Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
Ara: 1,40 Ft VILÁG PROLETÁRJAI,’ EGYESÜLJETEK! SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I Z0TTSÁGANAX L A P J A XXXIX. évfolyam, 43. sióm 1983. február 20., vasárnap KÖZÉRTHETŐÉN Nehéz lenne arról statisztikát készítem, hogy hányán vittek haza külóaltie hivatali, üzemi anyagot, vázlatot, beszámolót pénteken délután elegáns diplomatatáskájukban. Egész biztos, hogy a kétnapos szabad hétvége szinte kínálja a lehetőséget a nyugodt fölkészülésre. Ezt támasztotta alá néhány ismerős, aki elmondta Őzt a találko-' záskor. Egyikük külön kiemelte, hogy elsősorban a polcon lévő könyvek, szótárak otthoni közelsége miatt vállalja az üzemi gyűlésen majd elhangzó beszéd „magyarítását”. Elsősorban azért figyelemre méltó az avatott és az alkalmanként főikért „nyelvészek’ hétvégi tevékenysége, mert szorosan kapcsolódik közéletünk erőteljesebb demokratizálásához. Ki ne szenvedne a körülményes, homályos fogalmazások miatt egy-egy fórumon, sot a főhatóságok osztályvezetőinek rádió-, tévé- nyilatkozatát hallgatva ős nézve. Lehet-e úgy felvetni a problémákat iz emberek előtt, megértetni a feladatokat, ha nem tudjuk világosan elmondani, amit akarunk.. Ez persze nemcsak megyei, hanem országos jelenség. Szerencsére most már egyre gyakrabban hadat üzennek az ilyen „stílusnak”. Most például nyelvészek szálltak síkra amellett egy e heti budapesti vitán, hogy javuljon végre a nyilvánosság előtt megszólalok fogalmazása. Nemcsak formai kérdésről van ugyanis sző, hiszen a terjengősség, a körülményesség, a homályos fogalmazás leszoktatja az embereket az önálló gondolkozásról. Sajnos, még nem minden szakember politikus is egyben, mégpedig olyan értelemben, hogy lehetőséget kapva a fontos döntések előkészítésére, ne a szakmai csillogást válassza, hanem a szerény tájékoztató szerepét. Hiába szórja ugyanis az adatokat, a szakszavakat, ezzel inkább nehezíti a téma megértését. A politikus szakemberek — sok ilyen van a megyében — mindig • befogadó közeg összetételének figyelembevételével tájékoztatnak, nem tévesztik össze a tanácsülést, a falugyűlést, a termelési tanácskozást a szakmai szimpozionnal, közérhetően, egyszerűen foglalják össze, milyen eredményeket értek el a településen, az iparban vágy más területen, milyen feladatok állnak előttük, s ebben milyen támogatást adhatnak a jelenlévők. Ez a világos beszéd, ez késztet cselekvésre. Ez azonban sokkal gondosabb fölkészülést kíván mindenkitől. A közéleti érdeklődést tovább növelné például, ha egy-egy tanácselnök, gazdasági, tömegszervezeti vezető alaposan megfontolná, hogy mit értenek meg és mit nem azok, akik előtt majd — akár szobán, akár írásban — beszámol. Nemzetközi hírű professzorok példát adnak a televízió különféle műsoraiban, amikor az átlagnéző színvonalához alkalmazkodva mondanak nagyon érdekes szakmai és politikai véleményt — mégpedig gyönyörű, ízes magyar nyelven. Egyre többen vállalnak önkéntes „beszédgondozást”, csöppet sem irigylésre méltó, amire valóban kiirtják a te- kervényes, körülményeskedő stílust. Egész biztos, hogy megrövidítik a szabad idejüket a hétvégére vállalt munkával, ugyanakkor örömet szereznek mindazoknak, akik majd glvassák vagy hallgatják a most már közérthető szín Mieczyslaw Rakowski magyarországi látogatása Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására Budapesten tartózkodott Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és a kíséretében levő Stanislaw Ciosek szakszervezeti miniszter. A lengyel vendégekkel találkozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első ti tikéira. Mieczyslaw Rakowski látogatása során megbeszéléseket folytatott Aczél Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi. Bizottság titkárával, Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával és Sarlós Istvánnal. Tárgyalásaikon eszmecserét folytattak a politikai, gazdasági, kulturális együttműködés kérdéseiről. Külön figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, a me i Vek a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálják. A vendégek tájékozódtak a magyar szakszervezetek munkájáról, valamint a szakszervezeti káderképzés és továbbképzés tapasztalatairól. és ismertették a lengyel szákszervezeti . mozgalom helyzetét. A lengyel miniszterelnökhelyettes részt vett a vecsé- si Ferihegy Tsz zárszámadó közgyűlésén és a hét, végén a főváros és a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett. Bővíti a tavalyi fejlesztés után termékskáláját a Fővárosi Kézműipari Vállalat bárod telepe. Az idén először vállalkoztak nehéz-konfekcióáru'gyártására: női kabátokat' készítettek, egyelőre kis sorozatban. A próbák jól sikerültek, így a jövőben ilyen és hasonló, termékekkel gazdagodik az üzem kínálata. Hazánkba látogat a lengyel külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 21-én hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Stefan Olsowszki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. (MTI) A Sióban tovább tart Befejeződött a léli vásár vásár, a téli holmi nagy részét eladták. Jókor jött a hideg, az alaposan megkésett tél növelte a keresletet. Több mint kilencmillió .forint értékű áru talált leárazva gazdára. A Zaelic Áruházban kevésbé sikeresnek minősítik ezt a vásárt. Igaz, itt csak harmincszázalékos volt az engedmény, s ezért kereste föl kevesebb, -vásárló az áruházát. A vásári készlet negyven százalékát adták el. A siófoki Sió Áruházban a téli ruhák és cipők nyolcvan százalékát vitték el a vásárlók negyven százalékkal olcsóbban. A vásárra négymillió forimit értékű áruval készültek. A megmaradtalkat sem akarják nyaraltatni a raktárakban, ezért a jövő hét keddiétől pótvásárt rendeznek szombatig. Félémen. adják majd a portékát. Tegnap volt az idei téli kiárusítás utolsó . napja. Szombaton már meglehetősen kicsi forgalmat bonyolítottak le az üzletek. A pontos mérlegről még nem tudtak beszámolni a megkérdezett kereke dók. mert az ádatok összesítésével hétfőn végeznek,' ám a legfontosabbakat már föl tudták becsülj; i. , Kaposváron a Somogy Áruházban jól sikerült a Száraz utak, de... Amikor tegnap érdeklődtünk a somogyi utak állapota fe- lől^ már két napja nem esett hó a megyében. Mégis dolgoztak a közúti igazgatóság emberei és gépei, mert a szél sok' helyütt ráfújta a hideg miatt. tartósan megmaradt havat az utakra. A legrosszabb Marcali és környéke helyzete volt, több gép küzdött arrafelé a hófúvással, azaz — ahogy az utak őrei reménytelen belenyugvással mondták — csinálták a helyet az újra érkező fehér lepelnek. ' t Somogybán * valamennyi út járható volt tegnap késő délutánig. Az alsóbbrendűe- ket is megtisztították; például Mezőcsokonya és So- mogysárd, között kellett beavatkozni, és a csillag vári bekötőutat is le kellett takarítani. A nappali enyhe olvadás miatt sók volt az átfolyás, és ezeken a helyeken estefelé általában megkezdődött a jegesedés is, ezért a sószóró járművek rendszeresen cirkáltak, és a vészé-, lyes részeket sózták. Erdők főzött és mellett különösen vigyázni kell. Aki az út- üg.velet telefonján érdeklődött, azt a tanácsot kapta: óvatosan, a veszélyeket előrelátva lehet közlekedni. Az utak nagy része száraz volt, de ... A fokozott elővigyázatosságra, a váratlan helyzetekre való fölkészülés szükségességére figyelmeztet minden autóst a holládi tragédia is (hírrovatunkban szólunk róla). Ha lapiínk megjelenéséig nem változik a helyzet, a fenti „intelmek” és információk mára is ér-' vénxesefc. , , Korszerűbb körülmények között Több esztergalyost képeznek Marcaliban Keresettek a szabók, bőrdíszművesek Négy évvel ezelőtt hat tanteremben szorongtak a marcali szakmunkásképzősök, nehéz körülmények között, két műszakban folyt az oktatás. Nagy volt az öröm, amikor 1980-ban átköltöztek az új épületbe, ahol’ tizenegy — szertárral ellátott — terem, szociális helyiségek várták a pedagógusokat és a diákokat. Több gyereket tudtak felvenni, s eggyel több osztály indulhatott az év elején. A 325 diák az autószerelő. a géplakatos, a villanyszerelő, a kőműves, az' esztergályos, a nőiruha- készítő és . a bőrdíszműves szakmát tanulja. — Az itt végzett lányoknak nem okoz gondot az elhelyezkedés — mondja Balázsi Jenő igazgató. — A marcali üzemek már várják a tanulóinkat. A fiúk lehetőségei változóak, attól függően, hogy milyen szakmát sajátítottak el. Főként a Medicor tapsonyi gyáregysége, a SÁÉV, az A fit, a Volán és a téeszek keresik a szákembereket A Meszteg- nyőn létrehozott termelőszövetkezeti villamos szerelőüzem újabb munkalehetőséget kínál. Az üzemekben a felvételnél sokat számít a tanulmányi eredmény is. Tanulóik a szakma . gyakorlati fogásait az üzemekben sajátítják el. A marcali könnyűipari üzemekben átadott, korszerűsített csarnokokban üzemi körülmények közé kerültek á tanulók, megoldódott a csoportos képzés gondja, s. könnyebb, hatékonyabb lett a szakoktatók munkája is. A villanyszerelő szakmában a mérőterem ma már követelmény, erre az iskolának 250 ezer forintja volt. Négy mé- róasztalt vásároltak, melyekhez külön helyiséget alakítottak ki: 15 tanuló korszerű szakmai felkészítését segíti ez majd évfolyamon-’ ként — Az esztergályosoknál létszámnövelést tervezünk — mondta az igazgató. Az itt végzettek el tudnak helyezkedni más szakmákban is. A járási igények teljes kielégítésére több vasipari szakmát kellene oktatni, án* a fejlesztési lehetőségek korlátozottak. Tavaly az iskola megyei társadabnimunka-pályáza- ! tot nyert; tizennégyezer órát dolgoztak a tanulók. Azala- ' pozástól a pályaépítésig rendkívül sok szak- és segédmunkát végeztek. Most beneveztek az országos pályaépítési munkaversenybe is, négyszázezer forint értékű társadalmi munkát vállalva az elkövetkezendő másfél évre. A tanulmányi versenyeken is megállják a helyüket a gyéreitek. T óvábbképzés Tanfolyamokat tartottak az Egyik Vállalatnál. Sok tanfolyamot. Tették ezt jó szándékkal, a dolgozók általános és szakmai műveltségét emelendő. Elnyerték vele az Egyik Müvek elismerését is, a vidéki gyár oktatási tevékenysége mindig jó példaként szerepelt a fővárosi tanácskozásokon. Különösen azért szerepelt jó példaként, mert a Másik Művek szakemberei jártak le vidékre előadásokat tartani az Egyik Vállalathoz. Egészen véletlenül ez a cég volt az, amelyekhez az Egyik Művektől mentek a főnökök a fejtágítóra ^ló- adónak. Ily módon csereberélve azután honoráriumot is vehettek föl azokért az előadásokért, amelyeket nyugodtan megtarthattak volna a saját cégüknél is — ingyen. Nos, ez az apró véletlen- ség még rrPm is lett volna oly nagy baj; az Egyik Műveket nem juttatta koldusbotra a Másik Művek szakembereinek kifizetett szerény összeg, s fordítva is hasonlóképpen nézett ki a gazdasági terhelés. Ám a furcsán vándorló honoráriumok „bibéjén" túltett az a tóctiny hiba, áofv ta.nfo_lyam ide, tanfolyam oda, egy cseppet sem okosodtak sem az Egyik, sem a Másik Vállalat dolgozói. Beültek szépen a szemináriumokra — az idő alatt sem kell, a munkával bíbelődni jelszóval, avagy valóban palléro- zódni akarván — türelmesen végighallgatták a hallgatán- dókat; néhány hónap múlva átvették, az . igazolást az ilyen-olyan pótképesített- ségröl, és változatlan agy- tartalommal dolgoztak tovább. Az Egyik Vállalat és a Másik Vállalat statisztikai adatai arról árulkodtak, hogy a képzettek, a továbbképzettek és a legeslegto- vábbképzettek aránya e cégeknél nevetségessé teszi az országos átlagot, ám a vállalatok termelési mutatóiban ez a fokozott okosság egyáltalán nem öltött testet. Mindez eléggé hosszú ideig teljesen észrevétlen maradt, hiszen a Művektől keresztbe érkező emberek és egyenesen kapott dicséretek nem fokozták a gyárak .illetékeseinek 'éberségét. De hát történt egyszer, hogy ezek a statisztikák valahol összevetésre kerültek. Főképpen a termelési mutatókat kezdték firtatni bízó-. nyos körökben, és a magas hely nagy számolgatásai közben előbukkantak egyes mellékkörülmények, például az is, hogy miként lehet el-, érni ilyen nagy képességű emberekkel ilyen kis eredményeket. A vizsgálódás nem terjedt túl e tényrögzítésen, ám ez épp elegendő volt ahhoz, hogy az Egyik Vállalat megalakítsa oktatás-hatáskutató csoportját. De ennél az állomásnál végzetes hiba került a szépen működő gépezetbe. Az egyik kutató ugyanis véletlenül értelmes és tetterős fiatalembernek bizonyult, s szintén véletlenül ö lett a csoportvezető. Azután teljesen váratlanul komolyan vette a feladatát. Kutatott, keresett, vizsgálódott, meghajtotta munkatársait, mint Singer a varrógépet. Eltelt~ néhány hónap, és az Egyik Vállalat igazgatója. valamint az Egyik Művek vezérigazgató-helyettese kitűzte a napot, amely arra szolgált, hogy meghallgassák a kutatocsoport véleményét, azután — hozzátéve a maguk bölcsességét — ismét sikert arassanak a magas helyen a cégüknél folyó elmélyült tudományos munka bemutatásával. El is érkezett a terminus. Az igazgatók jóindulatú arckifejezéssel fogadtak a csoportvezetőt, és mérfék- tartó határozottsággal kijelentették, hogy meg kívánják tekinteni az írásos jelentést a szóbelik előtt, jlztán leesett az álluk. A fiatalember ugyanis kijelentette, hogy írásos jelentés nincsen. Viszont szóban igen rövid idő alatt közölni tudja ' a vizsgálódás tudományos tapasztalatait. És közölte. — Kutattunk, kerestünk, felmértünk és lemértünk.. A továbbképzettségi és a termelési mutatók fordított aránya pedig abból az egyszerű tényből ered, hogy ezek a tanfolyamok nem tanfolyamok. Megismertük az előadókat. A Másik Müvektől érkező szakemberek többségével csoportunk tag-' jai együtt jártak egyetemre. Csak mi előbb végeztünk, mert — mint felmérésünkből kiderült — előadóink hatvan egész hét tized százaléka egyszen, a többi pedig kétszer, illetve háromszor megbukott. Aztán valakik bedugták őket a Művekhez. A tanácskozás ezután hamar véget ért. És lett is eredménye. Megszüntették a kuiatócsoportot. £ Mrihár Péter /
