Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Varga József — Boglárlelle, Fonyódi a. 2$. tz. alatti lakos — január 14-én megjelent közvilágítási panaszát kivizsgáltuk, és az alábbi tájékoztatást adjuk. Boglárlellén a Fonyódi utcában szélvihar esetén az elöregedett nyárfákról lehulló szárat! ágak sok üzemzavart okoznak a hálózatunkon. A nyárfasor azonban védett, így az üzemzavarokat előidéző körülményeken változtatni nem tudunk. A jövőben igyekszünk gyakrabban ellenőrizni a hálózatot. A levél megjelenése után a közvilágítást megjavítot­tak. A levélíró bejelentését köszönjük. Tisztelettel: Tatár Dénes üzemi gazgató Dél-Simán túli A racnszo lg áltató V. Uz-emi-gazgatóségA, Keszthely Tisztelt Szerkesztőségi özv. Tóth Dávidné — Darány, Rákóczi n. IS. *z. alatt lakó ügyfelünk — február 2-án megjelent panaszát meg­vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a készülék tápegység­gel anyaghiányos volt. Az anyag megérkezése után a te- ■ levíziót soron kívül megjavítottuk, és átadtuk ügyfelünk­nek. ív ' Tisztelettel: Köves Károly ezerylzvezető yKaiposvin” Elefctaomos GSpjMrftó és Szolgáltató Kisvállalat H^radástechniacaá Kaposvár NÉPLAP Hulladékgyűjtési akció a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági üze- meüdjea felgyülemlett, lese­lejtezett gépek és anyagok, hasznosítása a célja a MÉH immár hagyományos év ele­ji átadójának. Tavaly év elejém például csak lemez­félékből 359, vasból 130 tóm­ra került a MÉH-telepetare, onnan pedig újrahasznosí­tásra- Idén eddig csupán vashulladékból 288 tonnát értékesítettek a somogyi gazdaságok. A MÉH tonnán­ként 300 fórért fuvardíjat is fizet, ha a gazdaság saját gépkocsijaival végzi a szál­lítást. Ugyan megéri-e eny- nyiért a tsz-nek? A tapasztalatok szerint a gazdaságok hasznos hulladé­kaikat nem nyereség re­ményében értékesítik. A néhány tízezer forint csu­pán apró könyvelési tétel a mániákkal gazdálkodó nagy­üzemekben. Fontosabbnak érzik ennél, hogy a szoká­sos tavaszi szemlék előtt rendet teremtsenek a majo­rokban. A rozsdás monstru­mok elszállítása a balesetek megelőzését is szolgálja. A MÉH vezetői mindenekelőtt a kaposfői, a csökölyi és a gölled gazdaságok hozzáállá­sát említették e téren jó példaként. Fölvetődik aawabari a kér­dés: nem volna-e több a ha­sonló jó példa, ha az érté­kesítést B belátáson tói az érdekeltség is elősegítené Megtudtuk például» hogy a MÉH az akció befejeződé­séig — március végéig —az utolsó rozsdás csavart is el tudná szállítani az üzemek segítsége nélkül, ha a bon­tás nehézkessége nem lassí­taná -a munkát. A gépudva­rokon álló, taisaolgálí masi­nákat mindenekelőtt fölkeli darabolni lángvágóval. E té­ren azonban, szűkös a MÉH kapacitása. Vajon miért sen jelent­kezett egyetlen gazdaság sem, hogy maga vállalkozik a darabolásra? Miért sem jött létre ilyen feladatokat végző melléküzemág vagy akár kisvállalkozás ? Az úgynevezett „kohóba ada­golható" méretű lemez ki­lója 3,36 forint. Az ennél nagyobbakért 1,77-et fizet­nek. A különbözet 59 fillér. Ennyiért kéne tehát elvé­gezni a darabolás költséges és munkaigényes feladatát úgy, hogy nyereség is ma­radjon. Aligha meglepői hogy nincs jelentkező. Az ámhat sem a MÉH­tröszt szabja meg. Bárhol is döntenek azonban róka, a hasznosítható hulladékra szükség van, és a nyers­anyagok világpiaci árát lát­va még nagyobb szükség le­het. XXXIX. évfolyam, 34. szám 1983. február 10., csütörtök Tízen új foglalkozásban A kezdeményezés »er« nagy múltai, de ígéretes. A somogyvári Dózsa Termeiö- szövetkezet a múlt év októ­ber régé» a tez-szövetség ■egfteégévei létrehozta a gazdaság első maUeküzem- ágát, egy műanyagüzeroet Ezzel a tevékenységgel többszörös efflt szolgáinak: A ■valamikori pékség épületét így ismét hasznosíthatják. Azok ex aaiaonyok, akik eddig egészség okok vagy kisgyerekek miatt nem tud­tak munkát váD-atni, Itt iá­mét bekapcsolódhatnak: a közös gazdaság feladatainak végzéséé«. A töredék men nem egészen két és fél hónapja indult a termelés — a tax dolgozót fogUuKxxztató üzem több mint négyszáz­ezer forint termelési értéket áHított elő. Csomagoláshoz, textíliákhoz nylonzacskókat készítetnek, és kanftekció­ruha-mérete két ismertető címkéket nyomnak. Ebben az évben a megkötött szerződé­sek szerint másfél-két mil­lió torint termelési értéket várnak innen. Nem elha­nyagolható szempont az sera, hogy az Itt dolgozók a csúcsmorakák idején — el­sősorban a szövetkezet sző­lőjében — segíteni tudnak a krtartS teendőkbe* is. FQzelsorozatot Jelentetnek meg ülést tartott a tahi helytörténeti bizottság Tegnap délután a taM központi könyvtár helyiségé­ben tartotta ülését a nagy­község helytörténeti bizott­sága. A pártbizottság, a ta­nács és a népfrantbiaottság által szervezett megbeszélé­se* az üzemek, intézmények és gyáregységek leendő fcnó- nfkaíróin kívül vészt vett Jáuger Márta, a megyei ta­nács művelődés ügyi osztá­lyának főelőadója is. Boievácx József kőnvtár- vezetö elmondta, hogy érvek óta húzódik Tab monográ­fiájának elkészítése. A két éve alakon helytörténeti bi­zottság tagjai viszont vállal­koztak arra, bogy fölkutat­ják, összegyűjtik és kóz­Versenyre készütnek Bemutatót tartanak A tavaszi nagy versenyek­re készülnek a barcsi MHSZ repülőmodellező klubjának fiataljai. Oktatójuk, Siszler István irányításával elsősor­ban vitorlázógépeket építe­nek, de a legügyesebbeket már a motoros gépek készí­tésének gondolata foglalkoz­tatja. Az általános iskolások a szakkörben tanultakat az iskolai gyakorlati foglalko­zásokon is jól tudják hasz­nosítani, hiszen a modelle­zés közben elsajátítják szin­te az összes faipari alapmű­veletet is. A szakkör tagjai a múlt évben is több győze­lemmel vagy rangos helye­zéssel tértek haza a vidéki versenyekről. A fiatalok egyébként részt vesznek szinte valamennyi barcsi szabadtéri ünnepségen, ahoi bemutatókat tartanak. kinccsé teszik lakóhelyük, munkahelyük történetet. A tervek szerint 24 füzetből átVó sorozatot jelentetnek meg. A tegnapi ülésen beje lesiették, hogy elsőkén* a tahi Videoton üzemtfirténete készült et; 1963. évi megje­lentetésére a Művelődési Mi - nisztérrum kiadói főigazgató­sága már engedélyt adott. A továbbiakban évente 2—3 füzet megjelentetekén« van mód. A megállapodás sze­rint 1984-ben dolgozzák föl Tab történetét, gazdasági földrajzát, és edkészül a költ­ségvetési üzem krónikája is. A hatodik ötéves terv utol­só évére ütemezték az egész­ségügyi él látás helyzetét, va­lamint az oktatás és nevelés területét. A későbbiekben — egy-egy üzemtörténet mel­lett — elkészül majd töb­bek között: Tab története 1700-ig, az újratelepüléstől a szabadságharcig, a nagyköz­ség a kapitalizmus korában, a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején, a két világháború között s a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakban. Sajtos tallér és gesztenyepor Kát étetoászeripari új­donsággal jelentkezik a na­pokban a siófoki áfész üze­me. Az egyik a sajtos tallér, melynek gyártása már bein­dult, igaz, csak félgőzzel: Egyelőre napi 60—70 kiló készül belőle, ha azonban a megrendelt gyártóberende­zések megérkeznek, és ha a vásárlók megkedvelik az új csemegét, többszörösére is növekedhet az előállítás. A füszért ez évre már 30 ton-; nát rendelt belőle. finnéi is ígéretesebbnek látszik a másik újdonság: a granulál* gesztenye. A sió­foki üzemibe» hagyományos termék a gesztenyemassza, melyből évente 9—10 vagon­nyit gyártanak. A Veszpré­mi Élelmiszer-vegyipari Ku­tató Intézet szabadalma alapján készülő újdonság előnye az egyszerű geszte­nyemasszával szemben, hogy nem igényel hűtést, szava­tossági ideje pedig szánta ■korlátlan. A gyártást már a múlt év végén el akarták kezdeni, de ehhez sem ér­keztek meg idejében a Veszprémben készülő be­rendezések. Mivei 20 torna termékhez már előkészítették az alap­anyagot, s a gépek megér­kezése bizonytalan, átmene­tileg gesztenyeport készíte­nek belőle. Ez a tennék 20 dekás csomagol ásban két hét múlva kerül az üzle­tekbe. A JSÓ” kenyér és zsem­le már eddig is etismerést szerzett a siófoki áfésmefc. Minden bizonnyal kedveit lesz a percek alatt geszte­nyepürévé varázsolható por és a csomagolásban is vC$g- seánvonafki termék, ■ ®»­nuiátt gesztenye is. Gimnázira a külföldi magyar diákoknak K®földön «« magyam* gyermekei kezdik meg ta­nulmányaikat szeptember­ben a kőszegi Jurisics gim­náziumban: a Magyarok Vi­lágszövetségének kezdemé­nyezésére nyílik módjuk a második, harmadik generá­ció« magyaroknak hazánk­ban érettségizni, s közben jód elsajátítani szüleik, nagy­szülők anyamyelvét Hogy az ősszel érkező első diáko­kat fogadhassák, bővítik a gimnázium leány- és fiúkol­légiumát Az iskolában már tavaly kialakították a nyel­vi labort, ■ készülnek a spe­cial« tantervek ia. Az el­képzelések szerint az első tanévre a magyarul többé- kevésbé beszélő gyerekeket veszik föl, s ők még nem is alkotnának külön osztályt hanem heti hét-nyolc órá­ban angolt tanuló közösség­be kerülnek. Ha Onedin, akkor vízhiány Ha kedd van, akkor ez Belgium. Így szólt a hajdani filmcím. Nálunk, Kaposvá­rott több szabad variációt produkál erre az élet. Ha kedd van, akkor ez az One­din. .. (Országosan.) Ha pe­dig Onedin, akkor az víz­hiány. No nem a filmben, ott van bőven víz; tengernyi. De a csapban meleg víz a Béke-Füredi Lakótelepen nincsen. Főleg kedden nincs. Ezt még elviselné az ember, mert bámulja Jamest meg Baines kapitányt, valamim a guanót (szerencsére nem találták föl még a szagosté­vét). De az IKV kazánháza újabban több napra kiter­jesztette az Onedin-jelensé­get. Kedden nagy melegvíz­hiány van: este negyed hét­től negyed tízig. A többi na­pokon kis vízhiány, körülbe­lül héttől fél kilencig. S ez a nagy víztelenség morcossá teszi az embert. Elsősorban akkor, amikor jól beszappanozva áll a für­dőkádban, és vár, a csap meg hörög. Vagy röhög? Azt kérdi: milyen így, szép szap- pan habosán? És a vigyorgé csap hallatán a szegény dol­gozónak olyasmik jutnak az eszébe, hogy bár volna oly kemény ökle, mint Baines úrnak, vagy oly csavaros esze, mint James Onedinnek. Vagy az egyik, vagy a másik kisegítené a vizes bajokból. L, P. Magyarázat A tanár Mipa ben «nftkirt mondja — A beszéd az, né a» állatot emberré «seb. Ha például a disznó aset mond­hatná: „Én egy disznó va­gyok”, akkor már nesn disznó, hanrm ember vol­na. Gyalogos — Mondd, papa, tat « az angyal? — Olyan cyaVogoa, Ma- fiam, aki túl későn ugrott féü»._ Fizetés Egy férfi InűapgeA &> felöltővé! a kezében távo­zik a kávébáábdL A föpta- cér útját állja és a »árai« kiegyenlítésé* béri. Az ft- iető kijelenti, taogyatocs egy vasa sem, mára a tó- pincér elveszi tőke a teM~ töt, és kidobja A vendég hangosan frbtrvc*. — Ifit nevet? — Matfi g f ópincér. — Hagyna weeetmfik. W ma non la aa én fcKS- tőna. A zeneérté egy*"jde!** JwSSáTS «nötbnml « a helyén. Egy­be* fordul, éa etragadta- táasal mondta: — Be fflfenflc «C a kteriaétaos. — Da kánra, aaa, ex nem klarinét, as mü __ CáeBÖT nisaáa iáit b éták, én rftviíSátaé va­S^JáSnáir** M*am ^ A hét vicce — Héra brit uraytoc K- ayttnta a azájét. — De htom rat mond ta, doktor ár, bogy tükör­rel akarja megvizsgálni a torkomat! — Igen, Se én Mv€t ma­radok..; Válóok A bíró ragjbWal a M perestői­— Fejtse kf ramwi mást az okokat amelyek a válókereset beadására indították. — Tudja, bérem, as éa férjem kettős élete* foly­tat — és egyik sent tatamik nekem. I SOMOGY! NÉPLAP ii MSZMP Sooaorr mecyei Bizottságának la Dia. Főszerkeszt*« JÁVORI BCLA Főszerkesztő-h.: dr. Keress Imrs Szerkesztőség: Kaposvár Láttaca Sándor cl 2. Postacím: Kaposvár PL: 1L 7401. Telefon: 11-110« 11-511. 11-512. Kiadja • Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándor «, t­TeL: 11-518, Postacím: Kaposvár, Pf.l ti. ?4M Felelős feladó: Balajeza J Antis, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 142 Ft, fél évrs 204 Ft, •gy évre éos Ft. Index: 25 967 ISSN 9133—0606 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzeméberi, Kaposvár. Május 1. u. 1*1» Felelő« vezető: Farka« Béla Igazgat*. Kéziratokat nem őrzünk me& és nem adunk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom