Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
SOMOGYI TAJAK, EMBEREK A fehérre meszelt folyosó csendje szinte lábajjhegyre kényszeríti a kopogós cipővel erk*8Ő látogatót. Laboratóriumok és dolgozószobák nyílnak a folyosóról; nincs futkosó«, ajtócsapkodás, halk, de udvariasan határozott az. eligazító szó is, Lent a bejáratnál apró tabla' az útbaigazító: állathigiéniai tanszék, I—II. emelet. Később, Kovács Ferenc akadémikus hófehérre meszelt szobájában gondolatban azt is a tabla mellé . írom: oktató- és kutatóhely. — Interdiszciplináris tudományterület a miénk — magyarázza Kovács professzor. Ismeretanyaga összeköti az állattenyésztőket, az állatorvosokat, az ágazatvezetöket és a műszakiakat: a közös nyelvet jelenti szántukra. Az állategészségügy fogalma a modem állattenyésztésben jelentősen kibővült. Ebből következik, hogy a képzés is átfogja a teljes kórt az állati eredetű élelmiszerek termelésétől egészen a forgalmazásig, Az utóbbi évtizedekben üdvan tárgyak váltak az oktatás bázisterületeivé, amelyek korábban ivem voltak azok: az élelmiszer- Mgiema, a lakarmányozáslan, az áLlathigié- nía tartozik ezek közé. Az állategészségügy fogalma kibővült azzal is, hogy ma — a s-zakosíUiU árutermelés térhódításával — nem azt az állományt nevezzük egészségesnek, amelyik kliniKailag nem beteg, hanem azt, ‘amelyik az adott környezetben genetikai teljesítőképességének maximumát adja. Ebből a szemléletből következik, hogy az állategészségügyi munka ökonómiai jelentőség« megnőtt. Ma hazánkban nagyjából ugraeolyan genetikai teljesítőképességű az állomány, mint a'fejlett országokban; a termelésben azonban ezekből a képességekből. KW»1 kevesebb valósul meg. Az a szemlélet, amely egyik oldaton a gyógyítást, a másik oldalon pedig a tiltást ismeri csak, tarthatatlan, hiszen a kettő között van a megelőzés: maga az élet. Az állategészségügy munkájának középpontjába ezt kell állítani, hiszen csak így leivel megfelelő mennyiségű és jó minőségű terméket olcsón előállítani. Meggyőződésem, hogy az állattenyésztés nagy tartalékai nem a műszaki fejlesztés területen vannak, hanem a biológiában. Tagadhatatlan, hogy ezen a területen jelentős szemléletváltozás tanúi vagyunk: az ütem azonban türelmetlenségre ad okot. Közbevetem: kint a gyakorlatban még mindig csak a gyógyító állatorvos képe az uralkodó. S ebben jelentős szerepük van az állatorvosoknak is. Kovács akadémikus felemelt mutatóujjal folytatja: —• A fiatal állatorvosok szemlélete nem lebet ilyen: itt az Állatorvostudömanyi Egyetemen ugyanis mást tanultak, tapasztaltak. Előadást tartani szívesebben megyek akkor, ha tudom, hogy állattenyésztők ülnek a hallgatók között, mint akkor, ha csak állatorvosokkal találkozom. A mi tudományterületünk létrehozását azt tette szükségessé, hogy a nagyüzemi állattartás kialakulása után uem volt eleg a régi. «lassan - kus gyógyító munka, hiszen azok a tényezők, amelyek korábban egy vagy két a!lat megbetegedését okoztak csak, most szazak, ezrek, egy telep teljes állományának megbetegedését idézik elő. A prevencióval foglalkozó állatorvosi munka elengedhetetlen azért is, mert az intenzív állatfajok, hibridek megjelenésével genetikai képességeikkel arányosan kellett alakítani környezetüket, amelyben termelnek. A nagyobb teljesítőképességű állatok igényesek a környezettel szemben is. Ezért vizsgáljuk a környezetnek az állatok termelésére, a különféle betegségek kialakulására gyakorolt hatását. Statisztikai adat, hogy ma Magyar- országon az összes megbetegedések és elhullások nyolcvan százaléka kapcsolódik a tartási, takarmányozási és üzemeltetési | hibákhoz E betegségek oktana komplex. Se- lye János, a világhírű tudós mondta: „Módszeresen szét kell választani az összetettet, hogy megértsük.” Két évtizede — azóta, hogy a tanszékünket megalapították — ezt tesszük: laboratóriumunkban a betegségek nagyüzemben megtalálható tényezőinek egzakt vizsgálata folyik. Az egyetem bővítésének idején itt a földszinten olyan istállókat alakítottunk ki, amelyekben modellezni tudjuk a nagyüzemekben megtalálható valamennyi körülményt. így válik lehetővé, hogy minden tényező hatását külön vizsgáljuk. Ezeket a kutatásokat támogatja a Magva r Tudományos Akadémia is, eredményei pedig nemzetközileg is elismertek, hiszen alapját jelentik a nagyüzemi állattartás technológiai fejlesztésének, a tömegesen fellépő, nagy gazdasági kárt okozó betegségek megelőzésének. A különböző állatfajokon végzett energiaforgalmi vizsgálatok eredményeit a KGST- tagországokban biológia norma ti vaként használják. Kovács Ferenc akadémikus könyve — az Állathigiénia — több kiadást ért meg és ni- vódíjat kapott. Az agrártudományi egyetemeken is tankönyvként használjak és több ri.velvre fordították le. .Az igényesen berendezett szobában — ahol beszélgetünk — minden a célszerűségét szolgálja. Egy festmény es egy fénykép függ a falon. A festmény állatokat ábrázol, a fénykép a tanítómester, Mócsy János akadémikus portréja. Késő estébe nyúló töprengések, a kutatási eredményeket összegező viták színhelye ez a szoba. — Harmincnégy éve élek Pesten, azóta, hogy ide kerültem az egyetemre, de ma is azt mondom, ha Somogyba indulok: megyek haza. Szakterületemből és beosztásomból adódik, hogy intenzív a kapcsolatom a somogyi kutatókkal és oktatókkal, a mező- gazdasági főiskolával. Az egyetemnek és a megyei tanácsnak együttműködési szerződésen alapuló kapcsolata van, és szívesen vállalkozom a szakemberek továbbképzését szolgáló előadásokra. Szaktanácsadóként gyakran járok a kéfhelyi tsz-ben, a Kutasi Állami Gazdaságban, és szakmai kapcsolat • űz a Dél-somogyi, valamint a ' Balaton- nagybereki Állami Gazdasághoz. A szálak — mpst már látom — élszakithatatlanul kötnek szülőfalu inhoz, Somogyszentpálhoz. A megyén belül is meglehetősen elzárt közösség volt ez a falu, amikor én ott gyerekeskedtem A törvény évszázadokon keresetül szokásjog volt: ( az ember sorsa — úgy tartották akkor — a születése pillanatában eldől. Aki ott született, annak otthon kellett maradnia, s folytatnia apja mesterségét. Aki mást akart, nem a szokásjog szerint alakította életét, az a falu szemében eleve ..gyanús” volt. A szülők engem is a szokásjognak megfelelően neveltek, s gazdálkodónak szántak ... A gimnáziumot magánúton végeztem el. Sümegen érettségiztem. Onnan az út ide vezetett Édesapám halála után egyedül maradt az édesanyám a néhány holdon. Egyetemistakent is hazajártam kapálni, kaszálni, s arra készültem, hogy gyakorló állatorvos leszek. Életrajzából tudom: summa cum laude minősítessél kapott állat- orv osdok tori oklevelet és választási lehetőség: aspi- ran túrára megy megy a Szovjetunió, ba („Ezt édesanyám miatt nem mertem vállalni.”) vagy elfogadja Mócsy János professzor meghívását » belgyógyászati tanszékre. („Megtisztelő volt szamomra, hogy rám gondolt.”) A gyakorlati éle- tet kedvelő állatorvos itt fogott hozza a kutatómunkához úgy, hogy közben soha nem szakadt el a gyakorlattól. A fiatal ku- • tató esténként egyetemre járt: a bölcsészkaron nyelveket tanult Éppen húsz étve kapott megbízást az állathigiéniai tanszék megszervezesere egyetemi docensként. Két évre rá nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. Kutatási eredményeiből megírt doktori értkezését 1971-ben fogadták el. A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban levelező tagjává választotta; legutóbbi közgyűlésén pedig rendes taggá. Székfoglaló előadását decemberben tartotta: Az állathigiénia szerepe az állati eredetű élelmiszerek termelésében címmel. Az érdeklődés meglepően nagy volt: az Akadémia nagytermét megtöltötte a hallgatóság. A figyelem a tudósnak szólt, s a hosszú évekig tartó kutatómunkának. Ez a munka 1959-ben hozta meg az első eredményt: egy hatékony gyógyszert, amelyet a szarvas- marhák májmételykórjaríák gyógyítására használtak, s használnak ma is a fejlődő országokban. Erre a gyógyszerre egyébként szabadalmat kapott a feltaláló.\Nevéhez fűződik egy lát&zólag szigorúan csak a tudomány területére tartozó, valójában azonban jelentős gazdasági kihatású fogalom új megvilágítása. A szakirodalomban a felnevelés fogalmához a születés kapcsolódott Kovács professzor vizsgálatokkal bizonyította be: a méhen belüli élet a felnevelés egyik legfontosabb szakasza. Feltárta az összefüggéseket az anyakocák vemhes- ség alatti takarmányozása, valamint az újszülött malacok biológiai értéké, a malacnevelés eredménye és a hizlalás gazdaságossága között. , A kutató nem maradt meg a laboratóriumban; igazgató-, majd rektorhelyettes volt 1978-ig — pt éven át — az Állatorvosudományí Egyetem rektoraként a nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítésén, az egyetem é$ a gyakorlat kapcsolatának erősítésen dolgozott Érre az időszakra esett az egyetem fejlesztése, az uj létesítmények építésé itt A Hannoveri Állatorvosi Főiskola tiszteleti doktori címmel jutalmazta kapcsolatteremtő munkásságát. Tagja a nemzetközi al- láthígieniaí tarsa&agnak, valamint a KGST tartástechnológiái és higiémai munka- bizottságának. Vendégelőadóként, tanácsadóként bejárja a világot s kezdeme- .nyezője volt a Marek József- emlekérem alapításának. Az egyetemnek ma ez az egyetlen kitüntetése; azok kapja«, meg, akik a magyar állatorvostudomány fejlődéséért a legtöbbet tették, s azoknak a külföldieknek lehet adományozni, akik a szakmai kapcsolat építésen munkaikodnak. — Az a megtiszteltetés ért, hogy az egyetemi tanács döntése alapján rektorként én adhattam át a kitüntetést tanítómesteremnek, Matolcsy akadémikusnak. Keresem a választ arra a kérdésre, hogy miként bírja egy ember tartósan a nagy megterhelést. — Nincs ebben semmi különös. A kiegyensúlyozott családi környezet mindennek az előfeltétele. Én nagyon elégedett ember vagyok, mert nálunk úgy nőttek föl a gyerekek, hogy mindig azt láttak: a munka áll a középpontban. Azt vallom, hogy az igazán jó példa nevel munkában, magatartásban, szakmai képzésben, kapcsolatteremtésben. S nekem volt kitől tanulni. Az is alapvető, hogy kiváló munkatársaim vannak: segítségük nélkül nem győzném a feladatot. Akik idejönnek, azon is „megszállott” emberek: a gyakorlat évtizedek óta jobb pályaindulást, gyorsabban megszerezhető egzisztenciát kínál, mint a kutatói és oktatói pálya. A mi pályánk viszont kínálja a meglepetések és felfedezések izgalmát, hiszen a kutató napokig sem elhet a rutinból, pergőtűz veszi körül. — A kutatók azt szokták mondani: a hobbijuk a munkájuk. Kovács akadémikus felnevet. — Az én hobbim a kert. Nosztalgiát érzek a kert és a szőlőművelés .iránt. Otthon — Szentpálon — most építek pincét s telepítem újít a szőlőt. Ez az igazi kikapcsolódás. Hétvégén — ha fontos munka nem marasztal — menekülök, a varosból... III. fecrcza Imre Pergőtűzben
