Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
1 Nyetvtanutáa ós turizmus Természetjáró eszperantista „Tisztelettel értesítem, hogy az elmúlt évben isimét kaposvári eszperantista nyerte a Turista Világszövetség; Monda Turismo — Esperanto födiját.” A levelet a megyei Eszperantó Bizottság elnöke irta alá. Vukov Pétert, a nyertest, a kaposvári kórházban kerestem meg, ahol beruházóként dolgozik. — Bármennyire közhelynek is hat, ilyenkor nem lehet mással kezdeni, mint, hogy nagyon boldoggá tett a fődíj, amely a Benelux államokba való utazasshl is jár. Alig több mint két esztendeje vagyok eszperantista, de úgy érzem, örökre eljegyeztem magam a mozgalommal, amelyhez a természetjáráson keresztül vezetett az út. Régi bakancsos természetjáró, mj több. barlangász vagyok. Iskolás éveimben — amelyeket Budapesten töltöttem —, szinte minden hétvégén „csavarogtunk” a barátaimmal. Bejártam az ország csaknem valamennyi nevezetes löld alatti üregét. Kaposvárra kerülve egyre ritkábban tudtam legkedvesebb hobbimnak, a barlangászainak hódolni. Bár ma Ss tagja vagyok a társulatnak. de működésem elsősorban elméleti jellegű. Nemsokára megjelenik az a füzetem, amely két nyelven — eszperantóul és magyarul — részletes leírást közöl az ország nevezetes és a nagyközönség számára is látogatha- '1 tó barlangjairól. — Ügy tudom, országos hírű barlangászat! szak- könyvtára van, amelyben számos ritkaság is megtalálható. — Valóban. És tovább Igyekszem gyarapítani, hiszen rengeteg hasznos ismeret szerezhető belőlük. — A turisztika révén került kapcsolatba az eszperantista mozgalommal is. Főtitkára a megyei természetjáró szövetségnek, ahol ugyancsak sokat tesz az eszperantó nyelv terjesztéséért Miért tartja mindezt fontosnak? — Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az utazók szama, ugyanakkor elkeserítő statisztikákat hallunk arról, hogy az ország lakosságának milyen kis százaléka beszel valamilyen idegen nyelvet. Szakmájukban elismert, kiváló humán műveltségű emberek mutogatnak a külföldi városok áruházaiban, s képtelenek kapcsolatot teremteni. Márpedig all ltom, hogy csak úgy lehet megismerni egy ország életét alaposabban, hogyha az ember beszélget, eszmét cserél. Az eszperantó felépítésénél, sokszínű szókincsénél fogva alkalmas arra, hogy jó alapnyelv legyen. Aki az A Fővárosi Tanács dolgozóinak üdülője,- Siófok, Aranypart, éves munkahelyre felvételre keres szakképzett konyhavezetőt, szakképzett szakácsokat, szobalányokat Munkásszálláson elhelyezés lehetséges. Jelentkezés személyesen az üdülő vezetőjénél 1983. január 20-től. (62988) eszperantót beszéli. — amelyet egyébként egyszerű megtanulni — könnyen közelebb kerül számos más nyelvhez is. — Ügy tudom, önnél pont fordított volt a helyzet, hiszen jól beszélt németül, oroszul, s nem jött zavarba, ha egy beszélgetés során valaki franciául, vagy olaszul szólalt meg. — Igen, és ez nagyon meggy arai tattá a tanulást. Emlékszem, januárban kezdtem az eszperantót, s annak az évnek a nyarán szlovákiai eszperantista találkozón már előadást tartottam több mint száz hallgató előtt. Ha mindez nem is nevezhető átlagosnak, azt mondhatom, hogy az. eszperantót az is elsajátíthatja egy év alatt, aki különösebb nyelvi előképzettséggel nem rendelkezik. — Milyen jellegű művel érdemelte ki a különdíjat a pályázaton? — Írásomban azzal foglalkoztam: hogyan szélesítjük az eszperantisták táborát a megyében, miként szerettetjük meg a nyelvet a fiatalokkal. Utaltam Somogy sajátos helyzetére, arra, hogy a megye munkásságának,' fiatalságának egy jelentős része még ma is kétlaki életmódot folytat, városban dolgozik és falun lakik, ami megnehezíti nagyobb tömegek bevonását mind a természetjáró, mind az eszperantista mozgalomba. Ennek ellenére több helyen sikeresen működnek nyelvtanfolyamaink. Országos viszonylatban is jelentős, hogy a Hetes í Általános Iskolában fakultatív módon sikerült bevezetni az eszperantó nyelv oktatását. Nagy visszhangra találtak az évente rendszeresen megrendezésre kerülő ifjúsági eszperantista találkozók, amelyekre több országból is érkeznek fiatalok. Mindezzel azt szeretném mondani, hogy pusztán akarattal, lelkesedéssé! az állóvizet is meg lehet mozgatni. S még egy: a változtatás nem feltétlenül pénz kérdése. A mai átlagos utazási költségekhez viszonyítva nevetségesen alacsony összegekért indítunk túrákat Csehszlovákiába, Bulgáriába, s más szomszédos országokba. Nem véletlen, hogy nem tudok elszakadni, még a beszélgetés során sem a turizmustól, hiszen meggyőződésem, hogy az ifjúságot elsősorban az élményt adó kirándulásokkal lehet ösztönözni a nyelvtanulásra, ahol a megszerzett tudását kamatoztatni is tudja. — Milyen fontosabb feladatok várnak a megye esz- perantistáira ebben az évben? — Tavasszal ismét megszervezzük a nemzetközi ifjúsági találkozót, amely egy többnapos eseménysorozat lesz. Kirándulásokkal, vetélkedőkkel, sportrendezvényekkel, zenével, tánccal tesszük színessé ‘ a programot. Az idei esztendő legkiemelkedőbb eszperantista eseményére Budapesten, s több vidéki nagyvárosiban július 30-a és augusztus 6-a között kerül sor, ahol plenáris és szekcióüléseken találkozónak a világ eszperan- tistái. Ezen a jelentős eseményen mi somogyiak is képviseltetjük magunkat, sót részt vállalunk a rendezésből is. Körtési Zsolt A változatos szépségű zalai tájakon a megyeszékhely él a Balaton között északról délre futó dombsorok: között, az egyik lapá- lyos völgyben fekszik egy fialu, amelynek neve kö- zépkoriasan cseng: Bűcsú- szentlászló. A név önmagáért beszél: a nagy Arpéd- háffl király tiszteletére szentelt helybéli templom búcsúira távolabbi falvakból is idezarándokoltak hajdan. Ma is Jól megközelíthető, két fő közutat összekötő útra felfűzött falu. Mehetünk az új 76-oe úton a balatonszentgyörgyi elágazástól Zalaegerszeg felé vagy ugyanoda Keszthely felől a régi 75-ös úton — e kettőt kapcsolja össze a Rúcsú- szentlászlón átvezető út A tailu közepén elágazás található: kelet felé — a közeli Nemessándorházára — indul ki bekötő út Az elágazásnál kiszelesed ő térség, amelynek még ma is sajátos jelleget ad néhány régi ház A térségnek, név- szerint az Arany Janó* utca torkolatának északi részén egy (oldott, itt-ott átépített, végevei az ucára néző héz szép parasztbarokk homlokzata emelkedik. S az utca torkolattal szemben egy még régebbL, vaskos alapú, pinoés, támfalas erősítésű L alakú épület néz a Nemes - 8ándorháza felé vezető útra s az út mellett, a vasúton túl hatalmasan i magasló Szent I^asalo-tempiomaa Oda néz a ház, ahova érdeke és szerepe megépítésétől kapcsolhatta. A XVIII. században épült ház ugyanis vendégfogadó volt Rövi- debb szárában ma is vendéglő van. Milyen forgalom lehetett itt régi búcsúkon, mikor a térségben szekerek tömörültek, tarka viseletbe öltözött népek forogtak! De menjünk oda, ahova a búcsúsok útja vezetett! A Szent Lászlónak szentéit templom legrégibb része a XIII. században épült a mocsara* táj egy kiemelkedésén. Ez a régebbi rész ma — a templom szentélye mögött van! Ogy növelték meg a hajdani, jellegzetes középkori egyházat, hogy ahhoz nagy barokk templomot építettek a török harcok után. a XVII. század végén a faluba települt ferences barátok. S most az oltár mögötti részen lehet átjárni a kápolnává lett régi templomba. A barokk templomhoz még a XVIII. század első felében ugyancsak barokk stílusú emeletes rendhaz is épült — (ma szociális otthon). Szép, egységes a homlokzati képük nyugat felőli nézve. Érdekes tömböt alkotnak hátulról a régi templom felől nézve. Lépcsősen tör magasba az épülettömb, a szentély végén kis huszártorony emelkedik, míg a fő torony távolabb a homlokzatnál a templom és a rendház csatlakozásában magaslik. Ha tovább sétálunk a „emessám- dorházai úton, még egy kis temp- lomocskát látunk. Túl a patakon, jobb felöl kis domb körül gondozott kálvária. Közepén, a dombocskán a kis kápolna — a XVIII. század második felében emelték. Szép kovácsoltvas barokk. kapuja van. S mögötte a völgy lapálya a déli messzeségbe vesz, míg keletre a láthatárt a jól belátható dombsor zárja le. Egységes zárt kis világ rajzolódik ki, ameflyben a gzentlászlői barátok s még régebben a középkori falunépe leélték egész életüket. Számukra e dombok határolták a világot. N. F Gyógyító barlangok Régiségek között Gyűlmek-sokasodnak a régiségek ebben a gyönyörűéi» berendezett kutasi házban. Pedig a „forrás” majdnem kiapadt mar. A .házak, amelyeknek padlásai kincset érő tárgyakat — köcsögöket, korsójcat, rokkákat, lapic- kákat és más, szú rágta, portól srürke, egykori használati kellékeket rejtegettek —, eLtünmek a faluból... . — Jaj, ne dobja már azt a korsót a fundamentumba, inkább adja nekem! — így kérte az egyik asszonyt Bók Lászlóné, s így mentette meg mostani gyűjteményébe. A többit maguktól hoe- ták-a falubeliek vagy ő kutatta föl. Tudják, hogy ez a szenvedélye. S különösen mióta megözvegyült. Ahogy kezébe vesz egy-egy múlt századi munkaeszközt, látszik rajta, mennyire megbecsüli. Minden darabról mindent tud, mert attól, akitől kapta, megtudakolta, mire használták auraiak idején. Itt van például két ránézésre igencsak hasonló fémitál lábakkal, nyéllel. Csak az egyiket vették elő főzéskor, vízmelegítéshez, a másik az ólomöntésnél tett jó szolgálatot... Amikor Bó(k Lászlónéhoz bekopogtunk, épp egyik barátnőjétől búcsúzott. Forgalmas hely lelt háza: jártak itt újságírók, régészek, a múzeum - munkatársai, rádiósok. És iskolás gyermekek is itt ismerkednek déd- meg ükanyáik egykori munkaeszközeivel. A szobában korsó, a köcsög lakkrétegtől csillog. — Lesúroltam, lelakkoztam ezeket, mert nyomasztó volt az agyag szaga abban a helyiségben, ahol legtöbbet tartózkodom. De ugyanezekből a tárgyakból egy vagy több példány szintén a birtokomban van, s azokat eredeti állapotukban őrzöm. Története van a kepnek. amelyet az egyik asszony a szőlőhegyből a fején hozott; a borotvatartónak, amit a gyerek tolltartó gyanánt használt... Szakadatlanul folyik az értékmentés, gyűlnek az erdekes tárgyak. H F. Az országjáró turisták nagy bánatára mind kevesebbet hallani a tapolcai tavasbarlangról, amelyben egykor hangulatos csónaktúrák részvevőiként gyönyörködhettünk a föld alatti kővilágban. Azok viszont, akik légzőszervi betegségekben szenvednek, annál többet emlegetik Tapolcát, ahol a tavasbarlangtól néhány száz méternyire egy másik föld alatti üreg is tátong, s ebben tartózkodva szinte egyszeriben elmúlnak az asztmás rohamok és megszűnik a szamár-köhögés. A gyógyulás oka tulajdonképpen nagyon egyszerű: abban a kórház alatti barlangcsopor- tozatban rendkívüli tiszta a levegő, a relatív páratartalom igen magas, * hiányzik onnan mindaz a szenny, amely piszkitja pusztítja a földfelszíni világot Eleink nyilván már régóta tapasztalhatták, < hogy bizonyos barlangokba bújva szinte meg fiatalodnak, légzésük könnyebbé válik, nehezen mozgó tagjaik Ismét úgy forognak, mint amikor még kamaszként futkároz- tak. Arra viszont, hogy voltaképpen mi okozza ezt az általános megkönnyebbülést ismereteink szerint csak a múlt század mákodik felében kezdtek keresni a tudományos választ. Mégpedig az itáliai Monsummanó- ban, ahol ma Európa legismertebb és legnépszerűbb klimatikus gyógyhelyeként fogadja ezerszám érkező vendégeit a La Grotta Gius- ti nevű barlang. Nos, ezt a hegymélyi birodalmat 1848-ban kóíejtes során fedezték fel. Akik elsőként tettek be oda a lábukat. azok egyrészt a gyönyörűnél gyönyörűbb cseppkövek láttán álmélkodtak, másrészt meg azt tapasztalták, hogy a benti hőmérséklet igen ■ magas: majdnem 40 fok a Celsius-skálán. Ék nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz sem, hogy kiderüljön: a La Grotta Giustiban elhagyja a testet a csúz, kiszökik belőle a podagra. Mondani sem kell, hogy a „monsummanói csodá”-nak hamarosan híre ment, es nem kisebb világhirességek zarándokoltak el oda, mint az olaszok legendás szabad- saghőse, Garibaldi, a muzsi- kusfejedelem Verdi, s nem sokkal utánuk a mi Kossuth Lajosunk, aki turini, azazhogy torinói remeteségéből rándult át orvosi tanacsra megizléUu a páradús levegőt. De adjuk is át a szót neki, és idézzük egy 1871-ben Mednyászky Sándorhoz írott levelét, amelyben egyebek között így festi le a néki oly kedvesse lett helyet. „Felölt az ember az illem kedvéért egy hosszú asz- szonyinget, papucsot húz a lábára és bemegyen a stea- rin-gyertyákkal kivilágított barlangba ., „ mulatja magát a szebbnél-szebb stalac- títok és stalagmitok bámulásával, s mintegy tízpercnyi ülés után elkezd az ember Izzadni.” „Fogalmam sem volt ily tenger izzadás lehetőségéről, de. teljességgel nem kellemetlen, mert nincs hőséggel, vériódulással ösz- saekötve. . „ az ember Igen jól érzi magát.” „-...abban a szép G-rottában az én csúzám tökéletesen el lett seperve .. És Kossuth nem lett volna Kossuth, ha a gyógyhatás okát is el nem kezdi keresni: „ ... forduljanak a phy- sicához. ..” — javasolta, mert ott „ .. .vulcanicus erők vannak még aetivitásban...” A szakemberek valóban a fizika eszközeivel derítették ki aztán, hogy a monsunv- manói barlang azért kony- nyíti meg mind a mozgást, mind a légzést, mert igien magas ott a relatív páratartalom, nagy a levegő radon- tartailma, erős a negatív ionizáció — mindez pedig számos testi kínra hat áldásosán. Am aki Európa 'közelebbi tájain akar gyógyüregekre bukkanni, az viszonylag nem távol, az erdélyi Tarján is megtapasztalhatja, miképpen élénkítenek bizonyos gázok és gőzök. Az említett hely már a XVIII. száziad végén a köszvénye- sek, fejfájósok, sőt a szembetegek „székelyföldi Mekkája” volt, mégpedig azért, mert ott a szénsavval kevert kénhidrogén a barlang falait szublimált kénnel borítja. és a gőzfürdőben a „kórosok” meggyógyulnak. Ismereteink szerint a torjai büdösbarlang máig sem vált hivatalos gyógyító központtá, míg a szintén erdélyi Parajdon, a helybeli sóbánya majd 200 méteres mélységében igen jó eredménnyel kezelik a légzőszervi betegeket. Van tehát bőven példa arra. hogy sok-sok rászoruló javára lehet hasznosítani azt a „semmit”, amely bizonyos föld alatti üregeket kitölt, és amelynek tanulmányozását immár jó ideje egy külön szerv, a Nemzetközi BarLangterápiai Bizottság végzi. E bizottság egyébként a tapolcai kúrák sikerére is felfigyelt, s ennek igazán örülh,etünk. A. L. Búcsúszentlászló 1
