Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

Ara: 1,40 Fi V I L AG PROLETÁRJAI^ EGYESÜLJETEK I SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K LA PJA XXXIX. évfolyam, 49. szám * 1983. február 27., vasárnap Korszerű bérpolitikát Az új bérszabályozás el­vének és gyakorlati előírá­sainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, a jobb munkateljesítmények honorálására. Annak ellenére igaz ez, bogy sokféle az új bér- és keresetszabályozás megíté­lése. Az Állami Béé- és Munkaügyi Hivatal irányel­vei hozzájárulnak az eddigi­nél ösztönzőbb, egyszers­mind igazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. „Létszámhigítás’’ lehetősé­gét érdekes módon, vál­lalati vezetők sokkal gyor­sabban észrevették, mint a szabályozásnak azt a sajátos­ságát, hogy erőteljesen ösz­tönöz a létszám csökken­tésére. Az ilyen módon fel­szabaduló bértömeg megha­tározott — és nem jelenték­telen — hányadát ugyanis közvetlen, adómentes bér- színvonal-emelésre lehet fel­használni. Ezért voltaképpen nem kifizetődő a létszám »hígítása”. Az irányelvek azt segítik, hogy ésszerűbb és igazságo­sabb legyen a vállalati bér­politika. Nem vitás: ennek meg kell teremteni az anya­gi alapjait is, s az sem, hogy az idén sem lesz erre több pénz. A kérdést viszont úgy is fel lehet vetni, hogy a múlt évi meg a sok évvel ezelőtti pénzt mennyire ész­szerűen és igazságosan hasz­nálták fel a munkáltatók? Vajon pem kell-e felülvizs­gálni — 'éppen a belső érde­keltségi rendszer hatékony­sága érdekében — a válla­laton belüli kereseti arányo­kat, a mozgóbérrészek meg­szokott felhasználási rend­jét? A prémium egyre inkább afféle fizetéskiegesznés volt. Vannak munkahelyek, ahol a prémium nincs sem telje­sítménytöbblethez, sem kü­lön elismerésre méltó pro­dukcióhoz kötve. Az irány­elvek határozottan állást fog­lalnak amellett, hogy a pré­mium csakis a külön egyéni, vagy csoportos teljesítménye­kért adható, szakítva az egyenlösdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom: ösztönző hatása gyakorlatilag érzékelhetet­len és értékelhetetlen. Annak a gyakorlatnak nincs ösztönző hatása, ami­kor év végén, a meglévő bertartalékokat minden kü­lönösebb teljesítményköve­telmény nélkül osztják ki. A bér nem szociálpolitikai esz­köz. A teljesítményért, a végzett munkáért jár. Követ­kezésképpen sokkal célsze­rűbb eljárás a bérmaradvá­nyokat részesedési alapként tartalékolni, vagy a részese­dési alap terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi része­sedésként kifizetni. Az ÁBMH sok jó tanácsot ad még a munkáltatónak. A többi közölt aláhúzza: a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek nem a túlóra csökken­tésének eszközei! Alapve­tően hibás az a felfogás, amely szerint arra való, hogy — az egyébként csak túl­órázással elérhető — teljesít­mény bővítést tegye lehető­vé. Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „...csak azok­nak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezett­ségeiket kifogástalanul tel­jesítik a törvényes munka- „ idő alatt ... . Vrt, ,, Országszerte dolgoznak a földeken Emberek, gépek a határban Metszik a szőlőt, a gyümölcsfákat Országszerte megkezdőd­tek és jó ütemben haladnak a mezőgazdasági munkák. A gazdaságokban némileg vá­ratlan helyzetet teremtettek az erős fagyok, a mínusz 12—mínusz 16 fokos éjszakai lehűlések és a sűrű havazás, a zordabb téli időjárást kö­vető verőfényes időt viszont már mindenütt jól haszno­síthatták. Az állami gazda­ságok és a tsz-ek egyelőre kedvező helyzetben vannak, a hótakaró és a fagyott föld lehetővé teszi, hogy szántó­földi gépekkel terítsék, szór­ják szét az őszi kalászos ga­bona növekedését, fejlődé­sét segítő műtrágyákat. A nagyobb olvadások, esőzé­sek idején erre nincs lehető­ség, ilyenkor helikopterek és repülőgépek terítik szét a talajerőpótló anyagot a föl­deken, ez a megoldás azon­ban viszonylag költségesebb, bár kétség kívül jobban ha­ladnak vele. Az úgynevezett fej trágyázás számos gazda­ságban befejezéshez közele­dik. Sokfelé most juttatják ki a földre az alaptrágyát, ez lassabban bomlik le és hosszabb időn át táplálja a növényeket. Így teljes körű­vé válik a növények táplá­lása és egyúttal a tavasszal elvetett növényi kultúrák­nak is tartalékolják a talaj­ban a hatóanyagokat. Az elmúlt hetekben sok­felé gondot okozott a mű­trágya-ellátás. átmenetileg szűkös volt a vegyianyag­készlet. A megyei növény­védő állomások, illetve a kereskedelmi vállalatok ki- rendeltségei felmérték a gazdaságok készleteit, és ahová az elmúlt időszakban nem jutott műtrágya, soron kívüli szállításokkal bizto­sították a készletet. A köz­ponti irányítással sikerült gyorsítani a vegyszerezést, és így az üzemekben zavartala­nul dolgozhatnak. ■ A szőlős- és gyümölcsös­kertekben metszik a gyü­mölcsfákat, tőkéket, ez a munka is országszerte jó ütemben halad. A kisker­tekben szombaton sokan dolgoztak, a gyümölcsfák koronáját alakítgatták. és metszették a szőlőt. A kellemes napsütés, a szombati szép idő előcsalogatta a személygépkocsikat a gará­zsokból. Sok autós érkezett a. megyeszékhelyre: elsősorban vásárolni, de voltak kirándu­lók is. Például a Somogy Aruház előtti parkolóra délelőtt ki lehetett volna tenni a „Megtelt” táblát. , Egy hónap múlva Nyári időszámítás A nyári időszámítás — mint ismeretes — egy hó­nap múlva, március 27-én, vasárnap 0 órakor kezdődik, amikor egy órára kell igazí­tani a mutatókat. Ez a nap 60 perccel rövidebb lesz, s az így elvesztett idő 6 hó­nappal későbh, a nyári idő­számítás megszűnésekor megtérül: szeptember 25-én, vasárnap éjjel 1 órakor kell visszaforgatni a mutatókat 0 órára. Az ország energiaháztartá­sa immár harmadik éve szá­mol a nyári időszámításból eredő haszonnal. Eszerint most is várhatóan az ország másfél napi ellátására ele- j gendő villamos energiát le­het megtakarítani, ami mint­egy 35 ezer tonna . fűtőolaj értékének felel meg, A tömegközlekedési esz­közök nemzetközi járatainak menetrendjeit is egyeztették. Boldog gyerekkor — sokan fölkapják erre a fejüket. Ro­hanó világunkban beszélhe­tünk-e róla? Gyerekeink túl­terheltek, már kezdenek hozzászokni a felnőttek élet­formájához: korai kelés té­len—nyáron, irány a bölcső­de, később az óvoda. A szü­lők munkakezdéséhez iga­zodik életritmusuk. $ Többen vannak, akik igénylik az óvodát, mint akik csak elfogadják. A bol­dog gyerekkor a családi fé­szekben és a gyerekintézmé­nyekben virágzik. Bölcsődés és óvodás korú gyermekei­men tapasztaltam, mennyire várják, hogy kis barátaikkal, a kedvenc óvónénikkel ta­lálkozzanak. Nem bosszan­kodhattam azon sem, ha a megszokottnál korábban ér­kezve értük, engem is in­kább marasztaltak egy ki­csit: hadd játsszanak még... A 3—6 éves gyerekek kö­zül Somogy megyében jelen­leg szabói ■ nyolvanhét jár óvodába. A megyeszékhelyen -harminc ilyen gyermekintéz­mény működik, ahol kényel­mesen kétezer-nyolcszázhar- minc gyerek helyezhető el, ám ennél sokkal többen osz­toznak az óvoda nyújtotta lehetőségekben. Megyénk­ben az óvodafejlesztési prog­ramot komolyan vették. Négyezer-háromszázkilenc- vennégy gyereknek terveztek, s helyette ötezer-kilencszáz- tizenhat kicsinek épült ott­hon végül is. Sajnos, a szük­ségtermek száma nagy, a fe­szített programot csak így tudták megvalósítani. Az óvoda az iskola kapuja. Azok a gyerekek, akik há­roméves koruktól iskola­érettségükig ebbe az intéz­ménybe járnak, előnyt él­veznek azokkal szemben, akik egyáltalán nem vagy csak egy évig barátkozhat­tak az óvodával, annak prog­ramjával. A megyei NEB megvizsgálta, óvodáinkban milyen hatásfokú az iskolai előkészítés. Hatvanegy népi ellenőr több mint harminc gyermekintézményben gyűj­tött tapasztalatokat. A vizsgálat nemcsak azok­évről évre fejlődik •— ■ több hasznot hoz az országnak — a tyumeni kőolajra épített ipar. Tavaly szovjet tervek alapján új üzem készítését kezd­ték meg itt, s e hónap közepétől már a berendezések sze­relésén dolgoznak. A százhalombattai gyáróriás és szovjet testvérváilalatainak kapcsolatáról szól riportunk a 3. oldalon SzáihaSomballán fi tartalékokra támaszkodva Az igényekhez igazították a választékot (Tudósítónktól.) Befejeződtek a tagértekez­letek a megyei fogyasztási szövetkezeteknél; a Karád— Koppány völgye Áfész meg­tartotta küldöttgyűlését Részt vett és felszólalt a ta­nácskozáson dr. Kiss József, a Mészöv elnöke is. Kudomrák János áfész- elnök beszámolójában el­mondta: tavaly a szövetke­zet összes bevétele 152 mil­lió forint volt, 11, százalék­kal több, mint az előző év­ben. A felvásárlás kivételé­vel /valamennyi,,üzémág 'túl­teljesítette forgalmi Wvét Karádon kívül csak kis köz­ségek vannak a működési területükön'; ezeken a he­lyeken az alapellátást igye­keztek jól megoldani. Nem tudtak beszerezni azonban elég mezőgazdasági szerárüt, kisgépet, alkatrészt, s aka­dozott a tápellátás is, és piac hiányában nepn vették meg a cigánymeggyet. A két ipari üzemben viszont ki­emelkedő munka révén a termelési érték nyolcmillió forinttal (40 százalékkal) emelkedett. Az eredmény mögött sok munka van; gé­peket szereztek be. és több­ször váltottak terméket. Az eredmények elérésébe» so­kat segített a munkaver­seny; a kilenc szocialista brigád 135 tagja többet tett az átlagnál. Az áfész nyeresége 6 mil­lió 955 ezer forint: 30 szá­zalékkal nagyobb az előző évinél, és a tervezettnél is több. A növekedés mértékét tekintve első a somogyi fo­gyasztási szövetkezetek kö­zött A szabályozók rászorítot­ták az áfészt a takarékosabb gazdálkodásra, ösztönözték a tartalékok feltárását. Az idén 154-, iáíltiíf fÓriíÍt~bévé- telt, valamint' ,5',> -millió, fo­rint nyereséget, tér.vetnek. A beszámolóról' tizen mondtak véleményt'.. Hozzászólásában dr. K:ss Józsefi a takarékosságra, a vezetői, szémlélet szükséges változtatására, a vállalkozói készség javítására 'hívta föl a figyelmet Kérte: törődje­nek többet az alaprészjegy és célrészjegy szervezésével, a hálózatfejlesztésben pedig támaszkodjanak jobban az érdekeltek segítségére. Több kis településen már jó az el­látás. ■ Az alaptevékenységet, a beszerzést a választékbő­vítés érdekében azonban ja­vítani kell. nak a körülményeivel fog­lalkozott, akik óvodába jár­nak, hanem kereste annak okát iS: kik miért kerülnek eleve hátrányos helyzetbe amiatt, hogy \ szüleik nem veszik igénybe a gyermekin­tézményt. — Talán nem elég zsúfoltak így is az óvodák? — kérdezhetik jogosan, hi­szen óvodáinkban százhúsz- . százötven százalékkal töb­ben vannak, mint ahány gyermekre tervezték az épü­letet. Sokan nem azért nem jár­nak óvodába, mert nem jut nekik hely — Kaposváron mindössze huszonhét kér­vényt utasítottak el tavaly: olyanokéí, akiknek otthon is biztosíthatják egy ideig a gyerekekkel való foglalko­zást —, hanem mert szüleik ellenzik. A szemléletben ke­resendő tehát az ok. Mert jó pár helyen találkoztak ilyen nézettel a népi ellen­őrök. Iharosberényben, a marcali járás egyes terüle­tein, Kaposváron a Vörös Hadsereg úti körzetben... Sokan kallódnak el közülük. Ezeknek a gyerekeknek vol­na a legfontosabb, hogy óvo­dába járjanak. Megkímélné őket az intézmény a sok, vem kívánt családi jelenet­től — még ham órákig is —, megismerkedhetnének ezek a gyerekek a szokások általá­nosan elfogadott rendjével, s talán kevesebb lenné dz év­ismétlő diák is az általános iskolában. Az óvodába nem járó három-, hatéves gyere­kek nagyobbrészt hátrányos helyzetűek, veszélyeztetet­tek— állapították meg a né­pi ellenőrök. Á boldog gyermekkort ma másképp kell értelmeznünk, mint — mondjuk — húsz vagy harminc' évvel ezelőtt. Változó világujikppn a gyer­mekek életé is más, mint szüleiké! voíf. De lehet bol­dog gyermekkor] Legfőbb le­téteményesé á szülő, s társa ebben a bölcsődei dajka, az óvónő, a pedagógus. Talán mi, felnőttek nem tudjuk, mit jelent igazán gyerme­keinknek az óvoda érzelmi­leg, hiszen közülünk keve sebben jártak ilyen intéz ménybe. Azt azonban mis denképpen tudhatjuk, ho hasznos útra valót ad kies nyeinknek. Bárány i Ba ÓVODÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom