Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

/ Hetenként egy bevásárlónap Módosítható a nyitvatartási idő k Egy éve annak-, hogy — áttérve az ötnapos munka­hétre — módosították az üz­letek nyitvatartási rendjét. Erre egyrészt azért volt szükség hogy a kereskedel­mi dolgozók is kivehessél! a heti két, szabad napot, más­részt hogy a szabad szom­bat révén módosuló vásárlá­si szokásokhoz alkalmaz­kodjanak. Tizenkét hónap tapaszta­latainak birtokában a keres­kedelem vezetői úgy látták, hogv az új nyitvatartási rend nagyjából bevált: vi­szonylag jól egyezteti össze a különböző érdekeket. En­nek ellenére miniszteri ren­delet jelent meg, amelynek lényege, hogy a vállalatok, a szövetkezetek a helyi taná­csokkal együtt módosíthat­nak a nyitás, illetve a zárás időpontján, ha a település, a környék áruellátása szem­pontjából szükségesnek lát­ják. A városokban például az iparcikkáruházak szom­batonként általában reggel ÍS-kor nyitnak, helyenként ez indokolatlan, mivel kevés a korán kelő vásárló. Másfe­lől viszont hétfőn meglehe­tősen sok kisebb élelmiszer- üzlet van zárva, s ez oly­kor gondot okoz a háziasz- saonyoknak. Országszerte azt tapasztalták, hogy a Tüzép-telepeken szombaton­ként csekély a forgalom; le­hetséges, hogy az építkezők a szabad napot nem vásár­lással, hanem építéssel töl­tik, s ebből arra következ­tetnek, hogy a telepek egy részé szombaton zárva tart­ható. Mindennek eldöntését nem szabályozták központilag, hanem — számítva a ke­reskedelmi szervek és a ta­nácsok ítélőképésségere — rájuk bízták, hogy alkalmaz­kodjanak a helyi igények­hez, sajátosságokhoz. A Bel­kereskedelmi Minisztérium csupán néhány tekintetben írja elő a nyitvatartással kapcsolatos teendőket. Pél­dául azt, hogy továbbra is - legyen heti eg}' bevásárló­nap, amikor a nagyobb iparcikküzletek. áruházak késő estig fogadják a vá­sárlókat. Abba azonban mar nem szól bele, hogy melyik településen a hét melyik napját jelölik ki erre a cél­ra. A nyitvatartási idő meg­határozása egyébként ké­nyesebb feladat, mint ahogy az ember vélné. Arról van sző ugyanis, hogy a keres­kedelem lehetőleg mindig álljon a vevők rendelkezésé­re, amikor erre igény van. Másrészt azonban a keres­kedelmi dolgozóknak is jár a heti két szabad nap, s ezt a vállalatok, a szövetkezetek — munkaerő hiányában — csak nehezen tudjak kiadni. Emiatt nem lehet mindig mindenütt igény szerint nyit­va tartani a boltokat, pedig hosszabb nyitvatartási indo­kolna a gazdasagossag is: a kereskedelem állóeszközeit ésszerű volna minél jobban kihasználni. Ezt diktálná a vállalatok nyeresegerdekelt- sege, ám — sajnos — mást kíván a törvényes munka­idő betartása, a túlórázás el­kerülése. Az említett miniszteri ren­delet nyomán —- amely ja­nuár 2-től tette lehetővé a nyitvatartási idő módosítá­sát — bizonyára több válla­lat és szövetkezet végrehajt kisebb-nagyobb korrekciót. Az üzletek, az áruházak, a változásról lő nappal koráb­ban kötelesek a vásárlókö­zösséget tájékoztatni a szo­kott módon: úgy, hogy a be­járatnál feltüntetik az eset­leges új nyitvatartási rendet, és azt is, hogy az mikortól lep eletbe. G. Zs. | Udvariasan, figyelmesen A csomópont kommunistái A vasút rangjáért, tekintélyéért Nem könnyű ma a vasút­nál dolgozni. A tavalyi me­netdíjváltozások, emelkedé­sek, s a január 1-töl meg­szüntetett kedvezmények miatt jelentősen csökkent az utasok száma. — Főként azok gondolják meg az utazást, akik eddig rendszeresen bejártak a kör­nyező falvakból a kaposvári piacra vagy a kedvezményes utazási lehetőséget kihasz­nálva a Balatonhoz. Megfonlo'tan, felelősség ^el Horváth Gyula, a forga­lom I. pártalapszervezetenek titkára, vezető oktató, 33 éve vasutas, Héjjas Karoly en­nek a pártvezetöeégnek a tagja, megbízott állomásíő- nök, üzemiönök-helyettes 33 éve. Molnár Pál,, a kaposvá­ri MÁV üzemi pártbizottság titkára pedig 30 éve szolgál a vasúton. Felelősséget érez­nek azért, hogy visszaállít­sák a vasút rangját, erősít­sék tekintélyét. — Kommunistáink, 1200 dolgozóink bizakodik. Minden aiapszervezet beszámoló taggyűlésén több mint tíz felszólaló^ volt. Elsősorban nem a gondokat, panaszokat sorolták, hanem azt, hogy mit kell valamennyiünknek tenni. Takács József főbi­zalmi a pártonkívüliek véle­ményét tolmácsolva mondta el: meglesznek mindent az utasok megnyeréséért, meg­növekedett igényeik kielégí­téséért. A forgalom I. pártszerve­zethez 12 kommunista tar­tozik. A''forgalom irányítá­sában, végrehajtásában, il­letve annak biztosításában dolgoznak valamennyien. — Legfontosabb pártmeg­bízatásuk az utazás kultu­rált feltételeinek a biztosí­tása, a menetidő, az induiás és érkezés pontos betartása. A személyszállító kocsik tisztaságát, a fűtést, a vilá­gítást állandóan ellenőriz­zük, s a tapasztalatokról ve­zetőségi ülésen, taggyűlésen rendszeresen beszámolunk — mondja Horváth Gyula. Tavaly az állomáson 32,3 millió forint értékű jegyet adtak el, annyit, mint az előző évben. Az utasok szá­ma azonban 20 százalékkal csökkent. Horváth Gyula párttitkár — nem lenne kötelessége —, még ügyeleti szolgálatot is vállal azért, hogy ellenőriz­hesse a munkát, s a hibák kijavításában segíthessen. Javuló az együttműködés A teherszállítási tervüket tavaly 107,5 százalékra tel­jesítették; 653 ezer tonna árut szállítottak el. Sikerült jó együttműködést kialakí­tani a nagyobb gazdaságok­kal. Ezt körültekintő mun­kával érték el. Az export­szállítmányokhoz olyan vas­úti kocsikat biztosítottak, amelyek megfelelnek a kül­földi partnerek igényeinek is. Jó példa az erdészettel kialakult kapcsolat: kará­csony előtt az esti órákban 55 vagont biztosítottak ré­szükre, s 24 óra múlva már fával megrakva továbbíthat­ták őket. Az együttműködés­ben, a teherszállító kocsik kihasználásában azonban van még javítanivaló. Erre figyelmeztet, hogy tavaly a fék,bér összege az előző évi­nek 111 százaléka volt, es elérte az 5,6 millió, forintot! A balesetek megelőzése, az emberei^ védelme érdeké­ben a szerelvények összeál­lításánál bevezették az áll­va kapcsolást. Főleg télen veszélyesek a csúszós sínek: sok súlyos, halálos végű bal­eset történt korábban a vas­útnál a mozgó kocsik szét-, illetve összekapcsolásakor. Az új rendszert sokan vo­nakodva fogadták, mert egy szerelvény összeállítása hosszabb ideig tart. Tava" elkezdődött Kaposvár—Dom­bóvár között az Integra-do- minó automata forgalomirá­nyító berendezés telepítése. Egy része karácsony előtt elkészült. Az idén folytató­dik a munka. Elkészülte után kevesebb emberre lesz szükség, gyorsabbá, bizton­ságosabbá válik a forgalom. — Kevés a motorvonat- vezető, a vonatíékező, a ko­csilakatos, a jegyvizsgáló, s néhány más fontos terüle­ten sincs elég szakember. Nagy a leterheltség, sok a túlóra. Ennek megszünteté­sére hamarosan lehetőség lesz, másodállást, illetve szerződéses foglalkozást vál­lalhatnak egy-egy területen dolgozóink. Erősítik a pártszervezeteket Molnár Pál, az üzemi pártbizottság titkára mond­ja: — Sok minden foglalkoz­tatja pártbizottságunkat, pártszervezeteinket. A párt­építést, soraink , erősítését éppen a megváltozott körül­mények miatt nagyon lénye­gesnek tartjuk. Tavaly hu­szonegy, többségében fiatal fizikai dolgozóval erősítettük alapszervezeteinket. E mun­kát folytatjuk, s erősítjük azt a szemléletet, amely azt tartja, hogy mindent meg kell tennünk az utasok jog­gal megnövekedett igényei­nek kielégítéséért. Erre csak az olyan emberek képesek, akik szívvel-lélekkel vas­utasnak tartják magukat. Sz. L. Ha lett volna étlap a négytagú társaság tagjainak a kezében, egészen bizonyo:. hogy kiejtik, annyira meg­lepődtek, amikor a fiatal felszolgálálány „visszakér­dezett”. Jó lesz a cigánype­csenye a papanak is?! A négy kolléga tétován nézett egymásra, mire rájöttek, hogy a kicsit ráncos arcú, ősz társuk rendelését nem értette meg a pincérnő, s most őt titulálja papának. Belementek a „játékba", s vidáman helyeseltek, hogy a „papának” jó lesz az, amit ők esznek. Sajnos, nem egyedi eset­ről van szó, eléggé általános udvariatlanság az, amely a megszólítás bizonytalansá­gával kezdődik. A fogyasz­tók városi tanácsa kérdőíve­ket oszlott ki Kaposváron a lakosoknak. A kérdésekre érdekes válaszokat kaptak. Általában javulónak tartják a kiszolgálást az üzletekben, ez azonban nem minden boltra, nem mindegyik ki­szolgálóra vonatkozik. Kü­lönösen tiltakoztak az úgy­nevezett bizalmaskodó meg­szólítás ellen. Véleményük szerint nem a kedvesség, in­kább a Lenézés érződik ki az olyan szövegekből, mint a ,,Na, kedvesem", „Drága mamikúm", „Mit kér, papa". Az előzékenység, az udva­riasság mércéje az is, hogy miként szólítják meg az em­bert a boltban. S ha csak ezzel lenne baj! A fölmérés szerint a nyugdíjasok kelle­metlen perceket élnek át, amikor öt deka felvágottat, olcsóbb húst kérnek. Szinte kinézik őket a boltiól. Már­pedig minden hivatalos meg­nyilatkozás kiáll mellettük, felhívja a kereskedők fi­gyelmét az olcsóbb cikkek tartásara, a vásárlók meg­különböztetés nélküli udva­rias kiszolgálására. , kommentárunk {/lég nehezebbv helyzetbe kerül az, aki esetleg szól a téves számlázás miatt, meg­említi. hogy a kosarak ra­gadnak a kosztól, hetek óta nem láttak meleg vizet és tisztítószert. A régi, gyakorlott kereske­dőkre sokkal kevesebb a panasz, elsősorban a szak­mai most tanuló vagy nem­régiben végzett fiatalokat marasztalják el. Ez sem igaz teljesen így, hiszen mind. az egyik, mind a másik réteg megállja a helyét, máskor pedig hibát hibára halmoz. A kiválasztás mégsem min­dig szerencsés, erről egy so­kat tapasztalt nyugdíjas el­adótól hallottam meghök­kentő példákat. • Visszahívták néhány hétre a hajdani üzletbe kisegítő­ként, x meglepődve tapasz­talta, hogy az egyik új kis­lány nem köszön a vásárlók­nak, nem megy oda hozzá­juk. Természetesen rögtön szóvá tette ezt, a kislány azonban nagy lelki nyuga­lommal közölte, hogy ö bi­zony nem szokott köszönni, odamenni, pedig minek, ami­kor ez önkiszolgáló üzlet. A hosszas unszolásra végül mégis megszólította az egyik tétova vevőt, akinek elég morcosán annyit mondott: „Mit akar!?” Ezt a kislányt történetesen eltanácsolták a szakmából, de vajon min­denhol ilyen szigorúak-e, amikor olyan nehéz az után­pótlás? A Szakszervezetek Megyei Tamácsának legutóbbi ülé­sén szintén megerősítették, hogy a lakosság joggal vár­ja el a figyelmes, az udva­rias kiszolgálást. S ebbe ter- méézetesen már a megszólí­tás is beletartozik. L. G. Több mint kétmillió tasok Előkészületek a tavaszi vetőmageliátásra Alkalmi munkát is szerveznek Működik a munkaerő-szolgálati iroda Segítséget ad az állást keresőknek Három megye — Baranya, Somogy, Tolna — nagyüze­meinél! és kistermelőinek el­látásáról gondoskodik a Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja. Somogybán két- százkilencvenkilenc boltban és áruházban teremtették meg a szakszerű vetőmag­árusítás feltételeit, a területi központtal kötött szerződés alapján. Így a termelők me- gyeszerte lakóhelyükön vagy ahhoz közel szerezhetik be a szükséges magvakat. Az összesített igények sze­rint megyénk kistermelői ketmillió-százezer egység- csomag tavaszi vetőmagot várnak a központtól. Már a múlt év végén megkezdték a vetőmag kiszállítását, s az igényelt mennyiségnek több mint a fele a boltokban van. A korábbiakhoz képest ja­vult megyénkben az árusító­helyek rendeléseinek terv- szerűsége; körültekintőbben, pontosabban mérik föl a vá­sárlók igényeit. Fontos ez a kistermelők szempontjából, mert zavartalanabb az ellá­tás, a termelési céljaiknak megfelelő fajtákhoz jutnak, s nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy évről év­re kevesebb lejárt szavatos­ságú magot kell megsemmi­síteni. Új vonás, hogy a dombó­vári vállalat az idén már két évre szavatolt konyhakerti és gazdasági vetőmagcsoma­gokat szállít a megrendelők­nek — ezzel is az ellátás folyamatosságát szolgálja. A háztáji és a kertbarátmozga­lom virágzását, további szé­lesedését jelzi, hogy nőttek a lakosság igényei a zöldség­félék vetőmagvai iránt. Január első munkanapján kezdte meg működését Ka­posváron a Virág utca 32- ben a megyei munkaerő­szolgálati iroda. A megyei tanács VB az Állami Terv­bizottság iránymutatása alapján hozta létre ezt a szolgáltató szervezetet. Ba­logh László munkaügyi osz­tályvezetőt kértük meg arra, hogy ismertesse az iroda te­vékenységét. — A munkaerő-szolgálat alapvető feladata a somogyi munkavállalók és munka­adók igényeinek, szándékai­nak egyeztetése. Ingyenes szolgáltatást ad az iroda a munkát keresőknek és a munkást kereső közületek- nek. Kapcsolatot tart a fog­lalkoztatókkal, a járási hi­vatalokkal és a helyi taná­csokkal. Nyilvántartást vezet BŐVÍtík ÜZCniCt a nagyatádit cérnagyárban. 36 millió forintért készárurak. tárt építenek. A raktáruk eddig a ccrnázó üzemcsarnokában volt az igénylőkről és a lehető­ségekről. Magyarán: munka­közvetítőként funkcionál. Se­gítenie kell a pályakezdő­ket, a pályakorrekcióra vál­lalkozókat. a munkahelyük­ről valamilyen ok miatt tá­vozni akarókat. Kiemelt fel­adat a megváltozott munka­képességű emberek segítése is. — A fölgyorsult munka­erőáramlás, a nagy átszerve­zések idejen különösen ne­héz feladatra vállalkozik az új szervezet, — Ez igaz. De alapelv, hogy senkit sem szabad ri­deg hivatali módszerekkel elküldeni: „Most nincs hely. A bizonytalanko­dókat segíteni kell. Ezért beszéltem többek között pá­lyakorrekcióról. Iskolába já­rók. illetve végzett szak­munkások, értelmiségiek is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kiderül: „rossz lóra tettek”. Az ilyen gondok föltárása, az átképzés, a to­vábbképzés lehetőségeinek megteremtése is az. iroda fel­adata lesz.' — Nemcsak állandó mun­ka iránt van ma igény, a régebbi és újabb vállalko­zási formákra gondoltak-e? — Idényfoglalkoztatást és alkalmi munkavállalást is szerveznek majd. Lehetősé­geket keresnek a munkaidő utáni elfoglaltsághoz, lehet az akár hétvégi rakodás, akár humán szolgáltatás. Volna például igény öreg emberek, egyedülállók házi ápolására, otthonának rend­ben tartsárp, fölolvasásra, ebédkihordásra és hasonlók­ra. A diákok szünidei fog­lalkoztatásának megszerve­zésében is nagy szerep jut majd az új szervezetnek. — Milyen egyéb szolgálta­tásokat nyújt az iroda? — Munkajogi tanácsadás is szerepel a kínálatban. Nem közvetlen szolgáltatás ugyan, de közvetve mégis segít ebben, hogy a szomszé­dos megyék hasonló szerve­zeteivel tartják a kapcsola­tot. Ez főleg a megyehatáro­kon levő települések foglal­koztatási gondjain enyhít­het, de kiterjedhet a munka­erőképzés koordinálására is. — Igen rövid ideje dol­gozik a szervezet, milyenek e néhány nap első benyomá­sai? — Harminc érdeklődő volt eddig az irodában. Huszon­kilencnek sikerült munkát találni, nyugdíjasoknak, gyesen levőknek, munka­hely-változtatásra vállalko­zóknak. . . Egyetlen nyugdí­jas igényét nem sikerült rög­tön kielégíteni. A munka­adók — vállalatok, intézmé­nyek szívesen fogadták az iroda megbízottait, a fölmé­rést végzőket, mindenütt készségesen adtak tájékoztá- tást, segítséget. Remélhető­leg hamarosan beindul a „nagyüzem”, és a szolgálat minden téren hatékonyan dolgozhat majd. L. P. Kisgépek az állami gazdaságokból Nagyüzemi és háztáji me­zőgazdasági termelésben egy­aránt alkalmazható kisgépek gyártását kezdte meg a Szol­noki Állami Gazdaság. Gyártmányskáláján olyan speciális kisgépek szerepel­nek, amelyek eddig a hiány­listán sorakoztak. Kifejlesz­tették — és sorozatban gyártják — egyebek között a hígtrágyaszivattyút; 'ebből évente két-háromszáz dara­bot készítenek. Másik újdon­ságuk a hígtrágyaöntöző be­rendezés. A gazdaság szak­emberei most munkálkodnak az utóbbi eszköz háztáji vál­tozatának előállításán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom