Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

A mártír emlékére Az alkalom szüli a tolvajt, de a környezet is felelős Beszélgetés ür. Molnár József főkapitány’helyettessel Hősiessége, bátorsága ma is lelkesít Somogy az ország terüle­tileg ötödik legnagyobb és az egyik legritkábban lakott megyéje. Minden harmadik lakója varosban él, a lakos­ság ötödé pedig a megye­székhelyen. Sokszor elhang­zott megállapítás, hogy a népességmozgás ellenére megyénk közrendje és köz- biztonsága szilárd. Mit je­lent ez a bűnügyi statiszti­kák nyelven? Molnár József rendőr alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitány­ság főkapitány-helyettese így felelt a kérdésre: A felelőtlenség kínálta alkalom — A bűnözést tekintve az ailagfertőzöttségű területek közé tartozunk. Az ismert­té vált bűncselekmények száma — 4 ezer, 4,5 ezer között mozog. Tavaly 4389 bűncselekményt jegyeztünk 'föl: az országban elkövetett bűncselekményeknek mind­össze 3,1 százaléka . esik a megyére. Az ismertté vált jogsértéseknek több mint fele a megye városaiban történt. A bűneselekmenyek száma Kaposváron és kör­nyékén — az idegenforgalmi főidényben pedig a Balaton menti településeken (elsősor­ban Siófokon, Balatonföld- váron, Fonyódon és Boglár- lellén.) — magasabb. A bű­nözés objektív és szubjektív okai hosszú ideje Változat­lanok. Az urbanizáció az utóbbi években lelassult; nagyvárosi jellegű bűnözés­ről nem beszél hetünk. Ezzel szemben a személyi tulaj­donba tartozó tárgyak köré­nek bővülése — a gépjár­művek, az értékes műszaki cikkek, a nyaralók, a hét­végi há-zaik, a készpénz és az ékszerek —, valamint a vagyon biztonságos védel­mének alacsony foka növel­ték a bún cselekmény elkö­vetésének lehetőségeit. — Milyen bűncselekmé­nyek fordulnak elő me­gyénkben gyakrabban? — A leggyakoribb a lopás, ez tette ki a múlt évben a bűncselekmények egyhar- madáL A bűncselekmények több mint fele vagyon elle­ni. Nagyobb hányaduk (70 százalékuk) a személyi tu­lajdont károsította. Tartó­san magas a betörések szá­ma: évente 6—700 eset válik ismertté. Zömük a kaposvá­ri járásban és a Balaton menti településeken történi. A társadalmi tulajdont ká­rosító betörések a kereske- delin* és vendéglátó egysé­geket érintették leginkább. Igen magas az okozott kár értéke; tavaly 19 millió 73 ezer forint volt. A nyomo­zások során a rendőrség 1982-ben több mint 8 millió forint értéket foglalt le. A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló erő­szakos és garázda bűncse­lekmények száma évente 450—600. Ide tartoznak a legsúlyosabbak, mint például az emberölés. A szándékos emberölések száma évente 5—10. Nyomozásuk egy ré­sze ismeretlen tettes ellen indult: az elkövetők azon­ban nem maradnak ismeret­lenek. A rablás társadalmi veszélyessége igen nagy: az utóbbi években 25—30 eset­ben indult ilyen ügyben büntetőeljárás. A rablások száma az 1970-es évek köze­péhez képest megduplázó­dott. Az elkövetők többsége idős vagy ittas embert fosz­tott ki. Erősen hullámzó képet mutat a garázdaság; na­gyobb hányadát ittas álla­potban, nyilvános vagy szó­rakozóhelyen követték el. Kczre került az elkövető — Milyen a felderítetlen bűncselekmények aránya megyénkben? — A bűnügyek felénél a nyomozás elrendelésekor a rendőrség még nem ismerte az elkövető személyét. Ez az arány magasabb az országos átlagnaí. A* ismeretlen tet­tesek felderítésére indult nyomozások eredményessé­ge az elmúlt öt évben jelen­tősen javult, s tavaly elérte a 63,5 százalékot. Ez az or­szágos rangsorban a harma­dik legjobb. — A megye demográfiai sajátosságai milyen feladato­kat rónak a rendőrségre? — A lakosság összetétele, életkora, iskolázottsága, kul- tui-ális szintje alapvetően meghatározza, hogy az itt élők miként azonosulnak a társadalmi célokkal, milyen mértékben tartják magukra nézve kötelezőnek az együtt­élési szabályainkat. A bűnö­zést kiváltó okók közt je­lentős a szerepe az alacsony műveltségi színvonalnak, a kulturális igénytelenségnek, a szabad idő helytelen fel- használásának, a csavargó, munkakerülő és iszákos élet­módnak. Elsősorban a cigány lakosság elmaradt körülmé­nyek közt élő kis részére gondolok. Ök teszik ki a la­kosság 5,8 százalékát, és a bűncselekmények 15 száza­lékát követik el. Ez egyrészt abból adódik, hogy csaknem 40 százalékuknak nincs ál­landó munkahelye. Egyes csoportjaiknál pedig a bűnö­zés elfogadott anyagi ha­szonszerzési mód. Ebből kö­vetkezik, hogy az ezekben a családokban élő gyermek­es fiatalkorúak életvitelé­nek kialakítására ixissz irá­nyú az otthon hatása. A félreértések elkerülése vé­gett hangsúlyozni kívánom: a rendőrségnek nem á cigá­nyokkal, hanem a közülük kikerülő bűnözőkkel van gondja. — A statisztikák szerint a fiatalkorú bűnözők száma növekszik Somogyba n, — A fiatalkorú bűnözés enyhén emelkedő tendenciát mutat Bűncselekmény el­követése miatt 1975-ben 227, 1981-ben 286, tavaly pedig 290 fiatalkorút vontak íele- lősségre. Az összb önözésen belül a részarányuk 8—11 százalék között mozgott. A fiatalkorúak ügyeiben foly­tatott vizsgálatok tapaszta­latai igazolják, hogy bűnö­zésük legfőbb oka a követ­kező: a családi környezet kedvezőtlen hatása mint­egy 30 százalékuknál tapasz­talható, az alacsony művelt­ségi színvonal példájaként elmondom, hogy 7—8 száza­lékuk analfabéta. A csavar­gó életvitel is a bűnözés forrása: évente átlag 500 fiatalkorút állítunk elő csa­vargás miatt. Az alkoholfo­gyasztás szerepe is jelentős: az elkövetők 10 százaléka italozó életmódot folytat, s ennek fedezése érdekében — A donneri városrészben a fiatalok és idősebbek egy­1 aránt azt kérik, hogy igazi cukrászdájuk legyen, s a jobbára Kövecses kocsma né­ven ismert büfé-falatozó he­lyett is olyan egységet' igé­nyelnek, ahol kulturált kö­rülmények között, jóízűen fogyaszthatja el ételét, ita­lát a vendég.. . — Ellenőrizzük szerződé­ses üzemeltetésre kiadott egységeinket, s ha ott az ellátás nem felel meg a kívánalmaknak, intézkedünk. Az említett két egységnél is megvizsgáljuk a helyzetet . . . A „párbeszéd’, persze, nem ilyen tömören hangzott el, de kifejezi: a kaposvá­riaknak fontos lakóhelyük vendéglátó üzleteinek minő­sége, s a vendéglátás egyik jelentős gazdájának, a So­mogy megyei Vendéglátó Vállalatnak sem közömbös ugyanez. A fölvetést és a választ tegnap hallottuk a Kaposvári Városi Tanács ülésén, ahol a testület a Í vállalat városellátó tevé­kenységét, fejlesztési terveit vitatta meg. Az igényt Ver­követ el bűncselekményt A törvénnyel összeütközésbe került fiatalok családjának jelentős része rendezett anyagi és szociális körülmé­nyek között él. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzésére a ta­nácsokkal és az igazságügyi szervekkel együtt széles kö­rű nevelőimunkát fejtünk ki. A középfokú oktatási intéz­ményekben évente több száz osztályfőnöki órát tartunk. Az utak biztonsága — Emelkedik-e vagy csökken a közúti balesetek száma? — Közúti közlekedésünk az elmúlt évek során dina­mikusan fejlődött. A forga­lomban levő gépjárművek száma 1982-ben már 72 666 volt: nagyobb hányaduk ma­gántulajdonban. Jelentősein megnőtt a tranzitforgalom is. A forgalomemelkedéssel párhuzamosam javultak az útviszonyok is. A forgalma­sabb közútjaink és csomó­pontjaink — főleg a nyári hétvégeken — azonban te­lítettek. A sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma az előző évi 568-ról 547-re csökkent. A könnyű sérüléssel járóké 242-re, a súlyos sérülést eredménye­zőké 239-re esett vissza. Saj­nálatos viszont, hogy a ha­lálos kimenetelű balesetek száma 55-ről 68-ra emelke­dett. A balesetek majdnem háromnegyedének a gyors­hajtás, a figyelmetlen, gon­datlan vezetés és szabályta­lan előzés volt az oka. Gya­logos hibájából 63 baleset történt Az alkohol minden ötödik esetnél játszott köz­re. — A rendőrség és a la­kosság kapcsolatáról sok szó esik. Milyennek minősíti ezt? — Ügy ítélem meg, hogy megyénKben a lakosság és a rendőrség közt jó a kapcso­lat. Jelentős a segítségük a rendőrség bűnüldöző mun­kájában : az állampolgárok zöme igényli a bűncselek­mény elkövetőivel szem­beni hatái'ozott fellépést. Sok esetben támogatják a rendőrség bűnmegelőző és bűnüldöző munkáját. A bű­nözés elleni harc össztársa­dalmi ügy. A bűnügyi, köz- biztomságii, közlekedési és vízirendészeti szerveink mellett közel 300 csoportban mintegy 2500 önkéntes rend­őr tevékenykedik eredmé­nyesen. önzetlen munkáju­kért köszönet jár — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár József főkapitány-helyettes. mes Vilmos tanácstag tol­mácsolta, s aki az intézke­désről nyilatkozott: Balogh Lajos, az SVV igazgatója. Oivan téma került tehát te­rítékre ezúttal, mely igazán mindennapi közelségben áll a tanácstagokkal, hiszen a vállalat szolgáltatásaival — így annak erényeivel és hi­báival is — lépten-nyomon találkoznak. Egy presszó vagy étterem benyomásai azonban korántsem adhatnak átfogó jellemzést a vállalat össztevékenységéről; köny- nyen torzulhat a kép, ha ezek hatására általánosítunk, s éppen a helyes értékítélet kialakítását segítette a ta­nácsülés elé terjesztett be­számoló. A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat a forgalom zö­mét — 85 százalékát — Ka­posváron bonyolítja le: a múlt év végén csaknem het­ven üzlete működött a vá­rosban. Mindez meghatáro­zó jelentőségű a tevékenység szervezésében, a feladatok meghatározásában. A válla­lati gazdálkodás egyre szi­gorúbb feltételei között Száz esztendeje, 1883. feb­ruár 23-án született, s fia­talon, 1919. augusztus 29-én szenvedett mártírhalált Ko­vács (Zsirka) József, me­gyénk munkásmozgalmának egyik kiemelkedő harcosa. Tegnap délután, születé­sének 100. évfordulóján so­kan gyülekeztek az azóta várossá vált Marcaliban a nevét viselő utcában egy egyszerű kis ház előtt, amelynek falán emléktábla hirdeti: „E házban született Kovács (Zsirka) József”. A negyedikes gimnazista Csoszó Gyöngyi tolmácsolá­sában hangzik föl Hambur­ger Jenő Latinka balladája, majd Keresztes József, a városi—járási pártbizottság tagja, nyugalmazott mun­kásőr egységparancsnok mél­tatja a forradalmár életút­ját. Egyszerű parasztcsalád bol származott, apja tízholdas kisparaszt Halála után négy gyermekének jutott a so- ványka örökség. Kovács (Zsinka) József nem is ma­rad otthon: Kaposváron vál­lalt alkalmi munkát, majd Budapestre ment, s ott meg­ismerkedett a munkásmoz­galommal. Ö is ott volt éveken át az embertelen, lélekölő első vi­lágháborúban, leszerelése után hazatért szülőfalujába. Már az őszirózsás forrada­lom idején, 1918 őszén je­lentős szerepet töltött be a járás munkásmozgalmának szervezésében. - Nagyszerű szónokként járta a falvakat, agitált, lelkesített a forrada­lom továbbfejlesztésére. A Tanácsköztársaság idejön párttitkárrá választották, irányította, szervezte a föld­birtokok szocializálását. ötszázezer forinttal telje­sítette túl 1982-es díjbevéte­li és állományfejlesztési ter­vét az Állami Biztosító marcali fiókja. Ezen belül a legjelentősebb előrelépés a CSÉB—80-nál volt; egy év alatt egymillió 376 ezer fo­rinttal növekedett az állo­mány. A nagy életbiztosítás 982 ezerrel, a Casco 800 ezer forinttal nőtt. A fiók hosszú évek óta túlteljesíti tervét. Tavaly a megyei igazgató­ság területén indult munka- versenyben második helye­zést értek el, s az idén is ..dobogós” helyre pályázhat­nak. A szép eredmény ti­igyekszenek megfelelni az igencsak növekvő követel­ményeknek — a fogyasztói igényekhez való gyors al­kalmazkodás, az üzletháló­zat fokozott korszerűsítése, a dolgozók ösztönzése az udvarias, kulturált kiszolgá­lásra ilyen lépésnek számit. Az összforgalmon belül nőtt az ételekből származó árbe­vétel aránya — s ezen belül kedvezően alakult az előfi­zetéses étkezésé —, ugyan­akkor mérséklődött az üzle­tek szeszesital-forgalma. A szerződéses üzemeltetés be­vezetését két évvel ezelőtt kezdték — most már mint­egy ötven egységük műkö­dik ebben a formában —, az idén január 1-től pedig lehetőség nyílt a szoros el­számolású üzletek új rend­szerű, vagyis jövedelemér­dekeltségű üzemeltetésére is: ezt..a formát az idei év első felében három üzletben és egy termelőüzemben vezetik be. s általános kiterjesztését a jövő év végéig tervezik. Tavaly nyílt meg Kapos­váron a Béke söröző, ez A Tanácsköztársaság leve­rése után nem menekült. Azt mondta családjának: „Bűnt nem követtem el, tetteimért váLlalom a felelősseget '. Ott­honról hurcolták el, s 1919. augusztus 29-én éjszaka — sok kínzás, szenvedés után — a járásbíróság börtönében fölakasztották. A marcali te­metőben nyugszik mártírtár­saival kórós sírban. Az emlékezők soraiban ott állt a nrvunkásőrök díszsza­kasza. Annak a testületnek a képviselői, akik 1957-ben az ő nevét vették föl, s meg­fogadták: hősi élete, bátor­sága, forradalmár hite lel­kesíti őket szüntelenül szo­cialista hazánk fegyveres vé­delmében. S akik eddigi te­vékenységükkel bizonyítot­ták — háromszor lettek ki­válóak —: méltók névadó­juk példájához., Ott állt az ünneplők, em­lékezők soraiban fia. Ko­vács László, aki annak ide­zenkilenc dolgozó összefo­gott, átgondolt munkájának köszönhető. Közülük tizen­öten egy szocialista brigád­ba tartoznak, s úgy mond­ták: egymás munkáját se­gítve egyúttal a fiók ered­ményeit is elősegítik. Horváth Lászióné fiókve­zető-helyettessel és Bacskay Csaba brigádvezetővel a bri­gádnaplóban lapozgatunk. Az 1977-ben alakult közös­ség Berzsenyi Dániel nevét vette fel. Tavaly elnyerték az ezüstkoszorús brigád cí­met, az idén pedig az igaz­gatóság döntése alapján aranykoszorús brigád let­tek. azonban nem oldja meg a városrész ilyen jellegű prob­lémáját; arra számit a vál­lalat, hogy megbízást kap a Kinizsi lakótelepen két év múlva elkészülő presszó és ételbár üzemeltetésére. Több régi, & addig alacsony szín­vonalú ellátást nyújtó bisztrót, cukrászdát korsze­rűsítettek a váróéban. To­vábbra is a legfontosabb feladatok között szerepel az ételforgalom növelése: min­denekelőtt az előfizetéses — s ezen belül is a diákoknak kedvező — étkeztetés, és ar­ra törekszenek, hogy kímélő, illetve diétás ételekből min­den igényt kielégítsenek. Terveikben — s ez érthe­tő — a korlátozott anyagi lehetőségeket is figyelembe veszik. Ami viszont ettől függetlenül elérhétő — erre a tegnapi tanácsülésen is hallhattunk utalást, az ed­digi eredmények elismerése mellett —: a vállalatnak továbbra is törekednie kell a kiszolgálás színvonalának növelésére, a vendéglátó egy­ségek tisztaságának, rendjé­nek fokozására, a fogyasztói érdekek védelmére — végső soron a közmegelégedést ki­váltó városellátó tevékeny­ségre. H. F. jén fi évesen, nála 1 évvel idősebb bátyjával együtt ve­szítette el édesapját. Ám, amikor 1957-ben a párt. hív­ta, elsőnek állt a munkás- őrök soraiba. A kegyelet, a tisztelet ko­szorúit Király Ferenc, a városi—járási párt bizottság első titkára. Kovács Nándor járási hivatalvezető, Buda­iul László városi tanácsel­nök-helyettes, a munkásőr­ségét pedig Fehér János pa­rancsnok és helyettese, Dombóvári József helyezték el a szülői ház falán. Koszo­rúval tisztelgett a mártír Kaposváron élő fia is. Méltóbban, szebben nem is emlékezhettek volna név­adójukra a marcali munkás- őrök, Születésének 100. év­fordulóján avatták föl a testület emlékszobáját, fegy­vereket, ruhákat állítva ki. A főhelyen Kovács (Zsirka) József fényképe van. Sz. L. — Félévenként önértéke­lést vegez a brigád — mond­ja Horváth Laszlóné. — Ha úgy látjuk, hogy a vállalt feladatok valamelyikénél le­maradás tapasztalható, a következőkben erre fordít­juk a fő figyelmet, s így nem maradunk adósak a teljesítéssel. A napló nemcsak doku­mentum, hanem emlékeztető is. Itt van íróidéul néhány fénykép: a férfiak kubikos- munkát végeztek, s nők ta­karítottak az épülő marcali MHSZ-lőtéren; összesen 128 óra társadalmi munkát vál­laltak ebből a tennivalóból. A kéthelyi termelőszövet­kezetben szüretkor segéd­keztek. Sportolnak is a bri­gádtagok: kispályás futball­ban a „biztosítós” csapát városi első helyezést ért el. Az Állami Biztosító orszá­gos sportnapján az egyik brigádtag harmadik lett. Urr Béláné, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságá­tól Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetést kapott. Horváth Lászlóné vöröske- resates társadalmi tevékeny­ségéért részesült elismerő oklevélben. Az üzletkötők cs szakszervezök egyéni mun­kaversenyében Urr Béla es Bosznai Gyula az első, illető­vé a harmadik helyet sze­rezte meg. Tanfolyamokra, esti egyetemre járnak, dé marad idő a nyugdíjas dol­gozók látogatására és közös kirándulásokra is. A legtöbb marcali és kör­nyékbeli intézménnyel jó kapcsolatot alakítottak ki. Ott varrnak minden városi rendezvényen, részt vesznek a Marcali fejlesztését cél­zó társadalmi munkákban. Sikereik további példamu­tató munkára kötelezik őket. A. A. SOMOGYI NÉPLAP Mezei István Terítéken az SVV kaposvári munkája Vendéglátás és városellátás Tizenöten egymásért és a városért ARANYKOSZORÚS BRIGÁD MARCALIBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom