Somogyi Néplap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

Vállalkozó bankok Fejlesztés a tagsággal közösen ABC-áruház épül Marcaliban K özgazdász k.örökbem sok bírálat éri ma­napság a magyar bankrendseiert. A szakértők tnz üzletibb, a vállalkozóbb, a kockázatot is vállalni -ké­pes bankot, sőt: bankokat hiányolják. Ami a többes sszóimot illeti, a bírálók azt szorgalmazzák, hogy á gaz­dálkodók ne csak egy ajtón tudjanak bemenni, ha hi­telre, pénzre vám szükségük üzleti elképzeléseik meg­valósításához, hanem legyen lehetőségük arra, hogy több bankhoz és bekopogtathassa­nak az ajánlataikkal. A kritikák jogosságának elismerése mellett a szak­emberek maguk is ügy lát­ják, hogy a vállalkozói kedv nem kizárólag a termelő és szolgáltató szervezetek sa­játja, hanem az utóbbi idő- Bzakbam a bankokban is el­mozdult valami a holtpont­ról. A Magyar Nemzeti Bank­ban létrehozott Innovációs Alap például aktívan hoz­zájárul ahhoz, hogy a ma­gyar szellemi termékekből keresett áru és szolgáltatás váljék. Nagy rizikó ez, hi­szem az innovációs tevé­kenység lényegét jelentő új­donságba mindig kockáza­tos belefogni. Az elkülöní­tett pénzalap segítségével a bank es a gazdálkodó szer­vezet megosztja egymás kö­zött a küuö'oözö üzleti akciók kockázatát. Vagyis nem in­gyen adományként, nem ajándékként, vagy támoga­tásként jutnak a vállalatok és szövetkezetek a summák­hoz, hanem az Innovációs Alap szakemberei is nyere­séget remélve, szigorúan üzleti alapon ítélkeznek a beruházandó összegek sor­sáról. Az Áláarad Fejlesztési Bank külömosen az új vál­lalkozási formák elterje­dését szorgalmazza. £ bank támogatásával jóét létre az egészségügy í létesítménye«, kulcsra késs megvalósítá­sára alapított Medinvest, a művelődési, sport és okta­tási épületek, intézmények elkészítésének fdváiíkaáikoaá- sára szövetkezett Kultur­invest. Bábáskodott az ex­port célú , fővállalkozások­kal foglalkozó Transinvest. a lakásépítésre alakított FILAV Közös Vállalat, és a mezőgazdasági termelési rendszerek külpiaci érté­kesítésére vállalkozó Farm- invest születésénél is. Az ÁFB vállalkozói haj­lamát jellemzi, hogy ezek­nek az újonnan alapított szervezeteknek nem csupán hiteit ad, hanem saját „üz­leti résszel” is rendelkezik. Az üzleti rész vállalása jó­gokkal és kötelezettsegekikel is jár. Az ÁFB tavaly január óta tevékenységét kiterjesztet­te az újonnan létrejövő egyes k is vállalkozások (kisrválda - lát, leány vállalat, kisszö­vetkezet) finanszírozására is. Az ÁFB-riek érdeke, hogy üzlettársai minél na­gyobb nyereségre tegyenek szent, ugyanis a Hitelkamat egy részét a nyereség nagy­ságától függően kapják vissza. Minél nagyobb a nye­reség, annál tekintélyesebb részt. A csaknem félszáz kiifflke- kereekeóelimi jogú vállalat es a Magyar Külkereskedel­mi Bank részvéteiével 1981- ben megalakított Intenrwest alaptőkéjével ugyancsak vál­lalkozókén* vett reszt a különböző — elsősorban a konvertibilis elszámolású exportot növelő — fejlesz­tésekben. M iután ntóndtiárom bank csak rövid ide­je él a válMkozási és kockázatvállalás« lehető­séggel, s a fejlesztések ered­mény ességenek megitelese az eltelt időszaknál hosszabb terminust igényelne, mérleg- szerűen, pontos szamara­tokkal egyelőre aligha le­hetne bizony*» ru: gazdál­kodói, üzleti szemmel is helyes voit a néhány eszten­dős döntés. A szakemberek aizonban a kezdeti eredmé­nyek alapján mans bizako­dóak. Mindez arra utal, hogy nálunk Is beválik, az üzletibb szemléletű, váilai- kossobb típusú bankrendszer. M. P. A marcali áfésznek 5500 tagja, kilenc szakcsoportja van. de körzetükben több mint húszezer ember ellátá­sáról. gondoskodnak. Ezt a feladatot látja el 83 üzletük, vendéglőjük, italboltjuk. Sok az 1500 alatti lakosú kis te­lepülés. A 34 ilyen üzletük 52 milliós forgalmat ért el a múlt évben. — Üzlet pali tikárukról, gaz­dálkodásunkról tájékoztat­juk tagságunkat a most kez­dődő tagértékezieteken. Őszintén beszélünk velülk a gondokról, s arról, hogyan gazdálkodhatunk eredmé­nyesebben. Tavaly 8 millió­val növekedett a forgal­munk, így elérte az 582 mil­liót, mégis több mint 4 mil­lióval csökkent a nyeresé­günk. Közrejátszottak eb­ben a múlt évben életbe lé­pett szabályozók, a megnö­vekedett költségek — mondotta Papp Sándor fő­könyvelő. E szövetkezet sem rendel­kezik olyan anyagi lehető­séggel, hogy a tagság, a la­kosság igényét saját erejéből teljesen kielégítse. Elsősorban csak ott és akkor tudnak előrelépni, fejleszteni háló­zatukat, ha ebből a tagság részt válttal, segít a tanács vagy a településen működő termelőszövetkezet, válla­lat. Korszerűtlen pusztaková­csi ABC-üzletüket egymilliós költséggel úgy korszerűsí­tettek tavaly, hogy a tanács és a tsz hozzájárult ehhez. A tanáccsal összefogva ebben az évben a meseteg- nyöiek régi . kívánságát tel­jesítik az idén: 400 ezer fo­rintos költséggel előregyár­tott forfaelemekböl biszt­rót építenek. A tanács díj­talanul adott területet, szak­embereivel elvégeztem az alapozást és az összeszere­lést. A tagság szintén meg­értette, hogy a hálózatfej­lesztést, a gépek, a hűtőpul­tok, a vitrinek beszerzését csak velük együtt tudja megvalósítani a szövetkezet vezetősége. Megértésüket jelzi: tavaly 3 millió forint értékű célrészjegyet fizet­tek be. Kevés szabad estéjük lesz ezekben a hetekben a mar­cali, áfész vezetőinek csak­úgy, mint a többi fogyasz­tási szövetkezet irányítói­nak. Az első tanácskozást a napokban már megtartották Kéthelyen. Ezt követően meg 37 ilyen lesz. — Nem sajnáljuk az időt. ezek a találkozók haszno­saik. Ismertetjük üzletpo­litikánk megvalósítását, gaz­dálkodásunkat, a tagság pe­dig elmondja: miként érté­kelik az áfész tevékenysé­gét, hogyan látják az ellá­tás alakulását, a háztáji gazdaságok segítését, a fel­vásárlást. Javaslataikat, kéréseiket, természetesen a bírálatokat is figyelembe vesszük terveink készíté­sekor. Mindent elkövetünk, hogy az ellátás színvonalá­ban ne legyen visszaesés — foglalja össze a főkönyvelő a tagértekezletek célját. Több üzletükben — Mar­caliban és Kéthelyen — át­térnek az olajtüzelésről a gázfűtésre. Az ezzel kapcso­latos kiadások elérték az egymillió forintot, ez azon­ban néhány éven belül meg­térül. Ebben az évben elkezdő- cKk Marcaliban a régen tervezett, a városból nagyon hiányzó nagy ABC-áruház építése. A filmszínház é* a műszaki áruház közötti te­rületen felépülő 1500 négy­zetméter alapterületű keres­kedelmi egység nagyban ja­vítja majd a városban és környékén lakók ellátását. Kényelmesebbé, gyorsabbá teszi a bevásárlást. A szövetkezet állami tá­mogatást kap ehhez, vala­mint kölcsönt a Szövosztói és a Mészövtől. A marcali tanács ugyancsak részt vál­lal: 4,9 millió forinttal se­gíti az építkezést. Halk beszélgetés. író- és számológépek kattogása, te­lefonok csörgése szűrődik be a nyitott ajtón. Van eb­ben valami jelképes. Be­szélgetőpartnerem, Angyal Imre — az OTP siófoki ve­zetője — ezt így fogalmaz­ta meg: — Amióta ennek az in­tézménynek vezetője va­gyok, ez az ajtó mindig nyitva volt, bárki bármádyen ügyben jött hozzám Ügy éreztem, és érzem, ezzel elő­segítettem, hogy a legegy­szerűbb emberek őszintén elmondják, milyen ügyben fordulnak hozzám. Huszonhat esztendeje, 1957. augusztus 1-én vette át az OTP-fiók vezetését OJyan zűrzavaros idő után, amikor a lakossági takarék- betét mindössze 60 ezer fo­rint volt. Az élet változását jelzi: ma a lakosság betétje meghaladja az egymilliárd forintot. Kilitiben született, gye­rekkorától ismerője és te­vékeny részese a siófoki vál­tozásoknak. A négyholdas parasztszülők gyerekének minden vágya az volt. hogy tanulhasson. A ruhára, a tanszerekre, az utazási ki­adásokra szükséges pénz előteremtéséhez úgy járult hozzá — a székesfehérvári felsőkereskedelmibe járt —, hogy nyaranta kereskedő­ként, illetve árukihordóként, kifutóként szolgálta ki az itt üdülőket. Ahogy beszél megelevene­dik előttem Siófok múltja. S lávNi a mai város gazda­godását, fejlődését. Első munkahely« Hinten ill volt. Az akkori vföamosmű­vek dolgozójaként részt vett a zalai falvak villamosítá­sában. Itt lett kommunista 1948-ban; egy év múlva üae- mi, majd 1952-ben területi párttitkár.. Hét évig volt a tüzéip vezetője. Több mint harminc esz­tendeje látja el a siófoki te­rületi párttitkári teendőket. Nem volt könnyű ez a fel­adat, hiszen január végéig 180 kommunistája volt. az alapszervezetnek. Ezt most megváltoztatták; jelenleg „csak” hetvenöt párttag tartozik hozzájuk Az Álla­mi Biztosító, az OTP és több kisebb üzem kommu­nistái, nyugdíjasok háztar­tásbeliek, kisiparosok I rányi tásuk, összefogásuk, a hét pártcsoport munkájá­nak a segítése mellett 30 esztendeje tagja a helyi pártbizottságnak, s alakulá­sától a városi párt-végrehaj- tóbizottságnak. — Arra törekedett, hogy pártmegbizatasát eredmé­nyesen lássa el. Közvetlen emberi kapcsolataival, az emberekkel való törődésével tekintélyt, elismerést szer­zett az áltála irányított pártszervezetnek, a siófoki kommunistáknak — mondja róla Tóth Janos, a városi pártbizottság első titkára. Angyal Imre amióta párt­titkár — ismerve Siófok la­kóinak összetételét — arra törekedett, hogy erősítse a kommunisták sorait, minél több olyan embert nyerjen meg munkájukhoz. Több mint háromszáz kommunistát vettek föl az elmúlt három évtized alatt. Megtaláljuk öfcef a József At­tila munkásor- egységben, ott vannak a nép­frontban, a ta­nácstagok sarai­ban, és nagyon sokam töltenek be felelős gazdasági, társadalmi tiszt­séget Felesége szin­tén kommunista, évek óta pártve- zetöségi tag. Há­rom gyermeke közül Imre és András követte szüleit a pártba. Következetesen törekedett arra, hogy az alapszervezethez tartozó kommunisták őszin­te és emberi kapcsolatba kerüljenek- egymással. Angyal Imre elmúlt hat­vanéves, ez azonban nem létszák rajta. Most február­ban ment volna nyugdíjba, ám utódja csak szeptember­ben foglalhatja el beosztá­sát, s ő addig marad. Még egy nehéz nyár, rengeteg feladat vár rá, mikor egy - egv nyári napon 1500—2000 ügyfél keresi föl az OTP siófoki kirendeltségét. :— Mi lesz azután? ■— Húsz esztendeje nem volt arra időm a sok mun­ka miatt, hogy élvezzem a nyári Balatont, talán most majd nyílik erre is lehető­ség ... Van egy kis kertem, hatvan termő gyümölcsfám, .azok ápolása is rám vár... Sokat dolgozott OTF-ve­zetőként, párt ti tikárként, a községi, majd a városi párt- bizottság és a vb tagjaként és nyolc évig tanácstagként is Siófokért Angyal Imre. E fáradozásáért sok szép elis­merésben részesült. A pénz­ügy kiváló dolgozója; a Munka Érdemrend bronz fokozatát és a Pro Űrbe ki­tüntetést kapta meg koráb­ban, tavaly november 7-én pedig a Munka Érdemrend arany, fokozatát vette át. — A legszebb elismerés az a bizalom — mondotta —, amelyet párttitkári tiszt­ségemben az alapszervezet kommunistái részéről irán­tam nyilvánítottak. Ha hi­vatali tisztségemtől meg is válók.' pártmunkámtól nem szakadok el. Végzem addig, amíg munkámmal ezt a bi­zalmat kiérdemiem. Szalai László Az új szakítógéppel mérik a ládapánt szilárdságát. A minőség érdekében Nagy súlyt fektetnek a gyárból kikerülő termékek mi­nőségére, exportképességére a Kaposplast Kefe- és Műanyag­ipari Vállalatnál. Ennek érdekében fejlesztették, a vegyi és mechanikai laboratóriumot. Űj, nagy pontossággal működő gépeket is beszereztek. Minden kikerülő termék minőségét megvizsgálják. ....... A metlndex mérőkészülékkel az alapanyagok olvadáspontját határozzák meg. (Makai Károly felvételei) Szőlőtermesztési ankét a megyei könyvtárban Köztudott, hogy a szőlő- venyigét időszámítás után a római császárok légiói hoz­ták a Kárpát-medencébe. Oly sikeres volt e telepítés, hogy később már „átkos nö­vényként” emlegették, vagy éppen szemlélet szerint a legédesebb nektár termónö- vényónek dicsérték fel. A telepítő rómaiak hamar fe­ledésbe merültek, miután a középkorban egész Európa magyar gyógyszerként emle­gette a királyok borát, az egyedi ízű tokajit. Olaszország jelenleg is a Világ legnagyobb borterme­lője, bőven volt tehát Li- sicza István nak, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet tudományos munkatársának mondaniva­lója az összegyűlt somogyi hivatásos szőlőművelők és kíváncsiskodó kertbarátok számára ugyanis, ké,t hóna­pot töltött ebben a mediter­rán országban szőlészeti ta­nulmányúton. Az elmondot­takból kitűnt, hogy az olasz- országi művelési módok. — különösen az éghajlati és talajtani okok miatt — lé­nyegesen különböznek ha­zánkéitól. A nagy fajtavá­laszték ellenére az olasz szőlészek borvidékenként mindössze két-három fajtát termesztenek, amelyek tőkéi rendkívül nagyra nőinek, buja lombozatot hoznak, s míg ott éppen a szőlőfürt oerzselő naptól való óvása a probléma, addig a magyar viszonyok a fürtök napozta- tására serkentenek. A szőlő jelentős része az Alföldön, réti talajon, vízparton talál­ható, míg nemegyszer növé­nyi kultúrák elválasztására, valóságos élőso vény ként szolgál. Az olasz kormány azon fáradozik, hogy ezután már csak domb- és hegyvi­déken telepítsenek ültetvé­nyeket az ottani gazdák. A pécsi szőlőkutató dia­vetítéssel egybekötött elő­adása egyszerre volt olasz- országi útikép és az ottani új művelési módokról a szakembereknek is sokat mondó információ. A megjelentek tájékozód­hattak a szőlőművelés gya­korlati munkájában nélkü­lözhetetlen segédanyagok, a műanyag kötözők gyártásá­ról is, amelyről Falussy La­jos. a kefeipari vállalat fő- technológusa beszélt, a gyár által készített műanyag hu­zalokat is bemutatta. A rendezők — a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya, a MAE megyei szerve­zetének kertészeti szakosz­tálya és a megyei könyvtár — az ankéthoz szakkön yv- vásárt is kapcsoltak, hasz­nosan. B. J. SOMOGYI NÉPLAP Nyitott ajtónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom