Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Tavaszelő a hegyen A gazda a hegyen várt. Akkor találkoztam vele elő­ször. Mosolygós, pirospozsgás arcán nem látszott a nyolc­van esztendő. Erőteljesen megszorította a kezemet, ré- givágásúain meghajolt és be­vezetett „paradicsomába”. Az egykori kisgazda, fel­vásárló és boltos, ma a Ró­ma-hegynek és környékének „mindentudó” tanítómeste­re... Héjjas Károly, köztu­domásúan szerény ember hí­rében áll. A közel nyolcszáz négyszögölnyi területen sok szőlőfajta hoz termést A gyümölcsfák meldet* van he­lye a kerti véleményeknek, konyhakerti növényeknek, is. A pincékben a nemes penész illata, a régi hordók donga- szagával keveredik. Fölötte az emeleten szobányi helyi­ség, Héjjas Karolj71 birodal­ma. Az ajtóval szemközti falion keretben oklevelek, kitüntetések; szakkönyvek­től, folyóiratoktól roskadozik a sarokban a régi konyha- kredenc. • — Mutatok én magának mást is — mondja. Olaszor­szágban járt híres profesz- saor levele; Héjjas Károly gazdának és nemesítőnek. A sorokban bíztatás, pár mon­datos szakmai segítség, ál­lásfoglalás nemesítésről, te­lepítésről. Szamovárból ízletesebb A szamovár a XVIII. század kö­zepe táján jelent meg Oroszország­ban. Elődje az a főzőedény volt, amelyben mézzel, különféle füvek­kel és fűszerek­kel ízesített forró italt készítettek. Éneikül egy-egy ünnepi alkalom elképzelhetetlen volt A szamovárban készült tea na­gyon népszerűvé vált Oroszország­ban. Mindenhova elkísérte gazdáját, kirándulásokra, háborúba, utazás­ra. Ezért a sza­movároknak sok­féle változata is­meretes : Ládafór- roájú, hordóalakú, vázára hasonlító, gömbalakú, stb. Az orosz szamovár a XIX. században már nemcsak a háztartás kelléke volt, ha­nem egyik-másik valóságos műremek. Ekkor már nem­csak tea készítésére hasz­nálták, hanem étel főzésére, a megfőtt étel forróm tartá­sára is. Szamovárt készítettek a mesterek Moszkvában, Ja- roszlavbam, Arhangelszkben, az Uraiban, de a szamovár­készítés igazi központja az ősi varos, Tula volt. Még a cári Oroszország idején, itt alakult meg az első üzem, ahol gyártották a szamová­rokat. A szamovár az orosz ven­dégszeretet szimbólumává vált. Napjainkban megtalál­hatjuk őket múzeumokban, magángyűjteményekben, de ott vannak a városi laká­sokban, a falusi házakban is. 1922-ben a tulai mesterek a Szovjetunió megalakulásá­nak napjára készítettek egy 250 . liter űrtartaimú és embermagasságú óriás sza­movárt, és elküldték aján­dékba M. I. Kalinyinnak. Benne a víz 40 perc alatt forrott fel, és melegét csak­nem két napon át megtar­totta. Ezt a szamovárt 1935- ben az első üzbegisztáni kol­hoznak ajándékozták, amely ma is megalapítójának, Hamrakul Turszunkulovnak, a Szocialista Munka három­szoros hősének nevét viseli. A szamovár-óriást jelenleg a kolhoz múzeumában őrzik. A háztartások már régen a villanyt, a gázt használják teafőzésre. A , szamovárt sok helyen annak elektromos változata helyettesíti. Mégis, az igazi szamovárral készí­tett tea ízletesebb, és fino­mabb az aromája is ... A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres felújítások lebonyolítására egy csoportvezetőt ötéves építészmérnöki, vagy 10 éves építésztechnikusi gyakorlattal. Továbbá: egy műszaki ellenőrt, egy építész előkészítőt, egy gépész előkészítőt, egy árkalkulátort, építész-, gépésztechnikusi, árszakértői vizsgával rendelkezőket. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat központjában, a műszaki osztályvezetőnél. Rákóczi tér 9----11. (800931 — A szőlő, a növény sze- retetét Gigéből, szülőfalum­ból hoztam magammal. Apáink még Teréziát, Otel­lót kapáltak, s a mai termés­átlagokról álmodozni sem mertek. Aztán sok év telt el, de a növények ápolásá­nak szeretete megmaradt. Nyugdíjas lettem, mire ál­mom valóra vált. Azt mondják, a fiatalokat meghazudtoló lendülettel vetette bele magát a tanu­lásiba. Nem rostellt tanácsot kérni senkitől sem. Kudar­cok jöttek előbb, s csak az­után a sikereik. Telepített, s nemesítéssel is kezdett fog­lalkozni. — El tudja képzete*, mi­csoda öröm az, amikor hosz- szú évek munkájának gyü­mölcse a szó szoros értel­mében beérik. Az embernek életben oly kevésszer van rész» igazán újat, eredetit alkotni. — Tagja a szentjakábi kertbarátk őrnek is. — Szívesen járok közéjük, hiszen szinte mindenütt le­het valamit tanulni. Ezen kívül a .köri’ sok hasznos, kézzelfogható segítséget is ad tagjainak. Számos elis­merést kaptam tőlük — mu­tat a falra —, ahol oklevelek sorakoznak. Tavaly egy ki­csit bántott, hogy „csak” má­sodik díjat érdemeltem ki. Sértődésről azonban szó sincs, legföljebb még jobban készülök a következő bemu­tatóra, s fogadkozom, az idén én hozom el a „trófeát”. — Gondolom nem veti meg a nedűt sem. — Világ életemben mér­téktartó ember voltam. Ad­dig érzem jól magam, amíg a bor oldottá tesz, amíg a nyelvemmel ízlelek minden zamatot. Szeretem a borivó, jókedvű embert, de ki nem állhatom a józan mértéket nem ismerő duhajt... A „hegy” minden évszak­ban. Szép. Az idén úgy lát­szik nagyon korán érkezik a rügyfakasztó idő, sietni kell a metszéssel. Ez az egyik legfontosabb művelet, hiszen, ha valaki rosszul végzi, tönkre teheti az egész éve*... A természet tavaszi lehelletében öröm kint len­ni és munkálkodni ... A szegedi Fekete-ház Akik Szeged belvárosában sétálgatnak, előbb-utóbb mindenképpen megpillant­ják az úgynevezett Fekete­házat, amely fia tornyai vjü, bástvás homlokzatával, csúcsíves atolakú sarokerké­lyével akár valami angol vi­déki kisváros főterének ékessége is lehetne. Ami kül­lemének stílusát illeti, az valóban „angolos” :■ tervező­je, Gerster . Károly (1819— 1867) a brit gótika jellegze­tes elemeit ötvözte egvbe, amikor a város jómódú vas- kereskedőjének, Mayer Fér- dinándnak (1813—1903) meg­rendelésére elkészítette az épület terveit. Ám ami az efféle építmények kötelező vénségét illeti, e vonatko­zásiban már sántít a hason­lat, mert a szegedi Fekete­ház „csak” százhuszonnégy esztendős, lévén elkészülté­nek ideje 1857. De ha nem Is több év­százada állnak a falai, azért így is igen eok olyan ese­mény zajlott le közöttük, amely, mondhatni, meghatá­rozta a Tisza-parti város életét A még éppen csak elké­szült épületben talált ott­honra a haladó gondolkodá­sú polgárokat tömörítő Vá­rosi Kaszinó. Ez az egylet ugyan még 1829-ben alakult, de a szabadságharcot köve­tően betiltották, és csak az 1850-eg évek végén újíthat­ta fel működését, öt hosz- szú évem át, 1860 és 1865 között szövögettek terveket, cseréltek eszmét a Fekete - háziban a kaszinó lelkes tag­jai, akik egyebek között a szegedi Dugonics-szobor fel­állításáért is kiérdemlik az utókor háláját, A kaszinó aztán kiköltö­zött onnan, s a szürke kül­sejéről feketének elnevezett épületben egy ideig csak az építtető Mayer család tagjai laktak. Közöttük az alföldi festészet kiválósága, Endre Béla (1870—1928), aki ott is született és később is szíve­sen járt vissza abba a so­káig csoda számba menő an­golos hangulatú kis palotá­ba. Hogy ez a remek piktor kilencéves kisfiú korában éppen a szülőházában tar­tózkodott-e, nem tudni, ám ha netán ott volt, akkor, annyi más szegedivel ellen­tétben, biztonságban érez­hette magát, mert az 1879- es nagy tiszai árvíznek ez az erőteljes építmény ellent tudort állni. Egyike volt an­nak az alig háromszáz ház­nak, amely a város hatezer­Juhász Gyula kézírásos fel­jegyzése a Szegedi Nemzeti Tanács elnökéhez. nyi lakóépületéből épen ma­radt. Lévén a fiatornyók alatti helyiségeknek — a kaszinó jóvoltából — némi közéleti múltja, az első világháború végén ugyan hova költözhe­tett volna a munkásotthon, mint oda. Amikor pedig fel­forrósodott a politikai lég­kör, a Fekete-ház a társa­dalmi változások szükséges­ségét hirdető szegediek ta­lálkozóhelye lett., Juhász Gyula szavával egy afféle „szegedi Pilvax”, ahol rajta kívül Móra Ferenc és őr. Hollós József, a híres ügy­véd is szinte naponta meg­fordult. Eaek után mondani sem kell, hogy 1918. október 22- én ebben a szürke-fekete épületben alakult meg a Nemzeti Tanács. S nemcsak ott nyilvánították ki e for­radalmi szerv megalakulását, de a későbbiekben szintén ott került sor az ülésezések­re is. Ezek jegyzőkönyveit nem kisebb valaki vetette papírra, mint Juhász Gyula. A Tanácsköztársaság leve­rése után a Fekete-ház isi­mét lakóépületté csendese­dett. Az egykor jelszavaktól hangos termeit, szobáit né­hány család lakta. Így volt ez egészen a kö­zelmúltig, amikor — dicsé­retére a városnak — ismét közhasznú rendeltetést ka­pott : a Móra Ferenc Mú­zeum Történeti Osztálya fog­lalta el. Oda kerültek a históriai iratok, ott formá­lódtak ki a kutatószobák és ott nyílt meg egy munkás- mozgalmi kiállítás 1979. ok­tóber 11-én. Ez a tárlat im­már tárgyakkal, nyomtatvá­nyokkal és sok-sok képpel idézi fel azt az időt, amely­nek során Szeged munkássá­ga öntudatra ébredt, és meg­alakította különféle szerve­zeteit. Egyelőre még csak a föld­szinti termek fogadják a lá­togatókat, de a tervek sze­rint később emlékszobák is nyílnak, valamint olyan újabb kiállítások, amelyek a múzeum történeti gyűjte­ményének különleges darab­jait tárják az érdeklődők elé. Hogy mást ne említsünk, Szegeden ritka értékes pén­zeket és érmeket őriznek; ezek együttese a harmadik legféltettebb ilyen kollekció az egész országban.... A. L. Mit kínál a posta a filatelistáknak? Tízéves az irányítószám Tíz éve a kézbesítés meg­könnyítésére és pontosabbá tétele érdekében vezették be az irányítószámokat Erről a jubileumról emlékezett meg január 24-én egy kétforintos névértékű szép kiállítású bélyeggel a Magyar Posta. A bélyeget Zelenák Crescen- cia tervezte, s közel négy­millió fogazott és 5700 foga zatlan példánya jelent meg. Az év első bélyegét a ter­vek szerint még mintegy hatvan követi, közülük hat lesz a blokk, Négycimletű sorral köszön« a posta a Budapesti tavaszi fesztivált. Emlékbélyeg jelenik meg több híres emberről: meg­emlékeznék Juhász Gyula, Raffaello, Hamburger Jenő, Simon Bolivár, ,Vági István, Babits Mihály és Luther Márton születésének évfor­dulójáról. Emléfcbélyeg kö­szönti alapításának nyolc­századik évfordulója alkal­mából Szentgotthárdot és ezen k^vül sorozatokat, illet­ve önálló bélyegeket bocsá­tanak ki a hírközlési világ­évről, s így köszöntik az esz- peraurtista világkongresszust, amelyet az idén Magyaror­szágon rendeznek. A hazai diákév, a méhészeti világ- tjongreeszus, a nemzetközi űrhajózási kongresszus ée a szarajevói téli olimpia is megjelenik a bélyegeken. FilateMsta eseményeket kö­szönt májusban egy kisív, Basel; motívum bélyegek világkiállítása cimmel. Szep­temberben jelenik meg a béiyegnapi sorozat, négy és nyolc forintos címletű nyo­A gyümölcsfák helye A ■ fák sor- illetve tőtá­volságát meghatározó ténye­zők közül legfontosabbak a gvümölcsía életigényei. Lé­nyeges, hogy a nap, a leve­gő minden fát szabadon ér­jen, mégpedig koronájának teljes terjedelmében. Na­gyon fontos, hogy a fák megvilágítása minél tökéle­tesebb legyen. A telepítés területének ta­laja, a talaj szerkezete, ere­deti, illetve „feltöltött” táp­anyag-gazdagsága, a talajvíz állapota is nagymértékben hat a térállásra. A gyümölcsfák helyét bi­zonyos mértani ábrák sze­rint jelöljük ki. Először a terület leghosszabb oldalán derékszöget, majd az ülteté­si távolság tizszarasének megfelelő hálózatot pl. 6 méteres sor- és 4 méteres tőtávolság esetén, 60x40 mé­ter nagyságú hálózatot tű­zünk ki. Az alaphálózat négy sarkát lehetőleg messziről is jól látható, magas karó­val jelöljük meg. Ültetés előtt az oltványok gyökerét éles metsszőollóval vágjuk vissza. A gyökerek közül csak a roncsoltakat távolítsuk el, a nagyon hosz- szúakat pedig kurtítsuk meg. Ajánlatos a kiszáradás ellen a gyökérzetet növényvédő szeres agyagpépbe mártani. Ezután a fa gyökérzetétől függően a már megforgatott földet kiemeljük és az olt­ványt úgy helyezzük a gö­dörbe, hogy a gyökérzete jól elférjen, és a gyökérnyak a talajszinttel egy magasság­ba keru jón. mata, valamint a hozzá tar­tozó 20 plusz tíz forintos blokk. Lesz számos alkalmai kiadás is, amelyek ugyan­csak négyszínű ofszetnyo- mással készülnek, technikai­lag tehát felvehetik a ver­senyt az alkalmi kiadások­kal is. Megjelenik egy új, úgynevezett forgalmi sorozat is, amely a nevezetesebb hazai idegenforgalmi helyek­kel ismertet meg bennünket 1983-ban az 1 forint névér­tékű bélyegen. Zánika, a 2 forintoson Hajdúszoboszló, az 5 forintoson pedig Hévíz látható. Az új postai díjszabáshoz igazodóan megjelentek az új levelezőlapok, a rányomta­tott bélyegű borítékok, és yj légipostád borítékok is. A nemzetközi légi forgalom szá­mára készül például egy nyolcforun tos névértékkel el­látott zöldszínű boríték. A Tóth Lajos Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet a Kaposvár, Németh István fasori építkezéshez 2 db 4 szobás lakásra Igénylőt keres. Érdeklődni ^Kaposvár, Munkásőr sor 7., munka­időben, telefon: 11-532. (222025)

Next

/
Oldalképek
Tartalom