden fiatalt meg kell nyernünk a közösségi élet számára. Elsősorban a tar­talmi munka színvonalá­nak további emelésével szeretnénk növelni a tö- megbaíolyásunkat a KISZ-en kívüli fiatalok körében. En­nek alapvető feltétele, hogy programjaink valóban job­ban igazodjanak a fiatalok élet- és munkakörülményei­hez, érdekelődési körükhöz, igényeikhez. Az ifjúság réte­gei közötti tevékenység javí­tására ifjúsági fórumokat tervezünk, külön az értelmi­ségi, a tanuló, a munkás, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára. Szeretnénk jobban megismerni,1 mi fog­lalkoztatja őket, mik a gond­jaik. Bízom benne, hogy kö­zelebb kerülünk hozzájuk, megismerjük az igényeiket. Akkor közösen tervezhetünk, különféle programokat, meg­oldást találhatunk gondjaik­ra. Ez pedig növeli a tömeg- | befolyást, hat a szervezett- j ségre. L. G. | RENDHAGYÓ RENDTEREMTÉS A völgy nagyon hosszú A Surján patak szelíden csobog. A dombok hosszú ki­lométereken kísérik útját. A barna hátú szántó -.egy da­rabig erőlködve kapaszkodik a meredekre, aztán feladja. Hiába, a kócos erdők világa a Zselic. Az erdő, esetleg egy kis tehén és igen szegényes földművelés — ez adta haj­dan a kenyeret az itt lapuló kis falvak lakóinak. Aztán a völgyön átnyargaló új szelek, ’ új próbálkozást hoztak magukkal. A felcsil­lanó remény azonban egyre sápadtabb lett — mert ez sem sikerült, és az sem. A kudarcok sorozata pedig me­legágya a fásult keserűség­nek. — Egy álló napig beszél­hetnénk — mondja Török Henrik —, talán akkor sem lehetne elbeszélni, ami itt volt, és ami lett. Azt hiszem, ezt csak érezni lehet. A völgy hosszú és 1981-re szinte elviselhetetlenné vált. Azoknak is, akik hat kis zse­lici településen — Sántoson, Hajmáson, Szentbalázson, Cserénfán, Kaposgyarmaton és Gálosfán éltek —, azoknak is, akik felelősséggel tartoz­nak e tájon élők sorsáért — A múltról csak annyit beszéljünk, amennyi feltétle­nül hozzá tartozik az alig több mint egy év eseményei­nek megértéséhez! Egyetértek Baranyó Ká­rollyal, a szövetkezét elnöké­vel. Hiszen mi értelme van a kudarcokon borongani, mikor a völgyben a márciusi nap­fényben szépen sarjad a fris­sen telepített gyep, óráról órára újul, szépül a települé­sek és a majorok arca, s az izom minden erejét a szel­lem minden gondolatát a kö­vetkező ora, a holnap felada­ta köti le. — Hosszú évek siker­telen sorozata után 1981- et huszonöt és fel millió forintos pénzügyi hiány­nyal zárta a szentbalázsi Surján völgye Termelőszö­vetkezet. Több gondolat is fölvetődött akkor a tartha­tatlan helyzet megoldására. Végül egészen új út mellett döntött a megye. Az új út lényege: a veszte­ségek egyedi rendezése, a személyi feltételek megvál­toztatása és egy szellemileg, anyagilag erős szövetkezettel gazdasági társaság létrehozá­sa. A nemcsak a megyében, az országban is egyedülálló gaz­dasági társaságot a siófoki November 7. Termelőszövet­kezettel hozták létre. Bara­nyó Károly ott volt elnökhe­lyettes. A hat zselici község sok kudarcot átélt tagsága innen választotta elnöknek. — S arra is felhatalmazást kaptam — mondja —, hogy legjobb belátásom szerint szervezzem azt a csapatot, finely kimozdítja itt a sárba ragadt szekeret. — Sikerült? — Ügy érzem, igen. Kor­ban hozzám hasonló, tenni- akarásban, hajtásban szinte azonos szinten álló csapat kovácsolódott itt össze. Egy évvel ezelőtt hat, ma tizenhat felsőfokú végzettsé­gű szakember dolgozik. Ami­kor jó fél éve. „a másik fél” vezetőjével, Boda Jánossal, a siófoki. szövetkezet elnökével beszélgettem, azt mondta: Hárommillió forinttal nőtt a betét Ipáiban Az igali takarékszö­vetkezethez 14 község tartozik, két kirendeltsége és három be­tétgyűjtőpénztára • van. Már­cius elsején már minden harmadik itt élő ember tag­ja volt a szövetkezetnek, s a pénzintézet iránt érzett bizalom jele, hogy az év első két hónapjában három­millió forinttal nőtt a be­tétállomány, s elérte a 65 milliót. Takaréklevélre, amely hét év után már nyolc százalékkal, kamato­zik, kétmillió forintot kötöt­tek le a szövetkezetnél. Egyre több ifjúsági és át­utalási betétszámlát is nyit­nak. Az OTP megyei igaz­gatóságán tartós betétre 17.6 millió forintot kötöttek le. Március elején 8.5 millió fo­rint kölcsön volt kinn a ta­goknál; szinte minden ilyen igényt ki tudnak elégíteni. Változatlanul szorgalmaz­zák a biztosításokat — ők végzik ugyanis a díjak be­szedését, az áramdíjakat is. A húskombinát' megbízásá­ból csak januárban és feb­ruárban 13 millió forintot fizettek ki a háztájiból fel­vásárolt állatokért. Űj c_ ű- gáltatásként pedig az év ele­jétől ők szedik be a vízdíja- kat is. Igáiban is készülnek az idegenforgalmi szezonra. A fürdőt nyáron sok külföldi vendég keresi föl, s többen a szövetkezetben váltják be csekkjeiket, valutájukat. A szövetkezet március 10- én tartotta küldöttgyűlését. Eredményes munkáról adtak számot itt. Ezt igazolja a múlt évi 419 ezer forint nye­reség — ez 31 ezerrel volt több az egy évvel korábbi­nál. A megüresedett istállóba ipart vittek. Az egyik auto­matikus fröccsöntő gép — Egy kedvezőtlen adott­ságú üzemben szellemileg is kedvezőtlenek az adottságok. Ahhoz, hogy az önállóságot megtartva egymás javát szol­gáló együttműködés alakul­jon ki, döntően fontos a sze­mélyi feltételek megteremté­se. „A szövetkezetek keressék más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, vállalatokkal az együttműködés lehetőse­geit. Törekedjenek közös fej­lesztésekre és teljesítések­re... ” — olvasható a tsz- kongre&szus határozatainak végrehajtására kidolgozott megyei programban. S hogy egymástól. nyolcvan-kilenc- ven kilométerre levő két nagyüzem talált egymásra, ...az új telepen már burkolt talajon, katonásan sorakoz­nak a gépek arra egyedül az adottságok adnak magvarazaiot. A zseli­ci dombok a növénytermeies számára kedvezőtlenek — a juhászainak viszont tág lehe­tősegei vannak; a November 7. Tsz pedig az Ovíscoop juh- tenyésztesi rendszer gesztora. Más oldalról: kedvezőtlen adottságok között 'létezni és előrelépni csak ipari tevé­kenységgel lehet. A juhászat szellemi köz­pontja — jegyzi meg Bárá­nyé Károly — Siófokon ma­rad; nálunk kiépül egy refe­renciaüzem, a tenyészanyag- nevelés, az ipari tevékenység központja pedig itt alakul ki, Szentbalázson. — Mi történt mindennek szellemében egy év alatt? — Azt hiszem, csak cím­szavakban lehet idézni. Egy hónap alatt megszüntettük a veszteséges szarvasmarha­ágazatot, azzal a céllal, hogy a felszabadult, öreg, de hasz­nálható épületekbe ipart vi­gyünk. A gazdásági társasá­gon belül a siófoki szövetke­zettől átvettük a teljes kert­építő ágazatot, feladatával, költségével, . létszámával együtt. A növénytermelés szerkezeiét egyszerűsítettük, a korábbi tíz-tizenkettő he­lyett csak négy növényt ter­melünk: búzát, tavaszi árpát, cukorrépát és sárgarépát. A földeket kultúrállapotba hoz­tuk, száznegyven hektárt gyepesítettünk. — Magatói értetődőek ezek a szavak. A mindig vibráló, valami feszültségtől fűtött elnök egy picit sóhajt: — Borzasztó * munka van ebben. Helyettese, Müller János hozzáteszi: — Ma már olykor arra gondolok, hogy a saját ma­gunknak diktált tempót talán nem is szabad mindenkitől megkívánni. Egyszerűségében is nagy­szerű kimutatás kerül elő. 1981- ben amikor huszonöt és fél millió forint volt a pénz­ügyi hiány, alig több mint harminchatmillió forint volt a szövetkezet bevétele. -Az 1982- es évet 114 millió 200 ezer forintos bevétellel és negymillió-hatszázezer forint nyereséggel -zárták. Ennek az évnek a feladata százötven- millió forint bevétel, s hét és fél millió nyereség. És egy másik számsor: egy év alatt több mint kétszeresére nőtt a szövetkezet dolgozóinak sza­ma. A hajdani rozzant hajmás! irodából hamarosan két-, háromszobás, kulturált lakás lesz. Traktorosok, nagy erő­gépen dolgozók kapják. Üj értelmet nyert munkájuknak egyfajta megbecsülése ez. Le­het, hogy már csak napok kérdése és a volt iroda mel­lől eltűnik a sárba ragadt üzem egyik emléke, az ócs­ka gépudvar. A rozsdás, lom- eszközök között néhányan matatnak — hogy ami még esetleg használható, meg­mentsék —, mert jön a hul­ladékgyűjtő és végleg emlék lesz, hogy itt valaha gépud­var volt. (Folytatjuk.) Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom