Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
Félidő a tanításban Mástól millió diák munkáját értékelik Félidejéhez érkezett a tanítás az általános iskolákban és a középfokú intézményekben. Somogybán ebben a tanévben 'negyven - ezer-hatszázhuszonhét általános iskolás — ezeregyszáz- hatvaneggyel több, mint az előző tanévben — kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. Négyezer-három- százharmincöten állnak pályaválasztás előtt, számukra — a nyolcadikosoknak — különösen fontos volt ez a félév. Ötezer-hatszázhar- minonyodcan járnak a középiskolákba, ezerkétszázan érettségiznek. A somogyi szakmunkástanulók szama ebben a tanévben majdnem elérte az ötezer-nyolcszázat. Most értékelik a diákok munkáját, s pénteken több mint másfél millió tanuló kapja kézhez — országszerte — a félévi értesítőt Ez alkalommal sem osztályozzák az altalános iskolák I. és II. osztályos kisdiákjainak teljesítményét, ezt az időszakot ugyanis pedagógiailag egységes, összefüggő fejlesztési szakasznak tekintik. A kisiskolások szülei a következő napokat szóbeli, illetve írásbeli szöveges értékelésből tájékozódhatnak gyermekük fejlődéséről. A sok évi gyakorlatnak megfelelően nem kapnak féléves osztályzatokat az általános iskolákban az V. osztályosok sem, és nem osztályoznak a tanárok abból a tantárgyból, amelyel az idei tanévben először ismerkedtek meg a diákok. Nemcsak az értesítő ad képet a szülőknek gyermekeik teljesítményéről, tanulmányi előmeneteléről: a következő hetekben mindenütt szülői értekezleteket is tartanak, s ott az egyéni jellemzőket, a problémákat, a család és a pedagógusok közös nevelési teendőit beszélik meg. A tanév további menetrendje szerint a tavaszi szünet kezdő napja április 1-e. s április 11-én (hétfőn) folytatódik ismét _ a tanítás. A középfokú oktatási intézményekben végzők számára május 13-ig tartanak órákat, ezt követi a fölkészülés, illetve az érettségi vizsgák időszaka. A szakmunkásképző intézetekben június 10-én, az általános iskolákban. valamint a középiskolák I—III. osztályaiban június 17-én fejeződik be a tanítás. Az idén 140 ezer általános iskolás diák végez a VIII. osztályban, s várhatóan 93 —95 százalékuk továbbtanul. Ezekben a hetekben tehát fontos döntés előtt állnak: iskolájuk március 10-ig továbbítja a választott gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakmunkásképző intézetbe a jelentkezési lapokat. A „hogyan tovább?” reális megválaszolásához a mostani szülői értekezleten is segítséget nyújtanak a pedagógusok, s ezt szolgálják a középfokú oktatási intézményeket ismertető pályaválasztási tanácsadó kiadványok is. A most érettségizőik a felsőfokú továbbtanulási lehetőségeket ismertető — most, február elején megjelenő — kötetből tájékozódhatnak. Készülnek a gálaestre Húszéves a siófoki Balaton Táncegyüttes 1963 az alakulás éve. A párt művelődéspolitikai irányelveinek figyelembevételével a föidművesszö- vetikezeti mozgalom is részt vállalt a kulturális feladatokból, többek között a népi hagyományok, a nép- tánoművészet ápolásából. A siófoki áfész egykori elnöke, Haragh János, valamint Kelemen István együttesvezető és Együd Árpád néprajzkutató — akit akkor helyeztek Siófokra gimnáziumi tanárnak --- fogott össze és alapította meg a siófoki Balaton Táncegyüttest, a régebbi balatonszabadi tánccsoportra alapozva. Az együttes munkáját évekig Balogh István irányította. Az együttesről, ez évi terveiről Csajáginé Geiger Valériával, az együttes vezetőjével beszélgettünk. — Minősítésünk arany — mondta —; ehhez méltóan kívánunk szerepelni. Emellett készítünk egy ismertetést is a Balaton két évtizedes történetéről. — Hallhatnánk-e ebből valamit előzetesként? — Jelenleg a tánckar az utánpótlással és a zenekarral együtt száz. fő körül mp- zog. Együd Árpád a művészeti szaktanácsadónk; ő az alakulás óta hűségesen irányítja a művészeti munkát. A zenekar vezetője Apáthi János. Évente átlag 30—40 előadást tartunk, főleg a Balaton-parton. Mindig felléptünk a béke- és barátsági rendezvények boglárlel- lei programjában, szerepeltünk a szövetkezeti nép táncosok országos találkozóin, a balafonföldvári és néhány más — országos jelentősegű fesztiválon. Büszkék vagyunk arra, hogy Kaposvár testvérvárosában, Kaiinyin- ban és több szocialista országban - fölléphettünk. Ausztriáiban, Dániában. Belgiumban, Francia- és Törökországban nemzetközi fesztiválokon is képviseltük a magyar folklórt. Nem túlzás: milliók látták műsorunkat. Több ország televíziója is készített rólunk felvételeket. — Milyen elismeréseket kaptak? — Egy alkalommal a kiváló együttes címet, aztán miniszteri dicsérő oklevelet és ifjúsági nívódíjat. a Tegyünk többet Somogyért! plakettet, a Siófokért emlékérmet. A Szocialista Kultúráért jelvényt kapta Harag János és jelenleg is aktív alapító táncosok közül Czimbatmos József, meg én. Együd Árpád ugyancsak több kitüntetés tulajdonosa. — Vannak-e az együttesnek kedvenc számai? — Természetesen, mint minden együttesnek. Közülük megemlítem Náfrádi Pántlikázó, Molnár—Sajti Pásztorbotoló, Vadasi Tibor Sarkantyús tánc című művét, Együd Árpád Ébredés a cigánytanyán, valamint több somogyi gyűjtésű táncát, saját koreográfiája alapján. — Hogyan alakul idei programjuk? — Szerepeltünk a dunántúli táncantológién Pécsett, műsorokat adunk az áfész- tagértekezleteken. Több neves koreográfus közreműködésével új számokat tanulunk be, a nyáron föllé- .pünk Balatonföldváron, s három ónálló esten a déli Balaton-parton. Augusztus 20-á,n Siófokon népművészeti napot rendezünk felvonulással, népművészeti cikkek kirakodóvásárával és gálaesttel a szabadtéri színpadon. Valamennyi régi együttes tagot meghívunk erre a napra. . D. Z. UJKERY CSABA SZIGETIEK Nincs kegyelem A legkeményebb katonáknak is sok volt, ami ezután következett. Először fordították félre fejüket a falakon állók, a megmaradtak. Tehetetlen dühükben többen is sírva fakadtak. Mások hangosan imádkoztak. A törökök — préda reményében — rávetették magukat a várra. A kintreked- teknek nem volt kegyelem. Pribék János, Eszpethy Balázs, Dezső András és Siklósi Menyhért sikeresen védekezett, majd a lőréshez ugrottak. Azon keresztül próbálták menekülni. A törökök azonban elkaptak őket; lábuknál fogva húztak vissza. , Mivel Siklósi erős testalkatú vol,t, az egyik odabasi hurkot vetett a kezére, ezzel is jelezve, hogy a foglya. A többiekről azonban letépték a ruhát, s kegyetlenül lemészárolták őket. Egymás után törték be a hazak, ajtaját. Nők velőt rázó sikoltozása és gyermekek sírása hallatszott. A férfiaknak és az öregeknek nem kegyelmeztek: ahogy rájuk akadtak, azonnal felkoncolták. A nőket kivonszoltak az udvarra, és lete- perték — a vérmocskos földön erőszakolták meg őket... A rabszíjra fűzőiteket a térre terelték. A törökök tobzódtak a vérben —■ lés a borban. Ami hordót találtak, annak a fenekét kiütötték, s vedelték az italt. Hamar lerész<eged- tek. s összeverekedtek, mert kevés volt a zsákmány. Egymás kezéből ragadták ki a foglyokat. Repkedtek a szitkok, majd az öklök a magasba emelkedtek. A végén már a fegyverek is. És ölték egymást egy-égy asz- sj&onyért vagy gyermekért... Megjelentek a rendcsináló csauszok. Akikre nem hatott a szöges korbács, hatott a jatagán. Rendet kellett csinálni, mert agájuk feje bánta volna — ezt ígérte a fővezír. Mire a nap lement, csak az oda rendelt csapatok maradtak a Külsővárban. Kite-| relték a foglyokat. Kezdték kihordani a holttesteket és oltani a már lohadó tüzet. Az épületek helyén többnyire csak üszők és korom maradt. A lőporraktárt idejében fölfedezték, s most őrség vigyázott rá. A levegőben átható füstszag terjengett. .. Zrínyi komoran, de nyugodtan ült öblös karos.»zekében a Belsővár kapitányi házában, ősz szakálla meg- perzselődött, arcán korom- foltok feketéllettek, mentéje kiszakadt a vállánál, ujjal véresek voltak. Körülötte csapzottan, véresen állták megmaradt hadnagyai. Cserenkó beszélt: — Semmit sem tudtunk a Külsővárból bemenekíteni... Minden odaveszett, lángok martaléka lett. — Milyen készleteink vannak itt? — kérdezte Zrínyi. — Van ezer mérő búzánk; de csak egy kemence és egyetlen kút. — Meddig lehet ez elég? Akiért a „Vörös harangok" szólnak Szergej Bondarcsuk, a világhírű Oscar-díjas színész és rendező, a Háború és béke, valamint a Waterloo című film rendezője új filmen dolgozik. John Reed „Tíz nap. amely megrengette a világot” című nevezetes riportkötete nyomán a Mosz- film-stúdióban forgatják a Vörös harangokat. John Reed amerikai újságíró a XX. század egyik legjelentősebb dokumentumát írta meg, amikor a szovjethatalom első napjainak szemtanújaként beszámolt a történelem alakulására nagy hatást gyakorló eseményről. Könyvéhez maga Lenin írt előszót, s elismeréssel szólt a tehetséges munkáról. Az talán kevésbé ismert, hogy Reed a Mexikóban 1911—13-ban kibontakozott népi megmozdulásnak is tanúja volt, szenvedélyes riporteri temperamentuma és a forradalom iránti vonzalma szólította arra a helyszínre is. A háromrészesre tervezett filmalkotás második részét forgatja most Szergej Bondarcsuk. John Reedet az olasz filmekből Magyarországon is jól ismert Franco Nero, feleségét pedig egy amerikai filmszínésznő alakítja. A film operatőre Va- gyím Juszov. A „Vörös harangok” bemutatóját az őszszel. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. $v- fordulójára tervezik: Babik torzója „A groteszk: válasz iszonyú önbizalmunkra” — vallotta Örkény István. Korszerű műfaj, és sok történelmi-társadalmi helyzetben időszerű. Ezért aztán nem nagyon kedvelt azokban az időkben, amikor egy kicsit módosítva ugyan, de a Ferenc József-i, falinak vivő optimizmus a divat. „Minden nagyon szép. minden nagyon jó ..Hiszen nincs olyan kor, amelyben ne volna javítanivaló. A groteszk torzító tükör: föl- nagyu 1 va látjuk benne a korszak hibáit. Örkény most megjelent Babik című groteszkje torzó formában is figyelemre méltó mű. Niké istennő fej, kar és láb nélküli szobra talán nem az? Először filmnovella született a Ba- bikból, két szerzőtársával: Bacsó Péterrel és Makk Károllyal, 1954-ben1; Makk lett volna a film rendezője Aztán regényt kezdett szőni — Gyorsan számba vettem: kétszáz katona, négyszáz asszony és gyerek van bent. — Fegyverek? — Két nagy mozsár, tizennégy scharfanitin... A golyóbisok azonban kint maradtak. — Hát, feleim, hallhattátok ... — tárta szét karját Zrínyi. — Cserbenhagyott minket őfelsége — szolalt meg komoran Alapi. — Egész életemet a tőrök elleni harcban töltöttem, ezért is zárkóztam be ide — mondta Zrínyi. — Ferdi- nánd'ban hittem, mindvégig hű maradtam hozzá. De Miskát nem szíveltem. Ő sem engem: be is bizonyította... Ostoba uralkodó! Nem Zrínyi 'Miklóson segített volna, ha seregeivel ide jön, akár még ma is. hanem ősi ellenségét. a. törököt győzhette volna le, egyszer s mindenkorra ... Mert higgyétek el nekem: ha mi el is veszünk, vereség ez az ostrom a töröknek. Hogy mekkora, még nem tudjuk. És mi. valószínűleg, már nem is fogjuk megtudni ... S az is igaz. hogy Szigettel elveszik Del-Magvarország... Menjetek, és készüljetek! Ahogy a hadnagyok betettek maguk titán az ajtót, Zrínyire ellenállhatatlan erővel tört rá a fáradság. Ott. a kaYosszékben mély álomba merült. (Folytatjuk.) a témából Örkény István, s bár a mű töredékben maradt ferun a hagyatékban, a Szépirodalmi kiadó vállalkozott megjelentetésére. Ma már világos, hogy a filmnovella, illetve a regénytorzó akkor még nem kerülhetett kiadásra; túl közeliek voltak azok az évek, amelyekben cselekménye játszódik. Az Örkényi életműben azonban fontos szerepe van a Babiknak, és biztos, hogy Bacsó Péter rendeződ pályáját is determinálta az az 1954-es együütmünk alkod as. A töredék mű csíraként maga ban hordozza azokat a sajátosságokat, amelyek ezt a prózát Örkényivé tették. Valahogy úgy van az olvasó e művel, mint a régész, aki kíváncsi egy érdekes épület alapjaira, és leésva mélybe meghök-ken- ve- tapasztalja, hogy az alapokban két építészeti korszak találkozott. Ez az átmenetiség van jelen a Ba- bikban. Az azonban bizonyossággá érett bennem, hogy Örkény István már akkor így állította föl a groteszk képletét: groteszk = szatira + lira. Nem egyedüli fölfedező ebben; gondoljunk csak a hatvanas évek — az Örkényi út akkor bontakozott ki teljességében — cseh új hullámának filmjeire, s főként a Szigorúan ellenőrzött vonatokra! De a cseh filmekben több volt a líra ... A Babik voltaképpen a termelési regény ötvenes években divatos közhelytárat parodizálja;- a szocialista karriertörténet kifordítása, az 540 százalékokat teljesítő ideál leleplezése azáltal, hogy Babik nem létező, kitalált személy. (Ahogy az 540 százalékok mögött sem egyetlen ember teljesítménye állt!) Ez a mítoszivá növő elit munkás hívatko- - zási alap. példa, tulajdonképpen egy korszak karikatúrája, szocialista Übermensch; gigászi szobor, Góliáthoz méltó izmokkal, jövőbe tekintő szemmel. Vagyis van benne valami nem emberi, inkább legendabeli, éteri ... A sematizmusban az irodalmi hősöknek sohasem voltak emberi szükségleteik; Babik fikció. Örkény általa üzen hadat a divat- irodalomnak. a nemlétezóvel mosolyoghatva meg e művek „élő" hőseit. A Babik az Első Magyar álkulcsgyár történetének néhány fejezetét tárja a nagyérdemű elé. Mausz Rekönyvespolc zső igazgató — a világért sem tévesztendő össze -Walt Disney Miki Mausával! — olyan ember, aki „alulról keménykezűnek látszott. Felülről mindig mosolyra állt az arca”. Egér Rezső direktort rabomobil viszi el a gyárból. Örkény remekel a beosztottak előtt szobrot alakító igazgató zavarának leírásában : „úgy váltogatta a lábát ijedtében, mintha a talpa alatt kaszálnák a füvet ... a telefonkagylóval sebesen kefélni kezdte a cipőjét". Valóban fiimi gégék ezek. Mausz hamar megtörik, elismeri, hogy pincéjében rádióadót üzemeltet és sorbáné, llás közben felreérthetetlen megjegyzéseket tett a májashurka minőségére. Már a kivégzőosztag előtt áll, amikor kiderül, hogy tévedés történt, őt kitüntetésre állították elő; át is veszi az anyasági (!) érdemérmet így indul az Örkényi regény, amelynek tartalmát elmesélni nem célom, hiszen a groteszk halála, ha fordulatait kifecsegik. Van Örkény István művében egy férfiú, aiti beállít az elismert álkulcsgyári szakmunkáshoz, mert féL Mintha Edward Albee későbbi abszurd drámájának hőseit ígérné előre, anik a szomszédba állítanak be azzal, hogy félnek. Ifjú Mar- schall Ede és Adameszkó szakmunkás „szülj meg” Ba- bi'kot, a fantomot, hogy általa többlethaszonhoz jusson. Csakhogy a szellem kiszabadul a palackból és „életre kel”, eszményképpé válik, s Adameszkó szaki képtelen fékezni a folyamatot Ilonka titkárnő — akiben Örkény szintén típust parodizált — az eszme szolgálatában késznek mutatkozik az élmunkás hitvesévé válni; ez lavina elindítója lehet . .'. Örkény István a Babik tapasztalatait olyan művekké érlelte, mint a Tó-* ték, az Egyperces novellák, a Rózsakiállítás, a Pisti a vérzivatarban, a Vérrokonok stb. A Babik nekem arra példa, amit ő így fogalmazott meg: „Amit néven nevezünk, már sohasem olyan félelmetes, mint ami névtelen és szorongásra késztet... Leskó László
