Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

Őszinte értékelés — bíráló szemlélet Kezdeményező szellemben KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉST TARTOTT A MÉSZÖV Közgyűlésen értékelték tegnap Kaposvá­ron a megy® fogyasztási, takarék- és lakás­szövetkezeti küldöttei a múlt év gazdálko- • dósának tapasztalatait. Széles körű vitában döntöttek a mai helyzetnek megfelelő üzlet- * politikai célokról. Nem a nehézségek, a gon­dok. sorolása volt a jellem­zi ezen a küldöttközgyűlé­sen, hanem az, hogy ezek­nek Ismeretében mit lehet és mit kell tenni — hogy a szövetkezett mozgalom meg­feleljen a követelmények­nek. Javaslatok sora hang- *ott el, jó tapasztalatok vál­tak kozk mécsé; a korábbi hasonló munkaértekezletek- Tfcel összevetve egy fajta meg­újulás jellemezte a szövet­kezeteknek ezt a fontos fó­rumát A magyarázat első­sorban abban rejlik, hogy a múlt évi tevékenység több tekintetben is elmaradt a várt színvonaltól, az őszinte értékelés nem lehetett men­tes az önkritikus, bíráló oaegjegyzésektőL Dr. Kiss Józsefnek, a Me- nwr elnökének beszámolójá­ban is, a vitáiban is talán a szokásosnál is kevesebb szó asett anokrói a vitathatatlan eredményekről, amelyekkel a fogyasztási szövetkezetek elismerésre méltóan hozzá­járultak a megye lakossága gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésé­hez. Kevés szó esett erről, mert — mint a Mészöv el­nöke mondta — o szövetke­zetek többre képesek, mint amit tettek, s a mai körül­mények között parancsoló szükségszer ű-ség, hogy töb­bet tegyenek. Bár az áfészok bevétele öt százalékkal meg­haladta az előző évit, a gaz­dálkodás eredményessége azt tükrözi, hogy nem minden tekintetben tudtak alkalmaz­kodni a megváltozott felté­telekhez. A tervezettnél öt, az előző évinél tizenkét szá­zalékkal kisebb nyereséget értek el. Az okok elég ösz­szetettek; megtalálhatók köztük a vezetői, szervezői munka hiányosságai, a be­szerzői, áruforgalmi tevé­kenység fogyatékosságai, a nem mindig következetes költséggazdálkodás és ellen­őrzés, illetve az, hogy ebben a szektorban meglehetősen vontatottan terjedt a szerző­déses üzemeltetési forma. A tapasztalatok arra intenek, hogy az eddiginél is na­gyobb szerepet kell kapnia a jövedelmezőség és a haté­konyság javításának. A fő feladat változatlanul a ki­egyensúlyozott áruellátás, ehhez azonban nélkülözhe­tetlen a beszerzési lehetősé­gek bővítése, illetve az, hogy az ellátás jobban igazodjon a fizetőképes kereslethez, a lakossági, a tagsági igények­hez. Nemcsak az előterjesztés­ben, hanem a vitában is ki­fejezésre jutott, hogy az aXészak gazdálkodásának ja­vításában még igen nagy belső tartalékok vannak. Ta­kács László barcsi küldött például beszámolt azokról a követésre méltó jó tapaszta­latokról, amelyeket a jöve- deiemérdekeltségi és az új üzemeltetési formáknál sze­reztek. Többen is nagy fele­lősséggel foglallcoztak a kis települések ellátásának gond­jaival, hangsúlyozva, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az ott élők napi cik­kekkel való ellátásának ja­vítására. Ezzel összefüggés­ben került szóba, hogy új módszerek kialakítására van szükség az árukat szállító vállalatokkal, s javaslatként hangzott eL, hogy a jobb együttműködés érdekében évente legalább egy alka­lommal közös munkaérte­kezleten kellene egyeztetni a feladatokat, s a kereskedel­mi partnerek közösen keres­sék a legcélravezetőbb meg­oldásokat. Hasonlóképpen fontos a néhány szövetke­zetnél meghatározó jelentő­ségű ipari tevékenység erő­sítése. Ahogy például Ko- peczky György tabi küldött hangsúlyozta: a piac igé­nyeihez igazodó, rugalmas termékváltást jól szolgálná, ha e célra megyei gyárt­mányfejlesztési alapot létesí­tenének. Nem véletlen, hogy a teg­napi közgyűlésen túlnyomó- részt az áfészok küldöttei kértek szót, hiszen a taka­rékszövetkezetek kiegyen­súlyozott, eredményes évet zártak' — a tervezettnél na­gyobb arányban nőttek a betétek, javult a költséggaz­dálkodás, és túlteljesítették nyereségtervüket is. Több­nyire a lakásszövetkezetek is megoldották feladataikat, teljesítették a hatodik ötéves terv időarányos lakásépítési tervének előírásait Fontos tennivalóként jelölték meg a lakásfenntartó tevékeny­ség színvonalának javítását A beszámoló Is, a küldöt­tek is kifejezésre juttatták, hogy a növekvő követelmé­nyek teljesítéséhez alapvető­en szükséges a tagsági kap­csolatok erősítése, m közvet­len kapcsolat szélesítése. Jó módszernek ígérkezik — ki­vált a nagy területen tevé­kenykedő szövetkezeteknél — a balatonmárűai álész kez­deményezése, ahol ez évtől tagsági híradót adnak ki nemcsak a tájékoztatás, ha­nem a tagók véleményének összegyűjtése céljából is. Orbán Jánosné, s Szövosz főosztályvezetője mondta: napjainkban mindennel ta­karékoskodni kell, csak egy- gyel nem, az emberi tenni- I akarással, s kezdeményezés­sel. Zárszavában dr. Kiss József erre az alkotó kez­deményezésre buzdított ▼. M. Önállósult Pannónia Szellemi termékek agrár ügynöksége Ónálló vállalattá alakult az ország első innovációs ag­rárügynöksége: az 1979-ben alapított Pannónia. A 84 tag­vállalatot egyesítő társaság igazgatói tanácsának határo­zata alapján ezentúl közös vállalatként működik. Cég- bejegyzése Pannónia Műsza­ki-fejlesztési Innovációs Közös Vállalat néven történt Székhelye a Baranya megyei Raksa, innovációs irodája működik Budapesten, Deb­recenben és Keszthelyen. Reklámirodája és nyomdája is van. Tevékenységi körébe az új eljárások fölkutatása, s azok gyakorlati alkalma-* zása és elterjesztése tartozik. A szellemi termékek for­galmazására szakosodott cég arra vállalkozott, hogy egy asztalhoz ülteti a feltaláló­kat, a kivitelezőket és a fel­használókat Evégett számba vette a tagvállalatok által fölkínált és igényelt szelle­mi termékeket s ezekből adatbankot hozott létre. Szol­gáltatásként rendszeresen ki­adja az úgynevezett Pannó- nia-dossziet; ebben közzéte­szi, hogy ki, mit ajánl és igényei, milyen jellegű együttműködésre vúHalko- "zi'k a partnerekkel. A Pannónia tagjainak többsége mezőgazdasági üzem, rajtuk kívül állaim és szövetkezeti vállalatok, egyetemek és főiskolák, va­lamint kutatási-fejlesztési intézetek vesznek részt a közös vállalat munkájában. Tagja az Intercoop külke­reskedelmi vállalat is, ezál­tal lehetőség nyílik a szel­lemi termékek külföldön tör­ténő értékesítésére A cég részjegyeket bocsátott ki: ezek arányában viselik a tag­vállalatok az esetleges vesz­teséget, illetve részesednek a várható nyereségből. Egy- egy részjegy értéke 58 ezer forint A tekintélyes pénzügyi alap lehetővé teszi, hogy a vállalat indokolt esetben — vállalva a kockázatot — fi­nanszírozzon kutatási, kísér­leti és fejlesztési célokat, sőt meg is vásárolja és for­galmazza a szellemi terme- I keket Kapaszkodik a barcsi üzem EMELKEDŐN Tanulóesztendő, jeles eredménnyel Az új szabászat a tavaly átadott mmokhn. Hosszú és bonyolult neve van Barcs egyik könnyűipa­ri üzemének: a Fővárosi Kézműipari Vállalat Ruha­ipari Gyáregységének Barcsi, Telepe. S a névhez hasonló­an nemrég igen bonyolult volt a telepen a helyzet is. {Bonyolult helyzet — virág­nyelven így szokás nevezni azt az egyszerű tényt, hogy baj van valahol.) Ha ra­gaszkodunk a körmönfont fogalmazáshoz, akkor a&t mondhatjuk, az üzem hely­zete azóta egyszerűsödött. Magyarán: most nincs baj. A dolgok azonban még ko­rántsem egyszerűek. A könnyebbség kedvéért vizsgáljuk meg először a termelési adatokat! Matics Miklós telepvezető sorolja a számokat: — Még nyolcvanegyben, a rossz emlékű hullámvölgy után», sikerült rendezni so­rainkat, így 1982-re ötven­millió forintos termelési tervet dolgoztunk ki. De­cember tizenhetedikéig mű­ködött tavaly az üzem, s több mint őtvemhatmdllió fo­rint lett a termelési értéke. A legnagyobb ugrást a Szovjetuniónak gyártott ex­portáru hozta: kilencmillió helyett harmimonégyirmllió forint értékű ruhát szállítot­tunk. A vállalat tökésexport- jába is besegítettünk. Per­sze mindehhez emberek kel­lettek, t korábban tőlünk inkább eimestek a dolgo­zók. Nemcsak megállítani si­került azonban az elván­dorlást, hanem szépén nö­vekedett is a létszámúink.; négyszázam vagyunk a várt háromszáz helyett Féltünk tőle, hogy a hirtelen meg­nőtt üzem termelése megint visszaesők, de szerencsére kár volt aggódnunk. A ter­melékenységünk is jobb, mint régebben! Nemcsak többen vannak, hanem sóikkal nagyobb is a telep. Tavaly készült el az új — ezer négyzetméteres — gyártócsarnok. Sokszor előfordult hogy miközben az építők dolgoztak, a termelés is ment. Tehát volt bőven zavaró tényező. Azután tel­jes átszervezés kezdődött. .. Ilyen körülmények között még az apró lemaradás is megbocsátható lett volna. — A káoszban is dolgoz­tak; túlteljesítették a ter­vet Ez viszont azt is jelzi, hogy vannak még tartalé­kaik. — Valóban azt Jelzi. Ha a hagyományos szemlélettel indulunk, célszerűbb lett volna talán a lassúbb tem­pó, a kisebb terv, a keve­sebb termelés és később mindem, évben arathattuk volna a dicséretet, hogy mi­lyen szép nálunk a fejlődés. De mi gyorsan szeretnénk elérni a „plafont”, azután lehet, hogy mem tudunk majd beszámolni évente sö~ vefeedó má) ártanék Yteaont úgy gondoljuk, jobb, ha hosszú ideig tartjuk ugyan­azt a magas szintet, mintha szép statisztikák készülné­nek. Lesz még növekedés, az idén bizonyára többet ter­melünk most már teljesen nyugodt körülmények kö­zött, s ha a központ is a ke­zünkre játszik, mielőbb szeretnénk elérni azt az eredményt, amely pontosan képességünkhöz van, szabva és már nem emelhető köny- nyedénv Az eddigiekből la Mderfll, hogy az egyszerű helyzet nem is annyira egyszerű. Ha valaki még emlékszik az üzemről szóló, néhány évvel régebbi, híradásainkra, esaé- - be jirthatj a tejtó* »ilye* könnyű volt lecsúszni. Most már emelkedőn vannak a barcsiak. S kapaszkodnak. Ez pedig jóval nehezebb dolog. 1982 tanulóesztendő volt. Nem túlzás : jeäes eredmény - nyeL — Lehet ezt ismételni? — Közhely: nehezebb megtartani valamit, mint el­érni. Tavaly — és tavaly­előtt — a központ sokat se­gített nekünk. S lendítettek rajtunk olyan váratlan dol­gok is, mint a kisvállalko­zások lehetőségei. így sike­rült a feladatok ellátásához kicsi téemkárészleg dolgozó­inak egy vállalati gazdasá­gú munkaközösséget alakíta­ni, a a téemká tagjai most Olaj helyeit gáz Nyilvánvalóan ésszerű, és mégis... Az öreglaka Állami Gaz­daság két leginkább eaver- ©aagernyes ágazata a brci- iercsárke-hízlaló telep és a vasadi szárító. Az előbbinek évi tüzelőolaj -igénye 519 tonna, az utóbbié 415. A gazdálkodás mad követelmé­nyei nyilvánvalóvá tették, hogy olcsóbb energiaforrást kell keresniük. Legjobb megoldásnak lát­szott az olajnak gázzal való helyettesítése. A vasadi te­leptől mindössze 1800 mé­ternyire húzódik a Lengyel­tóti és Kaposvári közti nagy­nyomású-földgázvezeték. En­nek „megcsapolása” önma­gában 3,2 millió forint költ­ségmegtakarítást hozna. Az olajfelhasználáshoz kapcso­lódó egyéb kiadások is megszűnnének azonban, s az energíahasznosítás éssze­rűbbé válna, így összesen évi 8,1 millió forint megta­karítására nyílma mód. Az ötletek nyomán megszüle­tett a részletes terv. A mintegy 17 millió forintos beruházás megvalósításához a gazdaság — elegendő sa­ját erő híján — hitelt kért, s az energiafelhasználás ésszerűsítését segítő állami támogatás elnyerésére is pá­lyázatot nyújtott be. Ennek alapján 4,2 millió állami tá­mogatást kapott, * a terv előnyeit látva a bank sem zárkózott el • hitelnyújtás­iéi. Megvolt tehát a péo*. ki­vitelező is akadt, s úgy lát­szott, már az idén sikerül gázzal pótolná csaknem ezer tómmá tüzelőolajai. A beru­házás, sajnos, félidejénél megrekedt. A szükséges im­port alkatrészek beszerzési nehézségei miatt ugyanis nem sikerült tartami a de­cember 3.1-i határidőt. Jólle­het nyilvánvaló volt, hogy az import szűkre szabott le­hetőségei okozták a megtor­panást s az is, hogy a gaz­daság vétlen a határidő- csúszásban, a bank mégis szigorú szankciókat helye­zett kilátásba... Mindenki ismeri a szük­ségszerű importbeszerzési és beruházásáé felezési adott­ságokat. Mégis visszásnak látszik, hogy míg egyik ren­delet fékez, egy másik bün­tet ezért a kényszerűen las­súbb tempóért. Talán egy kicsivel több rugalmasság föl oldhatná ezt az süent- momdást. Ha eiháruteának az aka­dályok. a félidejénél vesz­teglő beruházás útjábóL akár három hónapon belül gáz adná a meleget a gaz­daság telepein. A továbbá késlekedést pedig nemcsak az ő zsebük bánja. Két minisztérium kezdeményezése Ruházati szakvásárokat rendeznek Mind az Ipari, mind a Bel­kereskedelmi Minisztérium megállapítása azerint sürgető feladattá vált, hogy a ruhá­zati »zakmában a gyártó és kereskedelmi vállalatok kor­szerűsítsék az együttműködés rendszerét A két tárca azt javasolja a vállalatoknak, hogy az eddigi zárt börzéket váltsák föl a nemzetközi gya­korlatban már bevált szakvá­sárokkal — ezeknek révén várható, hogy az üzletköté­sek rendszere új tartalmat kap. A javasolt módszer erő­sítené a kereskedelem pozí­cióját, mert a széles körű át­tekintés révén az ipar válasz­tékáról teljesebb képet kép. S egyben az ipar érdekeit is szolgálja, mert a gyártók megismerhetik a versenytár­sak kínálatát, ennek megfele­lően alakíthatják termékeik összetételét. A szakvásári rendszerrel elérhető, hogy a termelők belföldi eladásra szánt termé­keik teljes választékát egy időben mutassák be. És meg­oldható az is, hogy ezeken a vásárokon részt vegyenek az alapanyag- és kellékgyártók, esetenként a TEK,-vállaIatok is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem mellett a szak­vásárokon részt vehetnek a szerződéses boltok vezetői, valamint a magánkereskedők* A szakvásárokat célszerű évente két alkalommal,, a ta­vaszi-nyári, illetve őszi-téli szezonhoz igazodva megren­dezni. A szakmai sajátosságo­kat is figyelmbe véve azon­ban más megoldás is elkép­zelhető, A két minisztérium ajánlása csak az általános alapelveket foglalja össze, a szakvásárok megrendezést módjáról, szervezeti formá­járól, helyéről, idejéről szak­mánként dönthetnek. bnd idejOket áldozva rá — elvégzik azt a munkát is, ami korábban nem fért bele a munkaidejűikbe. S még így is olcsóbb a vállalatnak a karbantartás, a felújítás, mint régebben. Szigorítottuk a normákat is, lefaragtuk az átállási időket, gyorsabbá és szervezetteobe tettük a sza­lagok munkáját... Az ilyes­mi az eüső pillanatban soha merni népszerű, mert mindig úgy kezdődik: többet kell dolgozni, s egy ideig ugyan­annyi pénzért. Néhány hó­nap múltán azonban a több termelést á keresetek növe­kedése is kísérte, s elültek a viták. Ami rajtunk áll, az reményt ad egy újabb jeles­re. De újabb segítség keil a központunktól! Most mar másfajta, mint régebben. Megtanultunk „jármi”, tehat azt szeretnénk, ha a koráb­binál önállóbbak lehetnénk. Több területein kérünk na­gyobb szabadságot. Ilyen például a kiszállítás joga. Ne menjen minden áru Bu­dapestre, mert előfordult már, hogy egy pécsi keres­kedelmi cégnek készített gyártmány is a fővároson át jutott Baranyába . .. Nem akarom sorolni ezeket a bel­ső szervezési gondokat. Ügy tetszik, a gyáregység hajlik arra, hogy nagyobb mozgási szabadságot adjon nekünk. Valószínű, hogy eredmé­nyeink; is biztatják a pes­tieket. A tervek tehát további emelkedőt és további ka­paszkodást jósolnak. Nem csekélység ez a komlekció- iparbaín, ahol manapság elég erős az ellenszéL Barr csőn most nincs baj. A helyzet azonban elég bonyo­lult. Csakhogy ez most nem virágnyelven értendő. U. r. Versenyképesség 32 nagyüzem összefogott Ojabb hat vállalattal bő­vült a dunántúli termelé­kenységi társulás, így a fűz­fői nitrokémiánál megtartott csütörtöki igazgatói tanács­ülésen már 32 nagyüzem képviseltette magát. Az ülé­sen. amelyen részt vettek az Ipari Minisztérium, a me­gyei pártbizottságok és a szakszervezetek megyei ta­nácsainak képviselői is, ösz- szegezték a múlt év ered­ményeit éi megvitatták aa idei terveket A rwunka tervbe* tEfebek között szerepel a hulladé­kok ésszerű és széles körű hasznosítása, a szállítás és az anyagmozgatás korszerű­sítése, a készletgazdálkodás ésszerűsítése. Üj kezdemé­nyezés, hogy ebben az évben megszervezik a know-how-ok és eljárások börzéjét SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom