Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
A párttitkár öröme CsiUoeó ezüstgyűrűk, karkötők: vannak jókora halomban az asztalon. Vári Imréné elmerültem vizsgálja a köveik, a csiszolás, az ösz- szeallítás minőséget. a szemmel nehezen kivehető furatokat. Raktáros, de emeUett elsajátította a minőségi ellenőrzéshez szükséges ismereteket Í6. : Vele együtt mindössze herrmncan dolgodnak Itt, a Fővárosi Óra- és Skszeripa- ri Vállalat nagyatádi telepén. az egyetlen férfi — Vajda József művezető — kivételével valamennyien asszonyok. Legtöbbjük katonafeleség: hivatásos tiszt, tiszthelyettes hozzátartozója. — Több mint húsz esztendeje kerültem Pápa. majd Szombathely után Nagyatádra, ma már nyugdíjas katonatiszt férjemmel, örültem. amikor 1969 őszén megnyílt ez a kis telep, s munkaalkalom nyílott számunkra. Kezdetben szemüvegkereteket készítettünk, ezt követően kezdtünk el ezüst ékszerekkel foglalkozni ... • Várimé itt került 1970-ben a kommunisták saraiba, akkor még közös pártszervezetük volt a kesztyűüzemmel. Két évvel később már őt választották meg telepük önállósult pártszervezett titkárává. — Tízen vagyunk csupán az alapszervezetben, bár az elmúlt években több kommunistát neveltünk, ám ők elkerültek Innen. Sajnos, a pártszervezet kor szerinti összetétele kedvezőtlen,: nincs közöttünk harmincöt év alatti. Ezért az újonnan fölvettek közül szeretnénk néhányat kinevelni, hogy majd ők folytassák munkánkat. A pártszervezet által szervezett oktatásban — így volt ez korábban is — valamennyien részt vesznek, kommunisták és pártánk! - vüliek is. Nem azért, mert Vajda József művezető a propagandista, hanem, mert tanulni akarnak, gyarapítaná politikai ismereteiket. Van két szocialista brigádjuk. a Május 1, amelynek vezetője Bakonyi József né, s a November 7, amelynek élén Nagy Lászlóiké álL Az előbbi négyszeres, az utóbbi háromszoros aranyko6zorús» kiváló brigád. Ez igen nagy szó, mert a vállalat fővárosi és a vidéki telepeinek 56 brigádja közül 1980-bam és 1981-ben is nagyatádiak érték el ezt a szépr elismerést. — Asszonyaink készségesen dolgoznak a városért és szívesen végeznek más társadalmi munkát. Mindkét brigád pártfogol egy-egy állami gondozott kislányt. Takarékbetétkönyvet váltottak a kaposvári Zója Nevelőotthonban tanuló ötödikes Zsuzsának és a Somogyszo- bon nevelőszülőknél levő BENKE JÓZSEF Háborúk és polgárháborúk Libanonban A közvetlen előzmények Egy évtízecKg kk tartott a béke az olajfák alatt. Oj helyzet állt elő a hatnapos háború (1967), majd négy év múlva a jordániai polgárháború után: Izrael ugyanis megszállta az 1947-es felosztási tervben az ENSZ által a palesztin arab államnak juttatott — és 1948-ban el nem foglalt — területeket Ennek következtében a palesztinok újabb százezrei menekültek a szomszédos országokba. Az igazi dráma aaontoan 1970—71-be« történt Ezt a tragédiát a Baath megalapítója, Michel Aflak így összegezte: „Az 1970 szeptemberi — ammani — mészárlás sokkal súlyosabb csapás volt az egység és a szocializmus felé haladó arab nemzet számára, mint 1967 gyászos júniusa, mivel Ammanban az imperializmus az egész arab nemzet ellen lépett föl, az arab államokon belül.” A Jordániából kiűzött palesztinok egy része — több mint százezer ember — Libanonba aaeneküU, s ezzel • Libanonban Só paleszfinok száma az 19'0-ea évek közepén meghaladta a háromszázezret (Bár pontos statisztika nincs róla, hitelt érdemlő becslések szerint mintegy száznegyvenezer menekült érkezett 1948-ban, s húsz év múlva már hét- százh us zonhá romezer palesztin tartózkodott Libanonban.) Ez a libanoni osztályok erőviszonyainak új átcsoportosulását vonta maga után; a palesztinok természetes szövetségüket a libanoni baloldaliban találták meg. Ez az erőviszony^nódosuláe viszont nemcsak a jobboldal, hanem imperialista támadóik reakcióját is maga után vonta. „Libanon felosztására irányuló amerikai terv célpontja vagyunk... Célja: Izrael mellett... több vallási jellegű állana létrehozása ...” Ehhez járult még a Palesztinái Felszabadátási Szervezet (PFSZ) vezetősége által elkövetett hibák sorozata: nem tanult a Jordániái polgárháborúból, s itt, Libanonban i6 kezdett „állat» az hwfadfltiBuM Margtttetaatk is. Névnapjukon, születésnapjukon ajándékkal kedveskednek nekik, törődnek, foglalkoznak velük. Váriné a November 7. brigád tagja, de amikor Nagy Lászlómé, a Május 1. brigád vezetője felolvas egy nemrég kapott levelet, éppen olyan meg ha tot tan hallgatja, mintha ez neki, nekik szólna. „Kedves Patronál óim! Megkezdem levelem írását, miint tavaszi rózsa nyitását... Kérdeztétek mit szeretnék névnapomra? Csíkos zoknit, ha sikerül szerezni. írjatok ti is ... Kérjétek meg írónké nénit, hogy Lalinak is mondja meg: írjon ... Ha megtesz a félévi vizsga, megírom, hogy sikerült. Előre is köszönök mindent. Zsuzsa.” Az ötödikes kislány egy hóvirágot is rajzolt a sorok mellé. . . Végül ismét a munkáról, a tervekről, a törekvéseikről beszél Vári Imréné: — Vállalatunk markazit- üzeme, amelyhez mi is tartozunk, tavalyi 31 milliós tervét kétmillióval túlteljesítette. E termelési érték féle a nagyatádi telepé. Szeretnénk ezt az évet is jó eredménnyel zárni. Szalai László A esumabab Ritka alkalom, amikor a nagyanyámbo* eljuthatok. Pedig gyakran tervezem. Itt maradok napokig, heverésziek csak vagy segítek neki a ház körül, hitegetem ilyenig-. Aztán az egészből csak vohattól vonatig idő jut, egy-egy rövid beszélgetés. Futó látogatás. Amikor legutóbb nála jártam, a disznóölés jóízű kifejletét, a vöröslő kolbászrudakat hordtuk fel a padlásra. Jószerivel csak én, mert ó — nehezedő lábaival — már nem tudna felkapaszkodni a létra emelkedőin. A padlás titokzatos félhomálya barangolásra indított. Megemeltem egy-egy faláda tetejét, belelapoztam néhány könyvbe, iskolás füzetbe. Ré_ gi molyette ruhák, porosodó üvegek; „Zwack és tsa” mellett felleltem első televíziónk — akkor még nagyanyámnál laktunk — papírdobozát. A fedelét felnyitva az emléktárgy-sokaság legtetején egy esumababa ült Hogyan került vajon a tulipános ládává avandzsált papírdobozba ez az egykori gyermek- játék? Nővéremé volt-e ________________________i A pécsi Faipari Szövetkezet 8# millió forint értékben exportál bútorokat az idén. Az első exportprogram egy rasm- tikus, faragott díszítéssel ellátott bútorcsalád készítés* 31 millió forint értékben. Ennek riső darabjait, a háromajtós konyhai szekrényeket a napokban szállítják az NSZK-ba áriamban" politikát folytatni. A külső támogatást élvező keresztények (a libanoni burzsoázia) és a „nemzeti- hazafias erők” palesztin támogatással megerősödött tábora közt az összeütközés elkerülhetetlenné vált A két vallást csoport ösz- szeütközése csak egyik tényezője a válságnak. A társadalmi feszültség növekedő, se, az egymást követő sztrájkok mind gyakrabban mozgósították az infláció és a drágulások által aújtottmunkásokat, s «X od* vezetett, hogy a vallási vezetőknek a tömegekre gyakorolt hatása egyre gyengült. Ezzel párhuzamosan haladó erők mind nagyabb befolyásra tettek szert, s érezhetővé vált a hagyományos „klánstruktúra” felbomlása. A feszültség 1975-ben istaét kiéleződött a Közel-Keleten. Pontosabban: az amerikai diplomácia ismét manőverbe kezdett a probléma amerikai módon történő — amerikai érdekeknek megfelelő — rendezése érdekében. Hiszen — mdmt Kissm ger amerikai külügyminiszter kijelentette — ha „1977 a közel-keleti béke éve lesz”, addigra meg kell oldani a palesztin kérdést, S az Egyesült Államok ezt néma a palesztin nép ENSZ- határozatokban is rögzített törvényes jogainak helyreállítása révén, hanem a térség nepemeh, mindenekelőtt a palesztin népinek a rovására kívánta megoldani. Ilyesféle megoldásra volt már példa: miután az 1970 júniusa végen közzétett Rogers-tervet Nasszer Egyiptoma és Husz- azesa Jordániája eUogadta lehetőség nyílt a palesztinok katonai támaaazpontjának fölszámolására ott, ahol a legnagyobb (mondhatnánk: döntő) erőt képviselték — azaz Jordániában. A „békével” (a Rogens tervvel) egyedül a PFSZ szállt szembe (Nasszert árulónak tartva), s ezért a szervezetet likvidálni kellett. Amikor fél évtizeddel később Izraellel hadban álló arab országok az újabb amerikai „békeoffenzíva” nyomán megegyezési készségeit tanúsítottak, az egyetlen erő. amely e térségbe« ezzel seetnbeszálH, ismét a PFSZ volt. A fél évtizeddel korábbi (jordániai) események előre vetették árnyékukat — Libanonra. A hetvenes évek közepén a Palesztinái Felszabadítás: Szervezet területileg már csak Libanonra és Szíriára, pénzügyileg Szaúd-Arábiára, Kuvaitra es Líbiára támaszkodott. Három nagyobb irányzata — s ezen belül még mintegy tucat csopor- tócska — széttördelve, anti- cKimsta nacionalista ideológiától félrevezetve nem tudott (és valószínűleg nem is akart) a térség valódi forradalmi erőivel kapcsolatot keresni, illetve a valóságnak megfelelő politikai koncepciót kialakítani, A PFSZ 1974-es programja ca termé- szetesen az 1968-ae változtatásokkal még mindig érvényes 1964-es program — a több vallású. demokratikus Palesztina terve — nem elé gítette ki a térség mindé népét, felekezetiét. (folytatjuk.) vagy esetleg nagy anyánké? Felidéződ te k bennem — szinte — apám, nagyapám emlékei a téli falusi világról, arról, amit ez a baba is láthatott. Pergő rokkát, papucsot, seprűt, kosarat készítő férfiak. A nyári szántóföldi munkák után a tél a falusi kisipar beindulását jelentette. Megindult a melléküzemág. Igaz, csak a saját használatra szőttek tizenkét szeles gatyát, faragtak fűszertartókat, kocsilőcsöt, vagy éppen a nyáron elhasználódott tárgyakat. Ha az idő kicsit felengedett, csattogtak az erdőn a fejszék, szúköit a fűrész, de egyúttal már ki bőkről ták, rendbe tették a farengeteget is. S hamarosan zötyögtek a mezőre a szekerek szúrós szagú rakományukkal, és — egykori melioráció — vágták az árkokat a szántóföld szélén, engedték le a vizet a mezőről. De alagcsöveztek is, ahogyan az Kaposfüred határában nemreg bebizonyosodott. Nem véletlen, hogy manapság egyre többet beszélünk a műtrágyaellátás nehézségeiről, az istáilófe-ár gyához való visszatérésről. Kulturális miniszterünk a napokban kezdődött mező- gazdasági könyvhónap megnyitóján mondotta: „A magyar mezőgazdaság óriási eredményeket ért el az elmúlt huszonöt év alatt. A tudomány és technika fejlődése által megsokszorozhatta eredményeit." Valóban. Felseralhatatlan lomé azoknak az agrotechnikai módszereknek a szama, amelyeket sem ügy flrökfift a anez ógazdaság. Hogy csak egy legutóbbit mondjak: á kör- bálázás. Igaz, a francia paraszt már hosszú évék óta használja sikeresen, nálunk pedig éppen egy múlt heti közgyűlésen kedvezőtlen tapasztalatokról is szóltak agrárszakemberek. Befűlik, pe- .nészesedik, nemhogy etetőd, még meggyűjtani sem lehet Aki viszont pajtában tárolta, annak használhatóan elállt. Tehát építsünk drága pajtákat? Az illusztris válaszadó azonban kifakadt: talán, ha nem egymásra hányva helyeznék el, ha a huszonöt centis rések között a szél is elfújhatna, ha szalmáival és fóliával befednék, ha ... Ha olyan lelki ismerettel kezelnék, mint hajdan a pajtába került takarmányt Mert nem kell Franciaországig menni. Két megyével odébb, a bácsalmásiak jó tapasztalatokról számoltak be. A szaktudás a felelősségteljes emberi munka mellett a múlt agrárkultúr értékeit is figyelembe vették. Sző sincs arról, hogy izzadó hátú kazalrakókat látnánk újból szívesen. Nem. Csakhogy írnok a régi kazlak is befülledtek volna, ha hány aveti n végezte volna munkáját a paraszt D$ nem úgy végezte, mert érdekelt vall a legapróbb munkafolyamatban te. Jelesre kellett vizsgáznia a megélhetésből. A követelmény most te «■ lenne. Tartam a kezembe» a csu- aoababát Gondmentes, szép álmokat, ringatom eL S mintha valami „egyáltalán, máért zavartál ?”-fjntorrad az arcán, ébren aludna. Békés J A teas«« hagyományossá váló számtódpusztai kutyakiállítást tavaly augusztus 1-én rendezték meg. Ezen a hazai kiállítók mellett számos külföldi ebtenyésztő te részt vett. Nemzetközi zsűri döntött a kutyák minősítéséről. Délután kellemetlen incidens zavarta meg a szemlét; a 40 éves Újvári Gyula, aki Budapestről érkezett tr-s zette révei, mélységes felháborodásának adott hangot, amikor megtudta, hogy a kutyáját tenyésztésre alkalmatlannak minősítették. — Szörnyű ítélet, hiszen kitömő minősítést érdemelt volna! — kiáltotta a felháborodott gazdi. A biráló- lapot összetépte, a zsűri elnökét analfabétának, gyász- vitéznek nevezte. Az NSZK- beli bíró ebből persze semmit sem értett, de annál többet a közönség Időközben csatlakozott a méltatlankodó Újvárihoz a 39 éves Fábián György is, aki szintén Budapestről jött a kiállításra temyészebéved. Ö is elégedetlen volt az ítélettel. A kutyája minősítését jelző sárga szalagot feketére festette, és a bíró elé dobta. A közönségből többen figyelmeztették őket, hogy hagyják már abba a méltatlankodást, a sportszerűtlen magatartást. A két férfi ekkor az őket csrtító nézőkre támadt. Egy fiatalember lefényképezte a garázda ebtenyésztőket, és kijelentette, hagy fetjeloxO őket a rendőrségen. Fábián és Újvári előbb a szakosztályvezetőre támadtak, majd felszólították a fényképező oézót, hogy adja át nekik a gépet. Mikor az megtagadta a felbőszült kutyatulajdonosok követelését, Fábián Gyöngy ököllel fejbe vágta a fiatalembert Újvári is odarohant, és most már ketten ütötték a meglepett nézőt akitől rövid dulakodás utáa elvették a gépét A közelben tartózkodó rendezők közbelépése vetett véget a verekedésnek. A fényképezőgép visszakerült a tulajdonosához, aki könnyű sérülést szenvedett A közelmúltban tárgyalta a Siófoki Járásbíróságon dr. Böröcz Margit tanácsa a garázda kutyatulajdonosok ügyét Most fény derült arra is, hogy mindketten régóta tagjai a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, de már korábban is többszőr viselkedtek botrányosan a kiállításokon. A bíróság garázdaság és könnyű testi sértés vétségében bűnösnek találta a vádlottakat Újvári Gyulát hathónapii felfüggesztett szabadságvesztésre, és 4506 forint pénzbüntetésre. Fábián Gyöngyöt négyhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és 2500 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. m. I. Az Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Balatoni Kirendeltsége FÖLVESZ FAIPARI szakmunkásokat és szakképesítés nélküli »unkavállalókat betanított asünakjavftó »unkára. Bérezés Kollektív Szerződés szerint. Jelentkezés: 8630 Boglárlelle, Ordacsehi úti telep Telefon: Boglárlelle 13-42. Szelíd kutyák mérges gazdái