Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Árai 1,40 Fi SOMOGYI NÉP“P AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX évfolyam, 27. szóm * 1983. február 2., szerda Csúcs- találkozó ? Reagan amerikai elnök hétfői felhívása Jurij And- ropovhoz, az SZKB KB Köz­ponti Bizottságának főtitká­rához. hogy találkozzanak „bármikor, bárhol”, a szov­jet közép-hatótávolságú ra­kéták egyoldalú leszerelésé­ről szóló. megállapodás alá­írására, a Feiiér Ház egyik helyettes szóvivője szerint is csupán ismétlése az elnök is­mert ajánlatának. Emellett jellegzetes példája annak, hogyan helyettesíti a Rea- gan-kormány „nyilvános diplomáciával” az aktívabb külpolitikát. Nyugat-Európát az ameri­kai „Kezdemény ezes” nem lógja megtéveszteni. A csúcs­találkozó-javaslat ebben a tormában politikai mesterfo­gásnak nem nevezhető lé­pés. A javaslat tanalmatlan- ságát elsőként Reagan elnök kedvenc televíziós műsorve­zetője — Frank Reynolds — tárta fel az ABC televízió hétfő esti híradójában. Ha Reagan, szokása szerint, hallgatta ezt az adást, ak­kor az „Európa népeihez in­tézett üzenetet” az alaobi ka- rikírozott formában hallotta volna vissza: „Reagan elnök ma felajánlotta, hogy bar­mikor es bárhol kész talál­kozni Jurij Andropov szov­jet vezetővel, hogy (az utób­bi) belegyezzék Reagan el­nök aiomíegyver-korlatoza- si javaslataiba’'. Vagyis á javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy ne legyen elfogadható. Az amerikai kormányzat folyamatosan alkalmazza a fenti taktikát. Tavaly pél­dául — szintén íehg-meddig Európához intézve szavait — Reagan New Yorkba, az ENSZ-közgyulesre hívta meg Leonyid Brezsnyevet. Ami­kor szovjet részről még eb­ben a nem hivatalos és ké­véssé diplomatikus tormá­ban is elfogadták a javaslat lényegi részét, a Fehér Ház szabályosan elengedte a füle mellett a szovjet választ. A nyugat-berlini „csúcsta­lálkozó-felhívásnak” volt előzményé is. Reagan már a hivatalba lépése utáni na­pokban közölte; „akár hol­nap kész leülni a szovjet ve­zetőkkel”. A csúcstalálkozó így egyetlen hétre sem ke­rült le a napirendről a Fe­hér Ház és a külügyminisz­térium napi sajtótájékozta­tóin. Amennyire azonban washingtoni szovjet és ame­rikai diplomáciai forrásokból tudni lehet: csúcstalálkozó megtartására komoly ameri­kai ajánlat diplomáciai csa­tornán Reagan hivatalba lé­pése óta egyáltalán nem ér­kezett Moszkvába. A Bush-sál küldött üzenet igy szokványosnak volna mondható — mégis vaskos meglepetés. Az elnök ugyanis elutazá­sa előtt három nappal maga is aláhúzta: nem visz ma­gával új javaslatokat Euró­pába. A „csúcstalálkozó-ja­vaslat” így az amerikai dip­lomácia utolsó pillanatban elhatározott próbálkozása, amely arra irányúi, hogy megfordítsa a „rossz széljá­rást'’. Washingtonnak számolnia kell azzal, hogy a nyugat­német lakosság 61 százaléka az amerikai rakéták telepí­tésének elhalasztása mellett m á A csúcstalálkozó nem szolgálhat propagandamanővert Andropov válasza a Pravda kérdéseire Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda kér­déseire válaszolva nyilatko­zott a szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú ra­kéták felszámolásának és egy szovjet—amerikai csúcs- találkozónak lehetőségéről. Az európai népekhez inté­zett Reagan-levélről, s az abban foglalt rakétameg­semmisítési javaslatról szólva Jurij Andropov kije­lentette: „Teljes határozottsággal meg kell mondani, hogy Reagan elnök javaslataiban nincs semmi új. Mindvégig a már korábbról ismert ,nulla-megoldásról’ van ben­ne szó — és ezt a világ nemzeti hírügynökségei azonnal felismerték.” „Ma már mindenki előtt világos, hogy ez az indítvány elfo­gadhatatlan a Szovjetunió számára. S valóban, komo­lyan lehet-e venni egy olyan javaslatot, amelynek értel­mében a Szovjetuniónak meg kellene semmisítenie valamennyi közepes hatótá­volságú rakétáját, miköz­ben az. Egyesült Államok és N ATO-szövetségesei meg - őriznék valamennyi, ebbe -az osztályba sorolható nukleá­ris eszközüket ?!” Ismeretes az is — folytat­ta a főtitkár —. hogy éppen ez az ésszerűtlen amerikai ál­láspont akadályozza meg az előrehaladást a genfi tár­gyalásokon. Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke most ismét megerő­sítette ezt az álláspontot, csupán azt bizonyítja: az Egyesült Államok nem akar kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni a Szovjetunióval, s kudarcra kívánja kárhoztatni a genfi tárgyalásokat. Mint arról már korábban is szóltam, a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszerelést. Ha sor kerül az új amerikai rakéták Euró­pába telepítésére, akkor ar­ra mi megfelelőképpen vá­laszolunk. A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A legjobb az volna — s mi ezt javasoljuk —, ha Európa térségében egyáltalán nem lennének nukleáris fegyve­rek, sem közepes hatótávol­ságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egyesült Államok ezt nem fogadja el, mi ké­szek vagyunk elfogadni azt is. hogy a Szovjetuniónak ne legyen több rakétája, mint amennyivel ma Euró­pában a NATO rendelkezik. Ugyanakkor azonban megál­lapodásra kell jutni arról is, hogy mindkét fél egyenlő szintre szállítja le közepes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó repülő­gépeinek számát. Ily módon teljes egyenlőség jönne létre mind a rakéták, mind a re­pülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egv ilyen megállapodás aláírásá­ra. A Pravdának arra a kér­désére. hogy mi a vélemé­nye Ronald Reagannek egy szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra tett javaslatáról, Jurij Andropov a kővetke­zőket vá laszol ta: — Mi azt váltottuk és valljuk ma is, hogy a csúcs- találkozóknak különös je­lentőségük van a bonyolult problémák megoldása szem­pontjából. E^ért teljes ko­molysággal ítéljük meg ezt a kérdést. Számunkra a legmagasabb szintű találkozó kérdése nem képezheti politikai vagy propagandacélú manőverek tárgyát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek az időszerű problémák köl­csönösen elfogadható meg­oldását, s az országaink kö­zötti kapcsolatok fejleszté­sét szolgáló találkozója hasznos volna a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Európa es az egész világ számára. Az Egyesült Államok elnö­ke ahhoz a feltételhez köti a találkozót, hogy a Szovjet­unió egyezzen bele az euró­pai nukleáris fegyverzetek kérdésének számunkra ele­ve elfogadhatatlan megoldá­sába Ez egyáltalán nem azt bizonyítja, mintha az ame­rikai vezetés komolyan ven­né ezt a kérdést. S ezt csu­pán sajnálni lehet — álla­pította meg végül az SZKP KB főtitkára. Téli könyvvásárral kezdte az új félévet a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola. A hallgatók körében nagy volt az érdeklődés a közelmúltban megjelent kötetek iránt, de népszerűek a régebbi kiadványok is. A könyvvásár itt I egész héten tart Levált a gázkút zárószerkezete Tegnap a reggeli órákban jelentős változás történt Hajdúszoboszlón, a 77-es számú gázkútki törésnél: az elzárószerkezet felső része a sók homokszemcsével ke­vert, nagy erővel kifújó gáz erodáló hatása következté­ben letört, és az . aknába esett. A zárószerkezet levá­lása következtében most már nem ferde irányban, ha­nem nyílegyenesen tör ma­gasba a kétszáz milliméter vastag gázsugár. Megválto­zott a kút hangja is, sok­kal „mélyebb”, mint az el­ső két napon volt. A szegedi és a hajdúszo- boszlói mentőcsoportok tagjai hagy műszaki felké­szültséggel dolgoztak ked­den a gázkút aknájának bontásánál. Ehhez újabb, nagy teljesítményű gépét kaptak Szegedről. Mint a szakemberek elmondották, az elzárószerkezet felső ré­szének természetes úton tör­tént eltávolodása kedvezően befolyásolhatja a megkez­dett munkákat. Egyrészt azért, mert az erős gázsugár olyan magasra röpíti a vi­zet, hogy azt a szél a kút- tól távolabb sodorja, s nem kell árkot ásni a víz elve­zetéséire. Kedvező továbbá, hogy a ■ termelő kút csőfejé­nek állapota nem romlott. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy olyan munkahe­lyet alakítsanak ki, ahonnan a különböző szerelések nagyfokú biztonsággal elvé­gezhetők. Tízmilliárd kártérítésre Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító 14,2 milliárd forint befolyt díj ellenében 10 milliárdnyi kár­térítést fizetett ki a lakos­ságnak és a gazdálkodó szerveknek — mondotta teg­napi sajtótájékoztatóján a tavalyi évet elemezve Gere- benics Imre vezérigazgató. A mezőgazdasági nagyüze­meknek nyújtott kártérítés csaknem, négymilliárd forint volt, ebből 2,6 milliárd fo­rint jutott a 693 ezer hektá­ron károsodott növényi kul­túrákra. Állatkárokra egy- milliárd forintot, álló- és forgóeszköz-károkra pedig 120 millió forintot fizettek ki a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. A gépjármű biztosítások alapján az elmúlt évben 307 ezer alkalommal fizettek kártérítést- az autósoknak, ebből csaknem 180 ezer fe­lelősségi kárra 1 milliárd 85 millió forintot utaltak az ügyfeleknek. A magánautó- sok mintegy 60 százaléka, 629 ezer gépjárműtulajdonos rendelkezik casco-biztosí- tással, közülük 128 ezren jelentkeztek kártérítési igénnyel az elmúlt évben, s 543 millió forintot fizettek ki számukra. A Hamzsabé- gi úti kárrendezési központ zsúfoltságát enyhíti majd, hogy az idén a XIV. kerü­leti Gvadányi utcában meg­kezdi működését a biztosí­tó új, korszerű gépjármű­kárrendezési egysége. A 'Centrum II. technikai felté­telei ' összehasonlíthatatla­nul jobbak lesznek az eddig megszokottaknál. Tavaly a lakásbiztosítások alapján a legtöbb — 68 ezer — kárigényt , csőrepedés. mi - att jelenteitekbe, s a bdztö- ' sítö 102 millió forintot fi­zetett. Tűzeset kevesebb tör­tént, mindössze 23 ezer. A 120 milliós kárkifizetés azonban azt jelzi, hogy a legnagyobb veszélyt az ott­honokra még ma is a tűz jelenti. Az üvegtörések mér­lege: 320 ezer kár, 80 mil­liós térítés. A lakásbiztosítá­sok alapján . viharkárra 16 ezer esetben, összesen mint­egy 40 millió forint térítést fizettek. A múlt év lakás- biztosítási mérlegéből kitű- ' nik az is, hegy egyre több a betöréses lopás, tavaly 6214-et jelentettek be az ügyfelek, s a kár 45 millió forint értékű volt. 75 szá­zaléka ékszer, műérték és egyéb drága holmi. Ezek az adatok felhívják a figyel­met egyrészt a műérték, biz­tosítási lehetőségére, ezen­kívül a nagyobb körültekin­tésre, elővigyázatosságra is, A személybiztosítások kö­re bővül az idén. Az év második felében bevezetik az új, egységes balesetbizto­sítást. Lényege, hogy a bal­eseti összegen kívül térítést nyújt a baleseti táppénzes állomány időszakára, vala­mint járadékot is tartalmaz. Ugyancsak a második fél­évtől köthető a rokkantsági biztosítás; amelynek alap­ján minden olyan esetben térítést fizet a biztosító, amikor társadalombiztosító rokkantsági nyugdíjat ál­lapított meg, legyen annak oka akár betegség, akár bal­eset vagy egyéb. A rokkant­sági térítés mellett járadék is megilleti majd a biztosí­tottat. „A szovjet nép” címmel kiállítás nyílt Budapesten a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban. A képen Duschek Lajosné megnyitja a bemutatót Lokomotiv Tourist Információs iroda az osztrák határon Információs irodát nyitott kedden Soproninál a Bécsi uú határátkelőhelyen a Lo­komotív Tourist. Az iroda összeköttetésben áll a há­rom magyar nagy szálloda­vállalattal, naponta friss in­formációkat kap az üres szobákról és azokat kínálja a hazánkba érkező külföl­dieknek. Ezenkívül pénz­váltással,- egyéb idegenfor­galmi szolgáltatással is fog­lalkozik és segít a külföld­re utazó magyaroknak. Az új iroda a magyar— osztrák érdekeltségű Győr— Sopron—Efoenfurti Vasút­társaság idegenforgalmi szervezetéhez 'tartozik, ame­lyet az utóbbi években épí­tették ki a Lokomotiv Tou­rist néven. Jelenleg Sop­ronban egy, Budapesten 2, a burgenlandi Wulkaproders- doríban egy irodája, Keszt­helyen megbízottja műkö­dik. A Lokomotív Tourist az elmúlt évben 15 ezer kül­földi állampolgárt utaztatott hazánkba, s az osztrák— magyar határ mentén nosz­talgiavonatokat közlekedtet. Ezt a szolgáltatást 1982-ben 8 ezrem vet&is igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom