Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

Ára; 1,80 Ft XXXIX. évfolyam, 48 szám fl könyvek haszna Ma már senki előtt nem vitás, hogy a szakmai tudás a leggyorsabban visszatérülő beruházás a népgazdaság minden ágában. Olyan erő­forrás és olyan tartalék le­het ez — ha megfelelő he­lyen és megfelelő időben al­kalmazzák —, hogy nemesak könnyebbé teheti, de meg is sokszorozhatja a termelést. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságra, amely mint tudjuk, a legtovább maradt meg ősi állapotában, ahol évsázadokig ugyanúgy ka­páltak, kaszáltak, palántái­tok. s ugyanolyan módsze­rekkel nevelték az állatokat, ahogy a fiuk az apjuktól, azok meg őseiktől tanulták. A mezőgazdasági termelés­ben a felszabadulást követő esztendőkben változott meg gyökeresen a helyzet a szo­cialista nagyüzemek létre­jöttével, az egyre újabb és korszerűbb gépek és hatáso­sabb Vegyszerek alkalmazá­sával. Az új termelési mód­szereket, a tudományos ál­lattartási eljárásokat, az új gabonafajták, gyümölcsök, zöldségfélék ncmesítési ered­ményeit a könyvek, a tudo­mányos folyóiratok közvetí­tették, azok által váltak is­mertté, s terjedtek el, segít­ve a mezőgazdaság fejlődé­sét, az új falu kialakulását és nem utolsósorban az em­berék gondolkodásának meg­változását. Hazánkban már hagyo­mánnyá vált, hogy február­ban megrendezik a mezőgaz­dasági könyvek és folyóira­tok hónapját. Ez azt bizo­nyítja, hogy a szakkönyv egyre hasznosabb eszközzé vált a mezőgazdaságban. Sze­repe, hatása elválaszthatat­lan a termelés sikereitől. Most, a .könyvhónap lezárá­sával megállapíthatjuk, hogy az idén is nagy érdeklődés­sel fogadta a falu népe a könyvújdonságokat. A múlt esztendők bebizonyították Erdei Ferenc igazát: „Csak az olyan gazdaság képes eredményeket felmutatni, amelyiknek a vezetői a szak­könyveket is munkaeszköz­nek tekintik, éppen úgy, mint a különböző gépeket és vegyszereket”. Azt mondta Erdei: „Legyen a könyv is kapa és kasza!” Ma már .megszűnt a kapa és a kasza szerepe, a fiata­labb generáció nem is tud ezekkel ' a szerszámokkal bánni, megnőtt viszont a szakkönyvek jelentősége. Má már nem ritkák az olyan kiadványok, amelyek elérik, sőt meghaladják a százezres példányszámot. A háztáji és kisegítő gaz­daságok szerepének fontos­sága a Hazafias Népfront Országos Tanácsának leg­utóbbi ülésén is szóba került. Pozsgay Imre főtitkár mond­ta: „A több száz kertbarát­kor sok tízezer tagja az ér­telmes kedvtelésen túl ellát­ja családját, és tetemes mennyiséget juttat piacra is. Az ebben részt vevők kiegé­szítő jövedelemre tesznek szert, egyszersmind jelentős mértékben hozzájárulnak a közellátáshoz...” Hozzátette még, hogy az ilyen tevé­kenység, jövedelemkiegészí­tés természetesen befolyásol­ja a közhangulatot../ A februári könyvhónap jó eredménnyel zárult, s a köny­vek nagy része olyanok ke­zébe került, akik szerszám­ként használják. Tavaszi készülődés a Dunán Ülést tartott az Elnöki Tanács Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdd alapján március 21-én 10 órára összehívta az országgyűlést. Ezután bírákat mentett fel és választott, majd egyéb folyamatban, levő ügyekről tárgyalt. Még jócskán van foga a télnek, de már a közelgő ta­vaszt jelzi a hajósok „moz­golódása”. Á Mahart ezen a héien megkezdte a felkészü­lést a személyforgalmi idény­re. Mindenekelőtt — mint minden tavasszal'.— helyük­re, az állomásokra kerülnek a kikötést segítő úszó ponto­nok s az őket a párttal ősz-, székotő hajóhiőak. A hajó­sok elsőként a Vigadó téren dolgoztak, s úszódaru segít­ségével három kikötő mára helyén van. Utánuk kerül ser a többi fővárosi kikötő­re, a Belgrád rakparti, a Bem rakparti állomásra, Kielégítő volt az ellátás i . Áruforgalmi gyorsjelentés Az év első hónapjában 29 tniliiárd forint értékű árut vásárolt a lakosság, folyó árakon 13,1 százalékkal töb­bet, mint a múlt év azonos hónapjában, s többet a ter­vezettnél is. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az érté­kesítés 8,9 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt Az áruellátás; többségében jó, illetve kielégítő volt, csupán néhány termékből adódtak hiányok. Húsból és húskészítményekből — fő­ként a diszn óvágások miatt — a "mezőgazdasági települé­seken mérséklődött- a keres­let. Az ellátás a füstölt, főtt áruk és szárazáruk kivételé­vel kifogástalannak bizo­nyult Javult a kínálat édes­ipari termékekből. Januárban élénk volt a kereslet a háztartási vegyi­cikkek iránt. Az előző hó­napokhoz . képest javult a kínálat, jobb volt az ellá­tás mosószerekből és cipő­krémekből, bár e termékből még mindig hiányos voit a választék. A ruházati forgalom folyó­áron 12,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly - ja­nuárban. Méteráruból a keresletet kielégítették, csu­pán a kordbársony és düftin volt kevés. Nem volt hiány téli és átmeneti kabatöikból, öltönyökből, szűkös volt azonban a férfizakók, női kosztümök választéka. A vegyes iparcikkek for­galma igen. dinamikusan nö­vekedett. az előző évhez ké­pest 17,2 százalékkal. A ke­reskedelem összességében .megfelelő kínálattal állt a vásárlók rendelkezésére. Egyes kazánok és radiáto­rok kivételével kielégítették a/, igényeket tüzeléstechni­kai termékekből: hagyomá­nyos kályhákból, tűzhelyek­ből és tartozékaikból. Javult a kínálat háztartási kisgé­pekből is. A tüzelőanyagok iránt ja­nuárban mérsékelt volt a kereslet, kielégítőnek bizo­nyult a kínálat. A viszomy- . lag enyhe időjárás miatt so­kan vásároltak építőanyagot, de a kereskedelem az igé­nyeket csak részben tudta kielégíteni. Kevés volt a tetőfedő-cserép, a válaszfal­tégla és a fenyőfűrészáru. Majdnem egymillió fiatal fiú & lány tanúi a 892 szovjet felsőoktatási intézmény nappali tagozatán. A kollégium számukra nemcsak alvásra szolgáló hely: meg kell, teremteni benne a pihenés, tanulás legjobb körülmé­nyeit. Gondoskodni kell kisebb könyvtárról, számítógépes technikával fölszerelt laboratóriumról, rajztermekről, tele­vízió- és moziteremről, esetleg uszodáról. Ilyen komfortos kollégiumban él kétezer diák és aspiráns a Moszkvai Egye­temen, a magnyitogorszki Bánya- és Kohóipari Főiskolán, S újabbak is épülnek. dél-franciaországi Herault megye bortermelőinek egy cso- tja a tartálykocsiból az országútra önti a bort, tiitkozá- az olasz bor Franciaországba történő importja ellen. , (Telefotó — AP—MTI—KS) Több terem és jobb fajta Munkamegosztás a gyümölcstermesztésben Az ország gyümölcstermé­sének valamivel több minta felét a, kistermelők adják. A mezőgazdasági nagyüzemek es a kistermelők között más mezőgazdasági ágazatokban is tapasztalható munkameg­osztás a gyümölcstermelés­ben is érvényesül; a mun­kaigényes gyümölcsfajok a mezőgazdasági nagyüzemek termelésében lényegesen ki­sebb . arányt képviselnek, mint a háztájiban és a kis­kertben — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal országos fölmérése, amely a mezőgazdasági kis­termelés eredményeit ösz- hány érdekes jelenségre is szegezte. A fölmérés né­hány érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet, egye­bek között például arra, hogy gyümölcsfajonként, te­rületemként erősen szakoso­dik a termelés, továbbá arra, hogy a termés értéke­sítése még mindig gyakran gondot okoz, a kisebb téte­lek zavartalan elhelyezéséért a következő időben többet kell tenni. A mezőgazdasági nagyüze­mek gyümölcstermésének több mint 80 százaléka al­ma, jelentősebb mennyiségű ezenkívül a körte, az őszi­barack, a szilva és a meggy. A kistermelők nem sorolták ennyire előre az almát, ná­luk a betakarított készlet­nek csak a felét teszi ki, egyéb gyümölcsöknek, pél­dául a bogyósoknak, a szil­vának és a kajszinak van meghatározó szerepük. Jó­formán csak a háztájiból és a kiskertekből számíthat a piac birsre, mandulára, nas­polyára, mogyoróra és több­nyire dióra és gesztenyére is. Ezekkel a nagyüzemek nem­igen foglalkoznak, olyannyi­ra, hogy például a tsz-ekés az állami gazdaságok kajszi- ültetvényeit a legtöbb he­lyen fölszámolták, a kajszi java az elmúlt években már a kistermelőktől érkezett a piacokra és a kereskedelmi hálózatba. A kistermelők tíz év alatt csaknem 30 százalékkal nö­velték eredményeiket, ter­mésük keréken harmada á termelők, háztartási szükség­leteit elégíti ki, kétharmad da megy piacra, konzerv­gyárba, tartósítóüzembé. (Ennél nagyobb arányban javítottak a teljesítménye­ken a mezőgazdasági nagy­üzemeik, ez annak köszön­hető, hogy nagyobb össze­függő területeken korszerű telepítésekre került sor és sokfelé a korábbinál haté­konyabb eljárásokat alkal­maznak.) Az adatokból kitűnik, hogy a házikertekbe minő szívesebben telepítenek gyü­mölcsfákat,, a kistermelők faállományának már 75^—80 százaléka található itt. Ör­vendetes az is, hogy a házi­kertekbe a korábbinál kor­szerűbb, nagyobb hozamú fajtákat ültettek, és ezek gondozására is nagy figyel­mét fordítanak. Mindenek­előtt a bogyós gyümölcsök-, kel foglalkoznak szívesen, de kedvelt a ház .-körül a körte, a meggy és az alma is, sokkal jobbam, mint tíz évvel korábban. majd a vidékiekre, egészen Esztergomig, lefelé pedig Tassig. Március végére kereken ötven dunai személyháj őál- lomás — pontonnal, hidak­kal es egyéb, a forgalom le­bonyolításához szükséges be­rendezéssel, felszereléssel — „kerül a Helyére* áll készen a hajók fogadására. Addigra a Maha.it javító üzemeiben is befejeződik a hajók téli felújítása, karbantartása csinosítása, s a. motorok megszépülve állhatnak az április elején induló dünai személyforgalom szolgálatá­ba. Egy libanoni palesztin menekülttábor látható a képen — romokban. A Palesztina! Nem­zeti Tanács a közelmúltban tartott ülésén a hontalan nép jövőjét vitatták meg. Elemző cikkünk a 2. oldalon. 1983. február 26., szombat Tanácselnöki értekezlet Pénteken a fővárosi, a megyei, a megyei városi ta­nácselnökök értekezletet tar­tottak a Parlamentben. Az eszmecseréin — melyet Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsa Hivatalá­nak elnöke vezetett — ott volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. A jelenlevők először megvi­tatták Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter tájékoztatóját a tárca időszerű kérdéseiről, majd a tanácsi tevékenység aktuális feladatairól tárgyaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom