Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

XXXIX. évfolyam 30. sióm 1983. február 5., szombat II KiÉpoiiti Stilisztikai Hivatal jelentése a népoazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fej­lődése — a romoló nemzet­közi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a ríép- gazdasági tervben előírt kö­vetelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország kül­gazdasági egyensúlyi hely­zete — a külső ' feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredmé­nyeként — javult. A kon­vertibilis valutákban el­számolt áruforgalom kivite­li többlettel zárult. A lakos­ság. reáljövedelme és fo­gyasztása az előirányzatok­nak megfelelően kismérték­ben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb felté­telek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést köve­telt mind a gazdaságirányí­tás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosításá­ra jelentős intézkedések tör­téntek; amelyek a belföldi felhasználás tervezett kere­teit között tartása érdeké­ben mérsékelték a vállalatok és • lakosság jövedelmét, •illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredmé­nyére a korábbinál, nagyobb és közvetlenebb Íratással voltak a nemzetközi gazda­sági folyamatok. A vállala­tok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differen­ciálódott. A termelők és a fogyasztók igényednek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezeteik. Az ezekben résztvevők nagyobb és növekvő hányadát a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövet­kezetek foglalkoztatják. Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés—szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jntó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, milliárd forint, folyó áron Ipar Az ipari termelés 2 száza­lékkal, ezen belül az álla­mi ipar termelése. 1,9 száza­lékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnö­vekedés túlnyomórészt a ki­vitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási vi­szonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalék­kal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesíté­sen belül a lakosságnak és a .termelőfelhasználóknak 1,3 —1,3 százalékkal többet, 1982-ben a nemzeti jöve­delem a tervezettet valami­vel meghaladóan, 1.5—2,0 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 mil­liárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szere­lési tevékenység mérséklő­dése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazda- sági termékek bruttó terme­lése a tervezettnél gyorsab­ban nőtt A nemzeti jöve­delem növekedése az anya­gi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0.5 százalékos csökkenése mel­lett következett be. A ter­melékenység emelkedése nagyobb volt, mint a ter­melésé. * * * A terme lőfelh as zná 1 ás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emel-, fcedett Az összes felhaszná­lásban a kőolaj és szárma­zékainak aránya csökkent, a főid,gázé nőtt A termelés növekedése, az egyensúlyi követelmények­nek megfelelően, az export fokozásait szolgálta. A bel­földi felhasználás az elő­irányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és ősz- szege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fo­gyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit A felhalmozás — a beruházá­sok volumenének csökkené­se és a készletnövekedés je­lentős mérséklődése követ­keztéiben — 10—15 százalék­kal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhaszná­lásiban 16 százalék, kisebb az előző évinél. 98—9» »8 102 —102,5 192 98 — 99 »9 104 —104,5 105 100 —100,5 100,5 100,5—101 101 beruházási célra 6,9 száza­lékkal kevesebbet értékesí­tettek az iparvállalatok és szövetkezeteik. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálko­dó egységeket különböző­képpen érintette és alkal­mazkodásuk a változó hely­zethez eltérő volt. A fejlő­dés üteme szakágazatomként és vállalatonként differen­ciálódott Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A leg­több élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak kö­zül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojást eldolgozó, valamint a növényolajipar­ban. A gépiparon belül leg­nagyobb mértékben a gép­es gépi berendezés ipar, va­lamint a műszeripar növel­te termelését. A többi gép­ipari ágazat termelésnöveke­Rány ászai Villamosenergia ipar Kohászat Gépipar Építőanyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Az ipar termékszerkezet« korszerűsödött, jobban al­kalmazíkodott a felhaszná­lói igényekhez. Az anyag- és energiaellá­tás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolá­sú importból származó anyagok és alkatrészek te­kintetében az év második felében előfordultak hiá­nyok. Ezek azonban a vál­lalatok viszonylag szűk kö­rében nehezítették a ter­melés folyamatosságát Ax iparba® foglalkoztatot­tak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981 -ben. A bányá­szatban és • az élelmiszer- iparban a létszám viszony­lag stabil volt, a többi fő­ágazatija®» csökkent, legna­gyobb mértékben a könnyű­iparban és az építőanyag- iparban. Ax egy foglalkoz­tatottra jutó termelés vala­mennyi fő ágazatban, emel­kedett és az ipar egészében 4^1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsök­kenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalék­kal kevesebb volt, min* 1981- ben. Az egy órára ju­tó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszkőzállomá­nya tovább bővült. A fej­lesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biz­tosítását szolgálta. Befejező­dött a szovjet—magyar föld- gázvezeték Városföld— Kiskuindorozsma közötti szakaszának építése A Ha- limfoa III. bauxitbánya ka­pacitása 1982-ben évi , 440 ezer tonnával nőtt és be­fejeződött a Bitó II. bauxit­bánya építése. A Tatabá­nyai Szénbányáknál válla­lati beruházásként megnyi­tott Csordakiút II. bánya 1982- ben évi 100 ezer tonna többlet termelést eredmé­nyezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybri­kett-gyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár ka­pacitása. A Veszprémi Szén­bányáknál évi 200 ezer ión­ná kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az dése !s meghaladta az Ipari átlagot, kivéve a íémtömeg- cikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen ked­vezőtlenül érintették a tő­kés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tar­tozott a kohászati, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. év utolsó napjaiba« meg­kezdődött a Paksi Atom­erőmű I. sz. reaktor blokk­jának a kísérleti üzemelte­tése. Elkészült a csepeli cső­gyár beruházása. A Dunai Vasmű konvertere* acélmű­vének II. sz. konverterét özembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megin­dult a poüpropilé* fólia­gyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salét- romsavüzem készült el. Konvertibilis exportáru- alapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi por­celángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 ton­na kapacitású húsfeldolgozó üzemet Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat na­pi 200 ezer liter tej feldol­gozására alkalmas új üze­me, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását Építőipar Az ors zágos építési-szere­lési munkák volumene lé­nyegében a tervezettnek megfelelően, . 1 százalékkal csökkent A kivitelező épí­tőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet ter­melt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokoz­ták építési teljesítményei­ket A belföldi építési tevé­kenység csökkenése mellett az építési export nőtt A beruházási építési igé­nyek mérséklődésével a ki­• vitelező építőipari szerveze­tek termelésében, emelkedett a fenntartási jellegű mun­kák aránya. Az építmények átadásainak ütemességében, a munka minőségében ér­demleges változás nem tör­tént. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett Az év folyamán. 75 550 la­kás épült fel, a tervezettnél (Folytatás s 2. oldalon) A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1981. év százalékában 191 —101,5 101,5—102 178 —180 185,4 A szocialista ipar termelésének alakulása 1982. év 1981. év százalékában »8.4 104.4 Ipar összesen 102.0 101.4 »9,4 1»0,8 103,7 100.» ltl.S Több mint kétezer különféle híradástechnikai berendezés garanciális javítását végezték el a múlt évben a kaposvári Kaposvas Ipari Szövetkezet dolgozói Jó mun­kájukat dicséri hogy egyre kevesebb a reklamáció. A Vi­deoton gyár termékein kivül az importból származó vala­mennyi híradástechnikai berendezés javítását is vállaljak A máltai külügyminiszter befejezte látogatását Alex Sceberras Trigona hivatalos magyarországi lá­togatását befejezne, délután elutazott BudapesrőJ. A Fe­rihegyi repülőtéren vendég­látója, Púja Frigyes búcsúz­tatta. Jelen volt Szita János, hazánk máltai és Maurice J. Lubrano, a Máltai Köztár­saság magyarországi nagy­követei Magyar pártküldöttség tárgyalt Moszkvában Az SZKP KB meghívásá­ra február 1—4. között La­katos Ernővel, az MSZMP KB agitáció® és propaganda osztályának vezetőjével az élen küldöttség tartózkodott Moszikvában. A delegáció az SZKP ideológiai munká­jának tapasztalataival is­merkedett. Megbeszélést folytattak az SZKP KB pro­paganda és nemzetközi tá­HÁGA jékozta tási osztálya, a Krasz-' nopreszmyenszkjj kerületi pártbizottság, a Pravda szerkesztősége, a TAS£SZ hírügynökség, az APN sajtó- ügynökség továbbá a szov­jet rádió és televízió veze­tőivel. Az MSZMP küldöttségét fogadta Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára. (MTO A holland parlament szerdán» túlnyomó többség­gel jóváhagyta a kormány döntését, amely szerint Hol­landia felveszi a hivatalos kapcsolatokat a Palesztinná Felszabadítás! Szervezettel Ezt eredetileg a Holland Munkapárt javasolta más ellenzéki pártokkal Hollan­dia és a PFSZ kapcsolatai­nak javítása céljábóL Mauritius a palesztin nép hivatalos képviselőjeként ismerte el a Palesztinái Fel- s zabad ítási Szervezetet.' Ameerood Jugnauth mi­niszterelnök nyilatkozatá­ban országa támogatásáról biztosította a felszabadítás! szervezetet Bush — leszerelési bizottság Új elemet nem tartalmazott A genfi leszerelési bizott­ság pénteki ülésén megtar­tott beszédében George Bush amerikai alelnök sorra vet­te kormányának az egyes leszerelési kérdésekbe» el­foglalt — és jól ismert — álláspontjait A beszéd sem­milyen új élemet nem tar­talmazott, propagandiszti- kus célokat szolgált Bush beszédének elhang­zása után szót kért a lesze­relés! bizottságban részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője, V. L. Iszraeljan nagykövet. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a szov­jet—amerikai leszerelési tárgyalásokíkal kapcsolatos szovjet álláspontot részlete­sen kifejtette Jurij Andro­pov, az SZKP Központi Bi­zottságának tavaly decem­ber 21-i ülésén, valamint legutóbb a Pravdának adott nyilatkozatában. Hollandia lelveszi a hivatalos kapcsolatokat a Palesztinái Felszabadítás! Szervezettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom