Somogyi Néplap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Csak egy Föld van Kinyújtott tenyérben meg­tépázott kis madár . át!l NSZK-bélyegen, seárnyasize- gett mádé- a kietlen tájban a francia, fekete vizű folyó­ban vergődő hal kiemelkedő uszonya, minit fuldokló ke­ze nyúlik ki segítséget kér­UJ‘TQ MMASIH<AKUS ve a monacói, a kettéosztott földigömib nagyobbik nászén virágok pomipáiznak, a ki­sebbik már kiszáradt aiz olasz bélyegen. Valamennyi — és még sók száz — ko­runk egyik legnagyobb problémájára, a természet­védelemre hívja fel a fi­gyelmet. Kevés olyan ország van, amely e nagy cél érde­kében a sótamill'ió példány­számú bélyegek propaganda- ere jót ne venné idénybe. 'A Magyar Posta e tekintetben élen jár. Védett virágok című sorban már 1966-ban sáf­rány, ciklámen, hamuvi­rág. tüzesMliom, kockás csáiszámkorona és északi pu- fóka szerepel. Ugyanebben az évben sor figyelmeztet kihailófélben lévő madara­inkra : füsti fecsikére, őszapó­ra, keresztcsőrűre, közép - fakopácsra, búbosibankiára. Bélyeggel emlékezitek meg az Orszáigos Erdészeti Egye­sület centenári urnáról. Ki- tai'bel Pál virágai a címe an­nak a sornak, amely a neves botanikus (1757—1817) emlé­kére — a(k,i mintegy kétszáz magyar növényt és sok ál­latfajtáit fedezett fél — je­lenít meg. Eíbben megörökí- ‘ HAJÓÉPÍTŐ A Pi-nommechandkad Vál­lalat ’ kaposvári gyárában évék óta több tucait érdekes pályamű érkezik az alkotó ifjúság kiállításokra: újítá­sok, javaslatok, célgépek, müszerék formájában. A gyár fiatal jakiak kezéből évről évre kikerül számos, nem a termelést segítő "hase- nóiiaitá tárgy is. A legutóbbi díjkiosztó ünnepségen Hal- vax Vilmos, pályakezdő me­chanikai műszerész egy szép vitorláshajóért kapott elis­merő oklevelet és emlékpla- kettet. — Iskolás koromban kezd­tem a modellezésit. Érdékéit - a technika és nagyon szeret­tem a történélmet. Az első kezdetleges modelljeimet a Bartók általános iskola szak. körében építettem. Itt ta­nultam meg a® alapfogáso­kat, a tervrajzról olvasást. Jártasságot szereztem anyag­ismeretben, tanulmányoz­tam a hajóépítés történetét. Sohasem elégedtem meg a szákikörben tanultakkal; igyekeztem kiegészíteni az ott hallottakat. Könyvtárba jártam és olyan könyveket kölcsönöztem, amelyekből gyarapíthattaim a tudásomat. Középiskolás koromban az otthon berendeziett kis műhelyemben folytattam to­vább a hajóépítést: csakha­mar rájöttem, hogy a ma­giam erejéből még nem bol­dogulok, tanácsra, segít­ségre van szükségem. Felke­restem az MHSZ-t, ahol tud­tam, hogy működnek model­lező szakkörök. Szerencsémre (vagy sae- zencsétlenségemre?) abban az évben csak repülőmodel­lező indult. Először nem nagyon tetsaett. Később azonban haszmomira vélt ez a ki térő, hiszen sók új dol­got tamulltam. Hallottam,. hogy a Killian György Ifjú­sági és Ottörő Művelődési Központban beindították a „hajós” sízaikikört. Természe­tesen jelentkeztem, s azóta is rendséareesén jáirok. Ma már bonyolultabb, ne­hezebb modellek építésére is vállalkozik. Otthon dol­gozik, de gyakran bejár, s nemcsak anyagért, hanem tanácsért is. — Ügy tudom, több ran­gos versenyen szerepelt már sikerrel. — Kiemelkedő eredmé­nyeket még nem értem el.. Ifjúsági versenyzőként már többször indultam a Baí.a- ton-kupán. — A mostani alkotó ifjú­ság pályázatra egy méretei­ben is impozás vitorlást ho­zott. — Inkább a hajóépítiás technikai oldala foglalkoz­tat EHőtamiutmányokat, foly­tatóit, szeretnék egy gyor­sasági modellt megépíteni. Ehhez persze megfelelő fél- készültség, s nem utolsó sor­ban 'kiváló minőségű és spe­ciális anyag keu'1, Nem mond­tam le újabb vitorlások épí­téséről sem. Szeretnék egy nagyméretű távirányítású hajót is „összehozni” a kö­zeljövőben. Örülök, amikor kollegáim, munkatársaim is érdeklődnék a hobbim iránit. Talán ezért is van, hogy ilyen jói érzem magam közöttük. K. Zs. A MÁV Kaposvári Épület- és Hídfenntartó Főnökség Gyékényes és térsége munkahelyre kőműves és tetőfedő szakmunkás és segédmunkás munkakörbe felvételt hirdet Fizetés .kollektív szerződés szerint. Menetkedvezmény- biztosítás a dolgozónak és családtagjainak. Felvételre és közelebbi felvilágosításért jelentkezni tehet: MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökség V. sz. építésvezetősége, Nagykanizsa, Ady Endre u. 71. (222018) tették arcképét és a követ­kező virágokat: Kiitaibél­matyva, ikrás fogas-ír, nya-, láb csengőiké, halvány ziliz, sízirti búzavirág, vetővirág, magyar nöszcrom. Abból az aíJkaí.omból, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács Magyarországon tar­totta konferenciáját, újabb miaöárvédelmi sor jelenít meg. Ebiben fehér gólya, sárgarigó, pairlagí sas, kék­vércse, füles kuviik, túzok, gyű rgyoka és nyáirilúd szere­pel a bélyegeiken. A horto­bágyi nemzeti pánkot liegelő ménes, pusztai vihar, csd- kósversseny, vágtató fogaitok, este a cserénynél — miutat- jálk be egy sorban. Védett madarait: vöröse és kanalas- gémet, darut, barázdabille­getőt, böjti récét' és másakat ábrázol egy sor. Természet- védelmi törekvéseket saoCgál a Cousteau Társaság áltál kezdeményezett mozgatom támogatására megjelent bélyegünk) amely hát tértben a Fekete-tengert, a Duna vo­nalait és a Dunáiból kihalás­sal fenyegető vizái ábrázolja. Elpusztult halaik, pohár víz­be rózsát helyező csontváz- kéz — a tengerek és az ivó­víz szennyezettségére inte­nek. Levegőben elhulló ma­darak, vegyszerrel fertőzött talajban kipusztult virág, egészséges és beteg tüdőnész, a fcf.dgömb előtt óvó kéz az álbnája egy másaik hatásos rajzó természetvéde’má so­runknak. . Hajdú Endre A szélmalomról minden­kinek Don Quijote, Spanyol- ország vagy a holland táj jut eszébe. Pedig a szél­malmok — országonként változó, speciális formákkal — ézimite egész Európáit, Kö­zel- és Távol-Keletet behá­lózzák. A legenda szerint, mint a virágokat, ügy ültette el a szélmalmokat görög földön egy óriás. S a görög szige­teken és a szárazföldön ma is 15 ezier szélmalmot tár­tainak: nyilván. A Mikonos- saiget fehér szélmalmai — többnyire mulatók, művész­házaik — és Joe, Kimolos, Páxosz-sziget öreg malmai a legszebbek. Ma már turista­látványosság. Csakúgy, mint .Ciprus szigetén, ahol a hegy lankáin, a síkvidé­ken mint óriás fehér virá­gok forognak, pörögnek a mai om-vi toriák. Talán az alexandriai He­ron, a ragyogó amatőr me­chanikus találta fel a szél energiájának speciális hasz­nosítását az első században — egy orgonát hajtott a szél erejével. Egyes források szerint Kí­nából, mások szerint Irán­ból vagy a Tibeti fennsík­ról származott Európába a szélmfilom. Iránban ugyanis már az írásos forrásoJt sze­rint a 9 század óta isme­rik a szélenergia efféle hasznosítását. A franciaor­szági Aries adattárában a 12. században említik először a szélmalmokat, de egy év­századdal késgbb már egész Frankhomban ismerték. Előbb terjedt el a szélmal­mokkal való őrlés Skandi­miint pan, náviában, Észak-Európában, tint a szélmalom hazájá- Spanyolország'ban. Dá­niában, Svédországban van­nak ma is a legjobban kon­zervált, sokszor ma is mű­ködő malmok. Csak Öland- szigetén 400-at, Skandináviá­ban pedig kétezret őriznek. A Wipmolen típusú mal­mok feladata volt a tenger­től elhódított területeken a csatornák menten a vízeme­lők működtetése. A holland malom szilárd kóalapzatom áll, csak. a vitorlája forog. A német malmot falábakra építették, a rászerelt egész malomház elfordul a szélfú- ' vas irányába. Ilyenék a gyertyatartóinak becézett bnetagne-i szélmalmok is. A malmok — ma látvá­nyosságul szolgálnak a tu­ristáknak. éttermet, múzeu­mot rendeznek be bennük, vagy művészek vásárolják meg műteremmek. Sok ke­rült szabadtéri múzeumba, skanzenbe. Hollandiában 1923 óta mű­ködik egy klub, amely védi, őrá a régi malmokat és ha­gyományaikat. A németor­szági Münster büszkesége az a szabadtéri múzeum, ahol egykor 23 szélmalom, for­gott. Közülük a legnagyobb 1748-ban épült, s ma is őröl. Ez a malom látható azon a képeslapon, amelyet az agia- diri földrengés sújtotta ár­vák megsegítéséért bocsátot­tak ki. A malom ma is fo­rog — jó célért: a világ éhe­ző gyermekednek küldenek a látványért beszedett díjak­ból adományt Korai zöldségek Itt a tavasz. Március ele­jén veibnii kél'] a korai zöld­ségféléket. Nagyon fontos, hogy a zöldborsó, a sárgaré­pa, a petrezselyem, á vörös­hagyma és a spenót időben kerüljön a földibe, mert a siker kulcsa a koriad vetés. A zöldborsót úgyszólván minidén kertben megltailát- haitjuik. Legkorábban az úgy­nevezett kifejtő-borsó faj­táikat lehet vetni, ezek hi- degtűrők. Magjulk fagypont fölött már csírázni kezd és a kisebb lehűlésék sem tesz­nek kárt a Tki'kelit növények­ben. 10 négyzetméterre 20— 30 dkg vetőmag szükséges. Az ötven házas faluban Jót elimunikóHt főidbe, 25— 30 cm sortávolságra, ' 5—7 cm mély barázdába úgy kell vetni, hogy a magvak 2—3 cm-ire kerüljenek egy­mástól. Ke1 és után a ma­daraik, galambok csipkedik. RiUkósiam az ágyáss-a szórt gályáikká!, hálóborrbá.ss.s'l előzhetjük meg a kárt. Amint lehetséges, , 'kapáljuk meg a sárközöket. Virágzás­kor és a szemek- kötődésékor meghálálja az öntözést. Ked­velt kifejtő-borsófajtálk a Rajnai törpe, a Gloria di Quimtfer, az Express, a Deb­receni viJagösKcVld és sötét­zöld. A sárgarépa nélkülözhe­tetlen leveszöldség. A laza talajokat kedveli, de egyes fajták kötotiebb területeken is kielégítő termést adnak. Március elején 30—40 cm-es sár-távolságra, 2-3 cm mélyen vessük a sárgarépát.. Keve­sebb • munkát ad a kétes utáni eg>eles, ha magját 8—10 cm széles sávban, rit­kábban szórjuk. 10 négyzet - méterré 5—7 g mag szüksé­ges. Laissam kel,. ezért cél­szerű gyorsan, csíráizó, nyom­jelző növények — saláta, retek — magvait is együtt kiszórná. Így még a répa -kelése előtt a gyorsan kibúvó növények jelzik a sorok he- . Jyét és lehetővé teszik az oily fontos talaj felszíná kapá­lást. A petrezselyem termesz­tésié hasonló a sárganep óé­hoz, de " még érzékenyebb. magvetése a kiszáradásra. Lassabban kel, a tenyésziidő alatt is több víziét kíván, Rövid tenyészidejű fajtája a fkionaá Cukor, későbbi a Fét- hossKŰ és a Hosszú petrezse­lyem. Tálak dí sejtésére a Mohafcdlroeaitú fajtáját ter- méMk. A vöröshagymát hagyo­mányosan dnghagyrnáröl és újabban magvetéssel, egya­ránt termelik. Mindkét eset­A z»liai táj' hasonlítha­tatlain. Egyedülálló.. Völgyek, dombok, erdöseágetek. Sze­li dlgesztenyék, seáilvafólk és piros levelű bokrok. Kicsiny faávák még kisebb hajlékok- kál. Fehér présházak és öreg borospincék. Valamikor régen a Göcsej és a Iletés . tudósa, Gönczi Ferenc még gyalog járta be e vidéket. Mit -látott, mit észlelt ? - Mindem bizonnyal azt Is, hogy a zalai síkság másféle, mtot az Alföldé. A hegyeik nem olyanok, mint a Bakony rengetege. Az er­dők másképpen zúgnak, mind; a Mátráiban, s a dom­bok sem úgy simulnak egy­másra, »mimt például So­mogybán. A zalai vizek, a Kénka, a Válicka, a Zala sem úgy csordogál, mimt más folyócskák, hanem valahogy szeli-debben, csendesebben, rejtelmesebben. Zafja: Kis morzsa a föld abroszán, de ízes morzsa. A Göcseji Falumúzeum épületei egy régá mezőgaz­dasági kultúráiról, gazdál­kodásról, életmódról árul­kodnak. Érdemes megtekin­teni a sajátos építészeti stí­lusról árulkodó káílócfai panaszitháziat, a sövényfaiú meihésit, a Náprádíáról való pajtáit, a Kávásról stzánmazó portát, a hottói kettős istál­lót, vagy a bagodvitenyédli kamrás ólaikat. A zalajlövőa kávás-ház, a csődéi kerített udvar, a pincék és galamb­dúcok egy mesebeli „naikro- viLáig'’ kövületei, tanúi. ben a korai murira bizto­síthatja a síikéit. Talajra nem igényes. Dughagymáróil névéivé korán ad zöld- és fözóhaigymárt. 25 cm sortá­volságra, 5—8 cm-ként úgy duigigaissuk el, hogy a dug- hagyma felső része fölött 2—3 cm föld Legyen. A mag­vetéshez 30'cm sor és 5—10 ran tótá voáisiájg szükséges. SZÉLMALMOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom