Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

Munkásgyülés a Sefag-nál Mérlegen a brigádmozgalom Kötetlen munkaidőben A kedvezőtlen előjelek el­lenére is eredményes évet zárt a Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság. Tőkés exportjuk minden eddigit felülmúlt, s legfőképp azért, mert a termelés növelése mellett rugalmas termék- í-szerkezet-váltást sikerült végrehajtaniuk. A munka hatékonysága is tovább ja­vult, s meghaladta az or­szágos ágazati átlagot. Az eredményekben döntő része volt a szocialista brigádjaik három évtizedes hagyo­mánnyal rendelkező mun­kaversen y-mozgalm á na k. Az egy éve célul tűzött felada­tok végrehajtását tegnap munkásgyűlésen értékelték a gazdaság szocialista bri­gádjainak képviselői. A ta­valyi munkaversenybe 164 brigád nevezett be, közülük 11 első alkalommal. Az ér­tékelés alapján 148 kollek­tíva teljesítette, sőt túltelje­sítette vállalását. A brigá­dok összesen 11 millió forint tervezetten fölüli ered­ményjavulást tűztek ki cé­lul. Ezt mindenekelőtt a munka minőségének javí­tásával és az önköltség csökkentésével kívánták el­érni. A tényleges többlet­eredmény azonban megkö­zelíti a 13 millió forintot. 6,5 milliónyit tett ki az anyag- és energiamegtakarí­Nyersariyagokban ugyan viszonylag szegény ország vagyunk, ám ötletekben meg­lehetősen gazdagok — ezt mutatja a MTESZ energia­takarékossági pályázata, amelynek már az ötödik fordulója zajlott le az el­múlt napokban. A társa­dalmi szervezet pályázata nagy érdeklődést váltott ki a műszaki, gazdasági szak­emberek körében — az öt fordulóban 543 javaslatot dolgoztak ki az energiafo­gyasztás csökkentésére. Ezek nagy többsége megvalósít­hatónak ígérkezik —, s óva­tos becslések szerint is több milliárd forintot nyerhet így, aránylag rövid idő alatt az államháztartás. Idézzünk fel csak néhá­nyat a legutóbbi forduló pá­lyázatai közül. A cukorgyá­rakban felhasznált igen drá­ga koksz helyettesitésére ké<t megoldás is született: az egyik földgázzal, a másik nagy inert tartalmú, azaz alacsony kalóriájú földgáz­zal kívánja a kokszot he­lyettesíteni. A módszer va­lamennyi cukorgyárban al­kalmazható, s így népgazda­sági szinten is jelentős meg­takarítást eredményezhet. Egy másik pályamunka lé­nyege egy ötletes készülék, amely az arató-cséplőgépek­re felszerelve már aratás közben szárítja a terményt. A körülbelül 12 ezer forin­tos készülék segítségéve] a termények 5 százalékkal szárazabban kerülhetnek a tárolókba. És végezetül még egy ötlet, amely a fénycsö­vek energiaveszteségét csökkenti. Bár a módszer viszonylag költséges, olyan helyeken, ahol állandó a vi­lágítás, például az áruhá­zakban vagy a metró állo­másain viszonylag gyorsan megtérül. Jó ötletek tehát bőséggel vannak, s a sorsuk is ked­vezőbb a szokásosnál: a pályázatok nagy része vagy megvalósult, vagy a meg­valósítás útján van. Ered­ményeik sem csekélyek — csupán az eddig alkalma­zott megoldások évente több mint félmilliárd forint energiamegtakarítást ered­ményeznek. A takarékosságra pedig igen nagy szükségünk van — még akkor Is, ha ener­giahelyzetünk pillanatnvilag kedvező. A lakosság ugyan több energiát használt fel ebben az évben, mint a ko­rábbiakban — a háztartások korszerűsödésével különö­tás. A 11 ezer vállalt társa­dalmi munkaórával szemben több mint 18 ezer órát tel­jesítettek, melynek értéke csaknem egymillió forint volt. Az értékelésből kitűnt, hogy egyre ritkább a hang­zatos, ám formális vállalás. Hogy mégis akadtak ilye­nek, azt mutatja, hogy 14 brigád munkáját ered­ménytelennek ítélték, ezzel is védve a mozgalom hite­let, A 148 — vállalásainak eleget tevő — brigád közül a tegnapi szavazás alapján más elismerések mellett 94 kap aranyplakettet. négy kö­zösség pedig a Vállalat Ki­váló Brigádja címet nyerte el. Az iharosberényi erdé­szet Kőszegi István, a barcsi fűrészüzem Ságvári Endre, a zamárdi erdészet József Attila, valamint a marcali erdészet Kovács János bri­gádja kapta meg ezt a ki­tüntetést. Nem kis részben az ő munkájuknak köszön­hető, hogy a gazdaságban csökkent az importanyag- fölhasznalás. vagy hogy ja­vult az úgynevezett iparifa- kihoaatal. Szót érdemel a 14 brigád által beadott 36 újí­tás eredménytöbblete is. Egy éve a barcsi fűrész­üzem Hámán Kató brigádja tett közzé felhívást kornmu­sen a villamosenergia-fo- gyasztas bővült — am az ipar', a mezőgazdaság, a köz­lekedés mérsékelte a fo­gyasztását. Vegsősoron te­hát 1982-ben is körülbelül annyi energiát használunk fel, mint egy év vei koráb­ban. Nyugodtan nézhetünk a tél elé is — energiaellátá­sunk kiegyensúlyozottnak ígérkezik készleteink lehe­tővé teszik, hogy összessé­gében zavartalanul, fenn­akadás nélkül elégíthessük ki a fogyasztók igenyelt. Mindez azonban nagy erő­feszítéseket kíván a hazai energiatermelő ágazatoktól. Különösen a szénbányászát került igen nehez helyzetbe — az év során ugyanis több bányában a vártnál kedve­zőtlenebb geológiai, viszo­nyok, váratlan víz- és iszapbetörések nehezítették a munkát, vetették vissza a termelést. A tervtől való elmaradás a lakosság ellá­tásában is zavarokat oko­zott. A bányászok éppen ezért számtalan túlműsza- kot vállaltak, s igen nagy erőfeszítések árán az év vé­géig teljesítik á termelési tervüket. Hasonlóképpen elismerésre méltó a föld- gazbányászok teljesítménye is — termelési tea-vüket fél­milliárd köbméterrel tejlesí- tették túl. s ezzel nem cse­kély olajmegtakarítást tet­tek lehetővé. A biztonságos ellátás azonban az emberi erőfeszí­tések melett jelentős anya­gi terheket is jelent. Ezek ellensúlyozása csakis akkor lehetséges ha még gondo­sabban, okosabban bánunk az energiával, és meggyor­sítjuk az energiagazdálkodás ésszerűsítését. Ami egyút­tal azt is jelenti, hogy tá­mogatunk és felhasználunk minden olyan ötletet, ami energiamegtakarítást ered­ményez. Például azokat a pályamunkákat, amelyeket a MTESZ felhívására dol­goztak ki a szakemberek. De azért az is fontos, hogy ne csak azoknak a javasla­toknak legyen becsülete a vállalatoknál, amelyek egy­szerre hoznak jelentős megtakarítást. Az apró, ön­magukban talán csekélynek tűnő — de éppen ezért ol­csón is megvalósítható — ötletek ugyanis összességük­ben sokra mehetnek. S a vállalati energetikusaik a megmondhatói, hogy ilven ötletekben is Hőviben va­gyunk. K- J­nista műszakok szervezésére. Az ennek nyomán július 10- én tartott műszakban a gaz­daság 2100 dolgozója vett részt. Bérüket, csaknem fél­millió forintot az öregek megsegítésére, valamint a Barcson épülő egészségügyi gyermekotthon építéséhez ajánlották föl. Ez évre két brigád is felhívással for­dult a gazdaság összes kol­lektívájához. nem sikerült azonban eldönteniük, hogy az idei kommunista műsza­kok jövedelmét milyen célra fordítsák. A brigádmozgalom továb­bi feladataival kapcsolatos vitában megszívlelendő, nyílt vélemények is elhang­zottak. Az igali erdészet fia­tal dolgozója például azt tet­te szóvá, hogy nem elég ru­galmas a brigádíelajánlások módszere. Előfordul például, hogy egy közösség a meg­szokásnak engedve olyan árufajtákból vállal többlet- termelést, amellyel amúgy is értékesítési gondok van­nak. A barcsi parkettaüzem képviselője arról beszélt, hogy" a tavalyi eredménye­ket is mar erőn felüli mun­kával sikerült elérniük. Mint mondta, az emberek most aggódnak, hogy az idei terv eleve magasabb, mint amit a kapacitás lehetővé tesz. A műszaki erdészet egyik brigádvezetője arra a gond­ra hívta föl a figyelmet, hogy filléres alkatrészek. hiá_ nya miatt olykor több tíz­ezres fődarabot kell cserél­niük. Ennek kapcsán utalt az újítómozgalom további lehetőségeire. A gazdaság igazgatója az idei feladatok ismertetése mellett néhány, a vezetésnek sok fejtörést okozó kérdésről is szólt. Például, hogy mi­lyen módok volnának a gaz­daságon belül visvállalko- zásra vagy munkaközösség szervezésére. Milyen előnyö­ket hozna, s milyen visszás­ságokat okozna, ha a motor­fűrészeket a gazdaság eladná az azokkal dolgozó embe­reknek? Hogyan lehet ész­szerűbben hasznosítani a faihulladékokat ? A nyílt vitát követően a brigádvezetői értekezlet Ha- ga Ferencnét, a barcsi gyár­egység dolgozóját választot­ta meg küldöttnek a szocia­lista brigádok idei országos tanácskozására. Nagyobb lépést kíván ten­ni a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a munkahelyi de­mokrácia kibontakoztatása érdekében az idén — ezt ha­tározta el a testület a teg­napi ülésén, amelyen részt vett es felszólalt dr. Müller Lajos, a SZOT fömunkatar- sa, Sarudi Csaba és a megyei tanács általános elnökhelyet­tese is. A fönt idézett megállapí­tást dr. Szerényi János, az SZMT vezető titkára tette, amikor az SZMT idei prog­ramját tárgyalták. Természe­tesen ez a gondolat sokkal jobban kibontakozott az ülés második felében, amikor dr. Egerszegi László, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára szóban összegezte a munkahelyi demokrácia ed­digi tapasztalatát, mérlegre tette helyzetét, majd pedig a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatával kap­csolatban vette számba az időszerű teendőket. A testület tagjai — akik­nek többsége gyakorlatból ismeri az üzemi, intézményi helyzetet — egyetértettek azzal a megállapítással, hogy a munkahelyi demokrácia 1978 óta fejlődésben van. Az SZMT titkára sorra vette a gátló tényezőket a szemlélet­től a formális jelenségekig, a szakszervezeti testületek, a bizalmiak tevékenységének Kereki. Körbe-körbe dom­bok, szürke, nyirkos ködru­hába burkolózva. Innen a tehenészeti telepről a völgy­ben húzódó faluból csak a pipázó kéményű háztetők sora látszik. Csendes, szelí­den békés a kép. Lent a völgyben is, itt a telepen is. Az egyszerű, fából készült istállók előtt széles kifutó, tehenek borjaikkal látszólag minden cél nélkül jörunek- mennek, legtöbbször a kö­zépen húzódó, silóval meg­rakott széles etetőtérhez ka­nyarodnak. Vontató érkezik újabb takarmányrakamány- nyal, Oroszi István gondo­zó futva igyekszik segíteni a lerakodásnál. A három közül ez az egyik telep, ahonnan indulnak a híres pusataszemesi húsmarhák. Ma már minden kétséget kizáróan a megyehatáron túl is márka ennek a kedvezőt­len adottságú kis szövetke­zetnek a szarvasmarha-ága­zata. — Szép eredménnyel zá­runk — mondja csendesen Horváth József elnök —: a szarvasmarha stabil, biz­tos pont a gazdálkodásunk­ban. A myolcvankettes évet négyszáztharminc tehénnel zártuk, a VI. ötéves terv vé­gére hatszázra fejlesztjük az állományt Mivel a húskom­binát három és fél millióval segítette programunkat, va­lószínű, hogy ennek az év­nek végére már teljesítjük ezt a célunkat. — A számok nyelvére for­dítva, mit jelent itt a szép eredmény? — A tervezett kétszázhúsz helyett kétszáznegyvenhat hízómarhát értékesítettünk. Kivétel nélkül mindegyik némely hibáját sem hallgat­va el. Így indokolta meg az MT—SZOT együttes határo­zatának szükségességet a munkahelyi demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében. Dr. Egerszegi László ki­emelte, hogy az új határozat egyforma joggal ruházza fel á szakszervezetet az intézmé­nyekben es a vállalatoknál. Különösen fontos, hogy a ré­gi gyakorlattól eltérően most már a helyi sajátosságoknak megfelelően döntik el a kü­lönféle fórumok közötti munkamegosztást. Ez termé­szetesen megnöveli a helyi szervek, közösségek jogait s egyben a politikai felelőssé­güket is. A jogszabály most kiter­jeszti a vezetőkkel kapcsola­tos véleményezési jogkört Az SZMT különösen nagy fi­gyelemmel kíséri majd a kö­zépvezetők véleményezésé­nek gyakorlatát, mert az elő­zetes megjegyzések erre ösztönzik őket. Sokan , úgy vélik — ezt a vita szintén megerősítette —, hogy ez jó­val nehezebb lesz. Szintén nagyobb lesz a felügyelő bizottságok, az igazgató tanácsok szerepe. Korszerűsítik a magasabb vezető állású dolgozók kivá­lasztását a pályázati rend­szer révén. Somogybán kü­lönösen örülnek annak, nyugati exportra került. Hogy mennyi dollárt vagy többletdollárt hozott ez. azt mi nem tudjuk, de azt igen, hogy hétszázhuszonnyolcezer forinttal magasabb árbevé­telt értünk el, összesen több mint hatmillió forintot, és még nem végleges adat sze­rint ebből két — két és fél millió a tiszta eredmény. Hallottam, hogy a külföl­di vevők többsége el sem jön megnézni a ..portékát”, mert az Üj Kalász szövetke­zet neve garancia a kitűnő minőségre. A kérdésre — mi a nyitja ennek a sikernek — Horváth József elmoso­lyodik. — Résziben a kitűnő szak­emberek vezette keresztezé­st programnak, de legalább ilyen arányban a munkák végrehajtóinak, a nagyszerű gondozói gárdának köszön­hető. Csak ott lehet ilyen eredményt elérni, ahol úr a lelkiismeretesség, ahol a szó hogy korszerűsíteni kell a vállalati belső mechanizmust a rugalmasabb gazdálkodás érdekében, hiszen a telepek, a gyáregységek önállósága még mindig alacsony fokon áll. Az SZMT titkára azt kér­te, hogy mindenhol álljanak ki a munkahelyi demokrácia fejlesztése mellett, hiszen ennek révén lehet csak ki­bontakoztatni a dolgozók kezdeményezéseit, javasla­tait; ez az alapja az igazsá­gosabb, a közösség által el­fogadható elosztási arányok­nak; így mozgósíthatjuk tar­talékainkat. Először mindenhol ismer­tessék meg a határozatot a dolgozókkal, utána pedig ér­tékeljék a munkahelyi de­mokrácia helyzetét, készítsék el a helyi szabályozásokat. Ennek a határideje március 31-e. Nem kell nfegvárni semmiféle ágazati útmutatót, elegendő az együttes határo­zat és a SZOT útmutatója. Az SZMT helyszíni segítsé­get ígért ehhez. A vita alap­ján pedig azt, hogy nagyobb figyelemmel kísérik, milyen a bizalmiak munkajogi, po­litikai védettsége most, ami­kor sokkal határozottabb, megalapozottabb, őszintébb véleményt várnak tőlük a dolgozók megkérdezése után. L. G. igaz értelmében minden egyes jószágot magáénak érez az ember. Van olyan gondozónk, mint Szabó Im­re, Groszman József, aki kezdettől. huszonnégy év óta végzi ezt a munkát. De többségük mögött becsület­ben töltött hosszú évek ta­pasztalata áll. — Míg Oroszi István a lerakodásnál segít. Hideg József Adonyi Kálmánról mesél. — Le a kalappal a Kál­mán bácsi előtt. Eddig ket­ten voltunk karbantartók, de novemberben azt mond­ta: ne haragudj, Jóska, el­fáradtam, most már többet nem jövök. Hetvenegy éves. Nekem is két évem van a nyugdíjig, de azt mondom: én sem fogok megállni. Mert ha megállók, összerop­panok. — Mi a dolga a karban­tartónak? — Ezeknél a faszerkeze­tes. egyszerű épületeknél, kinn a legelőn a karámok­nál mindig van valami szö­geim, javítani való. Meg hát nem úgy van az ember, hogy másutt ne segítene. Hányszor Van, hogy haza­megyek, aztán tizenegykor zörögnek: jöjjek segíteni el­lesne!. A völgyben húzódó falu felé mutat. — Szerencsére nem mesz- sze lakom, könnyen kéznél vagyok. — Ügy van nálunk mondja Oroszi István —, hogy az ejjelióri szolgálatot is mi, gondozók látjuk el. Persze felváltva. Jobb az, ha az a felelős ejjel is, aki nappal. Most karácsonykor is éjjeliőr voltam. — így aztán hogy telik egy nap? — Reggel fél hatra jö­vök, aztán.. . — széttárja a karját, nevet — a munka­idő itt kötetlen! Ilyenkor, mint most ellesek idején, pláne, ha nehéz elles van, a jószág mondja meg, hogy meddig kell maradni. — Melyik évszak a ked­velt? — Tavasztól őszig, A tél mindig keményebb és ne­hezebb: embert és jószágot egyaránt jobban próbára tesz. Bár most eddig egy szavunk sem lehet, mert ed­dig még nem mutatkozott a tél. A gondozó örömére for­dul a szó. Egymás szavába vágva mondják mindketten: — Csak egy az öröm; amikor jók a jószágok! A szövetkezet ezerötszáz- ezerhatszáz darabos szarvas­marha-állományát tízen gondozzák. Ezen a napon a háromszáz tehén és napról napra szaporodó számú bor­jú mellett ezen a telepen e két ember látta el a szolgá­latot. Mert ha kell, a kar­bantartó Is gondozóvá válik. A két ember mögött a melegbarna-szemű jószágok úgy néznek, mintha figyel­nék a róluk folyó beszélge­tést. Vörös Márta SOMOGYI! ■NÉPLAP Ötletbőség az energiapályázatokon Évente félmilliárd forint megtakarítás Vélemény a vezetőkről T o vá bbf e j leszti k a munkahelyi demokráciát Ülésezett az SZMT

Next

/
Oldalképek
Tartalom