Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

Korsxer üs /tett ügyintézés Nem kilincsel az ügyfél Több mint egy éve. hogy «Skészült az új nagyatádi tanácsszékház, s megnyílt az ügyfélszolgálati iroda. Több mint egy hónapja, hogy átszervezték az apparátust, osztályokat szüntettek meg, Illetve vontak össze. Mind­ezekből mit érzett meg a városlakó? Erről beszélget­tünk dr. Kisgyura Attila vb- ti tikárral. — Az ésszerűsítés jegyé­ben végzett változások való­jában korábban kezdődtek, mint ahogy birtokunkba vet­tük az új épületet. Meg a tervezés időszakában talál­koztunk a szakirodalomban bz úgynevezett törökszent­miklósi modellel. Ott egy helyre ültették le a hatósá­gi ügyintézőket, központosí­tották a leírást és az Ikta­tást, vagyis példát mulattuk arra, hogyan lehet az ügy­félforgalmat egyszerűsíteni és meggyorsítani. Elmentünk Törökszen tmi klósra, s mert láttunk fantáziát az elkép­zeléseikben, átterveztük az új székháziunkat, készül­ve arra, hogy hasonló for­mát vezetünk be. líJilO-ban ismertté vált az úgynevezett kisvárosi államigazgatasi modell, amely talaiKoaott el- képzeléseinkkeL Ám akkor még csak hét kisvárosnak volt engedélye az új szerve­set! formára való áttérésre 1981 végén beköltöztünk az új székházba, s mindjárt lét­rehoztuk az ügyfélszolgálati termet. Egy heiyre ültettük az ügyintézőket, s ezzel az Ügyfeleket megkíméltük a felesleges mászkálástól, gyor­síthattuk ügyes-bajos gond­jaik orvoslását. Közben el­mentünk Barcsra, ahol újabb hasznos tapasztalatokat sze­gezhettünk. Végül is január elsejével lehetőséget kaptunk arra. hogy átszervezzük ,az appa­rátusunkat, $*így a formali­tások helyébe tegalizált szer­vezetet hozhattunk létre. — Mindez mit jelent a gyakorlatban? — A központosított ügy­félszolgálat a hatósági osz­tály irányítása alá került. Itt kaptak helyet azok a munkatársak, akik eddig a különböző osztályoknál fog­lalkoztak az ügyfeleket érin­tő hatósági mun kávái. Ösí- szevontuk a művelődési, az egészségügyi 'és sportosztá­lyokat. s ezt az osztályt bíz­tuk meg a gazdasági és mű­szaki eiiátó szolgálat, illetve a társadalmi ünnepeket szer­vező iroda irányítása mi is. Üj fogalom a városfejleszté­si és gazdasági osztály elne­vezés, amely az összes töb­bi korábbi osztályt egyesíti. Vezetője a volt elnökne.yet- tes, akinek így kettős funk­ciója van, akárcsak nekem, hisz az osztályként működő titkárságot is vezetem. Az átszervezés egyben költöz­ködéssel is járt, mert min­den osztálynak külön szintet biztosítottunk, hogy áttekimt- helőbb legyen a munkájuk. • — Ön azt mondta, hogy az átszervezés az állampolgá­rok érdekeit szolgálja. Miért és mennyiben ? — A hatósági osztályon át­tételek nélkül, gyorsan és egyszerűbben intézhető a panasz, az engedélyezés vagy a különböző kérések teljesí­tése. Ezzel egyi dóben. az osztályok mentesültek az ilyen feladatok alól, nagyobb figyelmet fordíthatnak a szervezésre, a tervezésre és az ellenőrzésre, tehát érde­mibb munkát folytathatnak. Megszűntek az átfedések is. Míg korábban egy-egy ügy­ben több osztályt is meg kellett keresni, ma egyetlen helyre kell fordulni. Sokszor megtörtént olyan, h-ogy egy- egy hiba kivizsgálásához vagy új létesítmény átadásá­hoz több osztály munkatár­sának idejét kellett össze­hangolni, egymás között kel­lett levelezni, ma ez nem történhet meg, hiszen egyet­len osztály egy munkatársá­ra van szükség, tehát gyor­sítható az ügyek intézése. — Az ilyen átszervezések embereket, személyeket érin­tenek, hiszen megszűntek funkciók. — Nálunk is volt sértő­döttség. Éppen mert számí­tottunk rá, idejében közöl­tük mindenkivel, hogy mi­lyen elképzeléseink vannak. Azokkal, akikről tudtuk, hogy nem marad meg a be­osztásuk, külön is elbeszél­gettünk, egyeseket elvittünk Barcsra, hogy személyesen is láthassak, milyen változta­tásra készülünk, s annafk mi az értéke. A nagy többség megértette, hogy szükséges átszervezésre készülünk, ám — s ezt nem tagadhatjuk — akadtak olyanok is, akik­ben bent maradt a tüske. — Mit mutat az első hó­nap? Bevált az új forma? — Felméréseink azt bizo­nyítják, • hogy igen. Nagy Jenő A gépeink is kövérek Veszteni tudni kell. A vesztes pedig töprenghet, jó pozíciójából hogy eshetett annyira vissza, hogy partne­rei kiüssék, a nyeregből. A kudarc oka néha a másik szerencséje. De a legtöbb esetben maga a vesztes. Az első ilyen csapás még csak bosszantó, a következő már kifejezettéin idegesítő, és ha sorozatban ismétlődik ? Márpedig jó néhány kül­kereskedelmi vatta latunk üzletkötőjének gyakran fáj­hat a feje, amikor üres kéz­nél tér haza, egy-egy ver­senytárgyalásról vagy kül­földi üzletszerző útról, A napokban hallottam az egyik külkereskedelmi válla­lat vezetőjétől: fontos pia­cukon meghirdetett verseny­tárgyaláson egyik napról a másikra az élenjárók közül a nyolcadik helyre kerültek. S a végeredmény: elvesztet­ték a versenyt. Az általuk kínált berendezés ugyanis 40 százalékkal nehezebb volt, nánt a konkunrenoiáé. A megrendelő pedig nem fizet a súlyfeleslegért, inkább mástól vásárol. Megméretett és — még mindig — nehéznek találta­tott a magyar gépipar. Mér­nökeiknek most bizony át kell konstruálni egy sor ter-( méket ahhoz, hogy az áru versenyképes maradjon a piacon, vagy egyáltalán el tudják adni. A vállalatvezetők egy ré­sze panaszkodik. Az új sza­bályozással csökkentették pénzügyi lehetőségeiket. Ke­vés a nyereség és azt is le­fölözik — mondják. Ahogy szigorodnak a feltételek, úgy kerülnek elő a vállalatok tarsolyából újabb és újabb tartalékok, amit először fel­tárnak, majd hasznosítására programot készítenek, végül megindul a megvalósul as cseppet sem rövid folyama­ta. Tartalékból szerencsére ninés hiány. Tegnap a jobb piaci munka, ma a rugal­mas gazdálkodás, a termék- szerkezet korszerűsítése sze­repel ‘ napirenden. Egyik­másik vállalat már kezdi ki­aknázni a szervezési lehető­ségeket is. A közelmúlt ak­ciója volt az általánosan fel- duzzasztott vállalati készle­tek ésszerűbb keretek közé szorítása. Sokan túladtak az immobil készleteken, bár, hogy valójában egy vállalat számára má a mobil és mi a felesleges készlet, még vita tárgya. Az viszont tény, hogy a nehéz termékek gyártásához a szükségesnél jóval több alapanyagot kell tárolni, felhasználni. Ezek az anyagok pedig egyre drá­gábbak. Szerencsére már elavult az a szemlélet, hogy biztos, ami biztos alapon minden anyagot be kell építeni a gépekbe Az iparvállalatok azonban a gyakorlatban mindezidáig alig tettek va­lamit e tetemes összegeket felemésztő gond megoldásá­ra. Olyannyira, hogy mér­téktartó szakemberek szerint a magyar gépipari gyártmá­nyokba átlagosan 15—20 szá­zalékkal több anyagot épí­tenek be, mint amennyire feltétlenül szükség lenne. „Kövérebbek” a magyar mozdonyok, az autóbuszok, a szerszámgépek, a transzfor­mátorok, a villamos forgó­gépek vagy éppen a moto­rok. Pedig egyetlen vevő sem akad, aki megfizeti a túlsúlyt. A kooperációban vagy licenc alapján készülő termékek piacán sem jobb a helyzet. A közelmúltban tíz eredeti gyártmányt hasonlí­tottak össze a patenttal. Va­lamennyi itthon készített gép és berendezés átlagosan hat százalékkal nehezebb volt a külföldinél, de olyan is akadt köztük, amelyik 30 százalékkal nyomott többet. Pontosabban, ennyivel több ; anyagot - használtak fel a magyar gyártók, mint a li- cencátadók. Igaz, ami igaz, nemcsak a gépgyairtók pazarolják az értékes, gyakran importból származó anyagot. Az alap- ainyagszállítók is „gazda­gok”. hiszen fittyet hánynak a rendelésekben feltüntetett méreteknek, s eszi, nem eszi. nem kap mást alapion jóval szélesebb fémszalagot, nehezebb öntvényt szállíta­nak a vevőnek. Így aztán a konstrukciós problémákhoz társuló anyag­ellátási gondok szinte meg­oldhatatlanná teszik a kér­dést. Szerencsére — ki tud­ja már hányadszor — a kényszerhelyzet egyaránt önvizsgálatra készteti az iparváílala tokát, alapanyag- és késztermék-előállítókat. A Gora Villamossági Mú- yektoén p#dául átterveztek egy úgynevezett szakaszolót, s az új konstrukciójú távve­zetékekbe épülő berendezés 40 százalékkal alacsonyabb anyagnormaval készül, mint elődje. Most sorra újrater­vezik a csepeli transzformá­torokat és az Egyesült ViJl- lamosgépgyár forgógépeit is, amelyek eddig több mint 20 százalékos súlyfelesleggel készültek. Persze ezek csak kiragadott példák, ez a ked­velő folyamat sajnos még nem általános. Pedig, ha ezen a területen sikerülne gye« eredményt elérni... L. Sz. Az idén új irányítási ren­det alakítottak ki az állatte­nyésztésben; a Miniszterta­nács korábbi határozatára hat önálló állattenyésztő vállalat alakult, ezenkívül közös vállalatot, továbbá központi intézetet hoztak lét­re. Az országot átfogó ko­rábbi intézményi rendszer megszűnt, és ennek helyébe lépett a korszerűbb irányí­tási forma. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelő­ségekből, az Országos Lóte­nyésztési Felügyelőseg terü­leti kirendeltségeiből, az Or­szágos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség teljesítmenyvizsgaló ál­lomásaiból és a mesterséges termékenyítő főállomások­ból működési terület szerint alakultak meg a vállalatok gödöllői, debreceni, kecske­méti, székesfehérvári, szom­bathelyi és szekszárdi szék­hellyel. ,A MÉM irányítása és felügyelete alatt működó vállalatok mind a nagyüze­mekben, mind a kisgazdasá­gokban kizárólag szolgálta­tási feládatokat látnak el. A vállalatok végzik — vala­mennyi állatfajra kiterje­dően — a törzskönyvezést, valamint az ehhez kapcsoló­dó tenyésztési—termelési adatgyűjtést és feldolgozást. Szervezik a tény ész apaálla­tok neveltetését, és ellátják az ezzel kapcsolatos szakmai feladatokat. Az új szerveze­tek forgalmazzák a mester­séges termékenyítéshez szűk­Htsrminc kiló újság Csak a hétfő kivétel. Más napokon nem sokkal 4 óra után csörög a vekker, s Biczó Józsej'ne /nyomban föl­kel, Öltözik. A kaposvári Di­mitrov utca 37. szám alatti ház kapuja alatt ott a kis kétkerekű kocsi, s igyekszik vele a postára. — Szerencsére hiincs mesz­sze... öt óra előtt már ott va­gyok, átveszem a körzetem­be járó lapokat, s indulóéi. Ilyenkor télen az öltozes okozza a legnagyobb gon­dot. Milyen ruhát, cipőt ve­gyek? Szeretem nézni, am-imt hullák a hó. Persze nerh könnyű járni az utcát, ta­posni a havat, húzni a kis kocsit... „• Negyvenféle napilap, ké­pes újság, folyóirat kerül a kocsiba, illetve egy jókora csomag a hóna alá. Azokat a lapuikat tartja keze ügyé­ben, amelyeket elsőinek dob be a kapukon levő ládákba. — A fasor elején lakó Pintér Jánosoknál kezdem, ók körzetem első előfize­tői... Azután jönnek a töb­biek ... A Németh István fasor, a Dimitrov és a Dam­janich utca egy része tarto­zik hozzám... Tizenhat esztendeje, hogy újságkézbesítő lett a kapos­vári postán. — Hogyan kezdte el ezt a munkát? — Férjem vasutas, két gyermekünk van ... Ko­rábban a cukorgyárban dol­goztam a kampányban, de úgy éreztem, jó lenne egy állandó munka. Postásunk, Turbéki János egy alkalom­• mai mondta, hogy vesznek I föl a postára. illetve a hír- laposztáiyna kézbesítőket, akiknek feladata az újság- kihordás. Először nem mer­tem megmondani a férjem­nek, hogy jelentkeztem. Az­tán mégis kénytelen voltam, ő piedig nem tiltakozott el­lene. Sőt, nemegyszer segí­tett kihordani a lapot, ő ment az utca egyik oldalon, én a másikon, s onnan kia­báltam át neki, melyik le­vélszekrénybe milyen újsá­got dobjon be __ H armánckilónyi újsággal indul útjára naponta. A So­mogyi Néplapból 384, a Népszabadságból 65 piéldányt visz magával. Aztán köteg- nyi Képes Sport, Nők Lap­ja, Képes Újság, Fáklya, séges anyagokat, és az üzemi igényektől függően a termé­kenyítésre is vállalkoznak, továbbá szaporodásbiológiai szervezési és szakmai meg­bízatásoknak is eleget tesz­nek, összefüggésben az ál­latállomány egyre nagyobb genetikai értékével. Egyúttal gondoskodnak a rájuk bízott minősített és őshonos fajták fenntartásáról, termelőké­pességük állandó fejleszté­séről. A vállalatok tevékenysé­gi köréből adódik, hogy munkájuk jelentős része — törzskönyvezés, törzste­nyésztés és termékenyítés — meglehetősen helyhez kö­tött, ezért minden megyében állomásokat tartanak fenn, ahol gondoskodnak a gazda­ságokkal való szoros kapcso­latok fenntartásáról és ezek fejlesztéséről. Az állatte­nyésztő vállalatok budapesti székhelyű közös vállalatot alapítottak a vállalatok gaz­daságos működését elősegí­tő műszaki fejlesztési, ku­tatási és speciális tenyész­tésszervezési, valamint a forgalmazási feladatok ellá­tására. A tenyésztés szervezésévii és az ipiari takarmánygyár­tás ellenőrzésével kapcsola­tos hatósági feladatokat az Országos Takarmányozási ts Állattenyésztési Felügyelő­ségből, az Országos ' Lóte­nyésztési Felügyelőségből és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet állat­Sacwjetumió, Autósélet, s még többféle napi- és hetilap, folyóirat van a kocsijában. — Sokan már tudják, hogy makor érkezem. Király Já­nos például napionta elém jön, s kéri az újságját, mert — mint mondja — addig nem kezdi el munkáját, amíg a napi híreket, az ér­dekesebb eseményeket nem olvassa «Ä. Hajagos László- ókhoz ötféle újságot viszek, többen két-háromíéle napi- és hetilapra fizetnek elő... öt kilométernyi utat jár be naponta, így mérték föl hivatalosain körzetének tá­volságát. Ebben azonban nincs benne az, hogy jó né­hány udvarban több család lakik, s oda szinten be kell vinni a lapokat. Azután nemcsak a kézbesítés, liá­nom az előfizetős-gyűjtés, atka imánként az expressz levelek és a távirat kihordá­sa is sok munkát- jelent. Kezdetben másfél-ket hétiig eltartott, most néhány nap alatt végez az előfizetési dí­jak összeszed esevel. — Legtöbben már vár­nak . . . Kikészítve a pénz. s mondják; Erzsiké, tudtuk, hogy ma jön, tessék, itt a pénz... Sokam nem tudják a csa­ládi nevét, csak Erzsikének szólítják, és kissé már csa­ládtagnak, kedves barátnak számítják, — Karácsony ekőtt egy idős némi apró csomagot nyomott a kezembe e sza­vakkal; fogadja kedves, na­tenyésztési osztályából ala­kult Állattenyésztési és Ta­karmányozási Minősítő Inté­zet latja el. Az intézet fel­adata ; egyfelől szavatolnia kell a törzskönyvi és telje­sítményvizsgálati adatok va­lódiságát, hitelességét, más­részt el keli látnia az ipari takarmánygyártás állami felügyeletét. Az intézet hite­lesíti a törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati ered­ményeket is. Az állatte­nyésztési intézmények ható­sági feladataiból ezentúl né­hányat a megyei állategész­ségügyi és élelmiszer-ellen­őrző állomások látnak el; így például kistenvésztők szarvasmarha-támogatási ké­relmének elbírálását és a támogatás folyósítását. Az új szervezeti forma kedvezőbb keretet nyújt az állattenyésztés minőségi fej­lesztéséhez, az új fajták,-hib­ridek „előállításához” és a meglevő fájták termelőké­pességének növeléséhez. A szervezetek a vállalati ön­állóságból adódóan a koráb­binál rugalmasabban alkal­mazkodhatnak a mezőgazda- sági nagyüzemek igényeihez, így például szolgáltatásaikat teljes körűvé tehetik — így az állattenyésztés egész fo­lyamatára kiterjeszthetik —, és egyúttal garanciákat is nyújthatnak. Közös kockáza­tot is vaűaihatnak, segítve ezzel is a mezőgazdasági nagyüzemek szakmai mun­káját gyón jó ünnepeket kívánok. Csokoládé, sütemény volt benne, igen jólesett.., Névnapjakor sokan kö­szöntik meg Bíczómét, nyá­ron — mivel körzetében fő­ként kertes családi házak vannak — gyakran tér haza otthonába hatalmas csokor virággal. Azoktól kapja, akik naponta várják tőle az új­ságot. s akik rendszeresen, pontos időben megkapják az olvasnivalót, —- Szeret olvasni a hír­lapkézbesítő? — Amíg nem végeztem ezt a munkát, akkor is többféle lapiot járattunk, sokat ol­vastunk. Most meg főként.» Én is. a férjem és a gyere­keim is, mindnyájan kiván­csiak vagyunk^ hogy mit ír­nak azokban az újságokban, amelyeket kézbesítek. Meleg kabát, fejkendő, vastag, egyujjas kesztyű az öltözéke. Most, hogy várat­lanul leesett a hó, nehezeb­bé vált munkája, lassabban végez. De ugyanolyan lelki- ismeretesen, mint máskor. Szalai László Új egyenruha a postásoknak Rövidesen új egyenruhát kapnak a piostások: az öltö­zékek nyári változatának el­ső darabjai a napokban ké­szültek el a Jászsági Ruha­ipari Szövetkezet szabás- ém varróműheiyeiben. A model­leket az Okisz-labor tervez­te. A ruhák nem szürkésfe- ketjs színűek, mint a koráb­bi postásé Kőzetek, alapanya­gul a győri Richards finom­posztógyár szilvakékbe hajló szintetikus szövete szolgák A nők ruházatát, ismerve, hogy a gyengébb nem na­gyobb súlyt fektet az öltöz­ködésre, három változatban aiaKuották ki: a kabáthoz nadrág, szoznya és nadrág- szoknya is választható. Az egyenruhás, kabátjának pa- roiinjáii és ujján változat­lanul ott lesz a posta ha­gyományos szimbóluma, a postakört A könnyed, szel- iós formaruhák a gyártást megelőző próbahordáson jól vizsgáztak, és a postások körében sikert arattak. A jászberényi szövetkezet­ben — amely már a posztó- köpenyes korszaktól gyártó­ja a postás egyenruháknak — a szabászok csaknem hat­vanféle méretben készítet­ték el az öltönyöket Kosz­tümöket, hogy a legkülön­bözőbb termetű emberek is találjanak majd maguknak egyenruhát. A szövetkezet műhelyeiből az idén hatezerötszáz postás- öltöny és -kosztüm kerül ki. A szövetkezetnek tíz-tizenöt évre szóló megrendelése van a postától az új formaöltö­zékek nyári és téli válto­zatának gyártására. SOMOGYI NÉPLAP Állattenyésztő vállalatok alakultak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom