Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

Szovjet gyártmányú zsákrarró Képet állítottak munkába a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári nagymalmában. Az asszonyok dolga könnyebb lett, nőtt a termelékenység. Az új géppel egy dolgozó óránként százharminc ötvenkilós zsákot tud levarrni Több olcsó cikket a vásárlóknak! Gazdaságok megbízásai egyetemi kutatóknak A nagyüzemi gazdaságok egyre gyakrabban önálló ku­tatási megrendelésekkel igye­keznek javítani gazdálkodá­si feltételeiken. Az Állator­vostudományi Egyetem jár­ványtan! tanszéke egész sor nagyüzem megbízására változatos témakörben indí­tott olyan kísérleteket, ame­lyek gyakorlati haszna az állattelepeken közvetlenül is lemérhető. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja különleges vakcinázási program kidol­gozására és a bevezetés Irányítására szerződött a tanszékkel. Már 140 nagy­üzemi állattelep mentes az egyik jelentős veszteségeket ekozó kórtól, az Aujeszky- íéle betegségtől, és az egye­tem járványtani szakembe­rei most újabb helyeken te­szik lehetővé a betegség fel­számolását; a helyi viszo­nyok ismeretében tesznek Javaslatot a vakcinázási programra. Az egyetemi ok­tatók rendszeresen elvállal- lalják az állami gazdaságok állatorvosainak továbbkép­zését is. Az elmúlt évben 350 üzemi szakember vett részt állategészségügyi tanfolya­mokon. A Bábolnai Mező­gazdasági Kombinát több éve alkalmazza az egyetemi ku­tatások eredményeit. Egye­bek között a nagy értékű versenylovak vírusos meg­betegedéseinek megelőzésé­re dolgoztak ki tudományos módszert az egyetemi kuta­tók, ezzel veszik elején an­nak, bogy a versenypályák­ról a gazdaságokba tenyész­tésre visszakerülő állatok netán fertőző betegségeket terjesszenek új környeze­tükben. Ugyancsak a bábol­nai állattenyésztők megren­delésére a juhok légző- és emésztőszervi megbetegedé­sének — ezt az úgynevezett Adeno-vírus okozza — meg­előzésére fejlesztettek ki vakcinát, amelyet a Phyla- xiában üzemszerűen gyárta­nak. A készítményt nem­csak Bábolnán, hanem pél­dául a Hortobágyi Állami Gazdaságban is jó ered­ménnyel használják. 1983-ban az egyetemi ku­tatók a takarmánytárolás új módszereivel kapcsolatos szakmai kérdéseket elem­zik. A kísérietsorozat jó al­kalmat ad arra, hogy to­vább tökéletesítsék az úgy­nevezett nedves tárolási el­járást, megelőzve a takar­mányok minőségromlását és az ezzel kapcsolatos veszte­ségeket. Az idei népgazdasági terv köztudottan stabilizációs jel­legű: a nemzeti jövedelem igen kúanértékű emelkedésé­vel és a lakossági fogyasz­tás 0,5—1 százalékos mér­séklődésével számol. Mivel az egy főre jutó reáljövede­lem az idén előre láthatóan 1,5—2 százalékkal csökken, a kiskereskedelem a tavalyi­nál kevesebb áru értékes íté- sére készül fel. A szakembereik peognózd- sa szerint az idén keveseb­bet fogunk ruházkodásra és éttermi szolgáltatásokra kiadni, viszont többet köl­tünk élelmiszerekre, élvezeti cikkekre a tavalyinál, és nagyjából a múlt évi szin­ten marad az az összeg, amelyet iparcikkek megvá­sárlására szánunk. Területi eltérések Ezek azonban csak globá­lis becslések. Azt, hogy az ország melyik vidékén, konk­rétan mely termékek — mi­lyen minőségű, korszerűségű, árú fogyasztási cikkek — iránt növekszik, illetve csök­ken az igény, csak a helyi viszonyok ismeretében lehet megközelítő pontossággal megtervezni. A lakosság vásárlásai te­rületenként már eddig is jelentős eltérést mutattak. A Központi Statisztikai Hi­vatal kimutatása szerint 1981. ben Pest megyében például csupán 28 691 forint volt az egy lakosra jutó kiskereske­delmi forgalom, ugyanakkor Győr-Sopron megyében min­den állampolgár átlagosan 37 456 forintot költött az üz­letekben, á vendéglátóhelye­ken. Két megye, két szélső­séges érték! Mi várható az idén? Biz­tosra vehető, hogy az ala­csonya bb árú termékek iránt megnövekszik a kereslet, de emellett — a jövedelmek differenciálódása folytán — kelendőek /lehetnek a leg­drágább luxuscikkek is, az ékszertől a képmagnóig. A Belkereskedelmi Minisz­térium elsősorban arra hív­ta fél a forgalmazók figyel­mét, hogy kínálatuk minden időben és helyen tartalmaz­za a kifejezetten alacsony árú és a közepes árszínvo­nalú termékeket Az olcsó cikkek listáját módosították, korszerűsítették, és ezzel né­mi eligazítást nyújtottak az árubeszerzéshez. (Távolról sem egyértelmű ugyanis, hogy az egyes árucsoporto­kon belül melyik termek minősül olcsónak.) Az életszínvonalhoz alkalmazkodva Az olcsó cikkek között mindig gyakrabban tűnnek fel az úgynevezett fehér ter­mékek, vagyis azok az élel­miszerek, háztartási tisztító- szernek, amelyek jó minősé­gűek, de egyszerű, eredeti­leg sima, fehérpapír-csoma­golásuk folytán az átlagos­nál alacsonyabb árúak. Ezek iránt minden bizonnyal nö­vekszik a kereslet. Akinek telik is a drágábbra, ele­gánsabb külsejűre, az is meggondolja a mai gazdasá­gi helyzetben, hogy ne ve­gye-e inkább a puritán meg­jelenésű árut. Várható az is, hogy egyre többen igyekeznek lakásuk felújításához, karbantartá­sához kevesebb szolgáltatót hívni, és mind több mun­kát maguk elvégezni. Ebből viszont az következik, hogy a boltoknak több szerszámot, tapétát, szerel vény árut, kö­tőelemet, festéket és más hasonló árut kell tartaniuk még akkor is, ha összessé­gében stagnáló vagy csökke­nő forgalommal számolnak. Nemcsak a forgalmazók­nak, hanem a termelőknek is alkalmazkodniuk kell az életszínvonal alakulásához. Csak egy igen egyszerű pél­da: számos, egyedül élő, idős, kis jövedelmű sérelmezi, hogy bizonyos élelmiszere­ket csak nagy, kilós, vagy félkilós csomagolásban le­het kapni. Ezen a helyzeten ideje változtatni; mondjuk egy kiló búzadara esetleg egy háromtagú családban sem fogy el annyi idő alatt, amennyire a háziasszonynak érdemes bevásárolnia. Eredményes év e nagyatádi ÉSZKV-néi Keresni kell a munkát Történetének tizenhatodik és egyben legeredményesebb esztendejét zárta a tavaly a Nagyatádi Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat — mondta csütörtöki értekez­letükön Hotváth Sándor igazgató. A tervezett hetven­egymillió forint helyett het­venhétmillió forint értékű munkát végeztek el válto­zatlan létszámmal, g így több mint tízmillió forint nyereséghez jutottak. — Hogyan történhetett mindez? — kérdeztük Hor­váth Sándort. — Tavaly még nem érez­tük, hogy beszűkültek a be­ruházási lehetőségek, noha as országban egyre többet beszéltek erről. Különösen a mezőgazdasági üzemek, vagyis a vállalatunkat lét­rehozó gazdaságok láttak el bennünket sok feladattal. Kilenc és fél millió forint értékű munkát jelentett a háromfai sertéskombinát re­konstrukciójának befejezé­se. Segesden csaknem ki­lencmillió forintért a tehe­nészeti telepet újítottuk föl. Tavalyi nagy munkáink kö­zé tartozott a Danuvia 4-es számú nagyatádi gyárának bővítése, ahol a megszabott határidőknek megfelelően teljesítettük vállalásainkat. Évközi munkaként jelentke­zett a mikei varroda építé­se, amely négymillió forint­ba került. Azért büszkék vagyunk rá, az az, hogy mi terveztük, s gyorsan meg­nyerte az érdeklődők tetszé­sét. „Befutottunk” a Kemi- kál tetőszigetelő anyagával, a Bitulaxszal is. Az ország­ban szinte mindenütt dolgo­zunk vele. Tavaly csupán ezzel a tevékenységünkkel mintegy húszmillió forint termelési értéket- produkál­tunk. — A beruházási lehetősé­gek csökkenése az idén job­ban érezteti hatását. Lesz-e munkájuk? — Azt, hogy milyen lesz az idei évünk, még nem le­het tudni, mert az asztalra kerülő év eleji tervek nem mindig reálisak. Nekünk ja­nuár nyolc és tíz között el kell juttatnunk a terveinket a minisztériumba. Ebben az időszakban azonban csak részben ismerjük a termelő­szövetkezetek fejlesztési el­képzeléseit, hisz azok álta­lában január végén, február elején tartják a zárszámadó közgyűléseiket, akkor isme­rik meg, hogy milyen fej­lesztési lehet őségéi varrnak. i csak ezután Járhat ják meg a különböző engedélyezési és tervezési fórumokat. így év közben jelentkeznek, hogy csináljuk meg ezt vagy azt. S még valami: ml is tud­juk, hogy vannak olyan gaz­dálkodó szervek, amelyek ugyan lekötik a kapacitá­sunkat, de ők maguk sem tudják, hogy lesz-e reális lehetőség elképzeléseik va- lóraváltására. Nos, megkér­dezheti, hogy ha ilyenről is van tudomásunk, akkor miért megyünk bele ebbe az utcába? Mert lehet, hogy mégis lesz valami a beruhá­zásból, felújításból, és akkor nekünk is lesz munkánk. Ma már minden építőipari vál­lalatnál, szövetkezetnél tud­ják, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az építtető fut az építő után, hanem megfordult a helyzet. Ne­künk kell minden kínálkozó lehetőséget megragadnunk. Mondok egy példát: tavaly a karbantartás és felújítás munkavállalásaink harminc százalékát tették ki, az idén a fele lesz. A tanácsi szer­veknek tavaly négymillió fo­rint értékű munkát végez­tünk el, az idén harminchét milliónyit vállaltunk. K. í Most, amikor a közlekedé­si költségek is alaposan megemel kéritek, különösem fontossá vált, hogy a kisebb községekben minden alap­vető cikket be fellessen sze­rezni. A boltvezetSk felelőssége Az ilyen és hasonló igé­nyeknek, követelményeknek a boltosok jobbam meg tud­nak feleim, mint a múltban, hiszen nagyobb önállóságot kaptak az árubeszerzésben. Megfelelő bizonylatokkal bárkitől, kisiparosoktól, kis­termelőktől is vásárolhatnak, ha üzletük szerződéses for­mában működik. Megkönnyí­ti a lakossági igényeknek megfelelő árubeszerzést az is. hogy a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek egyre több árut termeltetnek a helyi iparral, olyan válasz­tékban. összetételben, ami­lyet kívánatosnak látnak. A boltvezetőknek úgy kell kí­nálatokat összeállítaniuk, hogy a náluk megforduló vásárlóközönség minden ré­tege, sőt, minden család megtalálja az anyagi lehe­tőségeinek és ízlésének, igé­nyének megfelelő fogy aszta - sa cikkeket Q. U. Boldog sziget Egy csodaszer nyomában jártunk, ám a gazdasági út mentén a pusztasagban al.ló kis tanyabirodalomban en­nél sokkal nagyobb emberi csodákra leltünk. 1. Nyitva állt a kapu, s nyitva találtuk a ház ajta­ját is. Még bemutatkozni sem érkeztünk, s máris úgy beszélgettünk, mint egymást reg nem látott barátok. A legtöbb ember a véde­kezés indokával, gátlásokból és bizalmatlanságból épült láthatatlan fallal veszi ma­gát körül. Horváthék joggal kérdezhették volna, honnan jöttek és mit akarnak. Ké­sőbb is aggályoskodhattak volna, mikor a család belső dolgairól szólva meglendült a golyóstoll. De nem tették. Miért kell ezen csodál­kozni, mondhatná bárki: az egyszerű emberek rendsze­rint mentesek a másoíkkal szembeni előítéletektől, a képmutatás képességétől, a mások szavad és tettei mö­gött mindig rejtett szándé­kot kereső fondorlatosságtól. A fiatalasszony közgazda- sági technikumot végzett, és könyvelőként dolgozott a lengyeltóti áf észtnél, amíg apósa szenvedélye, a méhé­szet végképp nem, ejtette rabul Férjé elektroműsze­rész. Két kislányukat na­ponta autóval hordják Fo­nyódra iskolába. Olvasottak, tájékozottak a világ dolgai­ban Talán a tanyasi éiet tá­masztja fel ezt a fokozott kapcsolatteremtési igényt? Bárhogy van is, derűs na­polt töltöttünk együtt ezen a — ma így látom — boldog szagé len. 2. Egy ismerősöm tanácsol­ta: ha a propolisz elnevezé­sű űjrafölíedezett „csoda­szerről” többet akarok meg­tudni, keressem meg Hor- váth Istvánt. Az idős mé­hész még nem ért haza, így hát a kedves invitálásnak engedve az asztalhoz ültünk, és segítettünk diót tisztíta­ni. — A propolisz — szó sze­rinti fordításban városvédő gátat jelent — voltaképpen a méhek aital termelt ra­gasztó és szigetelő anyag — mondta Horváthné. — Ré­gen kuruzslók titkos gyógy­szere volt, az utóbbi évek­ben azonban a tudományos kutatások is igazolták, hogy ez a méhészeti mellékter­mék kivételesein hatásos an­tibiotikum, érzéstelenítő és sebgyógyító szer. A minap magam is kénytelen voltam kipróbálni a propolisz olda­tát. Munika közben fölsér­tettem a kezem. A fájda­lom a racsöppentest követő percben megszűnt, két nap múltán pedig heg nélkül be­gyógyult a seb. A propolisz tartósító anyag is. Ez a nyit­ja, hogy négyezer éves fá- raóstrakban romlatlan méz- maradványokat találtaik. s hogy az egész télen át a kaptárban maradt méhhulla nem indul bomlásnak. — A propolisznak egyéb­ként időjós szerepet is tu­lajdonít az együk tudomá­nyos közlemény — vette át a szót a férfi. — Ha a mé­hek nem zárják el propo­lisszal a kaptár hézagait, enyhe tél várható. Nem tu­dom, mennyi ne megalapozott ez a föltételezés, de az idei tél igazolta a méhek ösztö­nét. Szakfolyóiratból tudtam meg hogy tavasszal kerül­nek a boltokba a Budapesti Finomvegyszergyár propo- lisztermékei, melyeknek je­lentősége legföljebb a Vit- ray-műsorból megismert Naxolhoz hasonlítható. A cikkből az is kiderült, hogy az új krém és spray mé­regdrága lesz. — Ezen ne csodálkozzon. A mi 84 méhcsaládunk ta­valy — kivételesen jó év­ben — 65 mázsa mézet ter­melt. Ugyanakkor a propo­lisztermésünk mindössze négy kiló volt. A tavalyi jó év. bevétele is szép. Más kérdés, hogy ebből mennyi a tényleges haszon. Most el­határoztam, hogy könyvelni fogom a munkaráfordítást, aa anyagköltsége* és a töb­bit, akárcsak egy »agy gaz­daságban. Igaz ugyan, ha kiderülne, hogy ráfizetéses, akkor is folytatnánk. Apó­somnak és nekem ugyanis szenvedélyem lett a méhé­szet. 3. Az egész lakást kazán fű­ti. Hotrváthné rakja: „Kika­punk am, ha kialszik a tűz”. — 1939-ben parcelláztak itt telkeket. Apám akkor jött ide letelepedni Zalából, Később két testvére is itt építkezett, így alakult ki ez a tamyabokor. Sokan meg­kérdezik, hogy bújuk itt a „semmi közepén”. Pedig hát nem az a fontos, hol van az ember háza, hanem hogy hogyan él benne. Ha vala­kiben van igényesség a leg­eldugottabb pusztában is teljes életet élhet. Könyvtá­ri tagok vagyunk, folyóira­tokat járatunk... — A tetőn öt különféle tv-antennát számoltam ösz- sze. — Minden műszaki prob­léma érdekel, s ezt a szen­vedélyemet itthon is meg­próbálom hasznosítani. Min­den lehetséges módon igyek­szem behozni a tanyára a világot Sokan azzal indo­kolják városba költözésüket, hogy a tanya vagy a falu „ingerszegény környezet" a gyerekek számára. Pedig ha a szellemi gyarapodás lehe­tőségei adottak, a tanya, a természet közelsége önma­gában is nevelőerő. A lá­nyaimban szemernyi elvá­gyódás sincs. Diavetítő került elő. Csa­ládi felvételeket vártam, c zalai és vasi tájakat .meg­örökítő színes filmkockák peregték. — Órákon át ei tudnám nézni a napfénytől átvilágí­tott lombsátrak színváltozá­sait — mondta az asszony. — Különösen boldoggá tesz, hogy egy szép táj látványa valamennyiünk számára egyformán fontos, közös él­mény. Kiegyensúlyozottan élünk, mindenünk megvan. Az egyetlen, amit még jó volna elérni, hogy egy ki­csit utazhassunk. Sohasem jártunk még például a Bükk ben. A zöldségtől a húsig mindent magunk ter­melünk magunknak, még a ruháink egy részét is ma­gam varrom. 4. Később hazaért idősebb Horváth István, akiről meg csupán annyit tudtam, hogy első méhraját 1928-ban ta­nítójától kapta. A 72 éves férfi beszélt a propoliszról, a virágpor és a méz bioló­giai hatásairól, a gyógyszer- kutatás külföldi eredmé­nyeiről, a méz világpiacáról, a görög orvosi gyakorlatról. Közben tudósok véleményét és a biblia szavait idézte. Nem csupán tájékozottsága képesztett el, de művelt, szép beszéde is. Nem áll­hattam, hogy ne tegyem szó­vá csodálkozásomat. — Egyszerű tanyai ember vagyok, talán csak egy ki­csit többet olvastam és ta­pasztaltam másoknál. Hogy honnan az igény? 1942-ben egy járványos méhbetegség megfékezése érdekében szer­veztem meg itt a méhész­kört, amelynek el nökévé is választottak. Egyre-másra jöttek hozzám a méhészek tanácsért Akkor értettem meg, hogy ha már felkötöt­tem a kolompot, kolompol- nom is kell. 5. — Gondolom, boldoggá teszi, hogy ezt a gondolko­dásmódot és igényességet sikerült továbbadnia. — Valóban így van —vá­laszolta. majd mosolyogva hozzátette: — Pedig nem reméltem, hogy a menyem egyszer ilyen jó méhész lesz. Beszélgettünk, s közben heggyé nőtt a lehántott héj. örültünk, mikor Horváthné újabb szakajtónyi dióért in­dult. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom