Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
TÜL A FÉLIDŐN A tartós gond megszüntetósénok útja A r. új év összegezésre késztet. Ha megyénk agrár- gazdaságának múlt évi legfontosabb jellemzőit tekintjük át, feltétlenül az elsők közé tartozik, hogy folytatódott az alacsony hatékonyságú termelőszövetkezetek, felülvizsgálata, komplex intézkedések születtek gazdálkodásuk hosszú távú megszilárdítása érdekében. Erről a munkáról, a tapasztalatokról Tóth Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével beszélgettünk, — Mi a háttere annak, hogy megyénkben kiemelt jelentőségű gazdasági és társadalompolitikai kérdés az e körbe tartozó nagyüzemek helyzetének rendezése? — Az országos, gond Somogybán hatványozottan jelentkezik — mondta Tóth Károly. — Megyénk termelő- szövetkezeteiben a termelés műszaki, természeti és tárgyi feltételei az országos átlagnál rosszabbak. Például a föld aranykoronaértéke az átlagnál tizenhat százalékkal kisebb, a terület negyvenkét százaléka kedvezőtlen .termőhelyi adottságú. Sajnos a hátrány nem csökken. hanem egyre nő: 1975- ben szövetkezeteink áilóesz-. közértéke tizennégy százalékkal maradt el az átlagtól, 1981-ben már huszonnyolc százalékkal. Az alacsony jövedelmű szövetkezetekben ezek a mutatók meg kedvezőtlenebbek. Gondunk nagyságát beszédesen jelzi,, hogy a megye szántóterületének negyvenöt százalékán az e körbe tartozó szövetkezetek gazdálkodnak; a hátrányos helyzet százhuszonhat település lakosságát érinti. —A nem egy esetben kilátástalan helyzetű szövetkezetek érdekében országosan is példásnak minősített munka 1979-ben kezdődött. — Sót, 1978-ban. A Minisztertanács határozató alapján akkor jött létre a megállapodás a PM, a MÉM és a megye vezetői között, hogy évente két-három tartósan veszteséges szövetkezet helyzetét hosszú távra rendezzük. A megyei pártbizottság áttekintve a helyzetet úgy döntött, hogy az e körbe tartozó harmincöt termelőszövetkezetet bizottságilag felülvizsgáljuk, s a helyzet okainak ismeretében a vezetőkkel és a tagokkal közösen kell meghatározni a kivezető utat, biztosítani a kibontakozás feltételeit. — A munka felén nyolcvankettőben túljutottak Milyen tapasztalatokat szereztek eddig, a vizsgált huszonhét szövetkezetben? — Általánosítani nehéz, mivel bebizonyosodott, hogy a gazdálkodás gondjai rendkívül összetettek. Az üzemi és a kinevezett vezetők egy része, hogy úgy mondjam: beleszokott a „gyenge gazdálkodás” kategóriájába, nem érzékelte a problémákat, más részük ismerte ugyan a gondokat, de nem latta a kivezető utat. A gyenge gazdálkodás számos oka közül csak néhányra utalok. Ezeknek az üzemeknek a vetésszerkezete nem tért el a megyei átlagtól, jóllehet körülményeik az átlagostól lényegesen eltérőek. Több növényt a sorozatos veszteség ellenére is termeltek. Általában elhaTelefonalkatrészek Mesztegnyőről Szocialista brigád a faluért 1979-tól tervszerű munkával, a termékszerkezet átalakításával, melléküzem- ági tevékenységek beindításával és a munkafegyelem megszigorításával számottevő^ változás következett be a mesztegnyói szövetkezetben. Az új vezetőségnek a tagság jó szándékú egyetértésevei tetemes pénzügyi hiányt kellett jóvá tennie. Az előrelépést segítő körülmények közül a melléküzem- ágakról beszélgettünk Vas- rári János elnökkel. — A három év alatt több Irányú melléküzemági tevékenységhez fogtunk. Célunk a következő volt; munkát adni Mesztegnyő és a társközségek ezt igénylő asszonyainak, kihasználni az eddig csak félig lekötött épületeinket Így itt helyben 55 asszony a budapesti híradástechnikai gyár részére telefonjelfogókat tekercsel. A tavalyi betanulási év után az idén már 400 ezer darab elkészítését tervezzük. Ezért a bérmunkáért 4 millió forint körüli árbevételt várunk. Gadány társközségben — szintén a híradástechnika számára — telefonközponti biztosítékokat szerelünk. Itt 30-an dolgoznak. Kelevizen december elsejével indult egy húsz fős varrodánk; a budapesti SIK-ruhagyár az átvevő, százezer forint a várt bevétel. Tagjaink szerződésében szerepel, hogy a nyári idény, ben két hétig valamelyik mezőgazdasági kampány- munkában segítik a szövetkezetek Így tehat harmadik szempontként megoldottuk a tsz kézimunkaerő-gondja- it is.' — Milyen lehetőségük van férfiaknak mezőgazda- ségi munkán kívül a tsz- ben? — Épátóbrigádunk az elmúlt év során több mint 20 millió forint értékben végzett építőipari szolgáltatásokat. Beszélgetésünk során az elnök elmondta, hogy a termelőszövetkezet társadalmi szervei sokat tettek a jó munka megalapozásáért. Kiemeli a KiSZ-fiatalok szerepét és az újonnan alakult szocialista brigádok tevékenységét. A mesztegnyői melléküzemágban több mint tizenöt asszony dolgozik szocialista brigádban; Horváth Jenöné, a Latinca brigád vezetője következetesen kiáll a brigádmozgalom mellett: — A szokásos kirándulások, társadalmi munkaakciók, ünnepi megemlékezések mellett a faluhoz kötődés erősítését tűztük ki célul. Támogattunk egy helybeli idős wiw>ikapcsolatot létesítettünk az általános iskola egyik osztályával és a fásítási hónap keretében erdőtelep! test végeztünk. — Mennyiben más szocialista brigádként dolgozni? — Nem teszünk különbségéit brigádtag es más dolgozó között, de azok az asz- saonyok, akik a brigádunkban vannak, jobban figyelnek egymásra, mindig jelentkeznek valami ötlettel. Sokat jelentett ez a munka- lehetőség; Marcaliból is jöttek „haza" dolgozni. B. J. nyagolt, szakszerűtlen volt náluk a talajeró-gazdálko- das, a gyepgazdálkodás, az állatokat is szétszórt, többnyire alkalmatlan telepeken tartották, s nem volt üzemi stabilitást adó ágazat, hiányzott a melléktevékenység. A termelési hitel felet a megyében ezek a szövetkezetek vették föl, így a kamatterhek tovább rontották helyzetüket. — A felülvizsgálatok után készültek el a termelés. a fejlesztés irányát, aranyait, a pénzügyi politikát összegező javaslatok. Bár ezeknek végrehajtása folyamatos, az eddigi évek milyen változást hoztak? — Az intézkedések első eredményei kézzel foghatóak. Egyszerűsödött a vetés- szerkezet, nőtt a kalászos, az ipari növény, és csökkent a kukorica területe. Nyolc termelőszövetkezetben megszűnt a veszteseget okozó sertéstenyésztés, ötben viszont anyagilag is támogattuk a fejlesztését. Három szövetkezet a szarvasmarha-állományát számolta föl, tiz tsz-ben viszont megteremtettük a pénzügyi feltételét a rekonstrukció utáni állománynövelésnek. Körültekintő munkával huszonegy üzemben létesült új melléküzemág. Ehhez tavaly például nyolc szövetkezetnek huszonhárom millió forint termelési adóból visszatérítendő támogatást adtunk. Nagyon fontos tapasztalat, hogy a szövetkezeti tagság igényli és várja a kibontakozást, s ezért hajlandó időlegesen áldozatot is hozni, viszont várja a személyi feltételek megteremtését is. A huszonhét szövetkezőt közül húszban teljes vagy részleges vezetésváltás volt — Az eddigi munka tapasztalatai nyilván tanulságul szolgálnak az idei folytatáshoz. — Természetesen, hiszen hosszabb folyamatról van szó. És nemcsak azok az üzemek igénylik a figyelmet, ahol ezután lesz a felülvizsgálat: elengedhetetlen szükség van erre a többi, a kibontakozás útjára lépett gazdaságban is. A feltételek változnak, szükség lehet esetleges pályamódosításra. S egy-két év nyereséges gazdálkodása sem jelent meg biztonságot; ez csupán biztató kezdetet összehangolt munkával ennek a folytatását kell segítenünk. V. M. Végső búcsú Tóth Istvántól Pénteken a Farkasréti temetőben tartott gyászszertartáson mély részvéttel bú- ■csúztak Tóth Istvántól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagjától, országgyűlési képviselőtől, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének elnökétől, aki 1953 és 1956 között a Somogy megyei Pártbizottság első titkára volt. Ravatalánál a párt-, az állami szervek, a tömegszervezetek képviselői, egykori harcostársai, munkatársai, barátai álltak díszörséget. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, az országgyűlés elnöksége, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete és vezető testületet nevében Petrák Ferenc, a KEB tagja búcsúzott az elhunyttól: — Egész életét harcostársunkként, a munkásosztály, a szocializmus ügyének szolgálatában töltötte, mai valóságunk megformálásának tevékeny részese volt. Dolgos, küzdelmes életének jól számon- tartható eredményeit hagyta ránk — mondotta. Hangsúlyozta: Tóth István azok közé tartozott, akik a munkáshatalom megteremtésében munkásként, ifjúsági szervezőként, pártaktivistaként vett részt; sorsa gyermekkorától egybeforrt a mozgalommal, a szakszervezettel, a párttal. Tóth István munkásságát méltatva elmondta: 1936- ban lépett be a szállítómunkások szakszervezetébe, amelynek megszakítás nélkül tagja volt. Ez a hűsége, a szaktársai irántú sze- retete és megbecsülése, majd a párt tagjaként bővült politikai tudása és tapasztalatai alapozták meg azt a bizalmat, amely az Utóbbi másfél évtizedben a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete főtitkáraként, majd elnökeként övezte öt. 1971-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották, s az országgyűlés közlekedési és építési bizottsága tagjaként, majd titkáraként is szolgálta a közlekedés ügyét. Tapasztalatokban gazdag életútja, elvhűsége, emberszeretete, fejlett igazságérzete alapján a párt XI. kongresszusán a központi ellenőrző bizottság soraiba választották. Ebben a munkában is megmutatkozott szigorú elvisé- ge, a hibák elleni bátor har- cossaga, mély humanitása. Az elhunyt hamvait tartalmazó urnát a gyászolók sokasága kisérte a sírhoz, ahol az Internacionálé hangjainál helyezték el az örök nyugvóhelyre. Fegyverrel, munkával! Évzárás, évköszöntés Ma a megyei törzsbe beosztottak számvetésével kezdődik a somogyi mun- kásóregységek ünnepi gyű- iéssorozata. Ünnepi, mert a negyedszázados évfordulón tül most valamennyi századnál, zászlóaljnál olyan események várhatók, amelyek ^felejthetetlenek maradnak ' és bekerülnek majd az egységek krónikáiba. Azok, akiket most szólítanak, hogy kitüntetéseket, jutalmakat vegyenek át, vagy megdicsérnek társaik előtt, ezt azzal a jóleső érzéssel . nyugtázhatják, hogy erre az elismerésre a testület fennállásának negyed - százados jubileuma évében végzett munkájukkal váltak méltóvá. Gyorsan, rugalmasan A jó minőség követelmény Agitálnak a kommunisták A beszámoló taggyűlés után mindig nagy az érdeklődés a dolgozók körében, mint értékelték a kommunisták az üzem gazdasági helyzetét, milyen feladatokat jelöltek meg közösen. Így van ez a Kapos- plast Kefe- és Műanyagipari Vállalatinál is. Garami Béla párttitkár dokumentumokat tesz elem, megmutatja a városi pártbizottság értékelését, miszerint a pártszervezet következetesen napirendre tűzte a vállalati, gazdasági _munkát m égha tározó fő feladatokat; így a műszaki fejlesztést, a takarékossági tervet, a munkaerőgazdálkodást, a szocialista munkaversenyt. — A Központi Bizottság határozatának szelleméiben tettük mérlegre, meddig jutottunk 1982-ben — mondja a párttitkár —, ez milyen föltételeket teremtett idei elképzeléseink megvalósításához. Nem volt könnyű a múlt évi gazdálkodás, hiszen értékesítési nehézségeink támadtak, s hiányoztak hazai és külföldi alapanyagok. Ez sok változtatást kívánt. Nem terveztünk például. hogy exportálunk a szocialista országokba, végül mégis szállítottunk hat és fél millió forint él tekben. A tavalyihoz képest nőtt a tőkés exportunk, így az ösz- szes közvetlen kivitelünk huszonötmillióra rúg A közvetett export — a kilenc kefegyaron keresztül — becslésünk szerint lényege sen meghaladja a közvetlent. — Milyenek az idei lehetőségek? — Véleményünk szerint növelhetjük a közvetlen es a közvetett exportot. Jó példa erre a következő. Fölemeltük a márnái ülször árát, megközelítve a világpiaci szintet. A monori kefegyár, amely a művész-, a porcelánfestő, az iskolai, az optikai ecsetekhez használja, mégis rendelt több mint háromszáz kilót, ugyanis a külföldi vevői elfogadták a késztermék arát. A számítások szerint várhatóan kétmillióval nő a vállalati nyereség Ez elsősorban annak köszönhető, hogy változott a termékösszetétel. Befolyásolta az is, hogy hazai anyagot használtunk — kényszerhelyzetben — az import helyett. Ezért értékeltük úgy, hogy szép eredményt értünk el csapatmunkával a gátló tényezők ellenéire is. — Miben kényszerült a vállalat változtatásra? — Többek között megváltoztattuk az eredeti fejlesztési elképzeléseket. Ügy határoztunk, hogy továbbfejlesztjük a hagyományos szőr- és serteí eldől gozast. Előre hoztuk a közszigeteló lemez gyártását, mert jelenleg ez a leggazdaságosabb termék. Éppen most érkezett meg az. új gép Ausztriából. Tudjuk, hogy csak szervesettebb, jobb munkával teljesíthetjük az idei tervet Éppen ezért sokkal mélyebben foglalkozunk a feladatokkal, a nehézségekkel, a tervezett vagy életbe léptetett intézkedésekkel. A negyedévenkénti értékelések lehetővé teszik, hogy módosítsunk, változtassunk, kijavítsuk a hibákat. Dódity Miklósáé szb-tit- kár szintén tagja a párt- vezetőségnek. Ö elsősorban azt tartja fontosnak, hogy a pártunk ivülieket, a brigádtagokat magukkal ragadjak megértetve velük, hogy most sokkal nagyobbak a követelmények. — A múlt év is bizonyítja, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberek megtartásaira. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen az emberekkel való bánásmód a különféle munkahelyeken. A szak- szervezet fontos tennivalója, hogy mindenhol képviselje a dolgozók i jogos érdekeit. — Van-e elképzelés a munkaverseny föllendítésé- re? — Azt a célt tűztük magunk elé hogy a brigádok elsősorban a minőséget javítsák. Üj vonás, hogy negyedévre tesznek vállalásokat. — Az értékelés szintén negyedévenként lesz — egészíti ki a párttitkár. — Most más a követelmény — így az szb-titkár. — Amit a vállalat elhatároz, nem biztos, hogy bejön. Éppen ezért a brigádoknak is gyorsan, rugalinasan kell alkalmazkodniuk az Igényekhez. — Ezért fontos a minőség — veszi at a szót a párttitkár. — Ez szolgálja legjobban az exportképesség növelését, Egész biztos, nogy sűrűn változnak majd az igények: nem ez kell, az kell, de jó legyen. Most mindenkinek at kell állnia, hiszen eddig úgy volt; ezt gyártjuk, és nincs módosulás. Ezután a külföldi piac igénye szerint kezdünk valamihez. A vállalat egyébként csak akkor tudja viszfizetni a fölvett hitele- ha ilyen szellemben dolgozik. Szilvási József igazgató elmondta hogy mindig nagy segítséget ad a taggyűlés a gazdasági vezetőségnek, akár a fejlesztési terv megváltoztatásáról volt szó, akár a feladatok meghatározásáról. — Most sokkal szigorúbbak a körülmények és a föltételek, mégis bizakodóak vagyunk, ugyanis az új mdk- roszeparátor-gyártó géppel lényegesen jobb minőségű terméket állíthatunk elő. Ez nagyobb árbevételt, termelési eredményt hoz. Most alakulnak az idei tervfeladataink. Meg nincs teljesen kész az 1983. évi terv, a jelek azonban kedvezőek, termékeink iránt kül- és belföldön egyaránt érdeklődnek. Közösségünk — a népgazdaság e kis sejtje — mindenképpen helyt kíván állni az idén is. Olyan támogatást vár a gazdasági vezetőség a partszervezettől a mostani gazdasági feladataink megoldásában, mint eddig Lajos Géza Elköszönnek a leszerelök, a tartalékba, a nyugállományba vonuló elvtarsaktol, azoktól, akikkel sok nehez év feladatait oldották meg — sikerrel. Ugyanakkor köszöntik azokat, akik átveszik a fegyvert, megfogadva, hogy méltóak lesznek elő- d euch ez, hűen őrzik, ápolr- jak a munkásőrség negyedszázados hagyományait, A hagyományos Fegyverrel, munkává!! — jelszó csak szocialista társadalomban a párt hívó szavára, a nép soraiból önként létre- ’ jött testületben telítődik meg igazi tartatommal. Ezt fejezi ki az is; a munkásőrség olyan közösséggé ko- vácsolódott, amely mindenkor kész és kepes felelősségteljes feladatának, ellátására Olyan sziláid politikai egység, elkötelezettség teremtődött meg a testületben, amely jelentősen elősegíti, hogy az oda bekerülő fiatalok mielőbb kommunistákká válhassanak, az alapítók azonos értékű utódai lehessenek. Ha sürgős, nehéz körülmények között végzendő feladatról, a közösséget gazdagító társadalmi összefogásról, kezdeményezésről, példamutatásról van sző, mindig számíthatunk munkásőreinkre. Sok üzemben, tsz-ben, állami gazdaságban vélekednek így a gazdasági és pártvezetők a náluk dolgozó munkás őrökről, és jól látják azt is, hogy a munkásőrök pártmegbízatásuk mellett lelkiismeretesen teljesítik gazdasági feladataikat is. Munkásőrségünk elismerést, tekintélyt vívott ki magának a szolgálati és gazdasági feladatok példás ellátásán kívül azzal is, hogy a testület tagjai a települések fejlesztését szolgáló társadalmi feladatokban éppen úgy részt vesznek, mint az elemi csapások okozta károk elhárításában. Az idén rájuk is nehezebb feladatok várnak, mint a korábbi esztendőkben. A ma kezdődő ünnepi egység- gvűléseken mu nkásőrei nk arra tesznek fogadalmat, hogy becsülettel helytállnak. Köszöntjük őket! A testülettől búcsúzoknak megérdemelt, nyugixlt pihenést kívánunk, a továbbszolgálóknak és a most esküt levőknek pedig eredményekben gazdag esztendőt. SOMOGYI NÉPLAP
